Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
1986. október 8., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 M éhány nap múlva, október 10-én és 11- én tartják IX. kongresszusukat az ipari szövetkezetek. A küldöttek az elmúlt öt év gazdasági eredményeit és a társadalmi-mozgalmi tapasztalatokat összegzik, egyúttal kijelölik a soron következő legfontosabb feladatokat. Az ipari szövetkezetek nagy családja tehát jelen-' tős eseményre készül, amit az is bizonyít, hogy az OKISZ a megújulást tűzi fő célul az elkövetkező időszakban. Mindez szoros összhangban van a párt XIII. kongresszusának határozatával, amely többek között kimondja: „... Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelő keresletnek és a lakosság igényeinek kielégítésében, az export bővítésében ...” A népgazdasági célok valóra váltásában eddig is fontos szerep hárult a növekvő és változó társadalmi igényekhez és piaci viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó, vállalkozó szellemű ipari szövetkezetekre — mondta a minap Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke. Tényék, adatok egész sora bizonyítja, hogy az ipari szövetkezetek a VI. ötéves tervidőszakban' a gazdaságpolitikai és mozgalmi célok megvalósítása során nagy fejlődésen mentek keresztül. A termék- szerkezet folyamatos korszerűsítésével, a gazdaságtalan tevékenységek fokozatos felszámolásával a szövetkezetek kiegyensúlyozott gazdálkodásra, javuló hatékonyság elérésére törekedtek. Nem eredménytelenül. A gazdasági fejlődés a tőkés export kivételével a tervezettnek megfelelően alakult. Az ipari szövetkezetek termelése az 1980. évi 62 milliárd forintról (a megye ipari szövetkezeteinek termelési értéke 1,7 milliárd forint volt) 1985-re 91 milliárd forintra emelkedett (Borsod ebből 2.3 milliárd forinttal részesedett). ami az összehasonlító áron 21 százalékos növekedést mutat. Az ipari szövetkezetek súlyát, szerepét húzza alá. hogy a szocialista ipar termelésének (élelmiszeripar nélkül) csaknem 7 százalékát biztosítják. Egyes ágazatokban azonban ennél jelentősebb a részarányuk. A könnyűiparban a termelésnek például 18 százalékát adják. Ezen belül a textilruházati cikkeknek csaknem a felét az ipari szövetkezetek termelik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hazánkban minden Az osztrák—magyar határvidéken folytatott területi kutatásokban való együttműködésről kezdődik háromnapos szeminárium október 13-án a sárvári Thermál Hotelben. A szeminárium előzménye, hogy a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felkérte az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, dolgozza ki a Vas megye mezőgazdasági teljesítőképességére vonatkozó prognózisát. A munka elkészült, s a vizsgálódások második ember szövetkezetben készített ruhában jár. A bőr-, szőrme- és cipőipari termékeknek a 26 , százalékát szolgáltatják a szövetkezetek. Az elmúlt öt esztendőben jelentős . változások mentek végbe a szövetkezetek szervezeti felépítésében. Míg a korábbi időszakban a centralizáció jellemezte a szövetkezeti mozgalmat, a VI. ötéves terv idején, a kisszövetkezet tömeges létrejöttével rohamosan szaporodott a szövetkezetek száma. A múlt év végén 585-tel több, pontosabban ezernégyszáz- hatvannyolc szövetkezetét tartottak nyilván. A hagyományos szövetkezet száma 755, míg a kisszövetkezeteké 712 volt. A szövetkezetek keretén belül 1300 szakcsoport, 600 gazdasági munkaközösség, ezenkívül 6000 átalányelszámolású részlegük működött. Az ipari tevékenységet folytató szövetkezetek termelése az utóbbi öt