Észak-Magyarország, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. november 15., szombat Rabszolgasors rolni az eredményes ágaza­tokat, és föl kell számolni a gyenge eredményt, ráfize­tést hozó tevékenységet. Egészséges szelekcióra van szükség, a beruházásoknál, az eszközök hasznosításánál és a munkaerő-gazdálkodás­ban egyaránt. A SZÖVOSZ elnöke végül kifejezte meggyőződését, hogy Németh Károly felszólalása Németh Károly köszöntöt­te a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsá­ga, valamint Kádár János személyes üdvözletét, jókí­vánságait. Ezután arról szólt, hogy a párt nagyra értékeli a magyar szövetkezeti moz­galom, benne a fogyasztási szövetkezetek munkáját, tár­sadalmunk elismeri és igény­li hasznos tevékenységüket. Eredményeik méltán válta­nak ki megbecsülést a nem­zetközi szövetkezeti mozga­lom' nagy családjában is. Hangsúlyozta: a szövetkeze­tek szervesen beilleszkedtek az ország társadalmi és gaz­dasági életébe. Fontos szere­pet töltenek be a lakosság áruellátásában, az életszín­vonal-politika megvalósítá­sában, a közösségi gondolko­dás és magatartás, továbbá az emberi kapcsolatok ala­kításában. A hárommilliós tagság, amelyet a meggyő­A SZOT elnökségének határozata tában szót kért Robert Be­asley, a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének vezér- igazgatója, aki elismeréssel szólt a magyar szövetkezeti mozgalom részvételéről a szövetség munkájában. A vitában felszólalt Né­meth Károly, az MSZMP fóti tkárhelyettese. annyian tudjuk és naponta érzékeljük. Több területen sikerült előrelépni, ám a fej­lődés mértéke, üteme nem kielégítő. A gazdasági fejlő­dést még nem tudtuk meg­élénkíteni, és új ötéves ter­vünk indítása is a vártnál gyengébben sikerült. Az idei év teljesítményei nem érik el a tervezettet, a munká­ban tehát van pótolnivaló. — A XIII. kongresszus ha­tározatainak megfelelően, lendületet kell adnunk a szo­cialista építőmunkának. Min­den területen, a szövetkeze­tekben is az a fő feladat, hogy elérjük a VII. ötéves tervben kitűzött célokat. Élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, meg kell teremte­ni a feltételeket a gazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal emeléséhez. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése és a műszaki ha­ladás gyorsítása is ezt a célt szolgálja. A főtitkárhelyettes szólt arról, hogy társadalmi, gaz­dasági céljaink eléréséhez nincs más út, mint a mun­ka javítása, az anyagi és a szellemi erőforrások éssze­rű, takarékos felhasználása. Németh Károly végezetül kifejezte meggyőződését, hogy a fogyasztási szövetke­zetek — jól hasznosítva gaz­dag tapasztalataikat és erő­forrásaikat — a jövőben is részesei lesznek a szövetke­zeti mozgalom fejlesztésének és töretlen lendülettel veszik ki részüket az ország előtt álló feladatok megvalósítá­sából is. A küldöttek ezután három szekcióban tanácskoztak. A kongresszus szombaton feje­zi be munkáját. Emlékezés Münnich Fermere (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági oldala is: öt év alatt 2,2 milliárd rubel és 1,3 milliárd dollár értékben került ki export ebből a szektorból. A szövetkezetek, amelyek tisztességesen kive­szik részüket a köztehervi­selésből is, azért boldogul­hattak a korábbinál jobban, ment erősödött önállóságuk és kibontakozott a kollektí­vák kezdeményezőkészsége. A tagok száma és anyagi hozzájárulásuk még soha nem gyarapodott ilyen mér­tékben. Az áfészek és a ta­karékszövetkezetek részjegy­állománya öt év alatt 1,2 milliárdról 1986 végéig vár­hatóan több mint 6 milliárd forintra nő. Ezt a tényt — hangsúlyozta Szlamenicky István — nagyon meg kell becsülni, mert emögött szi­lárd bizalom, és az érdekek tudatos felismerése húzódik meg. Foglalkozott az előadó a szövetkezeti tevékenység ne­hézségeivel is. Ennek kap­csán kitért arra, hogy a kis­kereskedelemben túlságosan szűk az árrés, ez gátat szab a fejlesztési lehetőségeknek, és a kereskedők kellő anya­gi elismerésének is. A szövetkezetek feladatai­ról szólva hangsúlyozta: a jövőben még inkább a saját erőre kell támaszkodni. Ezért is gyorsan és rugalmasan kell váltani a termelési és a termékstruktúrát, igazodva az igényekhez; föl kell ka­Tisztelt Gimnázium! Ahová én jártam, és tör­ténelmet tanítottak nekem, valamint a kispajtásaim­nak. Azért fordulok Önök­höz, hogy a tandíjamnak azon részét, amelyet a rab- ! szolgatársadalom tanításá- j ért nekem felszámoltak, ; küldjék vissza, a mai na- i pig esedékes kamatával együtt. Néhány hónapja ' hóttértévézés jelleggel beie- belenézek a fennforgás alatt levő sorozatba. Ha jól emlékszem a tanultakra, a rabszolgák, az eléggé el nem ítélhető rabszolgatar­tók tulajdonát képezték, mint ahogy egy kockás ir­ka, az én tulajdonomat ké­pezi, ha én azt megveszem. Ha én az irkából kitépek egy lapot, az olyan, mintha \ a rabszolgának lekennek I egy fülest. Az igen ke­ménynek, gazembernek, el­vetemültnek jellemábrázolt Leoncio úr pedig kiköttetés előtt mindig termelési ta­nácskozást tart a kis Isa- urával, aki aranyos, de azért nem egy Tamás bátya kunyhója! Azzal is tisztá­ban vagyok, hogy régebben még a szex tabu volt, oly­annyira, hogy alig csinál­ták (ezért is élt akkor sok- | kai kevesebb ember a Föl­dön, ezt meg földrajzból i tanultam, de annak a tan­díját nem akarom vissza­kérni). Visszatérve a szex­re, szerintem, ha a Leon­cio úr szexezni akart a kis Isaurával, akkor a tanultak szerint, először amikor el­lenáll, belegyömöszölteti Isaurát egy Isauránál más­félszer kisebb kaucsukfa- odúba, majd, ha megszik­kadt, és még mindig sza- bódik, akkor csináltat belő­le egy -Isaurához megszóla­lásig hasonló kaucsukbabát, aki viszont nem ellenkezik. Szintén ha jól emlékszem, a rabszolgák annak idején komoly piramisokat építet­tek Egyiptomban. Ezek voltak az egyiptomi pira­misok. Nem véletlen, hogy Brazíliában nincsenek egyiptomi piramisok. Való­színű, azért nincsenek, mert a brazil rabszolgák annak idején már látták a sorozatot, és amikor meg­beszélték velük, hogy pira­mist kell építeni, szótöbb­séggel (néhány tartózkodás mellett) elvetették a javas­latot. Mert ahogy én azt látom ebből a filmből, a rabszolgák biztos, hogy nem teljesítményben dol­goztak, és többet törődtek egymás hogylétével, mint nálunk a szakszervezet. Ezt is rosszul tanították velem, mert, ha jól tudom, ilyen esetekben a magyar tévéhez hasonlóan a rabszolgatar­tó is indított volna egy so- | rozatot. Hä lett volna gép­pisztoly. De nem volt, ezért a gonosz ültetvényesek szó­ba se álltak a rabszolgák­kal. Rábízták a kutyuskára az ügyintézést. Engem tehát rosszul tanítottak, mert ar­ra gondolni sem merek, hogy a magyar tévében megy valami hülyeség. Ez tisztára olyan lenne, mintha Szóvá doktor az Asszonyok a városszéli kór­ház pultja mögött című ösz- szevont sorozatban here­sérvre műtené Andulkát. Bérezés József a szövetkezeti kollektívák az elkövetkező időszakban ké­pesek lesznek a további megújulásra, amihez az ér­dekképviseleti szervek min­den támogatást megadnak. A kongresszus. ezután meghallgatta a felügyelő- és a mandátumvizsgáló bizott­ság beszámolóját. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés felett nyitott vi­ződés és az anyagi érdekelt­ség köt a mozgalomhoz, nagy társadalmi erőt képvisel. A szövetkezetek a jövőben is abban a biztos tudatban te­vékenykedhetnek, hogy a párt szövetkezetpolitikája tartós elemekre épül, és to­vábbra is biztos politikai alapot nyújt a munkához és az élet által megkövetelt változtatások végrehajtásá­hoz. — Felelős gondolkodásra vall — mondotta —", ami itt a tanácskozáson hangot ka­pott, hogy tudniillik sem a kereskedelmi, gazdálkodási módszerekben, sem pedig a szövetkezeti önkormányzat gyakorlásában nem . szabad megrekedni azon a ponton, ahová eddig sikerült eljutni. Még jobban felszínre kell hozni a szövetkezésben tes­tet öltő érdekeket, és ki­használni a szövetkezés ere­jét, lehetőségeit azért, hogy a szövetkezetek még sokol­dalúbban szolgálhassák a tagság és a társadalom érde­keit. Németh Károly ezután ar­ról szólt, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa által meg­határozott célok az ország- gyűlési és a tanácsi válasz­tásokon, a tömegszervezetek kongresszusain és más tár­sadalmi fórumokon is elnyer­ték a tömegek támogatását. Ezt a kinyilvánított egysé­get a gyakorlatban is érvé­nyesíteni kell, a vezetés, a munka minden szintjén. Eb­ben az esetben képesek le­szünk megbirkózni a felada­tokkal, fokozatosan ki tud­juk elégíteni a jogos társa­dalmi igényeket. — Nehéz körülmények kö­zött dolgozunk, ezt mind­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület állásfoglalás-terve­zetet vitatott meg az 1987. évi népgazdasági tervjavas­latról és az ebből adódó szakszervezeti feladatokról. Foglalkozott többek között a munkahelyi demokráciáról 1982-bén hozott MT—SZOT határozattal kapcsolatos né­hány kérdéssel. További napirendi ponttal foglalkozva az elnökség rá­mutatott: szükségesnek tart­ja, hogy a SZOT központi iskolán szociálpolitikai főis­kolai tagozatot hozzanak lét­re. A főiskolai képzés célja, hogy a szociálpolitikai fel­adatokat ellátó dolgozók tu­dományos ismereteket sze­rezzenek, amelyeket elsősor­ban a szakszervezeti mozga­lom e területtel foglalkozó szervezeteiben és a nagyvál­lalatok vezetői munkakörei­ben hasznosíthatnak. A testület megtárgyalta a SZOT-díj adományozásának eddigi tapasátalatait. és ha­tározatot fogadott el az el­ismerés javaslati rendszeré­nek fejlesztésére. Az elnök­ség fontosnak tartja a jelö­lés nyilvánosságának széle­sítését, a szakszervezeti tag­ság aktívabb részvételét a javaslatok kialakításában. Ennek érdekében a SZOT titkársága évenként felhí­vással fordul az irodalmat, a művészeteket értő és ked­velő, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozók­hoz, munkahelyi kollektí­vákhoz, hogy javaslataikkal segítsék a döntések megala­pozását. A testület szabá­lyozta a javaslattétel, a dí­jak odaítélésének néhány gyakorlati kérdését is. Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese mondott. — Születésének 100. évfor­dulóján a párt, a kormány és a Fővárosi Tanács emlék­művet állít századunk nagy személyiségének, akinek életútja tanulságul és példá­ul szolgál mindazoknak, akik (Folytatás az 1. oldalról) amely biztosítja a katonai egyensúly fenntartását a Varsói Szerződés és a NATO között. Az ülésen ezenkívül ösz- szegezték a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erői had­műveleti és harckiképzésé­nek ez évi eredményeit, meg­határozták az új kiképzési évre vonatkozó feladatokat és az egyesített fegyveres erők mindennapi tevékeny­ségének egyéb kérdéseit vizs­gálták meg. Az Ipari Minisztériumban bizottság alakult a bányá­szatról szóló, 1960. évi III. számú törvény felülvizsgála­tára és a szükséges módo­sítás előkészítésére. A bi­zottságban az Ipari Minisz­térium szakértőin kívül részt vesznek az Igazságügyi Mi­nisztérium, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, a Központi Földtani Hivatal szakemberei, bevonják a munkába az egyetemek és bányavállalatok képviselőit is. A negyedszázaddal eze­lőtt hatályba lépett bánya- törvény alapvető rendelke­zései időtállónak bizonyul­tak, bár több részletét már korábban módosítani kellett. Tegnap, november 14-én, tartotta 74. küldöttközgyűlé­sét az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 10 órá­tól megtartott rendezvényen Soltész István, az OMBKE elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Szilágyi Imre az alapszabály-bizottság ne­vében kért szót. Az 1986— 1990. közötti ciklus első mun­kaközgyűlésén a korszerűsí­tés érdekében az alapsza­bály módosítására tett ja­vaslatot, amelyet az egyesü­let tagjai megvitattak. A módosított alapszabály jóvá­hagyására az 1987 márciusá­ban sorra kerülő 75. jubile­A Magyar Urbanisztikai Társaság az 1986-os eszten­dőben a Hild János-emlék- érmet adományozta dr. Hor­váth Béla és Barna Gábor építészmérnököknek, vala­mint Pécs város tanácsának és társadalmának. Az indok­lás szerint dr. Horváth Béla a településfejlesztésben — az építésigazgatásban, a szakirodalomban és a tár­sadalmi szervezetekben — azt keresik, milyen egy tel­jes életet élő kommunista és milyen emberi jegyekből épül fel a szocialista forra­dalmár alakja — mondotta Maróthy László, majd Mün­nich Ferenc pályáját méltat­ta. Az avatóbeszéd után az ünnepség résztvevői koszo­rút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Az ülés résztvevőinek egy­öntetű véleménye szerint to­vább kell bővíteni és mélyí­teni a szövetséges hadsere­gek katonáinak fegyverbarát­ságát. A katonai tanács a meg­vizsgált kérdésekkel kapcso­latban egyeztetett ajánláso­kat és javaslatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a köl­csönös megértés jegyében zajlott le. A gazdaságirányításban, az államigazgatásban és a bá­nyászat körülményeiben be­következett változások és a fokozottabb föld-, víz- és környezetvédelmi követel­mények most már a bánya- törvény átfogó felülvizsgála­tát indokolják. A megkezdő­dött kodifikációs munka cél­ja tehát az, hogy a törvényt összhangba hozzák a jelen­legi viszonyokkal, a jog- és gazdaságpolitikai elvekkel, s a módosítás mellett kiegé­szítsék új rendelkezésekkel is. Előreláthatólag két évig tart majd a törvény felül­vizsgálata és az új tervezet kidolgozása. umi küldöttközgyűlésen ke­rül sor. .Délután 14.30 órakor az egyetem A/3-as épületének I. emeleti 11. számú előadó­termében nyitották meg azt a jubileumi emlékülést és kiállítást, amelyet a világ első bányászati-kohászati tudományos egyesülete, a „Sozietät der Bergbaukun­de” megalakulásának 200. év­fordulója tiszteletére ren­deztek. A megnyitót követő­en a Selmecbánya közelé­ben megalakított egyesület működéséről, a XVIII. szá­zadi bányászati és kohásza­ti tudományokról, valamint Born Ignác munkásságáról hangzottak el előadások. végzett több évtizedes kima­gasló munkájáért kapta a magas elismerést, amelyet november 13-án ünnepélyes keretek között adtak át Bu­dapesten, a Magyar Urba­nisztikai Társaság székházá- ban. Ebben a kitüntetésben megyénkből eddig csak Ka­zincbarcika város közössége részesült, személyre szólón először dr. Horváth Béla nyerte el. Bányászok és kohászok egyesületének tanácskozása Dr. Horváth Béla kitüntetése Építkezők figyelmébe! POROTON falazóblokk és 10 cm-es válaszfallapok azonnali kiszolgálással! Befizethető az Észak-magyarországi Tüzép Borsod megyei telepein és az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mályi Téglagyárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom