Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. november 3., hétfő Téli bérlet Wmm y.. v. Moszkvai Filharmonikusok Fotók a kollégiumban Tárcái Béla tárlata Zsúfolásig megtöltötte a közönség a Miskolci Nem- 1 zeti Színház nézőterét ok­tóber 29-én, este a Moszk­vai Filharmonikusok ven­dégszereplése alkalmával. Vezényelt Mark Ermler, közreműködött Valentyin Zsuk hegedűművész. Műso­rukon Liszt „Hungária” cí­mű szimfonikus költeménye, Prokofjev ritkán hallható D-dúr hegedűversenye és Csajkovszkij: V. szimfóni­ája szerepelt. Lisztnek ez a remeke tu­lajdonképpen megkésett vá­lasz Vörösmarty: Liszt Fe­renchez című ódájára. Liszt 1840-ben diadalmas hang­versenyturnét tett Magyar- országon. Már a turné alatt hazafias érzelmek ébredtek benne, melyet csak tovább fokozott Vörösmarty 1841- ben megjelent verse. A „Hungária” keletkezési ide­jét tekintve a Magyar Rap­szódiák középpontjában he­lyezkedik el. Egy lényeges különbséget azonban első hallásra fölfedezhetünk. Míg a rapszódiában a témák ki­dolgozását illetően az ösz- szefüggések hiányát tapasz­taljuk, addig itt belső egyensúlyra törekszik. A harcias, katonás főté­ma érces zengéssel és fér­fias határozottsággal szólalt meg Mark Ermler pálcája alatt. A zenében rejlő ki­robbanó és összeütköző el­lentétek kiaknázásával a ze­nekar képes volt kifejezni egy egész nép kedélyállapo­tát. A néhol terjengős visz- szatérések ellenére a kar­mesternek sikerült egységbe !! foglalni a művet, melyhez nagy segítséget kapott a maximális ritmikai fegyel­mezettséggel játszó zene­kartól. A tragikus hangvé­telű, elmélkedő jellegű epi­zódok után győzelemittas befejezés következik. Saj- ( nos, 1849 után Magyaror­szág sorsa nem alakult i olyan szerencsésen, mint }; v ahogy ezt iLiszt e művében ,1 sejteti. Ezért a „Hungária” inkább a „jövő zenéje” ma­radt. ■Prokofjev D-dúr hegedű- versenye 1917-ben keletke- j i zett. A forradalmi esemé­nyek miatt a bemutatóra csak hat évvel később, Pá­rizsban került sor. ^A mű­ben erősen érződik a fran­cia iskola hatása. Prokof­jev a franciákhoz hasonló- I an szabad, recitatív nyelvet ! teremt, mellyel modern ér­I zelmeket fejez ki. Az első tétel vezérdallama romanti­kus fogantatású, lírai, me­rengő hangulatú. Ez a • ve­zető dallam aztán az egész művön végigvonul. Valen­tyin Zsuk gazdag tónusú, „bel canto”-hegedülése ritka élménnyel ajándékozott meg bennünket. A második tételben Zsuk technikai repertoárjának szinte teljes tárházát bemu­tathatta. Ez a Scherzo csu­pa ideges vibrálás, a gro­teszk prokofjevi kifejezése. A Finale középgyors tétel. Szabálytalan felépítésű, nem követ semmilyen klasszikus formát. Ez azért érdekes, mert Prokofjev a Hegedű- versennyel csaknem egy idő­ben komponálta a Klasszi­kus szimfóniát is. A befe­jezés újból megidézi a ’kez­det zenei anyagát. A zenekar és karmestere mesterien oldotta meg kísé­rő feladatát. Zsuk hegedű­játékáról szólni csak felső­fokban lehet! Az est második részében Csajkovszkij V. szimfóniá­ja hangzott el. Lenyűgöző nagyságú szimfónia ez a szerző kései korszakából. A társasági élettől egyre in­kább visszavonuló zeneköltő az egyén és a közösség konfliktusaiból fakadó nagy kérdésekre keresi a választ, szót emelve a fenyegető cá­ri reakció ellen. Az egyéb­ként német zeneiséggel te­lített Csajkovszkij legfőbb törekvése a haladó európai hagyományok hazai földben való meggyökereztetése volt. Az V. szimfónián „fixa idea”-ként végigvonuló ve­zető téma népzenei fogan­tatású, egyszerű harmóni- zálású. A melankóliára haj­ló, elmélkedő és nyugtalan zeneszerző sehol sem re­ménytelenül pesszimista. Mindig közelebb áll hozzá a szelídség megéneklése, mint a tragikum kifejezése. A szimfónia finomabb összetételű és szabadon hullámzó szakaszaiban a moszkvaiak különösen re­mekeltek, elsősorban nagy­szerűen képzett vonóskaruk révén. Csak dicsérni lehet a fafúvósok kiegyenlített és tiszta játékát, Mark Ermler tudatosan építkező ' karmester. Min­dig alávetette magát a szer­ző szándékainak. Magas színvonalon dirigálta végig a hangversenyt. A freneti­kus sikerű hangverseny rá­adással ért véget. A Moszk­vai Filharmonikusok Glin­ka: Ruszlán és Ludmilla cí­mű nyitányát játszották el­söprő lendülettel. Gergely Péter A jól tagolt teret Szak­munkás Galériának neve­zik. Itt kaptak helyet (fa­lat) néhány hétre Tárcái Béla fotói. A képek segíte­nek belakni — otthonná tenni — ezt az épületet az Avason, s egy kicsit a vilá­got is, ahol oly sok rideg­séggel, keménységgel, ké­nyelmetlenséggel találko­zunk. Tárcái elsősorban talán azt sugallja, hogy ebben a rohanó életben, ne rohan­junk annyira, s főleg — minden fotósok figyelmez- zetek! — ne bízzuk a gépre a látványt. Neki még van türelme — és persze képes­sége is — a saját szemével látni. S nemcsak a dolgok felszínét, hanem azok lé­nyegét, lelkét is. A fák sor­sát, a kövek természetét, az útszéli virágokat, a zsák­utcába fordult emberpárt. Elgondolkodik a kerekek, a harangok, vagy az emberek életén. Igen, Tárcái Béla mindig elgondolkodik valamin. Hogy mivégre nyílik az út­széli kis virág, miért élt, s pusztult el a tengerparton egy madár, milyen társadal­mi terheket szállít az a vo­nat, melynek sínpárja mel­lett ott hever a szilánkokra zúzott pálinkás üveg? A tengert nem látom, a vonat már régen elrobogott, a harangok némák és moz­dulatlanok, de tudom, hogy a művész — a maga sze­líd, de igen határozott mód­ján — figyelmeztetni akar: a környezetszennyeződésre, a nyomasztó szociális gondok egyikére, s talán arra, hogy nem szólnak értünk a ha­rangok. Vagy ha nem figyelmez­tet, akkor kérdez! Például azt, hogy ti annyit utazó emberek, miért nem fordul­tok be olykor az európai nagyvárosok mellékutcáiba is? (A salzburgi foganta­tású Anzix engem arra ösz­tönöz, hogy olykor érdemes letérnünk a bédekkerek által Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjét mutatják be a november 1. és 4. között megrendezésre kerülő nemzetközi fesztivá­lon az olaszországi Trójá­ban. Három magyar alkotás szerepel Bécsben november elején az ifjúsági filmek kijelölt útról.) Egyáltalán: ki-ki járja a saját ösvénye­it, azokon haladva próbál­ja felfedezni, ami a világ­ból felfedezhető. Pályáján Tárcái Bélát is megérintették különböző stí­lusok, divatok, formai, tech­nikai kísérletek. Mostanra azonban olyan egyszerűen, tisztán és világosan fogal­maz, mint csak nagyon ke­vesen. Ritkán játszik, az sem célja, hogy ismeretlen, vagy egzotikus tájakat mutasson nekünk, vagy valamiféle bennfentességgel ejtsen meg bennünket. Ö csupán meg­állítja nézőjét azoknál a dolgoknál, jelenségeknél, amelyek mellett milliószor elhaladunk. Megállít bennünket és azt mondja: Nézd ezt a tetőt, az egymás mellé, fölé ra­kott cserepeket! Mindegyik egy célt szolgál, s mégis mindegyiknek más a sorsa; másként éri a fény, a szél, a vihar. Sokan megbújhat­nak a többi között, s elke­rülhetik a veszélyeket, má­soknak állandóan dacolniuk kell... S még sok más is eszébe juthat az embernek, csak meg kell állni és nézni a tetőt. A tetőt, vagy egy gyer­mek csillogó szemét, egy öregasszony barázdált arcát, esetleg egy szerkezetet... Tárcái Béla fekete-fehér­ben tárja elénk élményeit; birtokában tehát egy min­dent kifejező — absztrahá- lásra is legalkalmasabb — színskálának. Mert van-e hosszabb és változatosabb út, mint amely a fehértől a feketéig vezet? A művész a felnőttek komoly figyelmével jár ezen az úton. Ha vele megyünk, az út nem lesz konfliktu­soktól mentes. Mert kiderül, hogy vannak szorító gon­dok, hogy kicsi az ember és véges az élet. De egyszer­smind az is, hogy lakható, s megőrzésre érdemes ez a vi­lág. (gyarmati) fesztiválján. A hazai mo­zikban már sikert aratott Szerelem első vérig (Dob- ray György, Horváth Péter filmje) mellett Markos Mik­lós Kismaszat és a gézen­gúzok, valamint Mihályfy Sándor Gyermekrablás a Palánk utcában című alko­tását vetítik. Magyar filmek külföldön Rádió mellett Pro és kontra „Nem leszek hálátlan...” i ij Szükségszerű-e Magyaror­szágon a korrupció, ma­gyarul a megvesztegetés? i Mi idézi elő? Meddig, mi­i lyen határokig tudja elvi­! selni a társadalom? Le­i het-e, s ha igen, akkor ho­gyan kell küzdenünk elle- 1 ne? Egyáltalán hogyan kell i „kezelnünk” ezt a témát? 1 Csak a rendőrség, a bírósá­; gok dolga kideríteni, feltár­’ ni? Ezek és hasonló kérdé­i sek voltak „terítéken” kedd i este (Kossuth 21.32—22.00) a Pro és kontra legutóbbi i műsorában. Érdekessé, iz­galmassá pedig az tette, hogy egy hivatalnok, köz- , életi férfiú: dr. Gajdócsi István, Bács-Kiskun megye tanácselnöke, s egy (tör­vényalkotó) jogász: dr. Szá­méi Lajos egyetemi tanár mondta el a véleményét. A „pult két oldala”? A kérdés természetesen sok oldalról is megközelít­hető. Az egyik lehetséges nézőpont a vitában is em­legetett szociológusé, Han- ' kiss Eleméré, aki közismert í és ; sokat vitatott tanulmá­nyában: a Társadalmi csap- ! dákban elemzi ezt a jelen­1 séfjét. Nem mini erkölcsi kérdést — illetve csak köz- ' vétve azt —, hanem mint ' tühetet. Véleménye szerint a korrupció, az urambátyá- : mos ügykezelés a hiány, il­letve a hiánygazdálkodás eredménye, sőt velejárója. Vannak javak, szolgáltatá­sok (a hiánycikkektől az orvosi ellátásig vagy az egyetemi felvételiig), ame­lyekhez legálisan nem min­denki juthat hozzá (vagy úgy vélik az emberek, hogy nem juthatnak hozzá), ezért kiskapukat keresnek. Han- kiss — leegyszerűsítve — két megoldást tud. Az egyik: megszüntetni a hi­ányt. A másik a nyilvános­ság, a demokrácia kiszélesí­tése, megerősítése. Itt nem, vagy nemcsak a leleplezés­re gondol (ez mindig eset­leges, bonyolult, nehéz), ha­nem a közösség ellenőrzésé­re. Legyen tájékozott az ál­lampolgár, kapjon (és kér­jen!) beleszólást -az ügyek intézésébe. Az említett rádióműsor­ban azonban nem a szocioló­gia nézőpontjából közelí­tették meg a kérdést, de így sem volt kevésbé izgal­mas. A jogász azt mondja, hogy a jogalkotás feladata védeni a közélet tisztaságát. Erre vannak a törvények, rendeletek, amelyek egy­szerre garanciák és szank­ciók. A jog azonban min­dig az események után kul­log — mondja a gyakorló hivatalnok. Az az érzésünk, hogy túlságosan is sok, s éppen ezért áttekinthetetle­nek, betarthatatlanok a törvények, rendeletek. Nem veszik kellő időben figye­lembe a gazdaság és a tár­sadalom valóságos mozgását, igényeit, ezért akarva-aka- ratlanul is a törvénybe üt­közhetünk. A műsorban (s ez nem véletlen, hiszen Bács-Kiskun közismerten „ta­nyás” megye) arra az építé­si tilalomra utaltak, amely ar­ra kényszeríti ezt a népgaz­daság szempontjából nagyon is fontos réteget, hogy el­maradott, a saját (gazdasá­gi) lehetőségei, Színvonala alatt éljen. Nem bővítheti, nem teheti komfortossá a tanyát, mert tiltja egy már elavult rendelet. A tanyák nem szűntek meg, ahogyan azt korábban hittük, szor­galmaztuk, sőt erőltettük, hanem megújulva, korsze­rűsödve komoly értéket termelnek (hús, zöldség, gyümölcs stb.). Nyilvánvaló, hogy a jogalkotásnak is fel kell oldania majd ezt az ellentmondást. Szándékosan kerülöm a recenzióban az erkölcsi fo­galmakat, mert azok mindig a dolgok leegyszerűsítését jelentik. Utaltak erre is a műsorban. A borravaló, a parasolvencia bérkérdés is. Vannak szakmák, rétegek (értelmiségiek is!), amelyek bérkiegészítésnek tekintik a baksist. Ez értendő úgy is, hogy amennyiben ez elma­rad, egyszerűen otthagyják a szakmát, a pályát. Sokat nem várhatunk egy félórás műsortól. Jó dolog­nak tartom, hogy a jogász mellett egy köztiszteletben álló közéleti férfiút szólal­tattak meg Szentmihályi Szabó Péterék. Gajdócsi István nem moralizált, mert reálisan látja a kérdést. Az emberek — általában — se nem tisztességesek, se nem korruptak. Mindig az adott helyzet dönti el. Ez azon­ban nem jelenti, nem je­lentheti azt, hogy belenyu­godjunk ebbe a jelenségbe. A közélet tisztasága egy­szerre gazdasági, jogi, er­kölcsi kérdés, tehát a meg­oldása is az. Közügy. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális progamok. — 8.20: Nyugdíjasok műsora. — 9.00: A hét zenemüve — Prokof­jev. — 9.30: A hét költője — Tandori Dezső. — 9.40: Ki ko­pog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Nóták. — 11.00: Az agyag legna­gyobb mestere. — 11.20: Színé­szek énekelnek. — 11.34: Sze­melvények Kun Béláné vissza­emlékezéseiből. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Jogi arckép- csarnok. — 13.05: Magyar elő­adóművészek albuma. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Nyelv­rokonaink zenéjéből. — 14.34: János. Kaffka Margit novellája rádióra alkalmazva. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Szétvágott filmkockák. — 15.27: Kóruspódium. — 15.56: Műsor- ajánlat. — 16.05: Ringató. — 16.30: Nyelvemlékező. — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Táncház Pesten. — 18.00: Film­zene. — 18.12: Reklám. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Mű­sorismertetés. — 19.15: Egy reg­gel előestéjén. — 19.25: Zeneka­ri muzsika. — 19.45: Szovjet drámák szemléje. — 20.28: Hét­fő esti beszélgetés Vörös Sári­val. — 21.00: A Stúdió 11 felvé­teleiből. — 21.30: családfénykép. — 22.20: Bécs: az utótalálkozó előtt. II. rész. — 22.30: Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. — 23.30: Operaáriák. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalok, nép­táncok. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Zenés délelőtt. — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.25. Ví- lágújság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Fúvósindulók. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 15.05: Apróhir­detések. -— 16.00: Reklám. — 16.05: Hangos képrejtvény. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.08: Újdonságainkból. — 17.30: Az ötödik sebesség Grúziában. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.05: Palcsó Sándor népdalokat éne­kel. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Reklám. — 20.05: Rockújság. III. évfolyam, 19. szám. — 21.05: „A démont várták és megjött Me­zei Mária...”. — 21.50: Ugyan­az többször. — 22.04: Népszerű melódiák Körmendi Vilmos fel­dolgozásában. — 22.30: A ma­darász. Operett. — 23.30: A mai dzsessz. — 24.00: Régi fúvósze­ne. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.03: Műsorismer­tetés. — 9.05: A kiállítótermek programjából. — 9.08: Táncmu­zsika. — 9.30: Bernd Wrikl ope­raáriákat énekel. — 10.00: A kölni Musica Antiqua együttes felvételeiből. — 10.30: Berlioz: Faust elkárhozása — dráma. — 12.30: Nemzetközi rézfúvós ka­marazeneverseny és -fesztivál. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Vonzódások. — 14.05: Bo­hémélet. Részletek Puccini ope­rájából. — 15.04: A Moszkva Virtuózai kamarazenekar hang­versenye. — 16.30: Van Morri­son felvételeiből. — 17.00: Isko­larádió. — 17.30: Zenekari mu­zsika. — 18.30: A hét zenemű­ve. — Prokofjev. — 19.03: Mű­sorismertetés. — 19.05: Fiatalok­nak. — 19.35: Külföldi tudóso­ké a szó. — 19.50: Új operale­mezeinkből. — 22.30: Gondolat­jel. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hirek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet 35-510. Szerkesztő Horváth Kálmán (Közben el szeretném mondani. Gyarmati Béla jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása) Sport — 18.00; Észak-magyarországi krónika (Politikai könyvnapok Borsod megyei megnyitó ün­nepsége) — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népúj­ság és a Nógrád keddi számá­ból. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.30: Hírek. — 15.35: Iskolatévé. — 15.55: A ha­ladó tapasztalatok iskolája. — 16.25: Karikák, pionírok sport- magazinja. — 16.55: iránytű. — 17.45: A rendőrség nyomoz. — 17.50: A vandalizmus és a tár­sadalom. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tv-fórum. — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: Az utolsó meg­álló. Tévéjáték. — 21.10: Szüle­tésnap. Dokumentumfilm. — 21.35: Segélykiáltás. Feliratos bolgár film. — 23.10: Hirek. 2. MŰSOR: 16.40: Hírek. — 16.45: Orosz nyelv. — 17.05: A 21. emelet adása. — 17.25: A védelem nemes művészete. An­gol természetfilm. — 17.55: Ma­ja, a méhecske. — 18.20: Tele­sport. -- 18.30:' A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19.00: Tévétorna. — 19.10; Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: A gö- möri kádárok és viaszöntők. Tévéfilm. — 20.30: Sporttükör. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Irodalmi revü. — 22.35: Marga­rita' Casanyikova énekel. mozi BÉKE: Sólyomlady. Mb. szi. amerikai kalandfilm, III. hely­ár! Kezdés: nlO, fl2, f5, f7 és 19 órakor. — Első kétszáz évem. Szí. magyar tragikomé­dia. 14 év! Kezdés: f3 órakor. — KOSSUTH (a Vasas Műve­lődési Központban): Kicsi, de szemtelen. Mb. szí. olasz ka­landfilm. 14 év! III. helyár! Kezdés: f4 és 16 órakor. — Ágyúgolyó futam. Mb. szí. ame­rikai kalandfilm. III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — TÁN­CSICS: Féktelenül, szi. szovjet krimi. 14 év! Kezdés: f4 óra­kor. Filmmúzeumi előadás: To­mi, a megfagyott gyermek. Ma­gyar film (1936). Kezdés: f6 órakor. — Az ember, aki túl sokat tudott. Mb. szí. amerikai krimi. III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Befejezetlen játszma I—II. Kínai film. Dupla helyár! Kez­dés: 5 órakor. — TÁNCSICS VIDEOMOZI: öldöklés San Franciscóban. Szines, feliratos hongkongi bűnügyi kalandfilm. Kezdés: 9. 11. f3, f5 és f7 óra­kor. — SZIKRA: Asszony a banditák ellen. Színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — A nagy generáció. Színes magyar film. 14 év! Kezdés': í7 órakor. — FÁKLYA: Újra Donaldék! Színes amerikai rajzfilm. II. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — A negyvenegyedik. Színes szovjet film. Kezdés: 8 órakor. — FÁKLYA KAMAftA: Jöjj, és lásd! I—II. Szovjet film. 16 év! Dupla helyár! Kezdés: f5 óra­kor. — FAKLYA VIDEÖMOZI: Bruce Lee — a legenda. Színes hongkongi—amerikai doku­mentumíilm. Kezdés: f3 órakor. — PETŐFI: Tű a szénakazal­ban. Mb. színes angol politikai krimi. 16 év! III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — Gö- RÖMBÖLY, KRÚDY: Az elva­rázsolt dollár, színes magyar bűnügyi vígjáték. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TAPOL­CA. ADY: Egy kicsit én, egy kicsit te. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — ADY MÜV. HÄZ: a gonosz Lady. Mb. szí. angol kaland­film. 1G év! III. helyár! Kez­dés: 5 és 7 órakor. — SZMT OKTATÁSI KÖZPONT, VlDEO- MOZI: Satungi banditák. Szí­nes, feliratos hongkongi kung- fu akciófilm. Kezdés: 7 óra­kor. — TOKAJ DISZKOMOZI: Széplány ajándékba. Mb. szí­nes francia vígjáték. 14 év! Kezdés: f7 órakor. — NEHÉZ­IPARI MŰSZAKI EGYETEM: Szerelem és galambok. Mb. szí. szovjet vígjáték. Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-HAMÖR: Ágyúgolyófutam. Mb. ameri­kai film. III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZIRMA: Altató­dal nászágyon. Mb. szí. olasz fiim. 16 év! II. helyár! Kezdés: f6 órakor. — PERECES: Segít­ség, felszarvaztak! Mb. színes olask film. 14 év! Hl. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA, BÉKE: A tangóhar- monikás ember, színes szovjet film. Kezdés: 4 órakor. A Sár­kány közbelép. Színes hong­kongi kalandfilm. 14 év! ín. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — LENINVAROS, DERKOVITS: Break II. Színes amerikai ze­nés film. Kiemelt Hl. Tielyár! Kezdés: 3 és fB órakor. —, ME­ZŐKÖVESD, PETŐFI: Macska­fogó. Színes magyar rajzfilm. III. helyár! Kezdő: 5 és 7 óra­kor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Péter cár és a szerv­esen. Mb. szines szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — szexmisz- szió. Mb. szines lengyel film. 14 év! II. helyári Kezdés: 6 órakor. — swann szerelme. Mb. színes francia film. 16 év! Kez­dés : 8 órakor. — ÓZD, BÉKE: Keserű Igazság. Magyar film. Kezdés: 5 órakor. — Földren­gés. Mb. színes, amerikai ka­tasztrófafii,m. Kiemelt III. hely- ár! Kezdés: 7 órakor. — SÁ­ROSPATAK, RÁKÓCZI: Lutra. Színes magyar természetfilm. Kezdés: hn4 órakor. Filmmú­zeum! előadás: A spanyol lé­gió. Francia film. Kezdés: 6 és n9 órakor. — SZERENCS: A lovakat lelövik, ugye? Színes amerikai film. 14 év! II. hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY: A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Börtönvi- selt úriember. Mb. színes spa­nyol vígjáték. 14 év! II. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! színház 3., hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű és Egyetemi bérlet Este fél 8 órakor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom