Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

1987. január 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyénk téli arca Többek között a tejszállitmányok sem jutottak el idejében min denhová... (Folytatás az 1. oldalról) vá'bb utasára. Ha csupán a váíM'aitátumíkon múlik, nem lesz továbbra sem fenn­akadás az ellátásban. * Zagyvái Béla vezérigazga­tó kérdés ünkre elmondta: a Miagyiar Villamos Művek Tröszt általi előirányzott szinten tesz elegét a Tiszai Erőmű energiafejlesztési és hőszolgáltatási (kötelezettsé­gén dk. PiilMiamaltnyüilag, a ré­gi tiszapalkonyai erőműben 20—22 napra elegendő, mlinit- egy 120 ezer tonna korábban tárolt szénlkésZlettel rendel­keznek és folyamatosan ér­keznék az újabb szállítmá­nyok az ország különböző részéiből. Ezelklkel viszont gond van, ugyanis befagyott vagonokból, jelentős plusz­munkával — melegítéssel — kell a szenet eltávolítani, ami rendkívül lélassítjia a kocsik ürítését. A vezérigazgató elmondta még, hogy a leninvárosi nagyüzemek — a TVK, TI­TO — gőzigénye az utóbbi napokban rendkívül mérték­ben megnőtt, amit termé­szetesen hiánytalanul kielé­gítenék, ugyanakkor a lenin- városi lakóházak, intézmé­nyek fűtését biztosító me­legvíz-szolgáltatás is zavar­talan. Megnyugtató, hogy az erő­műnek sem szénből, sem szénhidrogénből, illetve fű­tőolajból nincs ellátási gond­ja. * A hó és a szél miatt fő­ként Mezőkövesd környékén és a Hennád ^völgyében van­nak ellátási gondok. Bereznai Ferenc, a Bor­sod Megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese: — Kis késéssel, de el­juttattuk termékéi nfcet Sá­toraljaújhelyre, Sárospatak­ra, valamint Ózdra és kör­nyékére. Miskolcon minden boltba kiszállítottuk a tejet és a tejtermékeket. Sajnos, nem tudtunk a boltok elé beállni, ezért ezúton is arra kérjük a kereskedelmi dol­gozókat, hogy az üzletek előtt takarítsanak. Encsire és Szerencsre sajnos nem tudtunk szállítani. Hetven­hat járatunkból tizenkettő nem tudott kimenni. Sajnos nagyobbak a gondok a fel- vásárlóhelyéktől és a csar­nokoktól való beszámítással, így vasárnap is fcinnma- radt 20 ezer liter tej. Ezért úgy döntöttünk, hogy a kis­településeken — ahová nem juthatunk el — mér jék ki a beszedett csarnoki tejét a lakosságnak. * Bendzsák Kálmán, a Mis­kolci Sütőipari Vállalat igaz­gatója: — Minden autónk elindult az éjszaka sütött pékáruval. Nem sikerült ki­jutnunk Kistokajba, Kis- győrbe és Harsányba. Éjsza­ka a péksütemény üzem áramszünete miatt két óra hosszáig nem tudott sütni: ez egy kis késést okozott. Ahová a buszok eljutnak, mi is ki tudunk menni. Lassít­ja az ellátást, hogy autóink­kal nem lehet mindenhol a boltok elé állni, így távo­labbról kell bevinni az árut. Molnár Béla, Kazincbarci­kai Sütőipari Vállalat terme­lési és értékesítési osztály- vezetője: — Megyénkben vállalatunk 360 ezer embert lát el. Jó néhány községben nincs kenyér, így Hejőke- resztúr, Hejőbába, Hejőpapi, Igrici, Szakáid felé a hon­védségi kocsik is elakadtak. Mezőkövesden csak a főút­vonal melletti boltokba tud­tak kenyeret szállítani. Me- zőcsátra, Mezőkövesdre, Szo- molyára nem jutottak el a kenyeres autók. Németh Lajos, az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat belkereskedelmi osztályának vezetője: — Encsre és Gönc­re nem tudott elindulni a túrajárat. A többi községbe és városba elindultak az autóink, nem tudjuk, hogy meddig jutottak. Nagyobb gondjaink vannak az élőál­lat-beszállítással, ugyanis a készleteink három napra ele­gendőek, tehát, ha csütörtö­kig nem változik a helyzet, és nem tudjuk pótolni a tő­kehúskészletet, akkor ellátá­si problémáink lesznek. Mis­kolcon minden boltba kiszál­lítottuk az árut, de a kistele­pülések a Hernád-völgy ében valószínűleg késve, vagy nem is kapják meg ma a húst és húskészítményeket. * A legutóbbi napok télies időjárása nagymértékű hava­zással járt, melynek hátrá­nyos következményeit a téli felkészülés ellenére sem tu­dunk korlátozott eszközeink­kel elhárítani. Mindenki ál­tal ismert, hogy a helyzet ma reggelre annyira kri­tikussá vált, hogy a lakosság normális életkörülményét, a dolgozók munkába járását, a szolgáltatást, s az egészség- ügyi ellátást csak nehezen lehet biztosítani. Miskolc Város Tanácsa felhívja ezért a városban levő üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel haladéktalanul te­gyenek meg mindent a hó eltakarításáért. Kéri továbbá a kezelő­szerveket, állampolgárokat — ezen belül is különös nyomatékkai az ingatlantu­lajdonosokat — a folyama­tos hóeltakarításra. A városi tanács kéri az érintettek megértését, de minden városban lakó ál­lampolgárnak alapvető érde­ke is, hogy a normális élet­körülményekben fennaka­dás ne legyen. A rendkívüli körülmények elhárítására a tanácsi szervek is minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítanak, de az adott helyzetben szükség van min­denki támogatására. A tanács egyben köszö­nettel veszi mindazok segít­ségét, akik a nehéz helyzetet megértve, önként segítenek. * Hóelhárítási operatív bi­zottságok alakultak meg me­gyénk valamennyi városi ta­nácsánál és megyei irányítá­sú nagyközségi tanácsánál. Ezeknek a bizottságoknak állandó ügyeletet kell tarta­ni a helyi polgári védelmi szolgálat és ügyelet bevoná­sával. Az ügyeletek állandó kapcsolatot tartanak a me­gyei tanács közlekedési osz­tálya, illetve polgári védel­me közös ügyeletével. A kö­zös ügyelet telefonszáma: 38-700 és 15-051/143-as mel­lék. A hóeltakarítási operatív bizottság elsődleges feladató a rendkívüli időszakban a mentési munkák megszerve­zése, az egészségügyi ellá­tás megszervezése, a men­tők közlekedésének biztosí­tása, elakadt járművek men­tése, a vasútállomásokhoz vezető utak forgalmának biztosítása és a vasúti ra­kodók hótól való megtisz­títása. A rendkívüli ellátással kapcsolatos vasúti igényeket mindennap 15 óráig kell je­lenteni, a megyei tanács kö­zös ügyeletére. A hivatás­forgalom fenntartása érde­kében a Borsod Volán já­ratai elsősorban a vasútál­lomási fuvarozást fogják biztosítani a személyszállí­tásnál. * A leginkább veszélyezte­tett 4 körzetben, Sátoralja­újhely, Sárospatak, Encs és Mezőkövesd térségében a tsz-ek nehézgépjárműveit is bevonták a munkába. Ezen­kívül a polgári védelem mintegy 183 fővel vett részt a mentési munkálatokban. A községek nagy része megkap­ta a kenyeret és tejet. A leg­kritikusabb helyzet Encs tér­ségében, valamint a Bodrog­közben alakult ki. A Köz­úti Igazgatóság tájékoztatá­sa szerint ide honvédségi járműveket irányítottak. A jelenlegi ellátás nem teszi szükségessé, hogy a MÁV Miskolci Igazgatósága kü- lönvonatokat indítson. A MÁV Miskolci Igazga­tósága közölte, hogy gyors­vonatokat nem indít, ezek kimaradnak, a személyvona­tok 60—70 perces késéssel közlekednek. Teherszállítás­ban csak a közvetlen lakos­sági ellátást szolgáló árut szállítják. A Borsod Volán tájékoz­tatása szerint Mezőkövesd térségében nem tudnak autóbuszt indítani, Encs tér­ségében pedig 6 autóbuszuk akadt el. A miskolci nagyvállala­toktól kapott tájékoztatás szerint a dolgozóknak mint­egy 5—8 százaléka nem ér­kezett be a munkahelyére és a dolgozók 30 százaléka ké­sett. A Közúti Igazgatóság 45 munkagéppel dolgozik, a fő­útvonalak már mindenütt legalább egy nyomszélesség­ben járhatók. Az alsóbbren­dű úthálózaton még min­dig 89 útszakasz járhatat­lan, az elzárt települések száma mintegy 18-cal csök­kent. * A KISZ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága felhívással fordul minden, megyénkben működő KISZ- szervezethez, hogy fiataljait mozgósítva, szervezve ve­gyen részt a hóeltakarítási munkákban. A segítőkész fiatalok csoportjai jelent­kezzenek a hóeltakarítást irányitó helyi tanácsi opera­tív bizottságnál, vagy a vá­rosi KISZ-bizottságokon. Acélgyártó gyakornokból műszaki igazgató Erre az életútra mondják: karrier. Persze, a szó igaz ér­telmében. Dr. Tolnay Lajos pályája egyenesen ívelt fel­felé, ma ő a tizenhatezer embert foglalkoztató . diós­győri Lenin Kohászati Mű­vek második számú gazdasá­gi embere, a vezérigazgató első számú helyettese. Har­mincnyolc éves, s majd más­fél éve műszaki igazgató. Olyan időszakban lett veze­tő, amikor a kohászat sze­kere kátyús úton haladt, s tulajdonképpen mára sem aszfaltozták le azt az utat. Amikor találkoztunk — de­cember végén —: ügyeletes volt. Reggel hét óra előtt ér­kezett be irodájába, a szol­gálat másnap reggel hétig tart. Azt mondja, utána se megy haza, hiszen új mun­kanap kezdődik, s rengeteg a tennivaló. Szeretné, ha ez a decemberi lendület meg­maradna januárra is, az egész 1987-es esztendőre is. A lendület megmaradt, de kérdés: meddig lehet ezt a tempót tartani? Egy kis si­kerélmény igazán ráférne már mindenkire a kohászat­ban ... — Az nem igaz, hogy nincs sikerélményünk — mondja az igazgató. — Ne­héz helyzetben vagyunk az tény, de az utóbbi években nem volt veszteségünk — ez is tény —, ez már jó érzés. Eredménye volt munkánk­nak, s igenis, ennek örülni kell. Nem vitás, ha nyeresé­gesek lennénk, az még jobb volna, de be kell látni min­denkinek, hogy a kohászat, mindenhol a világon igény­li az állami támogatást. Tizenhat évvel ezelőtt, 1971-ben pályakezdő kohó­mérnökként lépte át először a Lenin Kohászati Művek kapuját Tolnay Lajos. Acél­gyártó gyakornoknak került a Martin-acélműbe. — Igazi, nagy iskola volt az — mondja. — A Martin az acélgyártás bölcsője, al­fája és ómegája. És mégis, amikor 1986 októberében megszüntettük a martinacél­gyártást, tiszta szívvel mond­hattam — helyesen csele­kedtünk. Gazdaságtalan volt üzemeltetése, s ma, a mű­szaki tudományos haladás je­lenlegi .időszakában, ebben a kiélezett világgazdasági ver­senyben a vállalat nem en­gedhette meg magának, hogy egy ráfizetéses üzemrészt fenntartson, amikor az ott előállított acélokat a kombi­nált acélműben lényegesen gazdaságosabban, jobb minő­ségben el tudjuk készíteni. Az acélgyártó gyakornok­ból műszakos üzemvezető, majd később műszaki osztály- vezető lett az acélmű gyár­egységben. Amikor megkez­dődött a kombinált acélmű építése, odahelyezték. 1982- ig különböző beosztásokban bábáskodott a beruházás fe­lett. — Üjat, korszerűt alkot­tunk, bátran mondhatom: vi­lágszínvonalon álló acélmű­vet hoztunk tető alá. Ezzel a beruházással lehetővé vált, A Lenin Kotlásiad Művekben... Ai utóbbi években nem volt veszteség, igaz, nyereség sem, a kohászatban ez is sikerélmény­nek számít. Anyagdarabolás a martinke­mencék tőszomszédságában. A martinacélgyártás megszünteté­se műszakilag és gazdaságilag is indokolt volt. hogy az LKM nagy tételben gyártson ötvözött és minő­ségi acélokat. Bár a kombi­nált acélmű tízmilliárd fo­rintba került, de ha én len­nék a pénzügyminiszter, ak­kor még újabb milliárdokat invesztálnék be, elsősorban azért, hogy képesek legyünk minél magasabb feldolgozott­sági fokú termékeket előál­lítani. Nem következetes a mi fejlesztési politikánk. A nemesacél-hengerműi és a kombinált acélműi beruhá­zás között egy évtized telt el, a kombinált acélmű meg­épülte óta pedig öt év. Egyik fejlesztést sem lehe­tett maximálisan kihasznál­ni, hiszen a hozzájuk tarto­zó — már kisebb — beru­házások mind elmaradtak ... A kombinált acélmű fel­épülte után Tolnay Lajos fő­mérnök lett itt, majd 1983 végén megpályázta a meg­üresedett kereskedelmi igaz­gatói posztot. 1985 októberé­től műszaki igazgató, s fel­ügyelete alá tartozik a ter­melés irányítása is. Még nem volt sem műsza­ki igazgató, sem kereskedel­mi igazgató, sem pedig fő­mérnök Tolnay Lajos, ami­kor elvégezte a közgazdasági egyetem külkereskedelmi sza­kát, s amikor a kombinált acélműi 10 milliárd forintos nagyberuházás tapasztalatai­nak összegzéséből doktorált. — Nem kötelezett erre en- kem senki, egyéni ambícióm alapján vágtam a továbbta­nulásba. Nyelvet is tanultam, angolt és németet, mert a leg­frissebb szakirodalmat eze­ken a nyelveken olvashattam. Előadásokat tartottam, cik­keket írtam az új kombinált acélmű technológiai eredmé­nyeiről az Egyesült Államok­ban, az NSZK-ban, s más országokban is. Az egyik leg­modernebb technológiát al­kalmaztuk az acélmű építé­sénél, s ennek beválta, illetve problémái sokakat érdekelt. A mai napig járnak hozzánk tapasztalatcserére szakembe­rek a környező országokból, mi több, külföldiek kiképzé­sét is vállaljuk. Vállalatunk ma olyan reálisan megvaló­sítható stratégiával rendelke­zik, melyet a hazai irányító szervek, tudományos intéz­mények, hazai és külföldi Dr. Tolnay Lajos, az LKM műszaki igazgatója. Olyan időszakban lett vezető, amikor a kohászat szekere kátyús úton halad. partnereink támogatnak. Sok múlik, sőt a legtöbb a műszakiakon múlik a kohá­szat megújulási tervében. A műszaki igazgató erről ek­képp beszél: — Kidolgoztuk hosszú tá­vú stratégiánkat, s a közép­távú, hetedik ötéves tervi di­namizálási programunkat is. Célkitűzésünk, hogy a terme­lési folyamatok intenzifiká- lásával és a termékszerkezet korszerűsítésével a vállalat dinamizálja tevékenységét, és már a hetedik ötéves terv befejezése után korszerű, nemzetközi mércével is ha­tékonyan működtetett, folya­matos megújulásra is alkal­mas nagyvállalattá váljon ... Illésy Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom