Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 43. szám Ára: 1,80 Ff Péntek, 1987. február 20. 1111 Országos elméleti tanácskozás a szocializmus fejlődéséről A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről kezdődött országos elmé­leti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának Agitá- ciós és Propaganda Osztá­lya, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­ga által szervezett három­napos konferencián társa­dalmi, politikai, szellemi éle­tünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt- tisztségviselők, marxista ok­tatók, gyakorlati szakembe­rek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a meg­jelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agi- tációs és Propaganda Osztá­lyának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára tartotta meg bevezető előadását „A szo­cializmus valósága és fejlő­dése Magyarországon” cím­mel. A tanácskozás célját meg­jelölve, időszerűségét indo­kolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a tár­sadalomtudományok műve­lőinek a párt XIII. kong­resszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mé­lyebben kell elemezni tár­sadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocia­lista fejlődés hazai és nem­zetközi tapasztalatainak marxista—leninista elméle­ti általánosításában. A ma­gyar társadalom — hangoz­tatta — fontos változások korát éli, s változások lát­hatók a szocialista világ- rendszer számos országá­ban. Számunkra különösen fontos a Szovjetunióban megkezdődött átalakulás; országainkban a problémák jellege és a megújulás útjá­nak keresése sok hasonló vonást mutat. Valóságunk és fejlődésünk reális bemu­tatásával sokat tehetünk azért, hogy itthon és külföl­dön az emberek számára meggyőző legyen a szocia­lizmus magyarországi fejlő­désének útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formál­ta, nemzedékek hosszú sorá­nak munkája, törekvése, harca testesül meg benne — hangsúlyozta Berecz János, majd — sorra véve az el­múlt négy évtized történel­mi eredményeit, elvitatha­tatlan vívmányait — kije­lentette: olyan alap ez, amelyre építkezni lehet a jövőben is. Mai valóságunk a szocialista forradalom győzelmének, a szocializmus építésének eredményeként formálódott. Az építmény nyilvánvalóan nincs még kész, a magyar társadalom alapvető jelentőségű prob­lémáiból több is megoldás­ra vár. Sok olyan jelenség és tendencia van, ami ne­hezíti életünket és fejlődé­sünket. — Az utóbbi időben gyak­ran esik szó — joggal — gazdaságunk problémáiról, a jövedelemtermelő képesség, a műszaki színvonal, az egyensúly, a szerkezetváltás kérdéseiről, s ezekkel össze­függésben az életszínvonal, a jövedelempolitika terüle­tén jelentkező problémákról. Mindez azonban nem csök­kenti eddigi fejlődésünk ér­tékét, nem vonja kétségbe munkánk értelmét. Mindezt együtt kell értékelnünk. Teendőink nemzetközi hát­terét is felvázolva szólt ar­ról a Központi Bizottság tit­kára, hogy a fejlődés belső folyamatai elválaszthatatla­nok a külső feltételek ala­kulásától és hatásától. E nemzetközi feltételrendszer­ben számunkra a legmeg­határozóbb tényező minden­kor az volt, s az lesz a jö­vőben is, hogy létezik a szo­cialista világrendszer, s mi annak részeként fejlődünk. — A szocializmus törté­nelmileg nézve fiatal társa­dalom, amelynek lényege még nem tudott kibontakoz­ni a maga teljességében. Tudjuk: még hosszú út áll a szocializmus előtt, hogy a maga teljességében megmu­tassa mindazt, amit nyújta­ni képes az embernek, s az élet minden területén bizonyítsa fölényét a kapi­talizmussal szemben. Egy újabb témakörre át­térve, a szocializmus fejlő­désének hazai tapasztalatait elemezve, Berecz János alá­húzta: elsődleges feladat a szocializmusról való gondol­kodás realizmusának, a mai valósághoz fűződő kapcso­latának erősítése, a mai ma­gyar társadalom mélyebb és sokoldalúbb ismeretének megalapozása. Egyrészt szé­lesebb körben kell tudato­sítanunk, hogy nálunk szo­cializmus épül, s ez további tartós feladatunk, másrészt konkrétan kell elemeznünk a mai társadalmi folyamato­kat, az ellentmondásokat és feszültségeket. Szorosabban össze kell tehát kapcsol­nunk a társadalmilag raci­onális cselekvést a szocia­lizmus elveivel és céljaival, ezek dialektikájában kell bemutatnunk a szocializmus építésének további útját, po­lemizálva az elvszerűség és a racionalitás szembeállítá­sával. — Történelmi tapasztala­taink azt bizonyítják, hogy a politika kulcskérdése a szo­cializmus fejlődése során is változatlanul a hatalom. A történelmi tapasztala­tok azt mutatják: a népi hatalom legfontosabb felté­tele, hogy a párt és a tö­megek kapcsolata szoros és bizalomteli, élő, eleven le­gyen. A szocializmus magyaror­szági fejlődésének ma a gazdaság a kulcskérdése — emelte ki a Központi Bi­zottság titkára, hozzátéve: sorsdöntő számunkra, hogy áttérjünk az intenzív növe­kedési pályára, hogy maxi­málisan kihasználjuk a meg­lévő objektív és szubjektív erőforrásokat. Országunkban ehhez a lépésváltáshoz meg­van a kezdeményezőkészség, a szellemi kapacitás és a fogékonyság a rugalmas irá­nyításra. Az eszmei-ideológiai kér­dések széles körét felvető bevezető előadásában Be­recz János hangsúlyozottan szólt a párt meghatározó szerepéről. Rámutatott: pár­tunk sajátos szerepét úgy értelmezi, hogy annak ié- nyege a magyar nép és a szocializmus ügyének szolgá­lata, és nem az uralkodás. Az MSZMP — mint ed­dig, úgy ezután is — a szo­cializmusban és a szocializ­musért megvalósuló refor­mok pártján áll. Ezen az alapon természetesen szem­ben áll minden olyan törek­véssel, amely az újításoktól félve hátráltatja-nehezíti a reformmunkálatokat, s szem­ben áll minden olyan szán­dékkal, amely a reformot ürügyként felhasználva, a szocialista rendszer gyengí­tésére irányul. Örömmel üd­vözöljük, hogy a szocializ­mus megújulására vonatko­zó felismerés és elhatározás más szocialista országokban is utat tör magának, bár­milyen legyen is az elneve­zése. Ez kedvezőbb feltétele­ket teremt számunkra is ed­digi utunk folytatásához. Az országos elméleti kon­ferencia plenáris ülése refe­rátumokkal folytatódott. Orom, nemi ürömmel (3. oldal) : 'Vol::.- '■ ^ . ■' A föld az élete (3. oldal) (MTI) — Mihail Gorba­csov csütörtökön, rigai láto­gatását befejezve, Szovjet- Észtország fővárosába, Tal- linnba érkezett. Az SZKP KB főtitkára megérkezése után virágot helyezett el Lenin szobránál és a szovjet ha­talom védelmében elesettek emlékművénél. Mihail Gor­bacsov a város utcáin talál­kozott Tallinn lakosaival és elbeszélgetett velük. Marjai József Athénban A görög üzleti élet kép­viselőivel találkozott csütör­tökön Athénban Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Lázár György hazaérkezett Olaszországból Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön hazaérkezett Olaszországból, ahol Bettino Craxi minisz­terelnök meghívására hiva­talos látogatást tett. Ütjára elkísérte felesége. Lázár György kíséretében volt Török István külkeres­kedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, a Magyar—Olasz Gazdasági Vegyesbizottság magyar társelnöke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási -Hi­vatalának elnöke. Szabó Im­re ipari minisztériumi ál­lamtitkár, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Kovács László külügymi­niszter-helyettes. Misur György, hazánk római nagy­követe a helyszínen csatla­kozott a kísérethez. A kormány elnökét Ma- róthy László, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Zárszámadás a Keresztesi Aranykalászban A fontosabb termelési ada­tok tanúsága szerint az el- -múlt esztendő a Mezőke­resztesi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben sem volt olyan sikeres év, mint 1985. Ez tűnt ki egyebek között a közös gazdaság elnöké­nek, Dánfi Dezsőnek a teg­napi részközgyűlésen elhang­zott beszámolójából is. A csaknem kilencszáz tagot számláló termelőszövetkezet­ben azonban nincs ok ag­godalomra. Igaz, az elmúlt évi kedvezőtlen, aszályos időjárás áthúzta a vezető­ség számítását, például őszi búzából, tavaszi árpából egyaránt kevesebbet takarí­tottak be a tervezettnél. A napraforgó volt az elmúlt esztendőben az egyedüli olyan növény, amelyből az előirányzottnál lényegesen többet termeltek. — A növénytermelési ágazat végül is hatvanöt százalékra teljesítette köz­vetlen ágazati eredményter­vét — állapította meg az elnök. — A kiesés azonban még ennél is nagyobb le­hetett volna, ha az ágazat dolgozói nem követnek el minden tőlük telhetőt a költségek csökkentéséért; így az egy traktorra jutó normálhektár költség, to­vábbá a tehergépkocsi-, a kombájn- és silókombájn- költség egyaránt a terve­zett érték alatt maradt. — A legtöbbet az a fő­ágazat produkálta — hang­súlyozta a vezetőség beszá­molója —, amely ma ha­zánkban nem tartozik a si­kerágazatok közé, ez pedig az állattenyésztés. Persze ennek kapcsán azt is el kell mondani, hogy Mezőkeresz­tesen az állattenyésztés évek óta eredményes, most vi­szont a korábbi sikeres esz­tendőket is felülmúlta. Bi­zonyításul, az elnök a sta­tisztikát hívta segítségül. Elmondta, hogy 1985-ben az állattenyésztés közvetlen ágazati eredménye 13 millió forint felett volt; a terv ta­valy 12 és fél milliót írt elő, amit azután több mint 18 millióra teljesítettek. Ez pedig azt jelenti, hogy 47 százalékos többleteredményt értek el, ami ritkaságszám­ba megy. A juhászairól szólva Dán­fi Dezső kitért rá, hogy az év elejei 4000 darabos anyajuhlétszám 1986 végére megduplázódott. Különben az Aranykalászban van az ország legnagyobb törzste­nyészete, s a nagy juhállo­mánnyal rendelkező közös gazdaságok sorában az ötö­dik helyet foglalja el Me­zőkeresztes. A szarvasmarha-ágazat ha­sonlóképpen sikeres eszten­dőt zárt. Egyrészről elérték, hogy ne csökkenjen az állat- állomány, de a tehenészet sikerét bizonyítja az is, hogy a megyei tejtermelési versenyben évek óta a leg­jobbak között találjuk a ter­melőszövetkezetet. Egy olyan aszályos évben, mint a ta­valyi, 5134 literes tejterme­lési átlagot értek el a szö­vetkezetben. Jó érzés volt hallani, hogy a 7100 hektáros gazdaság (Folytatás a 2. oldalon) %;|,í . Ü | jm i t-.v * * wjwííKmS Néhány vállalkozó szellemű ember elhatározta, hogy nem hagyja tönkremenni a régi, 58-as villamos műemlék jel­legű végállomását és környé­két. Az ötlet: szabadidőköz­pont létesítése. Télen korcso­lyapálya - amely egyben enyhít a fővárosi jégpálya­gondokon is — nyáron pedig kemping és más sportolási, szórakozási lehetőségek vár­ják a kirándulókat. Két régi villamos, ami büféként üzemel Korizni jó.. nanm mncmü Hail Gorbacsov Talonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom