Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

1986. november 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kapcsolatai a magyar és a lengyel nép barátságát erősít írta: Bogumil Ferensztájn, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB PB póttagja, Katowicéi Vajdasági Bizottságának első titkára A katowicei vajdasági pártküldöttség abban az idő­ben érkezett Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe, amikor a magyar társadalom minden­napos munkával, hatalmas energiával és erőfeszítésekkel valósítja meg az MSZMP XIII. kongresszusa határoza­tát. Magunkkal hoztuk a vajdasági pártszervezetek,' a szakszervezeti tagság, az if­júság, a különböző társadal­mi szervek és foglalkozási ágak .képviselőinek baráti üdvözletét és őszinte jókí­vánságait e nagyra törő cé­lok megvalósításához. Mi, lengyelek, nagy figyelemmel kísérjük a magyar dolgozók munkáját, eredményeit, kü­lönösen azokat, amelyeket az államigazgatás gyakorlá­sa és gazdaságpolitikai té­ren érnek el. Ezeket a ta­pasztalatokat mi is haszno­sítjuk a saját munkánk so­rán. Jelenleg Lengyelországban tart a pártszervezetekben a beszámolási-választási kam­pány, a LEMP X. kongresz- szusán meghátározott fel­adatok megvalósításának áttekintése. A közelmúltban zajlott le a katowicei vaj­dasági pártbizottság beszá­molási-választási konferenci­ája. Ezen is bebizonyosodott, hogy az elmúlt megbízatási időszak alatt erősödött pár­tunk kihatása a társadalom­ra és a gazdaságra egyaránt. Javítottuk a szervezettség hatásfokát; a párt soraiban először stabilizációra töre­kedtünk, később a számsze­rű növekedést is elértük. Erősebben hatunk ki a nép­gazdaságra, üzemeink nagy többségükben teljesítették a tervfeladataikat. A korábbi éveknél többet tettünk a közösségi infrastruktúra te­rületén is: új iskolákat, óvo­dákat, egészségügyi intéz­ményeket, kereskedelmi és szolgáltató egységeket építet­tünk; javítottunk az ivó- és ipari vízellátáson, hozzáfog­tunk a közlekedési rendsze­rek perspektivikus átépíté­séhez. A konferencián jóváhagy­tuk a 'LEMP X. kongresz- szusa határozatán alapuló „Megyei célfeladatok végre­hajtási tervét az 1986— 1991-es évekre”. A terv élő- készítése során igyekeztünk a lehető legmesszebbmenően figyelembe venni a kommu­nisták és a pártonkívüliek széles köreinek véleményét, ami megnyilvánult a párt perspektivikus programját és a kongresszusi téziseket meghatározó általános vitá­ban és az egyéni elbeszélge­tések során. Ez a program megfelel a társadalom vára­kozásainak és a jövő lehe­tőségeinek, igényeinek is. A katowicei vajdaságban is a gazdasági reform, a szoci­alizmus gazdasági alapjai­nak a lerakása a fő felada­tunk. Be akarunk vezetni egy precízen kifejlesztett mechanizmust vezetési rendszerünk hatékonyságá­nak tökéletesítésére, a gaz­daságosság növelésére, a minőség javítására. Továb­bi célunk, hogy biztosítsuk a megfelelő arányt a terme­lékenység növekedése és a bérszínvonalak alakulása kö­zött. Természetesen a párt nem törekszik arra, hogy a gaz­dasági vezetők munkáját el­lássa, de részletesen kívánja végrehajtani a Szervezeti Szabályzatban előírt kezde­ményező és ellenőrző szere­pét. Fontosabb feladataink egyikének tekintjük a taka­rékos anyag-, nyersanyag-, energia- és fűtőanyag-gaz­dálkodást. Ezt a tevékenysé­get nemcsak gazdaságossági okokból tesszük, hanem ar­ra a további extenzív fej­lesztés behatároltsága miatt rá is leszünk kényszerítve. Például a legnagyobb nem­zeti kincsünk, a szén eseté­ben, aminek a termelési szintjét az elkövetkező évek­ben nem szándékozunk nö­velni. A jelenlegi termelési színvonal fenntartása is nagy erőfeszítést igényel szénbá­nyászainktól és jelentős anyagi megterhelést jelent népgazdaságunknak is. Wojciech Jaruzelski elv­társ, a LEMflP KB első tit­kára a mi konferenciánkon jelentette ki, hogy azokat a fontos célkitűzéseket, ame­lyeket magunk elé állítot­tunk, csak munkában gya­korlott, bölcs és hathatósan tevékenykedő párt képes megvalósítani. Tudatában vagyunk annak, hogy ma még nem minden fórumunk, nem minden pártszervezetünk vállal azonos részt az előt­tünk álló feladatok megva­lósításából. Számos esetben gyakorolunk kritikát egyes pártszervekkel, illetve párt­vezetőkkel szemben, akiknek nem kielégítő kezdeménye­ző, ellenőrző munkájuk. Kü­lönösen látható ez a gaz­dasági élet területén, ahol sok függ a gazdasági veze­tők, az alapszervezeti párt­munkások, a szakszervezeti vezetők, a vállalati munkás- tanácsok aktivitásától. Mun­kánkban a fő szövetségesnek az újjászületett szakszerve­zeti mozgalmat tartjuk, ame­lyet támogatunk és erősí­tünk. Sok tapasztalatot vet­tünk át ezen a téren a ma­gyar elvtársaktól, és egyre szélesedik az együttműködés szakszervezeteink között is. Párt- és szakszervezeti akti­vistáink mindig emlékezni fognak rá, hogy a legnehe­zebb helyzetben is érezték a magyar szakszervezetek támogatását. Jelenlegi látogatásunkat is szeretnénk felhasználni ar­ra, hogy megismerjük az önök eredményeit, amelyeket a társadalom igényeinek ki­elégítése érdekében végzett pártmunka során értek el. Magyarországot és Lengyelor­szágot, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét és Katowi­ce vajdaságot tradicionális,, szoros baráti kapcsolat köti össze. Együttműködésünk az MSZMP Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Bizottságá­val megkötött együttműkö­dés keretében történik, amely magába foglalja a két testvérpárt politikai, szerve­zési, ideológiai és gazdasági munkatevékenységét. Az em­lített együttműködési szer­ződés értelmében kerül sor pártküldöttségeink csereút­jaira, amelyek során mód nyílik arra, hogy megismer­hessük az emberek szociális problémáinak megoldását, a párt befolyását a szakszer­vezeti mozgalomra. A köl­csönös tapasztalatszerzés tár­gya ezenkívül az ideológiai és tömegpolitikai munka ta­nulmányozása is. Együttműködésünkben je­lentős helyet foglalnak el az egyre jobban kibontakozó gazdasági, társadalmi és kul­turális kapcsolatok. Az épí­tőiparban, szénbányászatban, kohászatban kiépített kölcsö­nös együttműködést már tar­tósnak, hagyományosnak te­kintjük, melyekhez újként jelentkezett a belkereskedel­mi vállalatok kölcsönös kap­csolata. Ennek alátámasztá­sára elég megemlíteni a mis­kolci áfész és a katowicei Spolem közös tevékenységét, melynek árucsere-forgailma elérte az 533,9 rubel értéket. Hasonló kapcsolatot kötöttek az iparcikk-kereskedelmi vállalatok is. Számolunk az­zal, hogy az ipari és a me­zőgazdasági termelés terüle­tén is tovább szélesednek a kapcsolatok. Bízom benne, hogy a kultúra, az üdülte­tés és turizmus elsősorban a gyermekek és az ifjúság kö­rében tovább f ejleszthető, hi­szen a magyar és lengyel nép közötti emberi, baráti kapcsolatok töltik meg konk­rét tartalommal azt, amit internacionalizmusnak neve­zünk. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a Magyar Népköztársaság és Lengyel- ország; Miskolc és Katowice a baráti kapcsolat szorosab­bá fogásával, az együttmű­ködés új formáinak kidol­gozásával méltóan szolgálja a szocializmus és nemzetközi testvériesség nemes eszmé­jét. Az elismerés kötelez Igazán nem mondhatjuk el magunkról, hogy tej- és tej­termékfogyasztó nemzet va­gyunk. Sőt, évek óta kelen­dőbbnek bizonyultak a „ke­ményebb” italféleségek. E megállapítás annak ellenére igaz, hogy az arra hivatott szervek és intézmények az utóbbi időben rendkívül sok erőfeszítést tettek az egész­séges táplálkozási kultúra alakítására. Gyártók és for­galmazók ötletesebbnél ötle­tesebb reklámokkal igyekez­tek kedvet csinálni a tej és tejtermékek fogyasztásához. Bar ez a törekvés látványos javulást nem hozott, mégis jelentés eredményekkel büsz­kélkedhet. Mindezek ismeretében ki­emelkedő eredménynek te­kinthető az az elismerés, amelyet az elmúlt napokban a Borsod Megyei Tejipari Vállalat egyik közkedvelt terméke kapott. A vállalat évek óta minden lehetősé­get megragad a termékbőví­tésre, a lakosság jobb és vá­lasztékosabb ellátására. Így kezdték el 1984. év második felétől gyártani a joghurt­hab termékeket, amelyek hamarosan megnyerték a fo­gyasztók tetszését, jobban mondva: ízlését. A meggyes, citromos, epres Danonne joghurtok a napokban jogot nyertek a Kiváló Áruk Fó­ruma minősítő jelének vise­lésére. Az elismerés nemcsak jól­eső érzéssel tölti el vállala­tunk dolgozóit — mondta Czingler Dávid igazgató — de további munkára, gon­dolkodásra, alkotásra is kö­telez. Most egy olyan ter­mékünk érdemelte ki a ki­tűnő elismerést, amelyből több, mint kettőezer-hétszáz tonnát gyártottunk és for­galmaztunk. Most azon fo­gunk fáradozni, hogy még gazdagabb tejtermék-vá­lasztékkal mindennap ott le­gyünk a családok otthonai­ban. Meg vagyunk győződve róla, hogy a kezdeti elisme­rés után, újabb termékünk vívja majd ki e megtiszte­lő kitüntetést. V. M. folyékony csavarok A Csavaripari Vállalat 2. Számú Alsózsolcai Gyárában többek között a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati üzemek részére automata sajtológép készíti az M-24-es anyacsavarokat. Fojtán László felvétele Gyártási együttműködés Csütörtökön a NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat szék­házában több mint ötmillió frank értékű exportszerző­dést írt alá Petrik Mihály, a NIKEX vezérigazgatója és David Bigelow, a francia Poclain cég elnöke. Az alá­írásnál ott voltak a Külke­reskedelmi, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői is. A NIKEX húsz évvel ez­előtt. vásárolt először kotró­gépeket a francia vállalattól. Azóta mintegy 400 ilyen be­rendezés üzemel hazánkban, a legnagyobb felhasználó az építőipar, a vízügy és a bá­nyászat. Mintegy másfél év­tizeddel ezelőtt a NIKEX és a Poclain úgynevezett kom­penzációs szerződést is kö­tött, s ennek alapján az im­portgépekért magyar árukat exportált partnerének a NI­KEX. Egy jászberényi kis­üzemben megkezdték a fran­cia kotrógépek néhány alkat­részének — mindenekelőtt a hidraulikus emelőszerke­zetek részegységeinek — so­rozatgyártását, francia mű­szaki dokumentációk alap­ján, a Poclain megrendelé­sére. A most aláírt szerződés lehetővé teszi, hogy az al­katrész-részegység gyártás a következő években tovább folytatódjon, s a több mint ötmillió frankos export el­lentételeként újabb Poclain kotrógépeket vásároljon a magyar vállalatok számára a NIKEX. A Poclain-berendezések szervizközpontját néhány év­vel ezelőtt Egerben állítot­ták fel, innen biztosítják az ország különböző részein használt gépek alkatrész­utánpótlását is. A fóliagyártás növelését célozza TVK—'Mitsubishi szerződés A hazai csomagolástechni­ka fejlesztését szolgáló szer­ződést írt alá csütörtökön Leniiwárosban Huszár An­dor, a Tiszai Vegyi Kombi­nát vezérigazgatója és Shiro Kató, a japán Mitsubishi In­ternational cég elnöke, va­lamint Yukio Endo, a Mit­subishi Heavy Industries ve­zérigazgatója. A Chemo- komplex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével lét­rejött megállapodás a két irányban nyújtott polipropi­lén fólia gyártásának jelen­tős növelését és néhány új, korszerű terméktípus előállí­tását teszi lehetővé a japán világcég közreműködésével. Az e célt szolgáló számító­gép-irányítású gépsor 10 hó­nap múlva érkezik meg Le- ninvárosba, s 1988 áprilisá­ban kezdi meg a termelést. A tervek szerint 4300 tonná­val növeli a TVK-ban je­lenleg Biofol márkanéven készülő fólia évi termelését. A hazai- nagyüzem jelenleg 3700 tonnát készít egy esz­tendőben ebből a korszerű csomagolóanyagból. A ter­melés e jelentős növelése, a hazai igények kielégítése mellett számottevő export- növelést is jelent. Segít a mikroorganizmus Kolbászok tonnaszám Fejleszt a Prügyhús A közelmúltban készült el a prügyi # Tiszamenti Termelőszövetkezet hús­ipari szakcsoportjának, a Prügyhús- nak az a szárazáru-érlelő kamrája, amely­től sokat remélnek megyénk legfiatalabb élelmiszeripari üzemének vezetői. A klíma- berendezéssel ellátott teremben a hideg­füstölés után nyolc-tíz napig meghatározott pára, s hőmérséklet mellett szikkasztják, érlelik a termékeket, amelyek minősége ez­után sokat javulhat. Fazekas József, az üzem vezetője: — Ma már mintegy harmincféle termék van üzemünk palettáján, ami mintegy 1350 tonna disznósajtot, felvágottat, zsírt, szalá­mit, kolbászt jelent évente. Ezzel a meny- nyiséggel megyénk második legnagyobb húsüzeme lettünk. Ötvenen dolgozunk, eb­ből a létszámból három a vezető, s kettő az adminisztrátor. Így meglehetősen haté­konyan üzemelünk, de ez nem elégített ki minket, ezért próbálkozunk új és új termé­kek gyártásával. Természetesen azokkal, amelyekre a piac, a vásárlók régóta igényi tartanak, s a kiváló minőségért cserébe haj­landók a drágább árat is megfizetni. A drágaság viszonylagos. A nemrég be­üzemelt érlelő helyiségben szikkasztott „csa­bai csípősért” 180 forintot, a „csikós” kol­bászért 144 forintot kérnek. Ezek már kor­szerű. ízletes száraztermékek, amelyek va­lószínűleg öregbítik majd a fiatal üzem hírnevét. A szakcsoport vezetője mondja: — Ahhoz, hogy a piacon maradjunk, í legkorszerűbb eljárásokat kell bevezetnünk Rövidesen megkezdjük az úgynevezett star­ter kultúrás gyorsérlelést. Itt a folyamata1 mikroorganizmusok irányítják, rövidebb ide alatt válik áruvá a szalámi, a kolbász, i ráadásul kiváló, enyhén savanykás zamat­árnyalatot is kap. Ezzel az eljárással is­mét növelni tudjuk választékunkat, s re­méljük, a fogyasztók rövid időn belül meg­kedvelik. — ki —

Next

/
Oldalképek
Tartalom