Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. január 6., kedd Ifjúságvédelmi kiállítás Franciaország „Kábítószer, szipózás, csövezölc” - egy-egy tablócím a kiállításról Fotó: Balogh Imre „Ellenfényben-” címmel if­júságvédelmi kiállítást nyi­tottak meg tegnap Miskol­con, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előcsarno­kában. A tablók, a fényké­pek, a grafikonok a ma­gyarországi gyermek- és fia­talkori bűnözés helyzetét elemzik, sok-sok példán, megtörtént eseten keresztül érzékeltetve e súlyos társa­dalmi problémánkat. A meg­nyitón részt vett dr. Túrós András rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. A számos érdeklődőt Csa- csovszki László rendőr al­ezredes, a megyei főkapi­tányság bűnüldözési osztály- vezetője köszöntötte, majd elmondta, hogy a kiállításon bemutatják azokat a veszé­lyeket, amelyek a gyerme­kekre és a fiatalkorúakra leselkednek az élet minden területén. A tablók fényké­pein azok a fiatalok — a csövesek, a különböző rock­zenekarok sleppjei, a társa­dalom perifériájára szorult fiúk, lányok — szerepelnek, akik akarva-akaratlanul le­tértek a helyes útról, bűn- cselekményt követtek el és összeütközésbe kerültek tör­vényeinkkel. • Megyénk fiataljai — hang­súlyozta a későbbiekben — becsületesen élnek, tanul­nak, dolgoznak, megállják a helyüket, számíthatunk rá­juk. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azonban a körükben észlelhető negatív jelenségeket sem. Látnunk kell az árnyékos oldalt is, azokat a gondokat, problé­mákat, amelyek egészséges fejlődésüket, magatartásukat hátrányosan befolyásolják, veszélyeztetik. Tapasztalata­ink szerint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését hát­ráltató jelenségek az utóbbi években megszaporodtak, a korábbinál nagyobb szám­ban, szélesebb körben, in­tenzívebben mutatkoznak meg. A számos veszélyezte­tő körülmény közül a meg­határozó szerepet a családi életek rendezetlensége jelen­ti. Szocialista társadalmunk­ban — hallottuk befejezésül — a rendőrségnek sajátos eszközeivel és módszereivel kell hozzájárulnia az ifjúság védelméhez. Alapvető cé­lunk a megelőzés, s többek között ezt a célt szolgálja a kiállítás megnyitása is. A kiállítás január 17-ig tekinthető meg, a könyvtár nyitva tartásával azonos idő­ben. Katonai attasék fogadása Fidel Castro és Georges Marchais találkozója Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára az elmúlt napok­ban Havannában tartózko­dott és megbeszélést folyta­tott Fi dél Cásitróvail, a Ku­bai Kommunista Párt KB első titkárával — közölte hét­fői számában a L’Humanité. Az FKP lapja szerint a két politikus január l-.i ta­lálkozóján a francia és a kubai kommunisták' teljes szolidaritásáról biztosította a nioaraguai népet és elítél­te a Nicaragua elleni ame­rikai agressziós cselekmé­nyeket. Felszólították a nem­zetközi közvéleményt: aka­dályozza meg, hogy újabb csapásokat mérjenek a füg­getlenségét és szuverenitá­sát védelmező országra. Pacsek József altábor­nagy, a Magyar Néphadse­reg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes hétfőn fogadta a hazánkban akkreditált katonai attasé- testület tagjait, akik az új­év alkalmából jókívánságai­kat fejezték ki. A fogadá­son részt vett Horváth Ist­ván altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint a Honvédelmi Minisztérium több más, vezető beosztású tábornoka. Folytatódik a sztrájk Január első teljes hete Franciaországiban sorsdöntő jelentőségű időszaknak ígér­kezik az évek óta legna­gyobb társadalmi feszültség alakulása szempontjából. Ezen a héten a vasutasok sztrájkjához újabb bérmoz- galommal csatlakoznak a pá­rizsi metró dolgozói, a vil­lamos- és gázművek mun­kásai és esetleg néhány más iparág is. Csupán a kikö­tőkben van kilátás arra, hogy a négy hétig tartó sztrájk után meginduljon a személy- és teherha jó-for­galom. Itt ugyanis a CGT elszánt kitartása jelentős engedményekre kényszerí­tette a kormányt. A vasutasok sztrájkja a harmadik hetébe lépett. Pierre Mehaignerie lakás­ügyi, területrendezési és közlekedési miniszter a tv- ben leszögezte, hogy a kor­mány a bérkérdést, lezárt­nak tekinti a december 23-i megállapodással — amit csak kisebb szakszervezetek írtak alá a vasúfiigazgaló- sággal —, így a vasutasok hiába sztrájkolnák tovább, semmit sem nyerhetnek. A kormány azt reméli, hogy az eddigi kisebb engedmé­nyek már meg tudják törni a sztrájkfrontot, és akkor fokozátosían a többiek is kénytelenek lesznek feladni a harcot. Néhány indóház- ban a vasutasok csakugyan megszavazták a munka fel­vételét, az ország nagyobb részén azpnban folytatódik a sztrájk a béremelésért és a munkakörülmények javí­tásáért. Szombaton a jára­tok 25, vasárnap és hétfőn átlag 40 százaléka közleke­dett. Libanon Hétfőn is folytatódtak az utcai lövöldözések B.ejrút- ban, Dél-Libanonban pedig újabb összetűzések voltak a palesztin ellenállók és az Izrael-barát milíciák között. A libanoni fővárosból újabb emberrablásról érkezett je­lentés: a rendőrségi közlés szerint hétfőn egy közismert libanoni keresztény üzlet­embert hurcolt el négy fegyveres. A libanoni vezetők köz­ben újabb diplomáciai erő­feszítésekkel is kísérletez­nek a súlyosbodó belső vál­ság rendezésére. Damasz­kuszba utazott hétfőn a li­banoni elnök két külön- megbízottja, Ette Szalem el­nöki tanácsadó és Simon Kaszisz, a katonai hírszer­zés vezetője. Feladatuk az, hogy felújítsák az egy éve megszakadt konzultációkat Háfez Asszad szíriai állam­fővel. A csillagbéke programja (Folytatás az t. oldalról) is szólt. A szervezet irá­nyításával nagyszabású nem­zetközi programok lennének megvalósíthatók az űrtudo­mány és az alkalmazott űr­kutatás terén. A Szovjet­unió ezért javasolta, hogy az ENSZ keretében hozza­nak létre ilyen szervezetet. A Szovjetunió többfajta hordozórakétával rendelke­zik, a legkülönbözőbb be­rendezéseket képes feljut­tatni a világűrbe. Többször bebizonyosodott, hogy ezek a hordozóeszközök korsze­rűek. Szó lehet árról is, hogy szovjet műholdakon vagy űrállomásokon külföldi mű­szereket helyezzenek el. Kü­lönösen a „Mir” űrállomás kínál erre széles körű lehe­tőségeket, hiszen hat dok­kolónyílása közül öthöz egyenként 21 tonnás modul, szakosított tudományos la­boratórium vagy termelő műhely kapcsolható. iNyákolaj Rúzsikov hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió nem akar. hasznot húzni mások tévedéseiből vagy si­kertelenségeiből, tehát nem a nyugati programokban mutatkozó nehézségek indí­tották arra, hogy felajánlja hordozóeszközeit, hanem az űrkutatás előmozdításának célja. Természetesen, az űr­technika és -szolgáltatások nemzetközi piacán a Szov­jetunió is számít bizonyos bevételeikre. Ugyanakkor ar­ra törekszik, hogy a pályára juttatás árai és feltételei előnyösek legyenek. A fej­lődő országok számára ké­szek jelentős kedvezménye­ket adni. A világ már többször meggyőződhetett arról, hogy a szovjet tudósok képesek a legkiválóbb technika létre­hozására, a szovjet termé­kek színvonala nem mariad el a legjobb külföldi beren­dezések színvonalától. A Szovjetuniónak tehát nem célja az, hogy a külföldi űrberendezések tanulmányo­zása révén jusson a fej­lett technika birtokába — mondotta Nyikolaj Riizskov, majd kijelentette: a szovjet állami szervek megfelelő ga­ranciát adnak a megrende­lőknek, hogy berendezéseik —, amíg az ország területén lesznek — nem károsodnak. Az ilyen termékek mente­sülnék a vámellenőrzés alól, leplombált tárolóban érkez­hetnek a felbocsátás helyé­re, ha a megrendelő így kí­vánja. A külföldi szakem­berek végig kísérhetik a berendezésüket, jelen lehet­nek a hordozóra történő felszerelésükkor és enge­délyt kapnak az űrrepülő- térre való belépésre. A megrendelők érdekei sem pénzügyi értelemben, sem a műszaki vagy egyéb titkok megőrzése szempontjából nem szenvedhetnek kárt — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. Vegyesvállalatok Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) általában érvényes 40 száza­lékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a ha­todik évtől pedig 30 száza­lék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágaza­tokban működő vegyesválla­latokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fizetése alól, s az alapításu­kat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyere­ségadót fizetnek. Ezek az intézkedések szá­mottevő érdeklődést váltot­tak ki külföldön. A Pénz­ügyminisztérium; a Magyar Kereskedelmi Kamara és más szakmai szervezetek több országban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket, így többek között Angliában, Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszország­ban tájékoztatták az üzlet­embereket. Ez is közreját­szott abban, hogy tavaly a korábbinál több új vegyes­vállalat alakult, s mintegy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a hazai és kül­földi partnerek. A magyarországi vegyes­vállalatok működésének ta­pasztalatai összességében kedvezőek, többségük nyere­ségesen működik, s tartósan veszteséges nincs közöttük. Általában a megalakulást követő egy-két évben — mivel ekkor jelentősek a ráfordítások, s a bevételek csak később jelentkeznek — átmenetileg veszteségesek a vállalkozások. De nem ke­vés olyan vegyesvállalat van, amely kezdettől fogva nyereségesen működik. 8. OSZTÁLYOS TANULÓK FIGYELEM! húsfeldolgozó-tanulónak! SZAKMUNKÁSKÉPZÉS 3 ÉV JUTTATÁSOK: ingyenes reggeli, térítés ellenében ebéd (4 Ft), szükség esetén kollégiumi elhelyezés, ösztöndíj Szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után biztos elhelyezkedési és jó kereseti lehetőség vállalatunk valamennyi üzemében (Miskolc, Sátoraljaújhely, Ózd) JELENTKEZNI LEHET: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Miskolc, Fonoda u. (8-as autóbusz végállomásánál) a személyzeti és oktatási osztályon A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskolában, Miskolc, Szabó Lajos u. 9. A multimilliomos Hitler Adolf Hitler, aki azt hir­dette magáról, hogy nem anyagias, valójában a né­met birodalom egyik leggaz­dagabb embere volt — írja legutóbbi számában a Quick című nyugatnémet, képes he­tilap. Sőt, a dúsgazdag. Hit­ler még adócsalást is elkö­vetett. A Quick értesüléseit egy „Hitler pénzei” című könyv­re alapozza. A könyv szer­zője, Wulf G. Schwarzwal- ler, alapos kutatásokat vég­zett ebben a tárgykörben. Schwarzwaller emlékeztet rá, hogy 1933-ban, amikor Hitler • kancellár lett, nyil­vánosan bejelentette, hogy lemond évi 29 200 márkás fizetéséről és 1B 000 márkát kitevő reprezentációs költ­ségéről. (Összehasonlításul: abban az időben egy német szakmunkás évi 1200 márkát keresett.) Egy évvel később 1934-ben a Führer megvál­toztatta korábbi elhatározá­sát és fizetését, valamint ■ reprezentációs költségeit bankszámlájára utaltatta át. Ugyanabban az évben uta­sította Fritz Reinhardot, a Pénzügyminisztérium állam­titkárát, hogy „írja le” több mint 405 000 márkát kitevő adótartozását és mentse fel minden további adófizetése alól. Hitler vagyonának egyik fő forrása hírhedt könyvé­nek, a Mein Kampf-nak, ki­adásából származott. 1929- ben, a könyv megjelenése évében, mindössze 3015 pél­dányt adtak el belőle. Ami­kor azonban kancellár lett, gyakorlatilag mindenkinek meg kellett vennie a köny­vet. Az új házasoknak aján­dékul nyújtották át — per­sze az állam költségére. 1937-ben már másfél—két­millió márkát tett ki a Mein Kampf jogdíja. Ez az összeg akkor 750 000—1 000 000 dol­lárnak. felelt meg. A nácik nagy Führerje azonban más jövedelmi for­rásokra is szert tett. ötven­millió márkát kapott a pos­tától, mert megengedte, hogy arcképével díszítsék a bélyegeket. Az aszkétának kikiáltott Hitler óriási összegeket ka­pott ajándékba nagyiparo­soktól is annak ellenére, hogy vagyona dollármillió­kat lett ki. Arra kényszerí­tette a telektulajdonosokat, hogy potom pénzért adják el neki földtulajdonukat azon a hegycsúcson, ame­lyen — Berchtesgaden, felett — felépítette a híres sas­fészket. Egy Hans Jäger nevű birtokos, aki vonako­dott olcsón eladni telkét, a dachaui koncentrációs tábor­ba került és a „Zum Tür­ken” nevű szálloda tulajdo­nosa ugyancsak Dachauban halt meg — írja a Quick. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom