Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. február 20., péntek Vologdai csipkéből készült A szovjet Inturiszt szállo­dák ajándékboltjaiban száz és száz népművészeti aján­déktárgy között válogathat a turista, ám igazán szeren­csésnek mondhatja magát, ha egy szép vologdai csipke­kendőt, pelerint, gallért, stólát, blúzt sikerül vásárol­nia. A vologdai csipke vi­lágmárka, rangos export­cikk, szakértők véleménye szerint van olyan értékes, mint a brüsszeli, a velencei, a valenciennes-ii... Hol is van Vologda? Könnyen megtalálhatjuk, ha Moszkvától észak, észak­keleti irányban keresgélünk a térképen. Tavak, folyók, erdők szépséges világa ez a táj, ahol a csipkeverésnek évszázados hagyományai vannak. Nemcsak Vologdá- ban, hanem a környező fal­vakban is szinte minden házban foglalkoznak csipke­veréssel a lányok, asszo­nyok. Az elmúlt években me­gyénk dolgozói közül több ezren ismerkedtek meg a csodálatos szépségű észak­orosz tájjal, Vologda terü­let természeti és társadalmi gazdagságával. És a volog- daiak viszonzásképpen Bor­sod látnivalókban gazdag vidékeivel. Ezek a látogatá­sok közelebb hozzák egy­máshoz a borsodi és a vo­Borsod-Abaúj-Zem pl én Budapesti Barátainak Köre a közeljövőben a következő rendezvényeket tartja: feb­ruár 24-én, kedden délután 5 órakor a megye idegenfor­galmáról filmvetítéssel kí­sért előadást tart Makai Ti­bor, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezető­je. Március 10-én kedden így készül a világhírű vologdai csipke logdai embereket, s a ba­rátság elmélyítésén túl nagy segítséget nyújtanak a min­dennapi munkához. A ko­hászok, a termelőszövetke­zeti parasztok, a művészek, a kultúra munkásainak ta­pasztalatcseréi nagy jelentő­ségűek mindkét megye dol­gozói számára. A vologdai Sznyezsinka (Hókristály) egyesülésnek több mint 6 ezer tagja van, városiak és a környékbeli falvak lakói. Ma is hagyo­mányos kézi technikával végzik a csipkeverést. Az ősi mesterséget az iskolák­ban is tanítják. délután 5 órakor az Abaúj Múzeum tevékenysége, ter­vei címmel Szalipszki Péter, a múzeum vezetője ad tájé­koztatót, melyen ugyancsak vetítés lesz. Mindkét ren­dezvény színhelye: a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székháza (Bp. V., Belgrád rakpart 24.). 1988-ban kezdik az építést Új szálloda Miskolcon Hosszú tárgyalássorozat után az elmúlt napokban megyénk és városunk veze­tői, valamint a HungarHo­tels vezérigazgatója egyez­séget kötöttek arra, hogy a HungarHotels egy új szállo­dát épít Miskolcon. Miskolcon régen tervezik már, hogy növelik a szállo­dai férőhelyek számát, egy belvárosi szálloda felújításá­val és bővítésével, vagy új létesítmény építésével. Ami­kor dr. Gyökössy Gyula, a HungarHotels vezérigazgató­ja találkozott dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács elnökével, dr. Székely László­val, a városi tanács általá­nos elnökhelyettesével, va­lamint Szebeni Zalánnal, a HungarHotels miskolci igaz­gatójával, a többféle válto­zat közül amellett döntöt­tek, amelyik a Tízeshonvéd utcánál lévő üres területet ajánlotta szállodaépítésre. Az új szálloda 100 szobás lesz, uszodával, étteremmel, szaunával, teniszpályákkal várja majd vendégeit. Bár még a tervezési megbízást nem adták ki, de az előze­tes elképzelések szerint az új miskolci szálloda hasonló lesz, mint az 1981-ben fel­épült Hotel Eger. A városi tanács a terüle­tet a HungarHotels rendel­kezésére bocsátja, és a ma még üres telken 1988 elején megkezdődhet az építkezés. Sevardnadze Ausztráliába látogat (TASZSZ) — Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter az ausztrál kormány meghívására március 3—5. között hivatalos látogatást tesz Ausztráliában — jelen­tette be csütörtökön William Hayden ausztrál külügymi­niszter. Látogatása során Sevardnadze — a külügymi­niszteri szintű találkozó mellett — tárgyalásokat folytat Robert Hawke mi­niszterelnökkel és más mi­niszterekkel fontos nemzet­közi kérdésekről, valamint a a kétoldalú kapcsolatokról. A megbeszéléseken az ausztrál fél a kelet—nyuga­ti kapcsolatok alakulását, a fegyverzetellenőrzést, to­vábbá regionális problémá­kat, valamint Afganisztán és az emberi jogok kérdését kívánja megvitatni. Zárszámadás a Heresztesi Aranykalászban (Folytatás az 1. oldalról) árbevételének (235 millió forint) 62 százaléka a szö­vetkezet alaptevékenységé­ből származott, jóllehet je­lentős helyet foglal el a gazdaságban az ipari tevé­kenység is, amelynek kö­szönhetően sok nődolgozó jut munkához, megélhetés­hez. A szövetkezet bruttó jövedelme megközelítette az 58 millió forintot, míg az 1986. évi nyereség 19 és fél millió forintot tett ki. A zárszámadó közgyűlésen részt vett és felszólalt Ko­vács Zoltán, a Borsod Me­gyei Pártbizottság titkára, aki a megyei, valamint a •Mezőkövesdi Városi Pártbi­zottság, s a megyei Teszöv nevében köszöntötte a szö­vetkezet tagságát. Mint mon­dotta, a megye vezetését örömmel töltik el a közös gazdaság eredményei, ame­lyeket a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok közepette ér­tek el. Külön kiemelte a ju­hászat, a szarvasmarha-ága­zat teljesítményét, a kiváló tej termelési eredményeket. Megemlítette, hogy a gyen­gélkedő borsodi termelőszö­vetkezetekben kimutatott veszteségek az elégtelen alap- tevékenységből adódtak. A megyei pártbizottság titkára felszólalásában felhívta a figyelmet rá, hogy a Köz­ponti Bizottság elmúlt évi novemberi határozata szel­lemében minden erőt a gaz­daságos termelés, a haté­konyság fokozására kell fordítani. Fontos, hogy nö­vekedjenek a hozamok, s mindezt takarékos költség- gazdálkodással kell biztosí­tani a közös gazdaságokban. A szlovákiai Nova Bodva Egységes Földművesszövet­kezet tagságának képvisele­tében a közgyűlésen Hutkay István elnökhelyettes kö­szöntötte a zárszámadó köz­gyűlés résztvevőit. A Szerencsi Cukorgyár 1987. I. negyedévben kazánfűtő tanfolyamot indít A tanfolyam legfeljebb 12 tonna/óra, illetve 7,2 Gca’l/óra névleges teljesítményű kazán 'kezelésére jogosít bármilyen tüzelési mód esetén. Feltételek: betöltött 1,8. életév, egészségügyi al­kalmasság, legalább 8 általános iskolai végzett­ség, kis teljesítményű kazán mellett 6 hónapi gya­korlat, kazánfűtői bizonyítványhoz kötött kazán esetén 3 hónapi gyakorlat. A tanfolyam költségét az érdekelt személy vagy munkaadója fedezi. Érdeklődni lehet személyesen a Szerencsi Cukor­gyár energiaasztályán, vagy a 6/214 telefonon. Pályázati felhívás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai •* Intézet — a megyei tanács műve­lődési osztályával egyetér­tésben — pályázatot hirdet főállású tantárgygondozó munkakörbe az alábbi szak- csoportosítású Területekre: magyar, történelem, filozó­fia; matematika, fizikai, ké­mia; biológia, földrajz, kör­nyezetvédelem ; testnevelés, honvédelmi nevelés; művé­szeti nevelés. A tantárgygondozó felada­ta lesz — a szaktanácsadók bevonásával — az egyes szakterületek helyzetének elemzése, fejlesztési progra­mok kidolgozása és közve­títése a nevelési-oktatási in­tézmények, ill. az irányító szervek számára. Az állás­helyre azok jelentkezzenek, akik ■ egy vagy több tan­tárgyból egyetemi végzett­séggel és legalább 10 éves pedagógusi gyakorlattal ren­delkeznek. Előnyben része­sülnek a szaktanácsadói munkában, szakmai munka- közösség vezetésében gya­korlatot szerzett kollégák. Az állás elfoglalásának ide­je: 1987. április 1. Bérezés: a 13/1984. (VIII. 22.) ÁBMH sz. rendelet alapján, meg­egyezés szerint. Az írásos jelentkezéshez mellékelni kell egy, kézzel írt, részle­tes önéletrajzot. A jelentke­zés benyújtásának határide­je: 1987. március 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet Miskolc, Marx K. út 96. Pf. 505. Boros Sanyi, Németh Tibi és Tóth Sanyi, Margit néni fiai Margit néni Fotó: Dobos K. Hagyományos paraszt­# ház Szemerén a Sza- szák családé. Arról hí­res Abaújban, hogy sok gyermek nevelődött már fel falai között. Szaszák József - né, Margit néni éppen a ha­vat sepri az udvaron. — Jöjjenek már beljebb! Igaz a gyerekek iskolában vannak, én meg közben fő­zöm az ebédet, „páron főtt” lesz ma, mert igen szeretik a fiúk — mondja szinte egy szuszra, s mikor látja, hogy értetlenkedve nézünk az ebéd nevének hallatán; már­is mondja a felvidéki étel hozzávalóit, s készítésének módját. Margit néni 61 éves, négy saját lánya van és tizenhét állami gondozott gyermeket nevelt fel. Ma is nievel né­gyet. — Mindig háztartásbeli voltam. Nagy családba men­tem férjhez, együtt laktunk az anyósommal és a férjem két testvérével. Négy lányt szültem, de mindig szeret­tem, ha sok gyermek van körülöttem. Otthon is így volt ez, hiszen édesanyám is nevelt állami gondozott gye­rekeket. Az első testvérpár, akiket kivettem az intézet­ből, a Fazekas gyerekek vol­tak; Erzsiké és István. Hat­évesen kerültek hozzánk. Er­zsiké most is itt lakik a fa­luban, feleségül ment egy olyan fiúhoz, akit az édes­anyám nevelt fel. Sajnos a férje meghalt, így most egye­dül van két fiával. Hozzám úgy jön ma is segítségért, mintha az édes szülőjéhez jönne. A testvére, István az egyetlen rajta kívül, aki ha­zajár még. Persze neveltem lánlyokat is, itt volt a Mata Ilonka, Biczók Éva, Kriston Ági, de aztán ők is kirepül­tek a házból. Amikor 1984- ben meghalt a férjem, mond­ták a gyerekeim, hogy köl­tözzek hozzájuk, de én azt mondtam, hogy amíg bírom egyedül, addig itt maradok. Most négy fiúnak kell gondját viselnie. Boros Sán­dor tizenegy, Németh Tibor hat, Tóth Sándor egy, Szabó Ferenc pedig nyolc éve van Margit néninél. Feri már el­sőéves ipari tanuló, heten­te hazajár Miskolcról. — Minden szülői értekez­letre elmegyek az iskolába. Általában közepesen tanul­nak a fiúk. A tanulásban már nem nagyon tudok se­gíteni, de ha a Szabó Feri hazajön a kollégiumból, le­ülnek és megtanulják együtt, amit lehet. Én már annak is örülök, hogy ilyen ered­ményt érnek el, hiszen lel­kileg olyan összetörve érkez­nek ide, hogy ez is csoda. Igaz a szorzótáblát megtaní­tottam mindegyikkel, meg a verseket is meghallgatom. Margit néni gyermeken­ként .1570 forintot kap az in­tézettől, a legnagyobbra pe­dig háromszázat, mivel neki már van ösztöndíja. Ebből a pénzből meggazdagodni nem lehet, de a gyerekek nem szenvednek semmiben hi­ányt. — Nevelek évente két disznót, meg száz aprólékom is van. A lányaim is bese­gítenek ezzel-azzal. Hét uno­kám van, ha valamelyik ki­növi a ruhát, biciklit, itt mindig van helye. Kará­csonykor, ha nem tudnak ha­zajönni, csomagot küldenek a fiúknak, meg nekem is. Ha itthon vannak, az a leg­jobb; főleg nyári szünetben. A gyerekeknek a fiúk szobá­jában terítünk, mert nagyon szeretnek együtt lenni. Ját­szani is akkor szeretnek a legjobban, ha sokan vannak. Nem tudom mi lenne velem, ha nem lenne ennyi gyerek körülöttem... Megkerestük a három fiút az iskolában. Kicsit megil- letődötten válaszoltak a kér­désekre. Mindhárman nagy családból származnak, de nem ismerik a testvéreiket. Nekik azok a testvérek, ro­konok, akikkel az „Anyuká­nál” együtt élnek. A legna­gyobbikát, Sándort—akit 11 éve nievel Margit néni — fel­vették .Budapestre ipari ta­nulónak. Lakatos lesz belő­le, kollégiumban lakik majd, de mint mondja: én is min­den héten hazajövök majd anyukámhoz és a testvére­imhez. Orosz B. Erika A baráti kör rendezvényei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom