Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
1986. november 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A takarékosság a tervezésnél kezdődik Ülést tartott a megyei pártbizottság Hőhasznosítás, felső fokon A TÜKI mai gondja a tőkés import drasztikus csökkentésének ténye is. S ennek hatásaként a tervezett import tüzelőberendezések helyett hazait kell beépíteni, maximális igények alapján, azaz a külföldihez hasonló garanciális feltételekkel. A hetvenes évek végétől a hazai felhasználók körében is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelés bővítésének arányával nem növelhető tovább az energiaigény, és ez nemcsak az egyre dráguló olajszármazékok, hanem valamennyi energiahordozó esetében is érvényes. A VII. ötéves terv ipari fejlesztései már egyértelműen ezt a felismerést tükrözik, hiszen a jelenleg érvényben lévő normák szerint ma, Magyarországon egy százaléknyi termelésnöveléshez csak 0,4 százaléknyi energiafelhasználás emelkedés-növekedés tartozhat. — Mivel az ország lényegében valamennyi energia- hordozóból importra szorul, ez a tény minden területen felveti a tüzelőanyagokkal való fokozottabb gazdálkodás igényét — mondja dr. Palotás Árpád, a Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat műszaki igazgatója. A TÜKI státusának 1983- ban bekövetkezett változása, — amikor is kutatóintézetből kutató és fejlesztő vállalattá szervezték át — azt jelzi, hogy a gazdaságunkban első rendű fontosságúvá vált a tudományos eredmények hasznosítása, azaz változatlan energiaforrások esetén javítani kell a tüzelés feltételeit. Hogyan tudnak megfelelni ennek az igénynek? Az elmúlt években a megrendeléseik zömét még olyasféle igények tették ki, hogy egyik energiahordozóról a másikra állíttatta át a gyár a felhasználás módját. Ma már a jobb hatásfokot, a nagyobb biztonságot és a környezetet kímélő tüzelési módokat kell kutatni és a Béresi Gyula csoportveietö, a Hajdúnánást Téglagyár tüzelőberendezéseinek elkészült müszerházát ellenőrzi. Felértékelődött tehát a termelés során felhasznált energia szerepe, és ez a felértékelődési folyamat a TÜKl-től, mint bázisvállalattól, azt követeli, hogy az idővel való versenyfutás érdekében a saját eredmények terhére is végezzen kutatásokat. Ehhez csatlakozik még az országos középtávú kutatási és fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatcsokor is. Ebben az ipari kemencék, és az erőművi tüzelőberendezések kutatását és fejlesztését végzik Miskolcon. H. G. A Sopron városnak készülő alternatív tüzelőberendezés szerel vényfalának ellenőrzése. Fotó: Fojtán László berendezéseknél figyelembe venni. A TÜKI szervezetében párhuzamosan folyik jelenleg a kutatás, a fejlesztés és a kivitelezés. A fejlesztői tevékenység a négy laboratórium valamelyikében kezdődik, ahol külön egységekben foglalkoznak a szabályozás-vezérlés, a hőátadás, a levegő tisztaságának védelme, továbbá a lángvizsgálóban az égés feltételeinek kutatásával és a megfelelő berendezések kialakításával. A tudományos és fejlesztési eredményeket a jól képzett szakmunkások, az üzemcsarnokokban valósítják meg, ahol a 240 millió forint értékű bevételnek nagyobb hányada, összesen 180 millió forint gyártmány készül. Ennek egy része egyedi termék, míg a másik része kis és középnagyságú sorozat.- — Itt csináltuk például az LKM mikroprocesszoros szabályozású hőkezelő kemencéit — mondja dr. Palotás Árpád. — Ez a munka nemrég fejeződött be. Ezekhez az újdonságokhoz új, magas hőmérsékleten működő keringtető ventilátorokat is kifejlesztettünk. Ugyancsak itt készül a Dunai Kőolajfinomító csőkemencéinek hőkicserélő rendszere, amely része az ott folyó energiaracionalizálási programnak. Ezenkívül nálunk készítik Sopron város fűtőrendszerének föld- gáztüzelésre történő átállításához a vezérlőberendezéseket. Itt van továbbá a Gagarin Hőerőmű felújításához szánt támogató és gyújtóégők kifejlesztése is, s feladataink közé tartozik a hazai téglagyárak, közte a békéscsabai, a debreceni, a putnoki, a kisbéri és a tatai üzemek gáztüzelésű berendezéseinek készítése is. Ma a különféle üzemek és vállalatok adják a megrendelések 90—95 százalékát, és rendkívül lecsökkent a szállítási határidő — magyarázza a műszaki igazgató. — Valahogy úgy, hogy „add uram. isten, de mindjárt”. Hiszen 10—12 éve még 10— 12 hónap volt a rendelések utáni átfutási idő, ez most 6—8 hónapra csökkent. Ezalatt kell a fejlesztést, a gyártást elvégezni, és ebben benne van az anyagok beszerzése is. Az aratás sikere náluk kezdődik Ha minőségileg kifogásolható vetőmagot vetünk, sikeres termésre nemigen számíthatunk. Jó vetőmaggal viszont gazdag, egészséges termést takaríthatunk be. De milyen a jó vetőmag? E kérdés eldöntése a Növény- termesztési és Minősítő Intézet hatáskörébe tartozik. Miskolci kirendeltségük vezetője Ur bán László. Vele beszélgettünk munkájukról, feladataikról. — A mi feladatunk a nemesített vetőmag minősítése. Ez úgy történik, hogy a helyszínen — a táblában — kijelölünk egy száz négyzetméteres próbateret, itt számoljuk az idegen fajokat, és ellenőrizzük a gyomosságot is. Mindennek szabvány szerinti értéke van. Idén 17 100 hektáron termesztett vetőmagot minősítettünk, 25 növényfaj 99 fajtáját. Ennek 85—90 százaléka alkalmas minősítést kapott, vetőmagként természetesen csak ez kerülhet forgalomba. Megyénkben a legfontosabb növény a búza. Milyen mennyiségű vetőmag termett, és milyen fajták váltak be ez évben legjobban? — 4166 hektár magtermő területről 19 615 tonna vetőmagot takarítottunk be. Tehát az átlagtermés 4708 ki- logramm/hektár volt, ami jónak mondható. Őszi búzából 19 fajtát minősítettünk, nagy mennyiségben például a Martonvásári 8-ast (Mv 8), illetve a Baranjka fajtát. Az igen elterjedt Mv 8-asnál már vannak újabb, jobb termőképességű fajták is, mind ellenálló képességében, mind termőképesség szempontjából, tehát jövőre ezek aránya növekedni fog. Idén összesen 18—20 ezer tonna vetőmagot fémzároltunk, ebből 9604 tonna, tehát majdnem a fele volt a búza. D. K. Újat, jobbat alkotni (Folytatás az 1. oldalról) mint mondotta — néhány helyen szélsőséges, demagóg vélemények is elhangzottak. Ezek arra figyelmeztetnek, van még tennivaló a pártdemokrácia erősítése, szélesítése, a demokratikus fórumok hatékony, tartalmas működtetése terén. A viták legfontosabb tapasztalata, hogy párttagságunk nagyobb mértékben kíván bekapcsolódni a dönté5- sek előkészítésébe. Olyan befektetés ez, amely azzal térül meg, hogy csökken a tévedés lehetősége, hogy a döntéshozatalba bekapcsolódott párttagok jobban a magukénak tartják a hozott határozatot. Sok gondunkat kiszűrhettük volna az ilyen módszerrel hozott döntésekkel — mondotta —, majd így folytatta: a pártdemokrácia gyakorlásához, a pártegység -naponkénti megújításához nélkülözhetetlen a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének, a vita feltételeinek biztosítása. Az erre való törekvésünk eredményeként a feltételek fokozatosan javultak, ám a jelenlegi vitaszellem és vita-, kultúra színvonala még nem éri el a szükséges, de még a lehetséges szintet sem. Ennek okai összetettek. A legfontosabb közülük: a tájékozatlanság, az érvanyag hiánya; a közömbösséggel vegyes érdektelenség; a régi, beidegződött rossz szemléletek továbbélése és — nem utolsósorban — az érdemi vitára való erőtlen ösztönzés, a formalizmus. A pártdemokrácia szintjét erőteljesen befolyásolja a politikai kultúra színvonala. Ezzel magyarázható, hogy többen vannak, akik véleményük helyességének tudatában is csendben maradnak. Félnek, hogy nem tudják azt a vita során megvédeni, illetve nem vállalják a bizonyítással járó ütközéseket. Tény az is, hogy gyakran még mindig az emberrel és nem a nézetével vitatkozunk. Általános tapasztalat az is, hogy a pártdemokrácia és a munkahelyi demokrácia szoros összefüggésben áll egymással. Ahol autokrata a gazdasági vezetés, ott formális a pártvezetés. Végül — a viták tükrében — a pártegységgel foglalkozva, Juhász Péter elmondotta: a politika fő vonalaiban, a „nagy kérdésekben” továbbra is egység van. A megvalósítás formáiban, eszközeiben, módszereiben azonban a párttagság nem egységes. Megyénkben tovább rontják a helyzetet a gazdaságunk szerkezetéből adódó gondok, megoldatlan problémák. A párttagság jelentős részének véleménye szerint, munkánknak az is gyengesége, hogy' az érdekkülönbségek nehezen tudnak felszínre kerülni. Ha ez meg is történik, ütköztetésük, rangsorolásuk, integrálásuk gyakorta a nyilvánosság kizárásával zajlik. Hangsúlyozta: a határozathozatallal nem érhet véget a pártdemokrácia helyzetéről, továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserénk a párttagokkal. Minden, arra alkalmas fórumot, módszert és eszközt fel kell használnunk a viták során felvetett kérdések megválaszolására, az ellentmondások tisztázására, feloldására. Az előterjesztést követő tartalmas vitát találóan foglalta össze Juhász Péter: — Mind a testületi vita, mind az azt megelőző fórumok bizonyították, hogy időszerű kérdéssel foglalkoztunk és máskor is, más témákról is érdemes ezzel a módszerrel szót váltani a párttagsággal. * Lázár György a délutáni órákban Fejti Györgynek, a megyei pártbizottság első titkárának és Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének a társaságában Lenin- városba, a Tiszai Vegyi Kombinátba látogatott. A Minisztertanács elnökét itt Dóka Ferenc, a Leninvárosi Párt- bizottság első titkára, Hegedűs György, a Leninvárosi Tanács elnöke, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója és Pintér Imre, a kombinát üzemi pártbizottságának titkára fogadta. Ezután Huszár Andor tájékoztatta a kormány elnökét az új lineáris polietiléngyár létesítéséről. Elmondta, az Állami Tervbizottság 1982-ben hagyta jóvá a javaslatot, hogy a TVK- ban ez az üzem megépüljön. A kombinát vezetése sokoldalú mérlegelés álapján — a világ polietiléngyártási technológiájában végbement változásokat figyelembe véve — hozta meg döntését, hogy egy új, legkorszerűbb termék, a lineáris polietilén előállítására alkalmas gyárat építenek fel. A tervből néhány év múltán valóság lett. A magyar beruházási gyakorlatban rendkívülinek számító beruházási ütem lehetővé tette, hogy az évi 140 000 tonna kapacitású, s mintegy hat- milliárd forint költséggel megépült polietiléngyár | üzembe helyezése a tervezett- j nél korábban megkezdődhetett. S bár 1986-ra eredeti- leg termelést nem irányoztak elő, a beruházás sikeres megvalósítása alapján célul tűztát, hogy az év végéig harmincezer tonna kereskedelmi minőségű polietilént állítanak elő, ily módon is növelik a népgazdaság konvertibilis exportját és a belföldi ellátásit. A vezérigazgató elmondta: az üzembe helyezés óta, mintegy három hónap leforgása alatt több mint 28 000 tonna lineáris polietilénport, illetve granulátumot gyártattak. Ebből a mai napig több mint 13 és fél ezer tonnát tőkés piacon értékesítettek. A kombinát párttagsága nevében Pintér Imre, az üzemi pártbizottság titkára egyetértését fejezte ki az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági munka megjavításának feladatait megjelölő novemberi határozatával, Hangsúlyozta: a kombinátban a legjobb tudásuk szerint dolgoznak a jövőben is a párt XIII. kongresszusán elfogadott határozatok és a VII. ötéves terv céljainak valóra váltásáért. Lázár György a tennivalókról szólva, e helyen is aláhúzta: előrehaladásunk . egyik alapvető feltétele, hogy korszerűen gondolkodjunk és gyorsan cselekedjünk a Központi Bizottság által megszabott feladatok végrehajtása érdekében. Elengedhetetlen az is — mondotta —, hogy céltudatos, a mai követelményeknek megfelelő, jól szervezett és fegyelmezett munka folyjék az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a gazdálkodó szervezeteknek jobban kell hasznosítaniuk saját erőforrásaikat, mindenütt az eredményes munkát tekintsék elsődlegesnek. A kombinát vezetőivel folytatott eszmecsere után üzemlátogatáson vett részt, melynek során megtekintette az új lineáris polietiléngyár vezérlőtermét, a natúr-granulálóüzemet és az új termékből készült műanyag kollekciót. A Minisztertanács elnöke a látogatás befejeztével visszautazott a fővárosba. Lázár György, az új gyár szánvtógépes vezérlőtermében Fotó: Laczó József
