Észak-Magyarország, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

1987. január 27., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mit mond a paragrafus? A Legfelsőbb Bíróság irányelve a munkafegyelem érdekében A közelmúltban a Legfel­sőbb Bíróság irányelvet adott ki a munkafegyelem­mel összefüggő ítélkezési gyakorlatra. Ebből az irány­elvből kiemelünk néhány fontos iránymutatást, ame­lyeket mindenképpen aján­latos egyaránt figyelembe venni a dolgozóknak és a munkáltatóknak. Az irányelv szerint a mun­kafegyelem megköveteli mindazoknak a feladatok­nak az elvégzését, amelyek­nek a dolgozók a munkavi­szonyuk alapján maradékta­lanul kötelesek eleget tenni. E kötelezettségek mindenek­előtt a dolgozókra háruló, a mindenkori minőségi, mennyiségi és időbeli köve­telményeknek megfelelő munka elvégzésének a kö­telessége, továbbá azok a kötelezettségek, amelyek a munkavégzéssel közvetlenül vagy közvetve összefüggés­ben állnak. A munkafegyelmet jelen­tő kötelezettségek teljesíté­sének elmulasztása ugyanis minden esetben a munkafo­lyamatot zavaró hátrányt, vagy veszélyt okoz a mun­káltatónak, a dolgozóknak, illetve a társadalomnak. A fegyelmezett és eredményes munka érdekében elő kell mozdítani, illetve nyomaté­kosan számon kell kérni a dolgozók kötelezettségeinek, teljesítését. Másfelől a mun­káltatóknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek is teljesí­teniük kell a munkaviszony­ból, illetve a tagsági vi­szonyból származó kötele­zettségeiket. Meg kell szer­vezniük a fegyelmezett és hatékony munkához szüksé­ges feltételeket, ideértve a más vállalatokkal, szövetke­zetekkel való együttműkö­déshez és a lakossági igé­nyek teljesítéséhez szüksé­ges munkafeltételeket is. A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettsé­geknek együttesen kell ér­vényre jutniuk. Elismerés­nek, kedvezménynek, juta­lomnak a kiemelkedő, illet­ve tartósan jó munkáért van helye. A Legfelsőbb Bíróság irányelve hangsúlyozza, hogy a továbbfejlődő gazdasági viszonyaink között az előb­biekhez képest szükséges a vállalat, szövetkezet haté­kony gazdálkodásának bizto­sítása. Emiatt növekedett a fontossága a vállalat, a szö­vetkezet, a munkáltató mun­kaszervezési és -irányítási jogának, különösen annak, Hétfőn Budapesten szerződést írtak alá egy francia—kanadai kon zorei ­um, a Vegyépszer Vállalat és a Chemokomplex Kül­kereskedelmi Vállalat veze­tői. Az exportszerződés ér­telmében a Vegyépszer — a konzorcium alvállal'ko­hogy a vállalati átszervezé­sek során a jogszabály ke­retei között maga választ­hassa ki a dolgozókat, aki­ket áthelyezésre javasol, il­letve akiket ideiglenesen más munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztat. Az eredményes gazdálko­dás megkövetelheti továbbá a dolgozóknak a korábbi­hoz képest más munkakör­be,' más munkahelyre, illet­ve más munkáltatóhoz tör­ténő átcsoportosítását. E cél elérése érdekében jogsza­bály biztosítja az átcsopor­tosított dolgozók anyagi biz­tonságát. A munkáltató fel is mond­hatja a dolgozó munkavi­szonyát és a felmondásnak a Munka Törvénykönyve vo­natkozó rendelkezései kö­zött bármely valóságos in­doklás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói fel­mondást sem méltányosság­ból, sem pedig a munkál­tató vezetésének körébe tar­tozó olyan körülményekre tekintettel nem lehet ha­tálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kí­vül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek indokolása — a munkálta­tónál folyó, vagy befejezett átszervezés miatt — a dol­gozó munkakörének meg­szűnésére hivatkozik, a munkaügyi vitában nem le­het vizsgálni, hogy a meg­történt átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a válla­lat miért az érintett dolgo­zó munkaviszonyát mondta fel, s miért, nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a munkavi­szonyát szüntette meg. Nincs helye a felmondás hatálytalanításának, ha a munkáltató a felmondásban megjelölte és a vita esetén bizonyítja azokat a konkrét tényeket, illetve körülmé­nyeket, amelyekre — például a dolgozónak munkakörére való alkalmatlansága, vagy alkalmatlanná válása miatt — a felmondást alapítja. E körben az eset objektív kö­rülményei mellett az ered­ményes munka követelmé­nyeit is szem előtt kell tar­tani. A munkáltatói fel­mondást egyes munkakörök­nek szakmailag képzettebb dolgozókkal való feltöltése is indokolttá teheti, ha ez megalapozottan szükséges a munkaerő gazdaságos foglal­koztatásához. Dr. Sass Tibor zójaként — ebben az évben mintegy 26 millió francia frank értékű csőélőgyártást végez. Az így készülő ter­mékeket a Tengizben épülő kőolaj-feldolgozó létesítmény üzemeiben használják majd fel. (MTI) Kazincbarcikán Zene és lakás A Kazincbarcikai Városi Tanács V. B. legutóbbi ülé­sén napirenden volt a zenei oktatás helyzete és a lakás- szövetkezetek működése. Kazincbarcikán a zeneis­kolai oktatás 1963-ban kez­dődött és az eltelt huszon­három év alatt a tanulólét­szám négyszáznyolcvanra nö­vekedett. Ezzel a növekedés­sel viszont már szűkössé vált az iskola épülete és az oktatói létszám. Határozat­ként a vb elfogadta, hogy fokozatosan meg kell terem­teni a tárgyi és személyi feltételeit annak, hogy az ál­talános iskolai tanulók leg­alább 10 százaléka — kö­zel 600 gyermek — tanuljon zenét a városban. Biztosítani kell a városkönyék ifjúságá­nak bevonását is a zeneok­tatásba. Nagy vitát váltott ki a meghívottak és a vb-tagok között a lakásszövetkezetek munkája. Szó volt arról, hogy talán könnyebben és eredményesebben tudnának dolgozni, ha a karbantartá­sokat, felújításokat közösen végeznék el. Sérelmezték a szövetkezeti tagok, hogy ne­kik a vízért köbméterenként 5 forint felett kell fizetni, amíg más városokban 2 fo­rint körül. Megvizsgálták a törvényes­ségi felügyeleti tevékenység helyzetét is. Megállapították, hogy a szövetkezeti törvény előírásait sok esetben módo­sítani kellene a kor köve­telményeihez, azért is, hogy a szakszerűbben és gazda­ságosabb működés kikény­szerítéséhez, több eszköz és lehetőség legyen a szövetke­zetek irányítói és a taná­csok kezében. Együttműködési megállapodás Együttműködési megálla­podást írt alá a Váci Kötött­árugyár a svájci Nabholz sportruhagyártó vállalattal különféle ruházati termékek előállítására, értékesítésére. A megállapodás szerint el­sőként a váci gyár április végéig 40 ezer női fürdőru­hát készít és szállít le a svájci partnernek. Az első tízezer fürdőruhát még e hónapban útnak indítják Vácról. A továbbiakban a Kötöttárugyárban többféle sportruha előállítására is berendezkednek, ezeket a svájci cég LAHCO márka­nevével hozzák majd forga­lomba nemcsak külföldön, hanem itthon is. (MTI) A Vegyépszer csőszállításai Tengizbe Kedves BIK bácsi! Kiss Pistike vagyok, har­madik osztályos tanuló. Szuhakállóban lakom (és ez a baj, mint majd később kiderül). Nemrégen ugyanis betelt a számtanfüzetem. Ne tessék azt mondani, hogy ez nem probléma öcsi, kérj anyutól egyhetvenet és ve­gyél egy újat! Ez ugyanis nem ilyen egyszerű. Én itt Szuhakállóban (és így van­nak ezzel a múcsonyi, kuri- tyáni, ormosbányai Pistikék is) nem tudok venni ma­gamnak. Pedig egyébként nagyfiú vagyok, a húgomra is én szoktam vigyázni. De amióta bezárták a Va­sas boltot, azóta nem tudok hol füzetet, rajzlapot, színes ceruzát, ilyesmit venni. Azt pedig ugye tetszik tudni még Iskolás korából, hogy egy gyereknek ilyesmire szinte hetente szüksége van. Én itt állok napok óta füzet nélkül. Az apukámnak a lá­ba eltört, így ő nem utaz­hat sehová. Anyu meg fél négyig dolgozik, aztán hoz­za a húgomat az óvodából, ő sem utazhat Kazincbarci­kára, vagy Edelénybe. Leg­közelebb ugyanis csak ott van papírbolt. Meg az is baj, hogy nálunk eddig az, volt a szokás, hogy az ilyen apróságokat a zsebpénzem­ből fedeztem. De most a buszköltséggel együtt, ami Kazincbarcikára oda-vissza 16 forint, már nem is olyan apróság egy számtanfüzet, ami különben egy forint hetvenbe kerül. Nem gazda­ságos ez nekem! (A felnőt­tek azt mondják, a BIK bácsinak sem volt a Vasas bolt, azért zárta be.) De fü­zetet akkor is vennem kell, ha nem gazdaságos! Apu szerint az a baj, hogy falun élünk. Nagyi szerint meg az, hogy nem vezetik be újra az iskolában a palatáblát. Azt le lehet törölni, ha be- tellik. Én már három fekete pontot kaptam, mert nem volt új füzetem és nem tud­tam mibe írni a házi fela­datot. A felnőttek szerint nem is nekem kellett volna kapni a fekete pontokat. Üdvözlettel: Kiss Pistike 3. osztályos tanuló (nevében: Csorba Piroska) Megújulni is nehezen lehet... Az érdekek egyeztetése a demokrácia próbája; ho­gyan, miiképpen egyeztethe­tők úgy a különböző érde­kek, hogy a dolgok meneté­ben egyetlen érdekelt fél sem érezze magát kiszolgál­tatottnak. Ügy tűnik, van még mit tanulnunk ehben a folyamatban, hiszen ki ne tudna több tucat olyasféle történést felsorolná, amikor az egyik fél legelemibb ér­dekét és jogát nem vették figyelembe, azaz érdekeket sértő módon zártak le egy- egy ügyet. A most következő törté­nét is amolyan „tengeri kí­gyó”, dagadhatna soha vé­get nem érő aktahalmazzá, hiszen minden feltétele adott ma annak az érdek- különbözeinek, amit csak jó szándékkal, türelemmel és pontos tájékoztatással lehet gordiusi csomóként ketté­vágni. Reméljük, most ta­lán sikerül. A történés 1986 szeptem­berében kezdődött Miskol­con, amikor a BÁÉV a Me­linda utca lakóinak az aláb­bi levelet küldte „Tisztelt Lakók! A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat Miskolc Megyei Városi Ta­nács V. B. IV. — 44/Tk. ha­tározata alapján beépíti a Bors vezér—Melinda utca sarok foghíjtelket saját fi­nanszírozásában. A megépü­lő lakások száma 14. A ki­vitelezés kezdeti időpontja: 1986. szeptember. Várható befejezése 1987. december. Vállalatunk ezúton is kéri a környék lakosságának meg­értését a kivitelezés okozta esetleges kellemetlensége­kért.” — Első ízben küldtünk egy építkezés megkezdése al­kalmából ilyesféle levelet a lakóknak — mondja Acs Tamás, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese. — A levéllel az volt a célunk, hogy a lakóik időben tudo­mást szerezzenek a munká­latokról, hozzászokjanak a nyitáshoz, hiszen a jövőben a lakosság számára új típu­sú szolgáltatások bevezeté­sét is tervezzük. Az értesítő levél után né­hány napra olvasói levél je­lent meg lapunkban „Mis­kolcon mindent lehet?” címmel. Ebből a teljesség igénye nélkül most újra közlünk részleteket. „Nem­rég értesültünk arról, hogy a BAÉV a Bőre vezér—Me­linda sarofcterületen refe­renciaházat épít, ezt a zöld­területet négy éve a társas­házunkkal egy időben alakí­tották ki a hozzá csatlako­zó autóparkolóval, ami sok pénzbe került a városnak. A tanács engedélyével épít most ide 14 lakásos társas­házat a BÁÉV, s mivel a terület nyúlfarknyi, a teljes útszakaszt és a teljes par­kolót bekerítette, kizárva ez­zel számunkra a parkolás lehetőségét. Kíváncsian vár­juk az építkezés elleni pa­naszunkra az illetékes szer­vek válaszát. Miskolcon va­lóban mindent lehet? Báksy László, a társasház tulajdon- közössége közös képviselő­je.” Az első nagy hiba nyil­ván akkor történt. A tilta­kozók nem gondolták át, megfelelő-e ennyi indok, jó-e ez, hogyan és mi ellen tiltakoznak? Es a tiltakozá­suk nem is merült ki eny- nyivel. A Melinda utca 2., 4., 6., 8., 10 és 12. számú lépcsőiház lakásaiban vala­mennyi lakó aláírta azt az ívet, amelyet Baksy László ezt követően különböző fó­rumoknak elküldött, hogy közösen emeljenek szót a beépítés ellen. Baksy László most sza­vaikban arra hivatkozik, hogy ők a terület elkeríté­séből szereztek tudomást a beépítéséről, ezért „kapták fel a vizet”. A vállalat ér­tesítése csak később jött. Kiírnék van igaza? Ez ma már kideríthetetlen. De azt állítja ma is, hogy ezt a környéket zsúfoltnak tartják — úgy érezzük, ke­vesebb lesz a hely, a zöld­terület, az autótulajdono­soknak pedig a parkolóhely. Hiszen abból a néhány ga­rázsból, ami a lakásaink alatt van, jó néhányat az OTP nem is az itt lakók­nak adott el. IKiarczagi Kálmánná nyug­díjas, Bors vezér u. 63—65. fszt. 5. sz. lakos: — Én at­tól félék, ha a házat ide építik, itt az én lakásom­ban sokkal söfétebb lesz. Ezék a tiltakozók érvei. A lakók képviseletében Báksy László tiltakozást nyújtott be az MSZMP Bor­sod Megyei Bizottságánál, az MSZMP Miskolc Városi Bi­zottságánál, a megyei taná­cson, továbbá a városi ta­nácson is. Nem tudni, van-e még olyan illetékes fórum, amit nem járt meg ez a panasz. Hiszen az itt élő emberek úgy érezték, a nyu­galmukat zavarja és az ér­dekeiket sérti, ha ide egy újabb ház épül. Ezenkívül a lakók körében elterjedt az a kósza hír is, hogy az új épüilétbe majd „benn­fentes kedvezményezették” költözhetnek. Mi az igazság? Miskolc eddigi fejlődés- története mindenki által is­mert. Közismert az ország nehéz gazdasági helyzete is. Ebből eredően a városi ta­nácsnak ma csak korláto­zott mennyiségben van pén­ze arra, hogy az építkezni kívánók számára előközmű- vesített telkeket biztosítson. Szeghő László, a BÁÉV piacra termelést koordináló iroda vezetője: — A válla­latunknál az elmúlt idő­szakban létrejött egy szer­vező iroda, aminek az a feladata, hogy szölgáltatás- szerűen, kulcsrakészen, la­kásokat eladásra építsen. A Melinda utcai 14 lakásos épület az első lesz a sor­ban. Ezt a referenciaépüle­tet a Bocskai utcában egy 12 lakásos ház, az Avas­keleten a természetvédelmi terület mellett 57 lakás, a Déryné utcában 3, az Avas Ruzsin keleti részén 80 tár­sasház, illetve sorház és át- rlum/ház felépítése követi. Ezeknek a házaknak a tervezését, a szervezési .mun­kát, a lebonyolítást, az épí­tést és az értékesítését is a BÁÉV saját vállalkozásá­ban oldja meg. A lakások egy részére azonban a ta­nácsnak lesz kijelölési joga. Éppen ezért nem mindegy nekünk — mondja az iro­davezető —, hogy a város lakóinak mi a véleménye a munkánkról. A jövőben ezért széleskörűen szeret­nénk tájékoztatást adni a lakosság számára az építke­zések feltételeiről, hiszen ezeket a lakásokat majd bárki megvásárolhatja lici­tálási alapon, és azokra a vállalat jelentkezéseket fo­gad el. Milyenek lesznék ezék a lakások? Ács Tamás vezérigazgató- hölyettes elmondja: A refe- renűiaházak építésénél mér az új technológiát alkal­mazzuk. Ennél a dumisól- blokkök mellett az előre­gyártó üzemünkben iparosí- tottan előállítható elemek rendszerével kívánjuk fel­építeni ezeket az új típusú épületeket, amelyek, remél­jük, megnyerik majd a la­kosság tetszését. Ezekből az épületeikből tetszés szerinti variációk készíthetők, így alkalmasak foghíjak beépí­téséhez és jól illeszthetők a meglevő városképhez. A nézeteltérés minden részletének publikálásához helyszűke miatt nincs mód. Tény, a dolgok elmérgese­dése idején a vállalat pró­bálkozott egy lakógyűlés ke­retében a helyzet megtár­gyalására, de ez a lakók távolmaradása miatt nem sikerült. Azóta, mint mon­dani szokás, „sók víz le­folyt a Dunán”. Alapos meg­fontolás után megszületett a városi tanács döntése, amely elutasítja a lakók fellebbe­zését és jóváhagyja a ko­rábbi döntést, hogy épüljön fel a Melinda utcában a kérdéses és a képen látha­tó lakóház. Baksy László és a tilta­kozók is megértik már, hogy ide városképi szem­pontból mindenképpen szük­séges egy épületet emelni. Ma legfeljebb az a gondjuk, hogy ez az épület kisebb is lehetne. A dolgok tanulsá­gaként azonban mindenkép­pen elmondható, a lakók ma úgy érzik, hiába kilin­cseltek, nem vették figye­lembe az ügy során pana­szaikat, számukra a hiva­talokban és a különféle fó­rumoknál a párbeszéd és a demokrácia léte csak írott szó maradt. Az igazság meg­ismerésére, a kényszerhely­zet szülte intézkedések átte­kintésére nem vdlt módjuk. Szavaikból érezhető, hogy elgennyedt tüskék sorakoz­nak bennük. Summázatkónt a tanul­ság: valamennyi, a jövő­ben tervezett referencia­épületnél ez az áldatlan vi­ta megismétlődhet, ha az érintettek nemcsak várják, hanem igénylik is a teljes tájékoztatást. A romló gaz­dasági helyzet miatt min­den olyan helyet célszerű beépíteni, ami nem rontja, hanem javítja a városképet. Ez anyagi érdek is. Ha úgy tetszik, a közösség érdeke. De ehhez minden érintett fél türelme, megértése és az időbeni teljes tájékozta­tására is szükség van. Hi­szen úgy tűnik, néha az egyszerűnek látszó esetek­ben is igen nehéz megtálál- ni a megfelelő választ, ha időiben elkéstünk az embe­ri szavaikkal. Hajdú Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom