Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. január 27., kedd A képernyő előtt Kőváry-kabaré, meg Börtönkarrier November közepén ebben a rovatban a Magyar Televí­zió szórakoztató műsorainak néhány gondjával foglalkozva hivatkoztam Bánki Iván rendezőnek, a szórakoztató főosz­tály helyettes vezetőjének arra a gondolatára, hogy azért szerepel a két világháború közötti kabaré gyakrabban a képernyőn, mert ma nagyon szűk a termés, s az említett kor kabarészerzőinek és műveiknek megidézése is egyike azon lehetőségeknek, amellyel felmutatható egy szelet ab­ból a társadalomból, amiről az utókor már keveset tud. A mű — milyenségétől függetlenül — tanú is: tanúskodik arról a korról, amelyben született. E felidézett régi kabaré- tréfákkal is lehet érzékeltetni, milyen fonákságok adódtak a hajdani életben, min nevethetett az akkori néző; egészé­ben ezek az öreg játékok egy-egy halványabb, vagy mar­kánsabb vonással egészíthetik ki az adott korról való ké­pünket, s még mindig jobbak, mintha egyik-másik verejték- szagú és ízléstelen mai élc-patentet ismételgetik unos-unta- lan. — Nos, az elmúlt héten éppen Bánki Iván rendezésé­ben jelentkezett egy kabaréműsor. Kabaré a négyzeten cím­mel Köváry Gyula munkáiból kínált hetvenperces csokrot. El kell mondanom előre: amikor novemberben azt írtam, hogy inkább régi kabarék, mint a „bunkó káder”-en vicce­lődő egyik-másik mai humorgyártmány, nem éppen Köváry Gyula feltámasztására gondoltam. A műsor aggodalmaimat igazolta. — Életkoromnál fogva, már a felszabadulás előtt ismerhettem Köváry Gyulát és sok művét. Emlékezetem­ben nem úgy élt, mint az a művész, aki a kései utókor na­gyobb megbecsülését megkövetelhetné, akár egy önálló est erejéig is. Nem kis fáradságába kerülhetett az apa emlé­kezetét fényesíteni kívánó fiúnak, meg a műsort szerkesztő Ágoston Györgynek, hogy a sok-sok kabaréforgácsból kivá­logasson hetvenpercnyit, de ha ezek voltak a legjobbak, tessék elképzelni, milyen lehetett a többi. Köváry munkái általában nem időtállók, egy-két dolga — a kávéházi kon- rádok, meg a „kontrafékes” dadogás — élték csak túl. A többi látott tréfa bizony nehezen mozgatta meg napjaink nézőjének nevetőizmait, egyik-másik közbeiktatott emléke­zés sem volt éppen sikeres; legkevésbé szerencsésnek tűnt Páger Antal megszólaltatása, főleg pedig három héttel a te­metése és két nappal a megrázó Elveszett paradicsom-töre­dék utáni szerepeltetése. A látott tréfák között sokat ismé­teltek azóta, újabb szerzők felhasználták Köváry lelemé­nyét, ha ő is nem merített esetleg korábbi művekből. Kern András megszemélyesítésében maga a szerző fogta keretbe a játékot túlontúl érzelgős befejezéssel. — Köváry Gyula régen halott, külföldön hunyt el, 1956-os disszidensként. Bántani nem kell. De utólag felfényesíteni sem. Különösen, ha nem is nagyon akad olyan hagyatéka, amiről a port letörölve, ragyogást lehetne észlelni. És a műsor címe! Mi az, hogy Kabaré a négyzeten? A négyzet mennyiségnek, vagy számnak önmagával való szorzatát jelenti. A semmi a semmivel szorozva, azaz a négyzeten sem sok. * Ritka vendég hazai képernyőnkön az olyanfajta tévé­játék, mint pénteken a Tauno Yliruusi finn szerző írta és Marton László rendezte komédia volt. Egy szökött fegyenc kalandjait nyomon követve, az abszurd, a bohózat, a gro­teszk és a szatíra elemeit ötvöző játékban betekintést kap­tunk egy közelebbről meg nem nevezett, a jelekből ítélhe- tően kortársi társadalom meghökkentő, nevettető és elgon­dolkoztató mindennapjaiba. — Egy fiatal férfi pár nappal büntetésének letöltése előtt azért szökik meg a börtönből, hogy elfogott szökevényként oda mielőbb visszakerülhes­sen, mert ott jobban érzi magát, mint a szabadságban. Ám senki nem hiszi, hogy szökött rab, még csíkos rabruhája ellenére sem, ő pedig egy sor egyéb olyan cselekedetbe fog, amelynek azt kellene eredményeznie, hogy újra rács mögé kerüljön, ám mindig másokat juttat oda a hatóság, még magát az igazságügyi minisztert is. Végül minden megis­mert szereplő önkéntesen börtönlakó lesz, majd megszö­kik, de visszatér a rács mögé, mert megízlelte a börtön­levegőt, ami jobb, mint a kinti. Ez persze, keserű társada­lombírálat is lehet a meg nem nevezett ország állapotairól, de a nagy isodrú komédiában a hatóságok, főleg a rendőrök is megkapják a magukét. Önbetörés, korrupció, egyszerű betörőduó, maximális naivitás a rendőrök részéről és sok egyéb vonul fel és fonódik össze ebben a szellemes játék­ban, hogy a szatíra görbe tükrében előttünk álljon a mo­zaikszemcsékből összerakódó társadalmi tabló, amelynek alakjai közül éppen a börtönből megszökött és oda vissza­jutni nem tudó fegyenc a legártatlanabb. S mert végül a rendőrök, meg a mindenkit — különböző alakokban — ki­szolgáló Szimat felügyelő kivételével mindenki rács mögött van, tulajdonképpen ugyanazok vannak együtt a fal belső ol­dalán, mint voltak eddig a másikon. De ez talán már egy másik komédia témája lehet. — Marton László remek sodrást adott a játéknak, s igen jók voltak a főszereplők. Benedek Miklós Rodolfó elment Elmúlt egy év... Új státusban a Rónai MŰSOROK Vigyázat, csalok! — mond­ta hamiskásan minden al­kalommal és rendszerint hozzátette azt is, hogy csak a kezére figyeljen a nagy­érdemű. Ezentúl ezt már csak filmszalagról, magnóról hallhatjuk, mert aki mon­dani szokta, akinek mutat­ványai mindenkor bámulat­ba ejtettek, s akinek a ne­ve ma már fogalom volt, Rodolfó örökre elment. So­kan nem is tudták az igazi nevét — Gács Rezsőnek hívták hivatalosan —, Ro- dolfóként ismerték kicsik és nagyok, magyarok és más népek szerte a nagyvi­lágban, ahol csak megfor­dult. Mert bejárta a vilá­got, nem is egyszer és épp oly otthonosan mozgott vi­lághírű varieték színpadja­in, mint a hazai vándorcir­kuszok porondján. Élt-halt munkájáért, a bűvészetért és az artista szakmáért. Már világhíresség volt, amikor még vállalkozott rá, hogy szabadidejében gon­dokkal küzdő cirkuszosok segítségére siessen és sze­mélyes varázsával támogas­sa azokat. A hatvanas évek elején így jött egyszer Mis­kolcra is öt napra, s meg­telt a cirkuszsátor estéről estére. Napközben sokat be­szélgettünk az egykori Ro- ráriusban, szerkesztőségün­ket is felkereste, előadást rögtönzött. Országos művé­szeti fórumokon gyakran találkoztunk, magas társa­dalmi tisztségét a művészek szakszervezetében igen ko­molyan vette, szinte halálá­ig keményen dolgozott tár­saiért is. Neve nemcsak a róla el­nevezett bűvészdobozokon marad fenn, hanem minden­ki emlékezetében, aki látta mutatványait, s aki megis­merhette a bűvész mögött az embert is. (b) Az elmúlt év január 1-jé- vel a megyei tanács létre­hozta saját intézményét — a megyei közművelődési módszertani központot. „A” Rónai pedig a szakszerveze­tek művelődési központja lett. Az első évről, az új státusról beszélgettünk Bar­na Károly igazgatóval. — Amint az elnevezésből is kitűnik, módszertani, te­rületi feladataink továbbra is vannak :— mondja Barna Károly. — A munkahelyi művelődés szervezésében, a munkamódszerek, a jó ta­pasztalatok elterjesztésében bázishely maradtunk. E te­rületen a tanácsi intézmé­nyekkel továbbra is szoros munkakapcsolatra törek­szünk. — Milyen jegyek, voná­sok különböztetik meg leg­inkább a Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központját a megye többi intézményétől? — Három ilyen specifiku­mot mondok. A mi sajá­tos feladatunk tömören így summázható: a szakszerve­zeti munka közművelődési eszközökkel való segítése. Ez az úgynevezett területi munkánknak a lényege. Ami a székhelyi — tehát a Mis­kolc városi — tevékenysé­günket illeti, abban megfo­galmaztuk: legyen a Rónai gyermekcentrum. Ez nem jelenti azt, hogy rivalizálni akarunk a városi intézmé­nyekkel. Mi, lehetőségeink­hez mérten a szórakoztató rendezvények és a kreatív tevékenység hangsúlyozásá­ban vállaljuk fel a szere­pünket. Harmadszor azt em­lítem, hogy húszéves múlttal mögöttünk elmond­hatjuk, intézményünk az értékes filmművészeti alko­tások bemutatásának fóru­ma lett. A közönség ezt is­meri, megszerette, ragasz­kodik hozzánk. — Vegyük sorra\ az el­mondottakat. Gondolom, a szakszervezeti intézmények­kel a kapcsolatépítésre nem kellett nagy energiát fordí­tani, hiszen az együttműkö­désnek régi előzményei van­nak. Mit emelne ki a jelen­ből? — Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi ágazati fel­osztásban — vasas, bányász, vasutas, építők, stb. — a szakszervezeti közművelődé­si intézmények között nincs megfelelő koordináció. Az intézményeket az ágazatok működtetik. Ahol jól megy az üzemnek, a vállalatnak, ott érezhető a művelődési ház kedvezőbb helyzete is. Ahol problémák vannak — például a bányászoknál —, ott nehéz helyzetbe kerül­tek az intézmények, óriási problémákkal küzdenek. Én itt a tradíciókat féltem, mindenekelőtt a munkáslak­ta településeken. A támoga­tás csökkentésétől féltem ezeket a lakóhelyeket. — A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a hangsúly fokozottan a ter­melésen, az átalakításon, a változtatáson van: hogyan tudnak a művelődési intéz­mények alkalmazkodni? — A véleményem eltér a mai sajátosságokat, sajátos viszonyokat túlzottan hang­súlyozó állásponttól. Eltér, mert mind a szakszerveze­ti, mind a tanácsi intézmé­nyek működésében a hang­súlyt az alaptevékenységre Borsod, Heves, Nógrád és Szabolcs megyék vállala­tai szakszervezeti szociálpo­litikai felelőseinek tovább­képzése kezdődött meg teg­nap Miskolcon az SZMT Oktatási Központjában. Az teszem. Az pedig dotált szféra. Az árbevétel túlzott keresése — amire kénysze­rítve vagyuk —, a kényszer- pályán mozgó népművelők­nek az árbevétel utáni ló- tása-futása mindenképpen komoly következményekhez vezet. És már vezetett is. Fontos művelődéspolitikai elvek feladására kényszerül­nek a népművelők. Ám én kitartok amellett, hogy bár a kultúra véleményem sze­rint is áru és értékként mé­rendő, azonban nem árufor­galmi csatornákon vezet a nevelő munka útja. So­sem vezetett azon. Nagyon sántít az a dolog, amikor vállalkozással, nyereségkere­séssel kötjük össze a tradí­ciót. Én nem mondom, hogy a művelődési házak ne fog­lalkozzanak például köl­csönzéssel, de nem lehet őket kölcsönző céggé átala­kítani. El kell dönteni, hogy az egyik legyen vagy a másik. Az alaptevékenység­ből csak egy példát ragadok ki. Itt van a szakköri élet. Eltékozoljuk a tehetségeket. Meg kellene tömni a háza­kat szakkörökkel, nem ke­rülnek végzetesen sokba. A szakkör az egyetlen fórum, ahol a tehetségesebb gyere­kek kifejthetik képességei­ket. Fel kell rájuk figyelni, lehet őket irányítani. De nem lehet önköltségessé tenni a szakkörök zömét. Ezeknek igenis sajátos fel­adata van. Ezeket nem le­het kivonni a művelődési házak alaptevékenységéből. Ez dotált szféra. Ugyanez a helyzet az amatőr művésze­ti csoportokkal is. — A megváltozott státus­ban milyen a kapcsolata a Rónainak a tanácsi intéz­ményekkel? — Jól indult az együtt­működés és jól is folytató­dott. Mint említettem, a megyei közművelődési mód­szertani központnak bázis­helye vagyunk. Több terü­leten, például az amatőr képzőművészetek világában is jó az együttműködésünk és konkrét. Példa erre a legutóbbi megyei kiállítás, amit nálunk rendeztek meg. De itt volt az Ember és számítógép című kiállítás is, amelyben oroszlánrésze van a közművelődési módszertani központnak. Természetésen arra törek­szünk, hogy az együttműkö­dést még több területre kiterjesszük. A Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Köz­pontja a területi és a bázis­helyi feladatok mellett a sajátos arc megőrzésére és karakterizálására törekszik a székhelyi munkában, a művelődési házak miskolci munkamegosztásában. Egyre rendszeresebbé válnak a hétvégi gyermekprogramok, választékosabb a tematiká­juk. Sikeressé váltak a nyá­ri napközis foglalkozások, elsősorban az idegennyelvi táborok. Az SZMT-ház tel­jes rekonstrukciója után je­lentősen gyarapszik a Rónai helyiségekkel, ami nyilván programbővítéssel jár majd. Filmes körben újdonság, hogy „belépett” a videomo- zi. A filmklub országosan jó, évente kétezer bérletes jár ide. Az igazgató szerint az első, új év nehéz volt. És eredményes. egy hétig tartó képzésen a résztvevők időszerű felada­tokról, valamint a szociálpo­litika szervezéséről, a társa­dalombiztosítási kérdések­ről kapnak tájékoztatást. rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. — 8.OS: Műsoris­mertetés. — 8.15: Mai progra­mok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Muzsika gyerekeknek. — 10.05: Világablak. — 10.35: Éneklő If­júság. — 10.50: Népdalok, nép­táncok. — 11.34: A kelletlen le­ány. Veres Péter regénye rá­dióra alkalmazva. — 11.54: Reklám. — 12.30: KI nyer ma? — 12.40: Hangverseny délidőben. — 13.45: A Gachingi Kamarakó­rus énekel. — 14.05: Műsoris­mertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.20: Nó­ták. — 15.40: Poggyász. — 16.05: Látogatóban. — 17.00: Gyilkos éjszakák. — 17.30: Film­zene. — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok — 18.28: Mű­sorismertetés. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Dr. Noszkai Aurél sebész professzorra em­lékezünk. — 19.40: Hangszerszó­lók. — 20.00: Mi történt a Nem­zetközi Vöröskereszt konferen­ciáján. — 20.30: Üj magyar ze­ne a Rádióban. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az alkohol. — 22.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 23.40: Operaári­ák. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor haj­nalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt. Közben: 10.30: Fülszöveg. — 10.45: Láttuk, hallottuk — 11.30: Világújság. — 12.00: Hí­rek németül, angolul, oroszul. — 12.10: A Rekkenze együttes játszik. — 12.27: Népdalkörök énekelnek. — 12.58: Műsoris­mertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Ismeretlen ismerősök. — 15.05: Bodza Klára énekel. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — Közben 16.55: Reklám. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: A Csúcsforgalom folytatása. — 17.30: Önképzőkör. — 18.30: Gramofonsztárok. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Verbunko­sok, nóták. — 20.39: Történet a szerelemről és a halálról. Illés Endre kisregénye rádióra alkal­mazva. — 21.05: Közkívánatra! — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 5.55: Rákóczi in­duló. — 6.05: Muzsikáló reggel .— 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: A Berlini Filharmónikus Zene­kar hangversenye. — 9.40: Agay Karola énekel. — 10.25: Francia szerzők műveiből. — 11.38: Ze­nekari muzsika. — 12.30: Oliver. Zenésjáték-részletek. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Világ­hírlap. — 13.20: Balázs Árpád népzenei feldolgozásaiból. — 13.45: Zene korabeli hangszerek­kel. — 15.00: James King éne­kel. — 15.30: Labirintus. —15.45: Muzsika gyerekeknek. — 16.00: Barokk muzsika. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Májusi éj. Operarészletek. — 18.30: A Ma­gyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Zenekari muzsika. — 20.41: Be­mutatjuk új kóruslemezünket. — 21.16: Külföldi tudósoké a szó. — 21.31: Diszkotéka. — 22.31 • Gyöngyvirág. V. Katajev szín­művének rádióváltozata. MISKOLCI STÜDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8 a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 6.20—6.30-fg és 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. — Hírek, tudó­sítások, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Kulturális ka­leidoszkóp. Szerkesztő: Jakab Mária. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelöze- tes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.00: Iskola­tévé. — 9.55: Delta. — 10.20: A Zebegényiek. Tévéfilm. — 11.30: Mozgató. — 11.40: Képújság. — 17.20: Hírek. — 17.25: Három nap tévéműsora. — 17.30: Hat medve és a bohóc. Csehszlovák film. — 18.55: Képújság. — 19.00; Rek­lám. — 19.05: Mini Stúdió ’87. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Rek­lám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Koldus Napó­leon. Tévéfilm. — 20.30: Rába kontra Rába. — A Budapesti Körzeti Adások Szerkesztőségé­nek műsora. — 21.15: Stúdió ’87. — 22.15: Híradó. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság.— 18.00: A Szegedi Körzeti Stúdió műsora, -r- 19.00: Torna. — 19.05: Édeni kertek. Francia rövidfilm- sorozat. — 19.30: Angol nyelv­lecke. — 20.00 : Lengyel kisfilm. — 20.35: Kezek. Az ír krikett. Angol kisfilm. — 21.00: Híradó. — 21.15: Betűreklám. — 21.20: Repülőtéri mozaik. NSZK tévé­film. — 22.20: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. — 9.20: ö meg ő. Té­véjáték. —10.20: A rendőrség nyomoz. — 10.25: A televízió diszpécserszolgálata. — 10.55: Hí­rek. — 16.00: Iskolatévé. — 16.30: Fiatalok sportja. Magazin. — 17.00: Középiskolások műsora. — 17.30: Nyugat-szlovákiai ma­gazin. — 17.50: A békeharc tör­ténetéből. — 18.20; Esti mese. — 18.30: Tudományos és műszaki magazin. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: (időjárás-je­lentés. — 19.30: Híradó. — 20.00: Harctéri regény. Szovjet film. — 21.30: Autósok-motorosok ma­gazinja. — 22.10: Hírek a zene világából. — 23.00: Hirek. 2. MŰSOR: 15.05: Hírek. — 15.10: Orosz nyelv haladóknak. — 15.30: szakmunkástanulók mű­sora. — 16.00: Országos terepke­rékpáros bajnokság. — 17.00: Harc a fiatalok bűnözése ellen. — 17.25: Dokumentumfilm. — 17.55: Maja, a méhecske. — 18.25: A rendőrség naplójából. — 18.30: Férfiak mülesikló ver­senye. — 19.00: Torna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időjárás-je- lentés. — 19.30: Híradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: A szürke eminenciás. Magyar tévé­játék. mozi BÉKE: Nincs kettő négy nél­küli, mb. színes olasz kaland­film. Kiemelt .1. helyár! Kezdés: nio és fl2 órakor. —■ Nincs ket­tő négy nélkül, mb. színes olasz kalandfilm, kiemelt 1. helyár: kezdés: í3 órakor. Montreali bankrablás, mb. szí­nes francia krimi, 14 év! Ki- emeflt 1. helyár! Kezdés: f5, f7 és 19 órakor. — BÉKE VIDEO: Hap Ki Do. Hongkongi film. Kezdés: 9, 11, f4, f6 és f8 óra­kor. — KOSSUTH: (a Vasas Művelődési Központban) Elysi­um, színes magyar film. Kez­dés: f4 órakor. Bomba jó bok­szoló, mb. színes olasz kaland- film, 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS: Forró fagylalt, mb. színes angol szatíra, felemelt helyár! Kezdés: fii órakor. Forró fagylalt, mb. színes an­gol szatíra. Felemelt helyár! Kezdés: f4 órakor. FILMMÜ- ZEUMI ELŐADÁS: Hegedűs a háztetőn I—II., színes amerikai musical (1971). Dupla, kiemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Hóbor­tos népség I., mb. színes bots- wanai vígjáték. Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Kettős gáz­lók, hongkongi film. Kezdés: 9, 11, f3, fT> és f7 órakor. — SZIKRA: Hamupipőke (felújí­tás), mb. színes amerikai rajz­film. Kezdés: f5 órakor. Első feleségem, színes ausztrál film, 16 év! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Kincs ami nincs, mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Házibuli, mb. francia vígjáték, kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO : Hét csodálatos harc, hongkongi film. Kezdés: f3, f7 órakor. — PETŐFI: Törvényes esküvő, mb. színes szovjet film, 14 év! Kez­dés: f5 órakor. King-Kong, szí­nes amerikai tudományos-fan­tasztikus film. Felemelt hely­ár! 14 év! Kezdés: f7 órakor. — TOKAJ DISCO: Londoni randevú, .mb. színes angol kri­mi. Kezdés: Í6 órakor. — NE­HÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: Míg új a szerelem, szí­nes magyar film, 14 év! Kez­dés: 5 órakor. — SZIRMA RAD­NÓTI : Montreali bankrablás, mb. színes francia krimi, ki­emelt 1. helyár! Kezdés: főóra­kor. — KAZINCBARCIKA BÉ­KE: A nindzsa színre lép, szí­nes amerikai kalandfilm, 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD PETŐFI: Gengszterek klubja, színes amerikai krimi, 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK RAKÖCZI: Queen, színes ma­gyar film. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: hn4 és 6 órakor. — ÉJSZAKAI ELŐADÁS: Queen, színes magyar film, kiemelt 2. helyár! Kezdés: n9 órakor. — SÁTOR ALJ AÜJHELY BÉKE : Akii Miklós, színes magyar tör­ténelmi film, kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD KOSSUTH: El­ső kétszáz évem, színes magyar film, 14 év! Kezdés: í6 órakor. FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Szeretők, francia film (1958). Kezdés: f8 órakor. — SZE­RENCS RAKÖCZI: Ezüst álar­cos, mb. színes román kaland­film. Kezdés: 6 órakor. —EDE- LÉNY MÁJUS 1. (Az ifjúsági házban): Az istenek a fejükre estek, színes botswanai film­vígjáték. Felemelt helyár! Kez­dés: f6 órakor. — ENCS: Va- bank n. Mb. színes lengyel krimi. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. színház 27., kedd Mesélő kert Gyermekelőadás (3) Mária főhadnagy Bérletszünet (7) VENDÉGJÁTÉK Az éjszaka a nappal anyja Gárdonyi Géza Színház — Eger Este 7 órakor Ténagy József Szociálpolitikai továbbképzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom