Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
1987. január 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ösztönösség helyett tudatos érdekegyeztetés Az Épílögépgyártó Vál• lalat eladta veszprémi gyárát, a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalat pedig a 4-es (budafoki) házgyárát. Gyakori mostanában a nagy értékű közületi ingatlanok adásvétele. Nem is megy már eseményszámba, ha például csupán egy vállalatiszövetkezeti üdülő, munkás- szálló, vagy irodaház gazdái cserél. Vállalatok szétválnak és másokkal újból összeállnak. A Szécsényi Zár- és Lakatgyár nem sokkal azután, hogy elvált az Elzetl-től, összeházasodott a BRG-vel, s januártól magnó-fejeket gyárt sorozatban. Az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Gépgyárat vonzó 'öntödei kapacitása miatt előzetesen már gyáregységévé fogadta a Rekard (a győri Mezőgép) vállalati tanácsa. Időközben azonban kiderült, hogy nem 60 millió, hanem 130 millió forint adósság vár rendezésre, ezért a testület „visszamondta a partit.” — „Ilyen magas árat már nem fizethetünk, hiszen ezzel a szokásos évi 5—6 százalékos bér- fejlesztést. a már elért évi 75 ezer forintos bérszínvonalat veszélyeztetnénk” — nyilatkozták a dolgozók képviselői. Ilyen és hasonló hírek hallatán óhatatlanul felidéződnek a 60-as és 70-es évek átszervezési hullámai, kampányai. Akkor az összevonásokat nem előzték meg ilyen konkrét gazdasági számítások, körültekintő, részletekbe menő mérlegelések, érdekegyeztetések. A tulajdonosi,, jogokat gyakorló minisztérium, irányító hatóság központilag döntött — gazdaságpolitikai elképzelések, elvi megfontolások alapján. Az 'érintett vállalat pedig tudomásul vette, hogy a magasabb rendű népgazdasági érdek érvényesül, feltételezve a nagyobb üzemi méretek előnyét, fölényét. Érthető módon másként hatnak ezek a mostani sorsfordító elhatározások. Minden egyes esetben a közvetlenül érdekelt felek felelős mérlegelésével, érdekegyeztetésével, automatikus döntések születnek. Lehetnek ezek a lépések is politikaitársadalmi jelentőségűek, gazdaságilag másként megalapozottak, mint a korábbi államigazgatási döntések. A vállalatok jól felfogott érdekeiket képviselve kénytelenek előre felmérni a döntés minden következményét, a velejáró előnyöket és hátrányokat, vállalva azok anyagi konzekvenciáit. Egy-egy ilyen döntés az egész kollektíva sokéves szorgalmával, erőfeszítéseivel elért nyereséget emésztheti fel, illetve jelentősen tovább gyarapíthatja. Ilyen felelős módon, saját érdekei által vezérelve járt el a győri Rába vállalati tanácsa, amikor elhatározta a fővárosi Vörös Csillag .Gépgyár hidegüzemének felszámolását. A tevékenység ugyanis veszteségessé vált, mivel a kapacitások rosszul kihasználtak. A létszám rohamos lemorzsolódását a kiugróan magas, évi 95 ezer forint átlagbérrel sem sikerült megállítani. Az intézkedés 360 dolgozót érint. Hol helyezkedjenek el? Mehetnének valamennyien Győrbe, az anyavállalathoz dolgozni. Jelentkezett együttes átvételükre és foglalkoztatáházasságok sukra a Ganz-MÁVAG. mégis valószínűleg a környékbeli kispesti üzemekben helyezkednek majd el — minden bizonnyal kevesebb pénzért. A vállalatok érdekegyeztetése egyértelmű és következetes, a társadalom javát szolgálja összevonás és szétválás vagy egy üzem megszüntetése esetén. Az adok- kapok, az előnyök-hátrányok mérlegelése aktívummal, mérhető eredménnyel kell, hogy záruljon. A dolgozók és a vállalatok érdekegyeztetése viszont sajátos módon valósul meg. A Vörös Csillag Gépgyár hidegüzeméből kilépők többsége például valószínűleg inkább ragaszkodik majd Kispesthez, egy közeli munkahelyhez, mint a kiugróan magas átlagjövedelemhez. Az újra elhelyezkedésnél a dolgozók mérlegelik a kínált lehetőségeket és a hozzájuk tartozó követelményeket. Nem utaznak (és költöznek) például Győrbe, bármennyire vonzóak is a feltételek. A főváros másik végébe naponta átjárni szintén idő- és áldozatigényes. Főleg akkor, amikor túlmunkával, vgm-ben többet lehet keresni a szomszédos gyárban. Előfordulhat, hogy egyesek kevesebb pénzért is vállalják majd az új munkahelyet egyszerűen azért, mert kedvezőbbek a feltételek, a szociális körülmények. A keresetcsökkenést például ellensúlyozza a kisebb fizikai megterhelés, vagy az állandó délelőttös műszak, esetleg az eleve lazább teljesítménykövetelmény. Nyilvánvalóan van a havi 6000 forintos (az országos átlagnál mintegy 2000 forinttal magasabb) átlagbéres munkahelyeknek is reális alternatívája! Erre utal az a körülmény, hogy a Vöcsi hidegüzemében évek óta több volt a ki-, mint a belépő, ami végül is a létszám elapadásához, a részleg felszámolásához vezetett. A pénz rendkívül döntő, ám a kétoldalú munkaadói-munka- vállalói szerződések serpenyőiben mégiscsak egy tétel. A két serpenyő sok-sok tétele csak együtt mérlegelhető. Megfigyelhető, hogy a változó súlyok ellenére a mérleg nyelve nem mutat nagy kilengést. Az egyensúly gyakran éppen a követelmények lazításával, a teljesítmény visszatartásával áll helyre. Ez azonban már nem sorolható értelmes, a közösség javát szolgáló érdekegyeztetések körébe. Éppen a tudatos érdekérvényesítés hiánya miatt spontán korrekciós folyamattal van dolgunk. A vállalat jól felfogott — közös — érdeke, hogy a teljesítményeket, a követelményeket a műszaki-társadalmi ésszerűség, a pszichikai-fizikai elviselhetőség maximumára emeljék. A dolgozó érdeke viszont az, hogy találja meg anyagi számítását. Érje meg jól dolgozni az előkészítésben, a rakodásban. a daruzásban, a szervezési, a műszaki hiányosságok korrigálásában kezdeményező módon közreműködni. A háztáji gazdaságokhoz, a vgm-ekhez, némely szövetkezethez hasonlóan. A romboló, leszerelő hatású teljesítményalku helyett építő-alkotó béralku szükséges. Az ilyen béralku a szocializmustól nem idegen, társadalmunk fontos alapelvének érvényesítése teszi lehetővé. Nevezetesen azt, hogy mindenki képessége szerint dolgozzon és munkája arányában részesedjen a megtermelt javakból. A hatékony és teljesítményközpontú ösztönzés csak akkor valósítható meg, ha a vállalatok ugyanolyan önállóságot élveznek a bérezésben, mint például a gyárak, üzemek adásvételében, felszámolásában. Megfelelő játék- szabályok, felelős vállalati magatartás esetén megőrizhető, sőt javítható a vásárlóerő-árualap jelenlegi egyensúlya is. A béremelés fedezetéül szolgálhat a kapun belüli munkanélküliség felszámolása, a fajlagos ányag- és energiaköltségek, más ráfordítások csökkentése, a minőség javítása és nem utolsósorban a teljesítmények növelése. Az ösztönzés gyökeres megjavításának tennivalói el nem odázhatóak. Intézkedést sürget, hogy gyakorlatilag minden ágazat és minden szakma anyagi-társadalmi státusa leértékelődésére panaszkodik. A vállalati tanácsok is többnyire azért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a bérügyekre, a hatáskörükbe tartozó igazgatói fizetésre, mert a szocialista nagyüzemek létérdeke a dolgozók boldogulási, anyagi érvényesülési feltételeinek megteremtése a főmunkaidőben, az ambíciók, az alkotó energiák nem tolódhatnak át kizárólag a különjövedelmek szerzésére, a kisszervezetekbe, a perifériákra. Az ésszerű érdekegyeztetés demokratikus módszer, az érintett vállalati dolgozók többségének és a társadalom egészének egyértelműen kedvez. A külön érdeket képviselő kisebbség viszont kénytelen eltűrni, hogy eladják, vagy felszámolják az üzemet, hogy szigorítják a teljesítménykövetelményeket. erőteljesen differenciálják a munkajövedelmeket. Még akkor is. ha netán önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe. A külön érdek — gyakran rejtett érvényesülése, az indokolatlan anomáliák. társadalmi feszültségek és gazdasági veszteségek forrása, irányítási-szabályozási rendezetlenségre, szemléletbeli torzulásra utal. Nem csupán a gazdasági ésszerűség, hanem a demokratizmus fejlesztése is megköveteli, hogy a különböző csoportok, rétegek gyakran rejtett érdekei felszínre jöjjenek. nyíltan megütközzenek és összehangolásra kerüljenek. A népgazdaság tervszerű irányítása, össztársadalmi érdek érvényesítése túlmutat a részérdekek ösz- szegezésén, befolyásolja, módosítja a rétegek, a csoportok törekvéseit, perspektívát teremt, a hosszabb távú célok szolgálatára ösztönöz. K. J. Külföldre is Durica — A tavalyinál 300 tonnával több, összesen ezer tonna Durica márkanevű, különleges száraztésztát készítenek kemény, azaz durum- búzából. valamint különleges kukoricaőrleményből a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Székes- fehérvári Tésztagyárában. A Durica tojás nélkül készül, tehát koleszterin- és állati fehérjementes. Gyártói húsz országban jelentették be szabadalmi oltalomra. Az idén várhatóan a külföldi vásárlók is megismerik, a mintaszállítmányokat már elküldték az érdeklődő nyugat-európai cégeknek. A termék előállításához szükséges különleges búzát a legjobb keménygabona termő vidékeken termelteti meg a vállalat, a speciális kukoricát pedig az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete termeszti. Borsodban sok a veszélyes üzem Balogh felv. Minden baleset WÉi Két év munkavédelmi tapasztalatai Minisztertanácsi döntés született 1984 júniusában a munkavédelem önálló szervezetté való átalakításáról és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség feladatát is meghatározták. A főfelügyelőség elsősorban a munka- védelem szabályainak kidolgozásában, betartásában, tehát a dolgozó ember védelmében végez jelentős munkát, az alá tartozó szervezetek pedig a gyakorlati munka végzésében és a területi ellenőrzésekben fejtenek ki hasznos tevékenységet. A Minisztertanács döntése után Borsodban is létrejött az OMF Megyei Munkavédelmi Felügyelősége, amelynek Perjést Zsolt lett a vezetője. A munkamegosztás rövidesen kialakult, megszervezték kapcsolataikat a társszervekkel. Borsodban köztudottan sok az elsősorban alapanyagokat gyártó, nehézipari, kohászati üzem. Ez olyan helyzetet teremt, ahol nagyobb a valószínűsége a különféle üzemi bal? eseteknek. Az elmúlt két év munkája után szerzett tapasztalataik is ezt igazolják. — Az elmúlt időszakban, évente, a társszervek bevonásával vagy önállóan, mintegy kétezer ellenőrzést tartottak. Milyen tapasztalatokat szereztek az ellenőrzések során? — Az ellenőrzések célja, hogy a munkáltatókat figyelmeztessük a balesetek veszélyeire. A munkavédelem nemcsak pénzkérdés, hanem szorosan összefügg a munka- fegyelemmel és a technológiával is. Bármilyen, a szervezettségre irányuló ellenőrzés óhatatlanul képet ad az üzemekben folyó tevékenység minőségéről is. Ezért minden ellenőrzésnél eljutunk a szervezettség és a munkafegyelem kérdéséig. A munkavégzés szempontjából igen fontos a berendezések biztonsága. Egy gép két okból lehet balesetveszélyes. Az egyik: hogy használat közben elromlottak a biztonsági berendezései, a másik ok pedig az, hogy a gép mór eredetileg sem volt biztonságos. De szólni kell az emberi tényezőkről is. Arról, hogy az emberek menynyire tartják be, vagy nem tartják be a technológiai fegyelmet, érvényre jutnak-e az utasításokban leírt normák, illetve használják-e a védőeszközöket, vagy munkára alkalmas állapotban vannak-e? — Az ellenőrzések alapján a két év alatt igen sok információhoz jutottak. Milyen kép alakult ki Borsodról, jobb-e itt, vagy rosszabb-e a helyzet, mint az ország más területein? — Az ezer dolgozóra vetített balesetek számát tekintve, hazai összehasonlításban a megye a középmezőnyben van. de a nagyobb baleseti veszély felé tolódik el. Ez az összehasonlítás természetesen így torz, és csak úgy állja meg a helyét, ha az ágazatokat hasonlítjuk össze az ország más területén levő hasonló jellegű üzemekkel. Ennek alapján kiderül, hogy a kohászatban és a vegyiparban is nagyjából egyforma, az ottaniakhoz hasonló a kép. Ez érvényes a mezőgazdaságra is. De hangsúlyozom, ezt a képet a műszaki színvonal és a munkakultúra igen jelentősen befolyásolja. A tapasztalatok igen sokfélék. A beépített új technika színvonala általában jó. Komplett létesítmények létrehozása esetén nincs is gond. De ha gépenként, technológiai egységenként vásárolva állítják össze a rendszert, akkor igen gyakran „megfeledkeznek” a biztonsági igényekről. Növekszik — sajnos — a nullára írt berendezések aránya is. Iparáganként másmás az arány, de a helyzet mindenütt a romlás irányába tart. Ez felértékeli a karbantartási munkát. A mentalitásról szólva nem egy ízben úgy tapasztaltuk, hogy szűklátókörűség miatt maga a dolgozó sem igényli a biztonságosabb munkakörülményeket. Pedig az előírások őértük vannak. Néha zaklatásnak, akadékoskodásnak veszik a számonkérést. Természetesen van előrelépés is, és ez megnyilvánul abban, hogy 1984-hez viszonyítva, körülbelül 3,5—3,8 százalékkal kevesebb esetben kellett ittasság miatt intézkedni. Sajnos, nem egy munkahelyen elnézőek az ilyesféle esetekkel szemben, pedig ez nem ritkán veszélyes helyzeteket teremthet. Eredményt értünk el a munkavédelmi oktatások terén, és a dokumentálás terén is. Tehát a nagyobb ismeretanyag alapján várható, hogy bekövetkezik majd „a minőségi változás”, a javulás is. Számszerűleg úgy tűnik, máris van valami előrelépés. Az 1984—85. évhez viszonyítva, 1986-ban 7—8 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt, mint a korábbi időszakban. A halálos és súlyos balesetek aránya is alatta van a korábbinak. Ha elgondoljuk, hogy minden szám mögött egy emberélet, egy családnak a bánata van. akkor a legapróbb javulásnak is. örülnünk kell. A jövőről szólva a további számottevő javulás a gazdasági lehetőségeken is múlik. Több vállalat, így a BÉM, a December 4. Drótművek és -a Lenin Kohászati Művek is a VII. ötéves terv időszakában beruházásokkal csökkenti majd a por, a levegőbe kerülő ólomgőzök, a munkahelyi szennyezettség és a hőártalom nagyságát. Egyes területeken a számítások szerint 10—15 százalékos javulás is elérhető. Az is fontos, hogyan tudnak az üzemek előrelépni a szervezettség, a technológia és a munkafegyelem terén. Mi elsősorban a szervezettség és a munka- fegyelem javulását várjuk. Bár azt is hozzá kell tenni, Borsodban a várható munkaerő-átcsoportosítások miatt a jövőben nem lesz túl kedvező a helyzet az ilyesféle változásokra. Ennek ellenére, közös erőfeszítéssel, a szemlélet egyidejű változtatásával lehetővé válik majd, hogy valamennyi termelőmunkát végző helyen javuljon a munkavégzés biztonsága. Hajdú Gábor Infrafénykép - mezőgazdászoknak Kifizetődő az infraérzé- kenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemekben ; a repülőgépekről készített felvételek ugyanis lehetővé teszik a növényvédelmi és műtrágyázási költségek csökkentését, a terméskiesések mérséklését. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazdasági nagyüzemben éltek a lehetőséggel: légi felvételeket használtak az ag- ronómusok. A tapasztalatok szerint a repülőtér 25 kilométeres körzetében 10 százalék körüli növényi fertőzésnél abban az esetben gazdaságos a módszer, ha legalább 10 hektáros területet fényképeznek le. A repülőtértől számított nagyobb távolságban csökken a módszer gazdaságossága, ilyen esetben csakis akkor ajánlják a légifotót, ha erőteljesebb a fertőzés, illetve legkevesebb 160—200 hektárt kell felderíteni. Mivel a nagyüzemek egy-egy alkalommal több száz hektárt ellenőriznek, az esetek többségében meghozza a várt eredményt az infrafényképezés.