esztendőben átlagosan több, mint 8 százalékkal növekedett, s 1985-ben elérte a 70 milliárd forintot. Ez 25 milliárddal több az öt évvel korábbinál. A legdinamikusabban a gépipar és a vegyipar termelése növekedett, melynek eredményeképpen az ipari szövetkezet struktúrájában részarányuk megközelítette a könnyűiparét; 39 százalékról 46 százalékra emelkedett. Az ipari szövetkezetek jó néhány könnyű- és gépipari termék szinte kizárólagos gyártói, illetve meghatározó szerepet töltenek be előállításukban. Ilyenek például a stílbútorok, népművészeti áruk (Borsodban a Matyó HISZ termékei), kempingfelszerelések. játékok, csillárok. Az egyedi vagy kisszériás termelés bővítésével jól segítették a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátását, a választék bővítését. A szövetkezeti ipar exportja — folyóáron számítva — 50,7 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, állapította meg az OKISZ elnöke. Borsodban a növekedési ütem 42 százalék volt. A termékeknek közel kétharmadát a szocialista országokba szállították: a rubelelszámolású kivitel értéke 1985-ben meghaladta a 12 és fél milliárd forintot (ebből Borsod 416 millióval részesedett), s öt év alatt a tervezettnél nagyobb arányban, országosan 85, megyénkben 83 százalékkal emelkedett a nem dollárelszámolású export. Elmaradt viszont a várakozástól az ipari szövetkezetek tőkés exportja, öt év alatt alig 5 százalékkal bőkitértek a határterületi együttműködésre is. Emellett a hasonló profilú budapesti és bécsi intézet között évek óta kialakult jó kapcsolat is kínálja a témakörbe vágó közös kutatásokat, a kormányközi megállapodások pedig régóta szorgalmazzák a hasonló határterületi együttműködéseket. (Így került a mostani tanácskozás rendezői közé a bécsi Bundesanstalt für Agrarwirtschaft is.) vült. Borsodban a helyzet kedvezőbben alakult, nálunk ugyanis a tőkés kivitel 12,4 százalékkal növekedett a tervidőszakban. A szövetkezeti iparban alágazatonként és szövetkezetenként ugyan eltérő mértékben, de fejlődött a műszaki színvonal, fokozott szerepet tulajdonítottak a műszaki fejlesztésnek. Az 1970—80-as években végrehajtott tízéves fejlesztési program folytatásaként az elmúlt tervidőszakban az volt a cél, hogy a szövetkezetek korszerű telephelyeken és korszerű eszközökkel dolgozzanak. Nagy hangsúlyt fektettek a. gyártmányfejlesztésre és a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésére. Műszaki-fejlesztő munkájuk során az ipari szövetkezetek több olyan új anyag- és energiatakarékos technológiai eljárást vezettek be, illetve több olyan termék gyártását kezdték meg, amelyek a népgazdaságnak is jelentős megtakarítást eredményeznek. Erőteljesen bővült a tervidőszakban a műszaki fejlődést elősegítő feltalálói és találmányhasznosítói tevékenység. Az országosan évente bevezetett találmányok 8—10 százalékát a szövetkezetek hasznosítják. Az innováció kibontakozását segítették a szövetkezetek és a kutató-fejlesztő vállalatok, intézmények között kialakult közvetlen kapcsolatok. A szövetkezetek bekapcsolódtak a központi fejlesztési programok. így például az elektronikai, a gyógyszer és növényvédő szerek, intermedier program megvalósításába is. Az OKISZ a közelgő kongresszus jelszavául a megújulás és korszerűsítés gondolatát fogalmazta meg. S ez nem csupán a gazdálkodást érinti majd, felöleli a szövetkezeti mozgalom egészét, amely legfőképpen az irányítási, szervezeti változtatásokban nyilvánul meg. Megértek ugyanis a feltételei annak, hogy a szövetkezeti ipar érdekképviseleti szervezeti rendszerében is változások következzenek be. A IX. kongresszuson összeülő hatszázötvenegy küldött átfogó képet kap arról, hogy az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa által kidolgozott program a szövetkezeti mozgalom fellendítését tartalmazza. Célul tűzi ki a lakossági szolgáltatás további javítását, miközben a fizetőképes kereslethez igazítják a szolgáltató szervezetek tevékenységét. Nagyobb gondot fordítanak a versenyképesség növelésére, a szelektív iparpolitika érvényesítésére, jobban bekapcsolódnak a szövetkezetek a gazdaságosan exportálható árualapok bővítésébe is. A gazdaságpolitika fő célja a gazdasági fejlődés élénkítése. Ennek a napjaink égetően fontos feladatának megvalósításából a csaknem 250 ezer tagot magában tömörítő ipari szövetkezeti mozgalom is tevékenyen részt kíván venni. Lovas Lajos Ilyen előzmények után indult meg a közös kutatómunka, s ennek első eredményeként németül és magyarul^ napvilágot látott a problémakört feltáró előtanulmány „Regionális struktúrák kutatása az osztrák— magyar határvidéken” címmel. A tanulmány érdeklődést. keltett mindkét országban, és indítást adott a szeminárium megrendezéséhez. Ennek közvetlen célja, hogy tájékoztatást nyújtson a jelenleg folyó munkákról, lehetőséget teremtsen az eszmecserére, az elképzelések egyeztetésére és a további együttműködési lehetőségek feltárására. Határvidéki együttműködés A Csavaripari Vállalat 2. Számú Atsózsolcai Gyárának szerszómüzemében szovjet gyártmányú csúcsesztergán Ronyecz Bertalan ultrahangos megmunkálógéphez szerszámot készít. Fojtán László felvétele A gabonaprogram megvalósítása érdekében megyénk mezőgazdasági szövetkezetei évről évre növelték a kalászos növények vetésterületét, s elérték a 95 300 hektárt. A kedvezőtlen aszályos idő következtében ugyanakkor a termésátlagokkal az idén nem lehettek elégedettek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az eddigi felmérések szerint az aszály több mint 400 millió forintos kiesést okozott, s a legmagasabb kár az őszi búzánál jelentkezett. A száraz időjárás hatására a kalászosok mintegy 8—10 nappal korábban beértek, s ezért az aratás a szokottnál korábban kezdődött megyénkben is. A szövetkezetek megfelelően felkészültek a betakarításra, s a rendelkezésre álló 820 saját tulajdonú kombájn mellett 120 idegen arató-cséplőgép segített a betakarításban. A korábbi években kialakult jó munkakapcsolatnak köszönhetően a megyénkben további 100 csehszlovák kombájn is gyorsította az aratást. — A termésbecslések után már világossá vált, hogy ez évben' rekordtermésre nem lehet számítani. Ezért fontos volt a gyors,' a minél kisebb veszteséggel való betakarítás. Ennek érdekében pedig a szövetség elnökségének határozata alapján a korábbi évekhez hasonlóan a megyei KISZ-bizottsággal közösen az idén is meghirdettük az aratási versenyt — mondotta Szaniszló Sándor, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, a napokban megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen. Az ünnepségen megjelent Kádár Sándor, a Medosz megyei titkára, Pál József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Késik László, a megyei KISZ-bi- zottság titkára. A Teszöv elnöke elmondta, hogy az aratásszervezési munkaversenyt három, úgymint a 800 hektár alatti; a 800-tól 1400 hektár közötti; valamint az 1400 hektár fölötti kalászos területtel rendelkező üzemek kategóriájában hirdették meg. Kategóriánként az egy átlag kombájnra jutó hektár és tonna mutatók szorzatait hasonlították össze. Egyenlő helyezés esetében a sorrendet a más gazdaságban végzett kombájnolás, valamint az aratás befejezéséhez viszonyított talajmunka mértéke döntötte el. A versenybe összesen 29 szövetkezet és 65 kombájnos nevezett be,, kis, közép- és nagy teljesítményű géptípusokkal. Kik lettek tehát a legjobbak? Az aratásszervezési munkaverseny győztese az 1. kategóriában a sajó- hidvégi Rákóczi Termelőszövetkezet, második a sajó- püspöki Sajóvölgye, harmadig a hangonyi Hangony- völgye Termelőszövetkezet lett. II. kategóriában agyőzeimet a sályi Bükkalja Termelőszövetkezet vívta ki az elért eredményeivel, míg második helyezett a monoki Kossuth, s a harmadik a bekecsi Hegyalja Tsz-ek lettek. A III. kategória első helyezését a szentistváni VII. Pártkongresszus, másodikat a karosai Dózsa, s a harmadikat a tiszakeszi Ti- szamenti közös mezőgazda- sági nagyüzemek szerezték meg. A kombájnosok versenyének győztese a kis teljesítményű . kategóriában Dargai Sándor lett a sályi Bükkalja Termelőszövetkezetből SZK—5-ös kombájnnal. A második és harmadik Papp Mihály, illetve Sepsi Dániel a tiszakeszi »riszamenti Üzemi A Magyar Posta egyik legnagyobb folyamatban lévő beruházásán, a székesfehérvári postafeldolgozó üzemben befejeződött a technológiai berendezések szerelése, és megkezdődtek az üzemi próbák. A 11 ezer négyzetméter alapterületű négyszintes épületben a levél- és csomagszállító, valamint válogatórendszer fokozatosan áll át mind nagyobb teljesítményre. A KöTsz-ből E—512-es kombáj- i nokkal. ps| Középteljesítményű kate- 1 góriában, E—516-os kom- ' V bájnnal a legjobb eredményt Szemán Miklós érte el, a ■ ; szentistváni VII. Pártkong- . f resszus Termelőszövetkezet ■ , kombájnosa. Második lett j Kurima József és Böszörményi László a sajóhídvégi Rá- j kóczi Termelőszövetkezetből, , valamint a mezőcsáti Augusz- ■ ; tus 20. Termelőszövetkezetből [ Taskó József. A rendkívül 11 erős mezőnyben a három jjkj második helyezés mellett '■ harmadik díjat kapott Ladányi József, a tiszakeszi Tiszámén ti Termelőszövet- 1 kezet kombájnosa, illetve ! Bife Szilveszter, a mezőkö- ■ vesdi Matyó Termelőszövet- kezet kombájnosa. A nagy teljesítményű gé- , pék kategóriájában ugyan- 1 i akkor harmadik helyezést nem adtak ki. Első helye- : 1 zett a monoki Kossuth Tér- j s melőszövetkezet kombájno- ; 1 sa, Földvári István lett, má- , ? sodik Szerdi András, a Dó- zsa Termelőszövetkezet kombájnosa Karcsúról. Á megyei KISZ-bizottság j különdijjal jutalmazta Sze- ■ mán Miklóst, a szentistváni VII. Pártkongresszus Tér- í * melőszövetkezet kombájno- ; i sát, mint a versenyben részt j vevő legeredményesebb fia- Lj tál kombájnost, valamint | Bukta Attilát, a borsodiván- kai Kossuth Termelőszövet- j j kezet versenyzőjét, mint a tj legfiatalabb kombájnost. Az országos szervek fel- hívására szakmai, politikai |ij! versenyt hirdetett meg a j Teszöv fiatal villanyszerelők if] számára. A két kategóriá- p ban meghirdetett területi ! döntő győztesei a mezőkö- j- vesdi Matyó Termelőszövet- j kezet villanyszerelői, akik j bejutottak a megyei döntő- f be. A szövetség oklevelét és pénzjutalmát nyerte a pá- lyakezdők kategóriájában 1 Demeter József, és az öt év . feletti, gyakorlattal rendelkezők kategóriájában pedig Telek Imre. — bea — próbák zép-Dunántúlt. benne a Balaton északi és déli partját kiszolgáló postafeldolgozó csúcsteljesítménye napi 350 ezer levél, 7 ezer csomag, 440 ezer hírlap és folyóirat kezelése lesz. Az üzemi próbák végeztével, december 1-jétől állnak át a rendes munkamenetre, s az új létesítmény első igazi vizsgatétele a karácsonyi csúcsforgalom lebonyolítása lesz.
