Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
1987. január 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Túl a nehezén a miskolci fonodában Mérséklik a tél okozta termeléskiesést Az ország textilipari üzemei közötti rangsorolásban a Miskolci Pamutfonoda mindig az élenjárók között szerepelt. E helyezéshez — természetesen — le kellett tenni a garast az asztalra. Szerénytelenség nélkül elmondható: a miskolciak — jogosan — büszkék arra. hogy róluk ország-világ előtt mindig elismeréssel beszéltek és beszélnek ma is. A szokatlanul erős hideg szorítása itt is igencsak érződött, és olyan következményekkel járt, amelyeket egyik napról a másikra — érthetően — elhárítani nem tudtak. De az így kialakult helyzetbe egy pillanatra sem nyugodtak bele: igyekeztek úgy szervezni a munkát, hogy a tél okozta termeléskieséseket pótolják. Szigethy Tibor, a gyár igazgatója őszintén megváltja : az új esztendő nehezen indult. Mindenekelőtt azért, mert igencsak akadozott az alapanyaggal való ellátás, a szállítással ösz- szefíiggő gondok mérsékeltebbé tették az üzem munkáját, ami azt is jelentette, hogy az elkészült terméket sem tudták időben a címzetthez eljuttatni. Mindehhez járult, hogy a hóakadályok miatt a vidékről bejáró dolgozók sem jutottak el munkahelyükre. Mintegy tíz napra tehető ez a kritikus időszak. A helyzet ma már kedvezőbb. A szorító gondok oldódnak, a munka tempója is — ha még nem is megszokott színvonalon, de — felgyorsult, ami azt jelenti, hogy a kiesést mielőbb igyekeznek pótolni. Tegnap munkásgyűlést tartottak, ahol megvitatták a kialakult helyzetet, megbeszélték a teendőket annak a tájékoztatónak az alapján, amit a központi előadó által elmondottakhoz a gyár igazgatója is megfogalmazott. Ezek között szerepel olyan elhatározás, hogy a hiány pótlására kommunista műszakokat szerveznek, túlórákat engedélyeznek, és a vállalati gmk közreműködését is igénybe veszik. Besegít a teendők sikeres megvalósításába az a négy új típusú, orsó nélküli turbinás fonógép is, aminek a szerelését már befejezték. E berendezések — mint azt az előzetes számítások tanúsítják — hozzásegítik a gyárat ahhoz is, hogy az év végéig, a múlt évi eredményekhez képest 250 tonnával többet termeljenek. Nincs mit tagadni azon, hogy a maguk mögött hagyott esztendő sem volt könnyebb, mint amilyen elé az új évben néz a gyár. Az éves tervet 1986-ban fél százalékkal teljesítették túl. Az év első felében nem kellett szorító gondokkal szembenézniük. A nehézségek, az akadályok a második fél évben bukkantak elő, ami tulajdonképpen három tényezőre vezethető vissza. Az első az alapanyaggal való akadozó ellátás, ami az új esztendőben is jelen van még. A másik és több évre visszanyúló probléma az alkatrészhiány. Az a helyzet ugyanis, hogy e tekintetben — országos okokra visszavezethetően — nem tudták tartani a színvonalat. Egy biztos: amit lehetett helyben, saját erőből megoldottak, és ezt teszik a jövőben is. A harmadik gond és akadály a létszám alakulásában tapasztalt sok-sok buktató volt. Ezt illetően szembe kellett nézniük a fluktuációval és azzal is, hogy bizonyos területeken szakemberhiánnyal küzdöttek. Mindezek ellenére eredményes évet zártak, ami annál figyelemreméltóbb, ha tudjuk, hogy ingadozó volt a belföldi piaci helyzet is. Az első fél évben szinte alig volt igény a gyár által előállított fonalra. A megrendelések tulajdonképpen a második fél évben futottak be olyannyira, hogy a negyedik negyedév végéig nem is tudtak minden igényt kielégíteni. A kialakult új helyzetnek megfelelően rendezték soraikat, és növelték a termelést is. A terv szerint az év végéig azt vállalták, hogy 600 tonnával termelnek többet. E célkitűzést 900 tonnában realizálták, ami a gyár kollektívájának erőfeszítéseit, szorgalmát, és azt dicséri, hogy kritikus helyzetekben is igyekeznek helytállni. A gyár ez év januárjától a bértömeg-gazdálkodásra tért át. Ebből az is következik, hogy szorosabb létszámgazdálkodással kell számolni, hiszen a bérszínvonalat semmiképpen sem akarják túllépni. Ennek érdekében már megtették a szükséges intézkedéseket. A túlnyomó többségben nőket foglalkoztató gyár azzal nyitotta az új esztendőt, hogy eddigi eredményeiket megszilárdítva, egész éven át olyan színvonalon dolgozzanak, aminek alapján az egész országban ismerik őket. T. F. A ciroktermesztés jelene Afrikából származik, s meghódította Amerikát. A fejlődő országokban még fontos emberi táplálék, viszont kiváló takarmányérté. ke miatt ez ma az Egyesült Államok negyedik legfontosabb növénye. Hazánkban tíz évvel ezelőtt kezdték termeszteni, s néhány év alatt vetésterülete majd’ megháromszorozódott. Később a növekedés lelassult, majd megtorpant, jelenleg 40—50 ezer hektáron termesztik. Pedig a mind magasabb szintű termelési célok elérése okán, főként a szarvasmarha és a juh számára fontos a megfelelő táplálóanyagokkal rendelkező tömegtakarmány biztosítása. Mégpedig oly módon, hogy közben a takarmánytermő terület csökkenjen, mert így a felszabaduló területen más, magasabb jövedelmet biztosító árunövényeket lehetne termelni. A szálas- és tömegtakarmányok hozamai viszont évről évre csak lassan emelkednek — a szakirodalom szerint genetikai kihasználtságuk csak 20 százalék! —, s messze elmaradnak a búza vagy akár a szemes kukorica látványos termésnövekedésétől. A honi növénytermesztők az általuk sikernövénynek nevezett cirokfélék termesztésében látják a megoldást. Az Afrikából eredő cirokfélékben, amelyek meghódították Amerikát, s amelyek hazánkban mostanság honosodnak. Egyre inkább csak honosodgatnak, mert bár az USA-ban a szilázs 30—40 százaléka silócirokból, illetve szudáni fűből készül, nálunk ez az arány nem haladja meg a 10—12 százalékot. Annak ellenére, hogy kiváló a termelőképessége, intenzív a tápanyagfelvétele, kedvező a szem-szár aránya, optimális a béltartalma, igen jó a szárazságtűrő és regenerálóképessége. S hogy milyen az országos kép mellett a megyei helyzetkép? Nos, a szakemberek szerint itt állítólag az átlagosnál nagyobb az érdeklődés iránta. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán a ciroktermesztés iránti nagyobb érdeklődésnek jelei nemigen mutatkoznak. Kérdezőskö* désemre Szabó Andrásné a ’86-os eredményekről még nem tudott számot adni. Ajánlotta, talán forduljak a statisztikai hivatalhoz, mert neki(k) még nincsenek meg az összesített adataik. 1985? S lapozgatott. Szemes cirok? ... takarmánycirok? ... szudáni fű? Amennyit mondott, nekem kevésnek tűnt. Más forrásból beszerzett adataim szerint ennél jóval több hektáron termesztenek Borsod-Abaúj-Zemplén- ben cirkot. Amikor mindezt egy mezőgazdász ismerősöm, nek elsoroltam, ő elmondta: nem a kimutatásokban, hanem a földeken termesztik a cirkot. Sokszor a kukorica között. Ami bizonyos, az Öcsai Hybar Takarmánycirok Termesztési és Hasznosítási Rendszeren keresztül az elmúlt évben megyénkben 828 hektáron termesztették ezt a trópusokról származó növényt. Több mint 600 hektáron silócirkot, s közel 100 —100 hektárnyi területen szudáni füvet és szemes cirkot. Batári Sándor, a rendszer szaktanácsadója: — A Hybar még csak négy éve van jelen a borsodi mezőgazdaságban, de az itteni szarvasmarhatartó gazdaságok élenjáró üzemei szinte azonnal partnerként fogadták a rendszert. Tudja, a cirokfélék hazánk egész területén sikeresen termeszthetők, még a szélsőséges talajviszonyok között is. A nagyobb mértékű elterjedésüket azonban még mindig hátráltatja az a megalapozatlan szemlélet, mely szerint nem megfelelő elővetemények. Meggyőződésem, hogy esetleges kedvezőtlen utóhatá. suk mindig a szakszerűtlen tápanyag-visszapótlásra vezethető vissza. Egyébként a kalászos gabona előtt korai- sága miatt, a kukorica után viszont, mint annak vegyszerére kevésbé érzékeny növény vethető. S feltétlen ki kell emelnem másodve- téskénti alkalmazhatóságát. A mostani gépárak mellett ugyanakkor az a tény sem lehet közömbös, hogy a gazdaságokban rendelkezésre álló tömegtakarmány-beta. karító gépek alkalmasak a cirokfélék aratására is. Termesztése olcsó és felettébb biztonságos’, hiszen a kultúrnövényeink közül az egyik legszárazságtűrőbb. De ezenkívül alkalmas még a levonult árvizek és a későn felszáradó, mély fekvésű, valamint sekély termőrétegű, kavicsos altalajú területek hasznosítására. Szóval — mint korábban említettem — csaknem minden talajtípuson sikerrel termeszthető. A szakirodalom mostanság arról is szót ejt, miszerint a silócirkot és -kukoricát érdemes együtt termeszteni, mert így előbbre lehet lépni faz olcsóbb és biztonságosabban megtermelhető tömegtakarmány- termesztésben is. A Bodrogkeresztúri Háziipari Szövetkezet hagyományos kézzel festett kerámia termékei nagy sikert aratnak nemcsak belföldön, hanem a, külföldi piacokon is. Hogy és mivel utazunk? tale százhuszonhatmillióan a borsodi Mon A közúti személyszállításban jelentős feladat hárul a Volán Vállalatokra, évenként az országban szállított utasok száma meghaladja az egymilliárd-nyolcszázmil- liót. A Volán autóbuszjáratai behálózzák az egész országot, s a helyi, elővárosi, helyközi, távolsági autóbuszok nap mint nap szállítják utasaikat munkába, illetve otthonaikba, a tanulókat pedig iskolába. A Volánt szoros kapcsolat fűzi a MÁV-hoz a személyszállítás területén is. Ezt támasztja alá, hogy mintegy négyszáz vasúti állomáson biztosíta— így igaz — mondja György István, a Nagy miskolci Állami Gazdaság növénytermesztési főágazatve- zetője. — A szendrői tsz- ben például minden harmadik kukoricasort két sor cirok követ a silót termelő táblában. Mi viszont tisztán termesztjük a Hybaron keresztül, ám nem teljesen a Hybar technológiájának megfelelően. Gabonavető géppel vetjük ugyanis, mégpedig oly módon, hogy három sort vetünk és kettőt kihagyunk. Így kedvező tőállást érünk el és a ciroknak van lehetősége a megnyúlásra. Ha pedig ez a növény megnő, hihetetlen zöld tömeg termelésére képes. Egyébként a mi gazdaságunkat is sújtotta az elmúlt évek aszálya. Tavaly például, amikor szó szerint kiégett még a silókukorica is, a cirok zölden pompázott. S ez a biztonság pótolhatatlan. A szakirodalommal ellentétben mi mégsem nevezzük a cirkot sikernövénynek. — Mi az oka, hogy az elmondott előnyei ellenére ez a növény nem tudja meghódítani a magyar mezőgazdaságot? — Talán azért, mert a siker szóba a szakma automatikusan beépítette a csodavárást is. Erről pedig szó sincs. Az állattenyésztők a megmondhatói, hogy takarmányértéke rosszabb a kukoricáénál, de termesztése minden más nagy tömeget adó takarmánynövénnyel szemben olcsóbb és biztonságosabb. Ezért én inkább úgy fogalmazok: a cirok a növénytermesztésben semmiféle csodát nem tesz, ám aki megpróbálja, az nem csalatkozik. Szépek ugyanis az eredmények. A Nagymiskolci Állami Gazdaságban a készített siló 20 százaléka cirokból, szudáni fűből áll. Ezt az arányt az amerikai szakirodalom kétségtelenül kevesellné, ám a honi sokallja. Hol az igazság? ... Balogh Andrea r>ak autóbusz-csatlakozást a vonatokhoz, természetesen a két szállító fél által egyeztetett menetrend alapján. Budapest és Miskolc kivételével még a kiemelt nagyvárosok helyi autóbusz-forgalmát is a Volán Vállalatok látják el. A vállalatok közül kiemelkedik a Borsod Volán, amely munkáját sajátos körülmények közepette, koncentrált ipari területen végzi. — Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt nagy felelősséget követel a több mint tízezer bányásznak, s az ipari nagyüzemek sok ezer dolgozójának a rendszeres szállítása — mondja Küblik Ferenc személyforgalmi osztályvezető. — Vállalatunk a megyében mintegy 132 ezer ipari munkás napi munkába járását és hazautazását biztosítja. Az utóbbi öt esztendő átlagát alapul véve évenként 126 millió utas veszi igénybe a Borsod Volán járatait. — Milyen tárgyi feltételek, azaz szállítóeszközök állnak ehhez rendelkezésre? — A személyszállítási feladatokat 610 autóbusz üzemeltetésével oldjuk meg. A termelési és teljesítménystruktúra következtében az autóbuszok hetven százaléka közforgalmú, s ebből nyolcvannégy százalék helyközi, tizenhat százalék pedig helyi feladatot lát el. Természetesen szép számmal van tartalék járművünk is (112 darab), amelyek a forgalomból kiesett autóbuszok pótlására szolgálnak. — Nem okoz gondot az elhasználódott autóbuszok pótlása? — Azt talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a népgazdaság teherbíró-képessége nem tesz lehetővé olyan autóbusz-rekonstrukciót, amely országosan biztosítaná az elhasználódott szállítójárművek cseréjét. Ezért nem marad más választás, a Volán Vállalatoknak, így természetesen nekünk is, önerőből kell megoldanunk a nullára leírt autóbuszok (Borsodban ez az arány 38 százalék — szerk.) pótlását, ami egyre nehezebb. Nehéz a dolgunk mindenekelőtt azért is, mert a gépjárművásárlást az anyagi lehetőségeink szabják meg. Tavaly például ötvenmillió forint értékű kötvényt bocsátott ki vállalatunk, amelyből azután harmincötmilliót autóbusz vásárlására költöttünk. — A fejlesztési források csökkenése arra késztet bennünket, hogy hitelekért folyamodjunk. A járműcserében harmadik forrásként vehető számításba, hogy legújabban rekonstrukciós alap képzésére nyílt lehetőségünk, amiből ugyancsak megvásárolhatjuk a szükséges autóbuszokat. Ez utóbbinak egyetlen feltétele van: meg kell termelnünk azt a vállalati eredményt, amely a pénzügyi fedezetet jelenti. — Az autóbusz témához még egyetlen megjegyzés: járműveink műszaki állapotának további javítása érdekében évenként szükségünk lenne legalább nyolcvan új autóbuszra. — A tömegközlekedésnek ebben az ágában is előfordul, hogy az utazás színvonala elmarad a kívánatostól. — Ez az észrevétel a Fogyasztók Országos Tanácsának múlt év végi ülésén is elhangzott, ahol ezúttal a lakossági tömegközlekedés helyzete került terítékre. Magam Is osztom azt a véleményt, hogy az utazás színvonalát, az utazóközönség hangulatát döntően befolyásolja a Volán-járatokon! szolgálatot teljesítő személyzet magatartása. Annak ellenére mondom mindezt, hogy a lakosság a tömeg- közlekedési szolgáltatásokkal alapvetően elégedett. Látni kell azonban, hogy az emberek az utazás során elsősorban a gépkocsivezetők révén kerülnek kapcsolatba vállalatunkkal, ennélfogva az autóbuszvezető munkájának jelentősége, szerepe hatványozódik. — A Volán Vállalatok kivétel nélkül ellátási felelősséggel tartoznak a személy- szállítás bizonyos területein. — A személyszállítási alapellátáson tömören fogalmazva a mindennapi élethez nélkülözhetetlen társadalmigazdasági tevékenységek elvégzése és a szolgáltatások igénybevétele céljából utazási igények kielégítése értendő. Éppen ezért a helyi és helyközi személyszállítás szervezésénél, a forgalom lebonyolításánál alapvetőnek tartjuk a hivatásforgalmi — munkás- és tanulószállítás — igények maradéktalan kielégítését, ugyanakkor törekszünk a közlekedés minőségi színvonalának a kiemelt területeken (elővárosi forgalom és helyi közlekedés) történő fokozatos javítására, egyéb területeken ■pedig a szinten tartást irányozzuk elő. — Elmondom még: Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye helyközi autóbuszhálózata az egész országban a leghosz- szabb: összesen 2 ezer 216 kilométer. A helyi közlekedésben huszonnyolc település érintett, a helyi vonal- hálózat hossza 266 kilométer. A huszonnégy településen közlekedő járatok feladata, hogy biztosítsák Sa megfelelő vasúti csatlakozást, másrészről a városi utasok a helyi járatokon jutnak el a munkahelyükre, a tanulók az oktatási intézményekbe. A Borsod Volán autóbuszai jelenleg 348 településre közlekednek és tulajdonképpen mindenhová eljutnak Borsod-Aba- új-Zemplén megyében. Lovas Lajos Keresztúri kerámia
