Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

1986. október 8., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 M éhány nap múlva, október 10-én és 11- én tartják IX. kong­resszusukat az ipari szö­vetkezetek. A küldöttek az elmúlt öt év gazdasági eredményeit és a társa­dalmi-mozgalmi tapaszta­latokat összegzik, egyúttal kijelölik a soron következő legfontosabb feladatokat. Az ipari szövetkezetek nagy családja tehát jelen-' tős eseményre készül, amit az is bizonyít, hogy az OKISZ a megújulást tűzi fő célul az elkövetkező időszakban. Mindez szo­ros összhangban van a párt XIII. kongresszusá­nak határozatával, amely többek között kimondja: „... Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal össz­hangban fejlesszék terme­lésüket. Vállaljanak na­gyobb részt a hazai terme­lő keresletnek és a lakos­ság igényeinek kielégítésé­ben, az export bővítésé­ben ...” A népgazdasági célok valóra váltásában eddig is fontos szerep hárult a nö­vekvő és változó társadal­mi igényekhez és piaci vi­szonyokhoz rugalmasan al­kalmazkodó, vállalkozó szellemű ipari szövetkeze­tekre — mondta a minap Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke. Tényék, adatok egész sora bizonyítja, hogy az ipari szövetkezetek a VI. ötéves tervidőszakban' a gazdaságpolitikai és moz­galmi célok megvalósítása során nagy fejlődésen men­tek keresztül. A termék- szerkezet folyamatos kor­szerűsítésével, a gazdaság­talan tevékenységek foko­zatos felszámolásával a szövetkezetek kiegyensú­lyozott gazdálkodásra, ja­vuló hatékonyság elérésére törekedtek. Nem ered­ménytelenül. A gazdasági fejlődés a tőkés export ki­vételével a tervezettnek megfelelően alakult. Az ipari szövetkezetek terme­lése az 1980. évi 62 milli­árd forintról (a megye ipari szövetkezeteinek ter­melési értéke 1,7 milliárd forint volt) 1985-re 91 milliárd forintra emelke­dett (Borsod ebből 2.3 mil­liárd forinttal részesedett). ami az összehasonlító áron 21 százalékos növekedést mutat. Az ipari szövetkezetek súlyát, szerepét húzza alá. hogy a szocialista ipar ter­melésének (élelmiszeripar nélkül) csaknem 7 százalé­kát biztosítják. Egyes ága­zatokban azonban ennél jelentősebb a részarányuk. A könnyűiparban a terme­lésnek például 18 százalé­kát adják. Ezen belül a textilruházati cikkeknek csaknem a felét az ipari szövetkezetek termelik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hazánkban minden Az osztrák—magyar ha­tárvidéken folytatott területi kutatásokban való együttmű­ködésről kezdődik három­napos szeminárium október 13-án a sárvári Thermál Ho­telben. A szeminárium előz­ménye, hogy a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felkérte az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, dolgozza ki a Vas megye mezőgazdasági teljesítőképességére vonatko­zó prognózisát. A munka el­készült, s a vizsgálódások második ember szövetke­zetben készített ruhában jár. A bőr-, szőrme- és ci­pőipari termékeknek a 26 , százalékát szolgáltatják a szövetkezetek. Az elmúlt öt esztendő­ben jelentős . változások mentek végbe a szövetke­zetek szervezeti felépítésé­ben. Míg a korábbi idő­szakban a centralizáció jel­lemezte a szövetkezeti mozgalmat, a VI. ötéves terv idején, a kisszövetke­zet tömeges létrejöttével rohamosan szaporodott a szövetkezetek száma. A múlt év végén 585-tel több, pontosabban ezernégyszáz- hatvannyolc szövetkezetét tartottak nyilván. A ha­gyományos szövetkezet szá­ma 755, míg a kisszövet­kezeteké 712 volt. A szö­vetkezetek keretén belül 1300 szakcsoport, 600 gaz­dasági munkaközösség, ezenkívül 6000 átalány­elszámolású részlegük mű­ködött. Az ipari tevékenységet folytató szövetkezetek ter­melése az utóbbi öt esz­tendőben átlagosan több, mint 8 százalékkal növe­kedett, s 1985-ben elérte a 70 milliárd forintot. Ez 25 milliárddal több az öt év­vel korábbinál. A legdina­mikusabban a gépipar és a vegyipar termelése növe­kedett, melynek eredmé­nyeképpen az ipari szövet­kezet struktúrájában rész­arányuk megközelítette a könnyűiparét; 39 százalék­ról 46 százalékra emelke­dett. Az ipari szövetkeze­tek jó néhány könnyű- és gépipari termék szinte kizárólagos gyártói, illetve meghatározó szerepet töl­tenek be előállításukban. Ilyenek például a stílbú­torok, népművészeti áruk (Borsodban a Matyó HISZ termékei), kempingfelsze­relések. játékok, csillárok. Az egyedi vagy kisszériás termelés bővítésével jól segítették a lakosság fo­gyasztási cikkekkel való ellátását, a választék bő­vítését. A szövetkezeti ipar ex­portja — folyóáron szá­mítva — 50,7 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, állapította meg az OKISZ elnöke. Borsodban a nö­vekedési ütem 42 százalék volt. A termékeknek közel kétharmadát a szocialista országokba szállították: a rubelelszámolású kivitel értéke 1985-ben meghalad­ta a 12 és fél milliárd fo­rintot (ebből Borsod 416 millióval részesedett), s öt év alatt a tervezettnél na­gyobb arányban, országo­san 85, megyénkben 83 szá­zalékkal emelkedett a nem dollárelszámolású export. Elmaradt viszont a vára­kozástól az ipari szövetke­zetek tőkés exportja, öt év alatt alig 5 százalékkal bő­kitértek a határterületi együttműködésre is. Emel­lett a hasonló profilú buda­pesti és bécsi intézet között évek óta kialakult jó kap­csolat is kínálja a témakör­be vágó közös kutatásokat, a kormányközi megállapodá­sok pedig régóta szorgal­mazzák a hasonló határterü­leti együttműködéseket. (Így került a mostani tanácskozás rendezői közé a bécsi Bun­desanstalt für Agrarwirt­schaft is.) vült. Borsodban a helyzet kedvezőbben alakult, ná­lunk ugyanis a tőkés kivi­tel 12,4 százalékkal növe­kedett a tervidőszakban. A szövetkezeti iparban alágazatonként és szövet­kezetenként ugyan eltérő mértékben, de fejlődött a műszaki színvonal, foko­zott szerepet tulajdonítot­tak a műszaki fejlesztés­nek. Az 1970—80-as évek­ben végrehajtott tízéves fejlesztési program folyta­tásaként az elmúlt tervidő­szakban az volt a cél, hogy a szövetkezetek korszerű telephelyeken és korszerű eszközökkel dolgozzanak. Nagy hangsúlyt fektettek a. gyártmányfejlesztésre és a termékszerkezet folyama­tos korszerűsítésére. Mű­szaki-fejlesztő munkájuk során az ipari szövetkeze­tek több olyan új anyag- és energiatakarékos tech­nológiai eljárást vezettek be, illetve több olyan ter­mék gyártását kezdték meg, amelyek a népgazda­ságnak is jelentős megta­karítást eredményeznek. Erőteljesen bővült a tervidőszakban a műszaki fejlődést elősegítő feltalá­lói és találmányhaszno­sítói tevékenység. Az or­szágosan évente beveze­tett találmányok 8—10 szá­zalékát a szövetkezetek hasznosítják. Az innováció kibontakozását segítették a szövetkezetek és a kuta­tó-fejlesztő vállalatok, in­tézmények között kialakult közvetlen kapcsolatok. A szövetkezetek bekapcsolód­tak a központi fejlesztési programok. így például az elektronikai, a gyógyszer és növényvédő szerek, in­termedier program meg­valósításába is. Az OKISZ a közelgő kongresszus jelszavául a megújulás és korszerűsítés gondolatát fogalmazta meg. S ez nem csupán a gaz­dálkodást érinti majd, fel­öleli a szövetkezeti moz­galom egészét, amely leg­főképpen az irányítási, szervezeti változtatásokban nyilvánul meg. Megértek ugyanis a feltételei an­nak, hogy a szövetkezeti ipar érdekképviseleti szer­vezeti rendszerében is vál­tozások következzenek be. A IX. kongresszuson összeülő hatszázötvenegy küldött átfogó képet kap arról, hogy az Ipari Szö­vetkezetek Országos Taná­csa által kidolgozott prog­ram a szövetkezeti mozga­lom fellendítését tartal­mazza. Célul tűzi ki a la­kossági szolgáltatás továb­bi javítását, miközben a fizetőképes kereslethez iga­zítják a szolgáltató szerve­zetek tevékenységét. Na­gyobb gondot fordítanak a versenyképesség növelésé­re, a szelektív iparpolitika érvényesítésére, jobban bekapcsolódnak a szövet­kezetek a gazdaságosan exportálható árualapok bővítésébe is. A gazdaságpolitika fő célja a gazdasági fejlődés élénkítése. Ennek a napja­ink égetően fontos felada­tának megvalósításából a csaknem 250 ezer tagot magában tömörítő ipari szövetkezeti mozgalom is tevékenyen részt kíván venni. Lovas Lajos Ilyen előzmények után in­dult meg a közös kutató­munka, s ennek első ered­ményeként németül és ma­gyarul^ napvilágot látott a problémakört feltáró előta­nulmány „Regionális struk­túrák kutatása az osztrák— magyar határvidéken” cím­mel. A tanulmány érdeklő­dést. keltett mindkét ország­ban, és indítást adott a sze­minárium megrendezéséhez. Ennek közvetlen célja, hogy tájékoztatást nyújtson a je­lenleg folyó munkákról, le­hetőséget teremtsen az esz­mecserére, az elképzelések egyeztetésére és a további együttműködési lehetőségek feltárására. Határvidéki együttműködés A Csavaripari Vállalat 2. Számú Atsózsolcai Gyárának szerszómüzemében szovjet gyártmányú csúcsesztergán Ronyecz Bertalan ultrahangos megmunkálógéphez szerszámot készít. Fojtán László felvétele A gabonaprogram megva­lósítása érdekében megyénk mezőgazdasági szövetkezetei évről évre növelték a kalá­szos növények vetésterüle­tét, s elérték a 95 300 hek­tárt. A kedvezőtlen aszályos idő következtében ugyan­akkor a termésátlagokkal az idén nem lehettek elége­dettek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az eddigi fel­mérések szerint az aszály több mint 400 millió forin­tos kiesést okozott, s a leg­magasabb kár az őszi búzá­nál jelentkezett. A száraz időjárás hatására a kalászo­sok mintegy 8—10 nappal korábban beértek, s ezért az aratás a szokottnál ko­rábban kezdődött megyénk­ben is. A szövetkezetek meg­felelően felkészültek a be­takarításra, s a rendelkezés­re álló 820 saját tulajdonú kombájn mellett 120 idegen arató-cséplőgép segített a betakarításban. A korábbi években kialakult jó mun­kakapcsolatnak köszönhető­en a megyénkben további 100 csehszlovák kombájn is gyorsította az aratást. — A termésbecslések után már világossá vált, hogy ez évben' rekordtermésre nem lehet számítani. Ezért fon­tos volt a gyors,' a minél ki­sebb veszteséggel való be­takarítás. Ennek érdekében pedig a szövetség elnökségé­nek határozata alapján a korábbi évekhez hasonlóan a megyei KISZ-bizottsággal közösen az idén is meghir­dettük az aratási versenyt — mondotta Szaniszló Sán­dor, a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Megyei Szövet­ségének elnöke, a napokban megtartott ünnepélyes ered­ményhirdetésen. Az ünnepsé­gen megjelent Kádár Sán­dor, a Medosz megyei tit­kára, Pál József, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője, Késik László, a megyei KISZ-bi- zottság titkára. A Teszöv elnöke elmond­ta, hogy az aratásszervezé­si munkaversenyt három, úgymint a 800 hektár alat­ti; a 800-tól 1400 hektár közötti; valamint az 1400 hektár fölötti kalászos terü­lettel rendelkező üzemek ka­tegóriájában hirdették meg. Kategóriánként az egy átlag kombájnra jutó hektár és tonna mutatók szorzatait hasonlították össze. Egyenlő helyezés esetében a sorren­det a más gazdaságban vég­zett kombájnolás, valamint az aratás befejezéséhez vi­szonyított talajmunka mér­téke döntötte el. A ver­senybe összesen 29 szövet­kezet és 65 kombájnos ne­vezett be,, kis, közép- és nagy teljesítményű géptípu­sokkal. Kik lettek tehát a leg­jobbak? Az aratásszervezé­si munkaverseny győztese az 1. kategóriában a sajó- hidvégi Rákóczi Termelő­szövetkezet, második a sajó- püspöki Sajóvölgye, harma­dig a hangonyi Hangony- völgye Termelőszövetkezet lett. II. kategóriában agyő­zeimet a sályi Bükkalja Ter­melőszövetkezet vívta ki az elért eredményeivel, míg második helyezett a mono­ki Kossuth, s a harmadik a bekecsi Hegyalja Tsz-ek let­tek. A III. kategória első helyezését a szentistváni VII. Pártkongresszus, máso­dikat a karosai Dózsa, s a harmadikat a tiszakeszi Ti- szamenti közös mezőgazda- sági nagyüzemek szerezték meg. A kombájnosok versenyé­nek győztese a kis teljesít­ményű . kategóriában Dargai Sándor lett a sályi Bükkal­ja Termelőszövetkezetből SZK—5-ös kombájnnal. A második és harmadik Papp Mihály, illetve Sepsi Dáni­el a tiszakeszi »riszamenti Üzemi A Magyar Posta egyik legnagyobb folyamatban lé­vő beruházásán, a székesfe­hérvári postafeldolgozó üzemben befejeződött a tech­nológiai berendezések szere­lése, és megkezdődtek az üzemi próbák. A 11 ezer négyzetméter alapterületű négyszintes épületben a le­vél- és csomagszállító, vala­mint válogatórendszer fo­kozatosan áll át mind na­gyobb teljesítményre. A Kö­Tsz-ből E—512-es kombáj- i nokkal. ps| Középteljesítményű kate- 1 góriában, E—516-os kom- ' V bájnnal a legjobb eredményt Szemán Miklós érte el, a ■ ; szentistváni VII. Pártkong- . f resszus Termelőszövetkezet ■ , kombájnosa. Második lett j Kurima József és Böszörmé­nyi László a sajóhídvégi Rá- j kóczi Termelőszövetkezetből, , valamint a mezőcsáti Augusz- ■ ; tus 20. Termelőszövetkezetből [ Taskó József. A rendkívül 11 erős mezőnyben a három jjkj második helyezés mellett '■ harmadik díjat kapott La­dányi József, a tiszakeszi Tiszámén ti Termelőszövet- 1 kezet kombájnosa, illetve ! Bife Szilveszter, a mezőkö- ■ vesdi Matyó Termelőszövet- kezet kombájnosa. A nagy teljesítményű gé- , pék kategóriájában ugyan- 1 i akkor harmadik helyezést nem adtak ki. Első helye- : 1 zett a monoki Kossuth Tér- j s melőszövetkezet kombájno- ; 1 sa, Földvári István lett, má- , ? sodik Szerdi András, a Dó- zsa Termelőszövetkezet kom­bájnosa Karcsúról. Á megyei KISZ-bizottság j különdijjal jutalmazta Sze- ■ mán Miklóst, a szentistváni VII. Pártkongresszus Tér- í * melőszövetkezet kombájno- ; i sát, mint a versenyben részt j vevő legeredményesebb fia- Lj tál kombájnost, valamint | Bukta Attilát, a borsodiván- kai Kossuth Termelőszövet- j j kezet versenyzőjét, mint a tj legfiatalabb kombájnost. Az országos szervek fel- hívására szakmai, politikai |ij! versenyt hirdetett meg a j Teszöv fiatal villanyszerelők if] számára. A két kategóriá- p ban meghirdetett területi ! döntő győztesei a mezőkö- j- vesdi Matyó Termelőszövet- j kezet villanyszerelői, akik j bejutottak a megyei döntő- f be. A szövetség oklevelét és pénzjutalmát nyerte a pá- lyakezdők kategóriájában 1 Demeter József, és az öt év . feletti, gyakorlattal rendel­kezők kategóriájában pedig Telek Imre. — bea — próbák zép-Dunántúlt. benne a Ba­laton északi és déli partját kiszolgáló postafeldolgozó csúcsteljesítménye napi 350 ezer levél, 7 ezer csomag, 440 ezer hírlap és folyóirat kezelése lesz. Az üzemi pró­bák végeztével, december 1-jétől állnak át a rendes munkamenetre, s az új léte­sítmény első igazi vizsgatéte­le a karácsonyi csúcsforga­lom lebonyolítása lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom