Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIII. évfolyam, 23. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1987. január 28. A tartalomból Automatizálás a MÁV-nál (3. oldal) Szakemberek a jövőnek (4. oldal) I L* ___«___-__________-----.................: - ­I I tanácsi munka mérlege Fejti György felszólalása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács dolgozói tegnap tartották meg hagyományos munkaértekezletü­két. A tanácskozáson áttekintették megyénk gazdasági helyzetét, képet alkottak a társadalmi folyamatok ala­kulásáról, megbeszélték az előttünk álló esztendő ten­nivalóit. Az értekezlet munkájában részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A köszöntő után a megyei tanács elnöke, Ladányi József részletes elemzést adott Borsod-Abaúj- Zemplén mai helyzetéről. (Tudósítás a 3. oldalon.) Szolidaritási nagygyűlés A Chilei Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója alkalmából szo­lidaritási nagygyűlést tartot­tak kedden a kőbányai Pa- taky István Művelődési Központban. Az ünnepségen — amelyet a kerület párt-, KISZ- és népfrontbizottsága rendezett, s amelyen részt vettek a Magyarországon élő chilei kommunisták, ifjú­kommunisták is — Bartók dános, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára és Farkas Péter, az MSZMP X. kerületi bizottságának titkára méltatta a Chilei Kommunista Párt tevékeny­ségét, s szóltak azokról a küzdelmekről, amelyeket a nép szabadságáért, a de­mokrácia megvalósításáért folytat napjainkban is. A nagygyűlésen felszólalt a hazánkban élő chilei kom­munisták, illetve ifjúkom­munisták képviseletében Tomas Solis és Cecilia Alarcon. (MTI) Tűzvédelem, kártérítés, ingatlannyilvántarfás A jogalkalmazás törvé­nyességével kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség — fel­ügyeleti jogkörében eljárva — több fontos témában folytat vizsgálatot, illetve készít elemzést az első fél évben. Budapesten és kilenc me­gyében vizsgálódnak az ügyészek az állami tűzoltó­ság hatósági tevékenységé­nek gyakorlatáról. A tűzoltó­ságnak állandó feladataként ellenőriznie kell a tűzvédel­mi előírások megtartását a vállalatoknál, az intézmé­nyeknél és más helyeken, s hatósági intézkedéssel köte­lezheti a munkahelyeket, de az állampolgárokat is az ész­lelt hiányosságok megszünte­tésére. Most azt ellenőrzik, hogy a közvetlen tűzveszély megelőzését szolgáló intézke­dések, a konkrét tűzesetek vizsgálatai és az intézkedés­re kötelező tűzoltósági hatá­rozatok mindenben megfe- ielnek-e a jogszabályi elő­írásoknak, a különféle szankciók, illetve bírságok meghozzák-e a kellő ered­ményt. A gyakorlati tapasz­talatok alapján azt is érté­kelik, hogy a jogszabályok — betartásuk esetén is — megfelelően szolgálják, ga­rantálják-e a tűzbiztonságot, a tűzvédelemmel kapcsolatos fegyelmet. Az üzemi balesetek kap­csán arról tájékozódnak az ügyészségek, miként bírál­ják el az ipari szövetkezetek­nél a balesetet szenvedett dolgozók kártérítési igényét. Nekik gyors és — vétlensé­gük esetén — teljes kárté­rítésre van szükségük, így elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok eljárásai­nak rendjét és határozatai­nak törvényességét veszik szemügyre. Tekintettel arra, hogy' a szövetkezeti döntő- bizottságok sérelmezett ha­tározatai ellen a bírósághoz lehet fordulni, a szóban for­gó téma ügyészi elemzését kiterjesztik a baleseti kárté­rítési perek ítélkezési gya­korlatára is. Elemzik az ügyészségek — a fővárosban és tizenöt me­gyében — az ingatlanra vo­natkozó jogok és tények be­jegyzésével kapcsolatban ho­zott földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálatának gyakorlatát is. A témának időszerűséget ad az élénk in­gatlanforgalom, s a vele szo­rosan összefüggő ingatlan- nyilvántartás, illetőleg a te­lekkönyvi változások soka­sodása. Arra is választ vár­nak az ügyészek, megfe­lelően érvényesülnek-e az ítélkezésben az ingatlannyil­vántartással kapcsolatos jog­szabályi rendelkezések és a Legfelsőbb Bíróság iránymu­tató állásfoglalásai. (MTI) Október 7., november 5. A Szovjet Kultúra rí Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Vaszi- lij Szeröv szovjet kulturális miniszterhelyettes kedden aláírta a magyar—szovjet kulturális együttműködés­ről szóló 1987. éy’i jegyző­könyvet. A megállapodás ér­telmében a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére ok­tóber 7. és november 5. kö­zött Magyarországon meg­rendezik a Szovjet Kultúra Hónapját. Ennek keretében hazánkba látogat — többek között —• a Nagyszínház ope­ratársulata, a Mojszejev- együttes, a moszkvai Kis Színház, s bemutatják a hú­szas évek képzőművészetét reprezentáló „Művészet és forradalom”, y'alamint a közép-ázsiai és kaukázusi öt­vösművészeti kiállítást. Va- szilij Szerovot fogadta Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter. (MTI) meoleszélései " Herbert Krolikowski ál­lamtitkár, az NDK külügy­miniszterének első helyette­se január 26-án és 27-én Budapesten tartózkodott. Az államtitkár Horn Gyula kül- ügy'minisztériumi államtit­kárral és Barity Miklós kül­ügy'miniszter-helyettessel megvitatta az időszerű nem­zetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai biz­tonság és együttműködés megszilárdításával összefüg­gő feladatokra, és áttekin­tette a két ország kapcsola­tait. A vendéget fogadta Vár- kon.vi Péter külügyminisz­ter. A megbeszéléseken részt vett Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykö­vete. Herbert Krolikowski, aki társelnöke a magyar—NDK kulturális és tudományos együttműködési bizottság­nak, találkozott Drecin Jó­zsef művelődési minisztériu­mi államtitkárral. (MTI) Ülésezik az SZKP KB plénnma (MTI) - Kedden délelőtt Moszkváiban összeült az SZKP Központi Bizottsága A tes­tület megtárgycfljá az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP K8 főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az ál­lami vállalatokról szóló .törvény tervezetét, valamint azt az összegezést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról irt leveleiből. A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztség- viselők, neves tudósak 3«'f*sen tizenkét személy. A KB-ülés szerdán folytatódik. Hih-.i Gorbacsov előadói beszéde (MTI—TASZSZ) — Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kong­resszusa hatalmas felelős­séggel ruházott fel bennün­ket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gaz­dasági fejlesztésének meg­gyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ülésén olyan kér­dést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában tartott ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgo­zott politikai stratégia si­keres végrehajtása szem­pontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe vé­ve a múlt tanulságait, a je­lenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladato­kat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa meg­nyitotta a társadalomban ki­alakult helyzet objektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű döntéseket ho­zott. Visszafordíthatatlanul megkezdtük az átalakítást, megtettük az első lépéseket ezen az úton. Határozottan leszögezhetjük: a szovjet társadalom életében hatal­mas változások mennek vég­be, erősebbé válnak a pozi­tív irányzatok.” Gorbacsov hangoztatta, hogy a XXVII. kongresszus politikai irányvonala, maga az átalakítás a dolgozók, az egész szovjet nép széles kö­rű támogatására talált. Mindazonáltal nyilvánvaló­vá vált, hogy a jobbító vál­tozások lassan mennek vég­be, a társadalomban felgyü­lemlett problémák okai mé­lyebbeknek bizonyultak an­nál, mint ahogy azt koráb­ban elképzelték. Ezért van szükség arra, hogy alapo­san megvizsgáljuk a kiala­kult helyzet gyökereit, tisz­tázzuk a hetvenes és nyolc­vanas évek fordulóján az országban történtek okait. Az elemzésre elengedhetet­lenül szükség van azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a hibák. Ez annál is szükségesebb, mivel a társa­dalomban, sőt magában a pártban is változatlanul ta­pasztalható: bizonyos értet­lenséggel figyelik az ország bonyolult helyzetét. Gyak­ran teszik fel a kérdést: nem veszünk-e túlzottan éles fordulatot? — mutatott rá Mihail Gorbacsov. „Minden létfontosságú kérdésben teljes világosság­ra van szükségünk. Csak a helyzet teljes ismerete teszi lehetővé azt, hogy megtalál- iuk a bonyolult kérdések megoldásának helyes útjait” — hangoztatta a szónok. Gorbacsov a továbbiakban méltatta azokat a történel­mi eredményeket, amelye­ket a Szovjetunió csaknem hét évtized alatt ért el. „Eredményeink hatalmasak és vitathatatlanok, a szov­jet emberek joggal büszkék sikereikre. A pártnak azon­ban az életet teljességében és bonyolultságában kell látnia. Még a leghatalma­sabb eredmények sem ta­karhatják el a társadalom fejlődésének ellentmondása­it. hibáinkat és mulasztá­sainkat”. Gorbacsov rámutatott: fejlődésének bizonyos sza­kaszában az ország veszíte­ni kezdett haladásának üte­méből, kezdtek felhalmozód­ni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más, a szocializmustól idegen jelen­ségek is mutatkoztak. A gazdaságban és más területeken is megmutatko­zott változások objektiv szükségessége. Ezek végre­hajtására azonban nem ke­rült sor a párt és az állam politikai és gyakorlati tevé­kenységében. A politika és a gyakor­lati tevékenység kidolgozá­sa során íelylkei ekedett a konzervatív hangulat, a te­hetetlenség, a törekvés a sémákba be nem szorítható jelenségek figyelmen kívül hagyására. A létfontosságú problémák és ellentmondá­sok, a társadalmi problé­mák és távlatok felismeré­sének foka nagyban attól függött, hogy milyen han­gulat uralkodott az elméle­ti munka frontján. Az a le­nini tanítás, miszerint az elmélet értéke „az életben megmutatkozó minden el­lentmondás pontos megfo­galmazásában” rejlik, gyak­ran maradt figyelmen kí­vül. A szocializmussal kap­csolatos elképzelések sok tekintetben megmaradtak a harmincas és a negyvenes évek színvonalán, amikor a társadalom más feladatok megoldásával foglalkozott. A fejlődő szocializmus moz­gató erőinek és ellentmon­dásainak dialektikája, a társadalom valódi állapota nem vált mélyreható tudo­mányos kutatások tárgyává. (Folytatás a 2. oldalon) Miskolc belvárosában, az Ady hídnál lévő, úgynevezett Tulipán hár és a hoszá kap­csolódó Munkácsy utcai la- kőhazak tekonstrukciós mun­kái elkezdődtek. Tegnap reg­gel már a Miskolci Építőipa­ri Vállalat dolgozói a tömb egyik épületének tetőszerke­zetén dolgoztak. -Itt ugyanis a padlástér elbontása után o tervekben emeletráépítés szetepel. Fojtán László felvételei Felújítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom