Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
1987. január 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyénk téli arca Többek között a tejszállitmányok sem jutottak el idejében min denhová... (Folytatás az 1. oldalról) vá'bb utasára. Ha csupán a váíM'aitátumíkon múlik, nem lesz továbbra sem fennakadás az ellátásban. * Zagyvái Béla vezérigazgató kérdés ünkre elmondta: a Miagyiar Villamos Művek Tröszt általi előirányzott szinten tesz elegét a Tiszai Erőmű energiafejlesztési és hőszolgáltatási (kötelezettségén dk. PiilMiamaltnyüilag, a régi tiszapalkonyai erőműben 20—22 napra elegendő, mlinit- egy 120 ezer tonna korábban tárolt szénlkésZlettel rendelkeznek és folyamatosan érkeznék az újabb szállítmányok az ország különböző részéiből. Ezelklkel viszont gond van, ugyanis befagyott vagonokból, jelentős pluszmunkával — melegítéssel — kell a szenet eltávolítani, ami rendkívül lélassítjia a kocsik ürítését. A vezérigazgató elmondta még, hogy a leninvárosi nagyüzemek — a TVK, TITO — gőzigénye az utóbbi napokban rendkívül mértékben megnőtt, amit természetesen hiánytalanul kielégítenék, ugyanakkor a lenin- városi lakóházak, intézmények fűtését biztosító melegvíz-szolgáltatás is zavartalan. Megnyugtató, hogy az erőműnek sem szénből, sem szénhidrogénből, illetve fűtőolajból nincs ellátási gondja. * A hó és a szél miatt főként Mezőkövesd környékén és a Hennád ^völgyében vannak ellátási gondok. Bereznai Ferenc, a Borsod Megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese: — Kis késéssel, de eljuttattuk termékéi nfcet Sátoraljaújhelyre, Sárospatakra, valamint Ózdra és környékére. Miskolcon minden boltba kiszállítottuk a tejet és a tejtermékeket. Sajnos, nem tudtunk a boltok elé beállni, ezért ezúton is arra kérjük a kereskedelmi dolgozókat, hogy az üzletek előtt takarítsanak. Encsire és Szerencsre sajnos nem tudtunk szállítani. Hetvenhat járatunkból tizenkettő nem tudott kimenni. Sajnos nagyobbak a gondok a fel- vásárlóhelyéktől és a csarnokoktól való beszámítással, így vasárnap is fcinnma- radt 20 ezer liter tej. Ezért úgy döntöttünk, hogy a kistelepüléseken — ahová nem juthatunk el — mér jék ki a beszedett csarnoki tejét a lakosságnak. * Bendzsák Kálmán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója: — Minden autónk elindult az éjszaka sütött pékáruval. Nem sikerült kijutnunk Kistokajba, Kis- győrbe és Harsányba. Éjszaka a péksütemény üzem áramszünete miatt két óra hosszáig nem tudott sütni: ez egy kis késést okozott. Ahová a buszok eljutnak, mi is ki tudunk menni. Lassítja az ellátást, hogy autóinkkal nem lehet mindenhol a boltok elé állni, így távolabbról kell bevinni az árut. Molnár Béla, Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat termelési és értékesítési osztály- vezetője: — Megyénkben vállalatunk 360 ezer embert lát el. Jó néhány községben nincs kenyér, így Hejőke- resztúr, Hejőbába, Hejőpapi, Igrici, Szakáid felé a honvédségi kocsik is elakadtak. Mezőkövesden csak a főútvonal melletti boltokba tudtak kenyeret szállítani. Me- zőcsátra, Mezőkövesdre, Szo- molyára nem jutottak el a kenyeres autók. Németh Lajos, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat belkereskedelmi osztályának vezetője: — Encsre és Göncre nem tudott elindulni a túrajárat. A többi községbe és városba elindultak az autóink, nem tudjuk, hogy meddig jutottak. Nagyobb gondjaink vannak az élőállat-beszállítással, ugyanis a készleteink három napra elegendőek, tehát, ha csütörtökig nem változik a helyzet, és nem tudjuk pótolni a tőkehúskészletet, akkor ellátási problémáink lesznek. Miskolcon minden boltba kiszállítottuk az árut, de a kistelepülések a Hernád-völgy ében valószínűleg késve, vagy nem is kapják meg ma a húst és húskészítményeket. * A legutóbbi napok télies időjárása nagymértékű havazással járt, melynek hátrányos következményeit a téli felkészülés ellenére sem tudunk korlátozott eszközeinkkel elhárítani. Mindenki által ismert, hogy a helyzet ma reggelre annyira kritikussá vált, hogy a lakosság normális életkörülményét, a dolgozók munkába járását, a szolgáltatást, s az egészség- ügyi ellátást csak nehezen lehet biztosítani. Miskolc Város Tanácsa felhívja ezért a városban levő üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel haladéktalanul tegyenek meg mindent a hó eltakarításáért. Kéri továbbá a kezelőszerveket, állampolgárokat — ezen belül is különös nyomatékkai az ingatlantulajdonosokat — a folyamatos hóeltakarításra. A városi tanács kéri az érintettek megértését, de minden városban lakó állampolgárnak alapvető érdeke is, hogy a normális életkörülményekben fennakadás ne legyen. A rendkívüli körülmények elhárítására a tanácsi szervek is minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítanak, de az adott helyzetben szükség van mindenki támogatására. A tanács egyben köszönettel veszi mindazok segítségét, akik a nehéz helyzetet megértve, önként segítenek. * Hóelhárítási operatív bizottságok alakultak meg megyénk valamennyi városi tanácsánál és megyei irányítású nagyközségi tanácsánál. Ezeknek a bizottságoknak állandó ügyeletet kell tartani a helyi polgári védelmi szolgálat és ügyelet bevonásával. Az ügyeletek állandó kapcsolatot tartanak a megyei tanács közlekedési osztálya, illetve polgári védelme közös ügyeletével. A közös ügyelet telefonszáma: 38-700 és 15-051/143-as mellék. A hóeltakarítási operatív bizottság elsődleges feladató a rendkívüli időszakban a mentési munkák megszervezése, az egészségügyi ellátás megszervezése, a mentők közlekedésének biztosítása, elakadt járművek mentése, a vasútállomásokhoz vezető utak forgalmának biztosítása és a vasúti rakodók hótól való megtisztítása. A rendkívüli ellátással kapcsolatos vasúti igényeket mindennap 15 óráig kell jelenteni, a megyei tanács közös ügyeletére. A hivatásforgalom fenntartása érdekében a Borsod Volán járatai elsősorban a vasútállomási fuvarozást fogják biztosítani a személyszállításnál. * A leginkább veszélyeztetett 4 körzetben, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Encs és Mezőkövesd térségében a tsz-ek nehézgépjárműveit is bevonták a munkába. Ezenkívül a polgári védelem mintegy 183 fővel vett részt a mentési munkálatokban. A községek nagy része megkapta a kenyeret és tejet. A legkritikusabb helyzet Encs térségében, valamint a Bodrogközben alakult ki. A Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint ide honvédségi járműveket irányítottak. A jelenlegi ellátás nem teszi szükségessé, hogy a MÁV Miskolci Igazgatósága kü- lönvonatokat indítson. A MÁV Miskolci Igazgatósága közölte, hogy gyorsvonatokat nem indít, ezek kimaradnak, a személyvonatok 60—70 perces késéssel közlekednek. Teherszállításban csak a közvetlen lakossági ellátást szolgáló árut szállítják. A Borsod Volán tájékoztatása szerint Mezőkövesd térségében nem tudnak autóbuszt indítani, Encs térségében pedig 6 autóbuszuk akadt el. A miskolci nagyvállalatoktól kapott tájékoztatás szerint a dolgozóknak mintegy 5—8 százaléka nem érkezett be a munkahelyére és a dolgozók 30 százaléka késett. A Közúti Igazgatóság 45 munkagéppel dolgozik, a főútvonalak már mindenütt legalább egy nyomszélességben járhatók. Az alsóbbrendű úthálózaton még mindig 89 útszakasz járhatatlan, az elzárt települések száma mintegy 18-cal csökkent. * A KISZ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága felhívással fordul minden, megyénkben működő KISZ- szervezethez, hogy fiataljait mozgósítva, szervezve vegyen részt a hóeltakarítási munkákban. A segítőkész fiatalok csoportjai jelentkezzenek a hóeltakarítást irányitó helyi tanácsi operatív bizottságnál, vagy a városi KISZ-bizottságokon. Acélgyártó gyakornokból műszaki igazgató Erre az életútra mondják: karrier. Persze, a szó igaz értelmében. Dr. Tolnay Lajos pályája egyenesen ívelt felfelé, ma ő a tizenhatezer embert foglalkoztató . diósgyőri Lenin Kohászati Művek második számú gazdasági embere, a vezérigazgató első számú helyettese. Harmincnyolc éves, s majd másfél éve műszaki igazgató. Olyan időszakban lett vezető, amikor a kohászat szekere kátyús úton haladt, s tulajdonképpen mára sem aszfaltozták le azt az utat. Amikor találkoztunk — december végén —: ügyeletes volt. Reggel hét óra előtt érkezett be irodájába, a szolgálat másnap reggel hétig tart. Azt mondja, utána se megy haza, hiszen új munkanap kezdődik, s rengeteg a tennivaló. Szeretné, ha ez a decemberi lendület megmaradna januárra is, az egész 1987-es esztendőre is. A lendület megmaradt, de kérdés: meddig lehet ezt a tempót tartani? Egy kis sikerélmény igazán ráférne már mindenkire a kohászatban ... — Az nem igaz, hogy nincs sikerélményünk — mondja az igazgató. — Nehéz helyzetben vagyunk az tény, de az utóbbi években nem volt veszteségünk — ez is tény —, ez már jó érzés. Eredménye volt munkánknak, s igenis, ennek örülni kell. Nem vitás, ha nyereségesek lennénk, az még jobb volna, de be kell látni mindenkinek, hogy a kohászat, mindenhol a világon igényli az állami támogatást. Tizenhat évvel ezelőtt, 1971-ben pályakezdő kohómérnökként lépte át először a Lenin Kohászati Művek kapuját Tolnay Lajos. Acélgyártó gyakornoknak került a Martin-acélműbe. — Igazi, nagy iskola volt az — mondja. — A Martin az acélgyártás bölcsője, alfája és ómegája. És mégis, amikor 1986 októberében megszüntettük a martinacélgyártást, tiszta szívvel mondhattam — helyesen cselekedtünk. Gazdaságtalan volt üzemeltetése, s ma, a műszaki tudományos haladás jelenlegi .időszakában, ebben a kiélezett világgazdasági versenyben a vállalat nem engedhette meg magának, hogy egy ráfizetéses üzemrészt fenntartson, amikor az ott előállított acélokat a kombinált acélműben lényegesen gazdaságosabban, jobb minőségben el tudjuk készíteni. Az acélgyártó gyakornokból műszakos üzemvezető, majd később műszaki osztály- vezető lett az acélmű gyáregységben. Amikor megkezdődött a kombinált acélmű építése, odahelyezték. 1982- ig különböző beosztásokban bábáskodott a beruházás felett. — Üjat, korszerűt alkottunk, bátran mondhatom: világszínvonalon álló acélművet hoztunk tető alá. Ezzel a beruházással lehetővé vált, A Lenin Kotlásiad Művekben... Ai utóbbi években nem volt veszteség, igaz, nyereség sem, a kohászatban ez is sikerélménynek számít. Anyagdarabolás a martinkemencék tőszomszédságában. A martinacélgyártás megszüntetése műszakilag és gazdaságilag is indokolt volt. hogy az LKM nagy tételben gyártson ötvözött és minőségi acélokat. Bár a kombinált acélmű tízmilliárd forintba került, de ha én lennék a pénzügyminiszter, akkor még újabb milliárdokat invesztálnék be, elsősorban azért, hogy képesek legyünk minél magasabb feldolgozottsági fokú termékeket előállítani. Nem következetes a mi fejlesztési politikánk. A nemesacél-hengerműi és a kombinált acélműi beruházás között egy évtized telt el, a kombinált acélmű megépülte óta pedig öt év. Egyik fejlesztést sem lehetett maximálisan kihasználni, hiszen a hozzájuk tartozó — már kisebb — beruházások mind elmaradtak ... A kombinált acélmű felépülte után Tolnay Lajos főmérnök lett itt, majd 1983 végén megpályázta a megüresedett kereskedelmi igazgatói posztot. 1985 októberétől műszaki igazgató, s felügyelete alá tartozik a termelés irányítása is. Még nem volt sem műszaki igazgató, sem kereskedelmi igazgató, sem pedig főmérnök Tolnay Lajos, amikor elvégezte a közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakát, s amikor a kombinált acélműi 10 milliárd forintos nagyberuházás tapasztalatainak összegzéséből doktorált. — Nem kötelezett erre en- kem senki, egyéni ambícióm alapján vágtam a továbbtanulásba. Nyelvet is tanultam, angolt és németet, mert a legfrissebb szakirodalmat ezeken a nyelveken olvashattam. Előadásokat tartottam, cikkeket írtam az új kombinált acélmű technológiai eredményeiről az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, s más országokban is. Az egyik legmodernebb technológiát alkalmaztuk az acélmű építésénél, s ennek beválta, illetve problémái sokakat érdekelt. A mai napig járnak hozzánk tapasztalatcserére szakemberek a környező országokból, mi több, külföldiek kiképzését is vállaljuk. Vállalatunk ma olyan reálisan megvalósítható stratégiával rendelkezik, melyet a hazai irányító szervek, tudományos intézmények, hazai és külföldi Dr. Tolnay Lajos, az LKM műszaki igazgatója. Olyan időszakban lett vezető, amikor a kohászat szekere kátyús úton halad. partnereink támogatnak. Sok múlik, sőt a legtöbb a műszakiakon múlik a kohászat megújulási tervében. A műszaki igazgató erről ekképp beszél: — Kidolgoztuk hosszú távú stratégiánkat, s a középtávú, hetedik ötéves tervi dinamizálási programunkat is. Célkitűzésünk, hogy a termelési folyamatok intenzifiká- lásával és a termékszerkezet korszerűsítésével a vállalat dinamizálja tevékenységét, és már a hetedik ötéves terv befejezése után korszerű, nemzetközi mércével is hatékonyan működtetett, folyamatos megújulásra is alkalmas nagyvállalattá váljon ... Illésy Sándor
