Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. október 8., szerda Másfajta érdeklődés Fotó: Laczó József Remény — Tegnap délben láttam hazamenni az iskolából az osztálytársadat, Erzsikéi. Valami baja van? — így az édesanya. — Sajnos, igen. Kiütések jöttek ki rajta, meg belázasodott szegény. Azt mondta, hogy rengeteg tojásos lecsót evett, biztosan az ártott meg neki. Ügy sajnáltuk ... ! — így az iskolás gyerek. — Ma sem megy iskolába? — Nem. Meg holnap se, szegény. Nagyon rossz lehet ilyen betegnek lenni... Talán még injekciót is kap ... Lehetséges, hogy három napig sem jön isibe ... Néhány másodperc csendben telik el. — Mama! Nem. főznél holnap tojásos lecsót? Jó sokat! És jól hallhatóan suhog a reménykedés puha szárnya. (priska) ( Dr. Hőgye István munká- , jaként jelent meg a Sátor- ; i aljaújhelyi Városi Tanács : 1 V. B. művelődésügyi, egész- • !! ségügyi és sportosztálya, va- : lamint a Kazinczy Ferenc Társaság közös kiadásában megjelenő Zempléni Füzetek ' | sorozatban a Neves újhelyi- J | ek című életrajzi lexikon. Ez ! a kötet egyébként a sorozat 1: negyedik darabja. Sokszorosítását a Borsod-Abaúj- i i Zemplén Megyei Levéltár műhelye végezte. A Neves újhelyiek való- i ban hiánypótló mű. Az egy- 1 ; kor a mainál jóval pezsgőbb j életű zempléni székváros . — I : éppen a minap ünnepelte : | várossá válásának 725. évfordulóját — rendkívül sok | ■ kimagasló szellemiséget tud- , hatott lakói között. A külön- ; böző átfogó és szakmai lexi| konokban ezek közül igen i sokan fellelhetők, ám nagy számban vannak olyanok, akiknek életművét, tevékenységét már homály fedi, feledés lett sorsuk, de ■ . helytörténetileg nagyon értékesek, s feltétlenül szüksé- • ges megismertetésük a ma i élőkkel és az utókorral. Dr. : Hőgye István arra vállalko- I zott, hogy elsősorban ezekre i az országosan kevéssé is; j mertekre irányítsa az érdek■ | lődés reflektorfényét. Ter- i | mészetesen ott vannak eb- ; l ben a kiadványban az olyan : 1 neves újhelyiek, mint Kos, „suth Lajos, vagy Kazinczy Ferenc, Nemes Lampérth . József és mások, de róluk elsősorban olyan újabb ada- : lékokat kínál a kötet, amelyek helyi vonatkozásúak és országos kiadványokban ritkábban fordulnak elő, vagyis ilyen személyiségek esetében a Neves újhelyiek tulajdonképpen kiegészíti más lexikonok, egyéb kiadványok adatait. Nem szerepelnek a lexikonban azok a ki- emelkedkö személyiségek, akik még köztünk vannak, életművük még nem lezárt, sőt, nem egy esetben még ki sem teljesedhetett életkoruk miatt. S hiányoznak — nem nagy számban — azok, akikről a szerzőnek nem sikerült megfelelő, megbízható adatokat fellelni. Ezek többségét azonban megemlíti. Közel kétszáz neves személyiséget mutat be a Ne- I vés újhelyiek. Kit hosszabban, kit rövidebben, de érezhetően a terjedelem nem jelent egyben értékelést is, hanem a fellelhető adatok mennyisége • befolyásolhatta a terjedelmet. Az egyes személyiségeket egyébként is tudományos tárgyilagossággal mutatja be a kötet, nem bocsátkozik általában az életmű értékelésébe, azok megítélésébe. (Talán ennek is betudható, hogy a Horthy- : korszak és annak végén a ! fasizálódás nem fertőzte l meg a kötetben szereplők egyikét sem? Ugyanis ilyen ; jellegű kompromittáló ada- ■ tok nem lelhetők a kötetben. iHa ez a való helyzet, úgy i nagyon örvendetes.) Életrajzi lexikon a Zempléni Füzetek sorában Ki is ez a közel kétszáz neves újhelyi ember, aki itt született, vagy élt, munkálkodott, aki úgy kötődött a városhoz, hogy tevékenységével ezt a közösséget gazdagította? Művészek, főleg festők, írók, újságírók, egyházi személyiségek, munkás- mozgalmi harcosok, a legkülönbözőbb szellemi tevékenységek képviselői ismerhetők meg e kötet lapjairól. Feltűnően sok a festő és az újságíró. Végigolvasva a rájuk vonatkozó adatokat, kitűnik, hogy igen sok volt a városban a reneszánsz emberéhez hasonló hajlamú értelmiségi. Ugyanis a legritkább eset, hogy valaki csak egyetlen dolgot műveljen. A nem kis számban megjelenő helyi lapok ugyanis sok munkatársat igényeltek, s így foglalkozott újságírással a tanár, az ügyvéd, a lelkész, a politikus és sok egyéb foglalkozású is. Hasonlóan festéssel is foglalkozott sok tanár, s egyéb. A költő olykor zenét is szerzett, ecsetet fogott a kezébe a politikus és így tovább. Nehéz lenne elfogadni, hogy ezek az emberek mind kiválóságok voltak. Ezt a kötet sem állítja, de tény, hogy sokoldalú tevékenységükkel sajátos arcéit szabtak Sátoraljaújhelynek. Az egykori zempléni központ nemcsak Kazinczy Ferenc országot behálózó tevékenységével kapcsolódott az egyetemes nemzeti vérkeringésbe, hanem ezek az itt említett emberek többsége révén is. Idevaló például a híres munkásmozgalmi Schönstein-fü- zetek szerzője, Schönstein Sándor is, vagy Révész Géza, a munkásmozgalom neves személyisége. De a másik oldalon egyházi írók —■ a legkülönbözőbb vallásokból — sokasága gazdagította innen az egyetemes kultúrát. Mintha jobban benne élt volna az országban Üjhely, mint napjainkban. A recenzens nem vállalkozhat rá, hogy tételesen vizsgálja, ki maradt ki, vagy hol fedezhető fel egy téves adat (egyetlen esetben ad kifejezést ilyen gyanújának: dr. Enyedy Andor nem 1942-ben lett a tiszáninneni református egyházkerület püspöke, hanem — véleménye szerint — korábban, mert éppen ő volt az érettségi elnöke püspökként, 1940- ben), ez a szakirodalom feladata. Érdeklődő olvasóként böngészte végig a kötetet, benne a szöveges anyagot igen érzékletesen kiegészítő, 65 oldalnyi képmellékletet, s szívesen ajánlja e művet mindenki figyelmébe, akit csak Sátoraljaújhely múltja érdekel. (benedek) Oszlopfestők A Renalpin gazdasági munkaközösség tagjai az idén 140 légvezetéktartó oszlopot festenek le az OVIT kelet-magyarországi üzemének területén. Az oszlopok korrózióvédelmét két szakaszban végzik, mert a felső rész festésénél áramtalanitani kell a vezetéket. Képünkön: útban a következő oszlop felé. Fotó: Kozma István Nevelésünk továbbfejlesztéséért Az idén, nyáron, június 21-én széles körű, országos összefogással megalakult Sárospatakon a Magyar Come- nius Társaság. Az alakuló ülésen hazánk területéről száznál többen vettek részt. A megválasztott vezetőség a . napokban ülésezett, megtárgyalta, kialakította középtávú tervét, s meghatározta a legfontosabb konkrét tennivalókat. Comenius (1592—1670) a művelt világ szemében az emberi haladás kiemelkedő alakja, az újkori nevelés kialakításának fáradhatatlan apostola. Nagy érdeme, hogy megalkotta a feltörekvő polgárság pedagógiai elméletének és gyakorlatának összefüggő rendszerét. Nevéhez fűződik az első tudományos pedagógiai rendszer, melynek több gondolata korunkban valósult meg, illetve fejlődött tovább. Küzdött a tudomány, a műveltség demokratizálásáért, a mindenkit általános alapműveltségben részesítő, az életre felkészítő iskola megteremtéséért. E feladat megoldásának a segítésére is, továbbfejlesztette a nevelés-oktatás elveit, módszereit, szervezeti kereteit. Egységes, összefüggő iskolaszervezetet dolgozott ki. A nevelés folyamatában fontos szerepet tulajdonított az iskolás kort megelőző nevelésnek, a családnak, az iskolának, a társadalomnak, az írott anyagnak (könyvnek, újságnak) egyaránt. Hasonlóan progresszív, előremutató sok más eszméje, ' törekvése is. Egész élete harcot jelentett az elnyomók ellen, a nép szabadságáért és felemelkedéséért. Olyan új világ felépítésén fáradozott, amelyben a nemzetek szabadon, függetlenségüket megőrizve, egymás jogait tiszteletben tartva, békében élnek együtt, illetve egymás mellett. Comenius élete hozzákapcsolódott Magyarországhoz. A fejedelmi Rákóczi-család meghívására 1650-től 1654-ig Sárospatakon munkálkodott. Vallomása szerint azért jött Patakra, hogy segítsen, „használjon”. A gondosan kidolgozott pedagógiai elméletét itt a gyakorlatban valósította meg: korszerűsítette a pataki kollégium tevékenységét. Comenius az iskolai munka továbbfejlesztését is a tőle megszokott következetességgel, szorgalommal segítette. „Nagyfényű iskolát” akart, olyant, amely „belül fénnyel teljes, kívül pedig a fényt messze szóró”, s „sugaraival az elmékről a homályt elűzni képes”. Mélyrehatóan megismerte a magyarországi helyzetet, állapotokat, a magyar műveltséget, számba vette az iskolával szembeni társadalmi igényeket és a nevelés céljának figyelembevételével kereste, s állapította meg az iskola feladatát, munkáját. Pataki munkásságát elemezve az egyik neves kutatónk, Kovács Endre, 1962-ben azt állapította meg, hogy „Comenius nem volt hozzánk vetődött idegen, hanem a pataki négy év termékeny kezdeményezései révén hozzánőtt a magyar kultúra ügyéhez, történetünknek szerves részévé vált.” S azóta a kutatások azt is kiderítették, hogy Comeniusnak ennél szorosabb kapcsolata volt a magyarsághoz: magyar „Szeges” család sarja volt. Hatvankét éves volt, ami- , kor engedve hitsorsosai, a „Cseh Testvérek” sürgetésének 1654-ben elbúcsúzott Sárospataktól. Megható szép beszédében azt kötötte nyomatékosan az ittmaradtak lelkére, hogy vigyázzanak: a felépített alapokat megőrizve, céltudatos munkával, a lehetőségek jó kihasználásá- •> val, fejlesszék tovább az. iskola tevékenységét. Comenius művelődési, pedagógiai öröksége ma is előremutató, élő, jelent gazdagító és jövőt építő eszme, hagyomány, ezért ma is ható erő. Kívánatos, szükséges tehát, hogy hagyatékát a fejlődésnek, a műveltség alakulásának jelenlegi szintjén is megismerjük, feltárjuk, elemezzük és hasznosítsuk. Ezek adtak ösztönzést arra, hogy —•. Sárospatak kezdeményezésével — széles körű hazai összefogással megalakuljon a Magyar Comenius Társaság. A Társaság az egész országra kiterjedő hatókörrel dolgozik, s székhelye Sárospatak, bázisintézménye a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola. A Társaság nagy célt tűzött maga elé. Gondos gazdája kíván lenni a Comeni- usra, Comenius korára, utóhatására vonatkozó kutatásoknak. Ösztönözni akarja Comenius művelődéstörténeti, pedagógiai hagyatékának, tevékenységének és magyarországi hatásának sokoldalú feltárását, korszerű értelmezését, értékelését és felhasználását. Mindezzel szolgálni akarja a nevelés korszerűsítésére, a pedagógiai gyakorlat továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket. Fenti cél elérését a Társaság többféle módon tervezi. Tömöríti a comeniusi hagyományok feltárására törekvő kutatókat, szakembereket és mindazokat, akik a művelődés, nevelés korszerűsítését szívügyüknek tekintik és azt Comenius, s a vele rokon gondolkodók haladó tanításainak felhasználásával is igyekeznek megalapozottabbá tenni. Konferenciákat, felolvasó- és vitaüléseket szervez, pályázatokat ír ki. „Bibliotheca Comeniana” címmel kiadványsorozatot indít, melyben egyrészt Comenius Magyarországon írt műveinek megjelentetésére, másrészt a Társaság elért eredményeinek bemutatására törekszik. A sorozat 1. számát, a Sárospatakon írt egyik tankönyve, az Orbis pictus 1793. évi latin—magyar—német nyelvű kiadásának hasonmását az alakuló ülésen a tagok már kézhez is kapták. (E kötetről korábban már tájékoztattuk olvasóinkat.) A Társaság szorosan együtt kíván működni a történeti, művelődéstörténeti és neveléstörténeti kutatókkal, ezek szervezeteivel, továbbá a neveléssel, a nevelés továbbfejlesztésével foglalkozó szakemberekkel, gyakorló pedagógusokkal egyaránt. A távlati tervben szerepel a megfelelő külföldi szervezetekkel, kutatókkal való kapcsolat kiépítése is. A vezetőség azt is elhatározta, hogy Comenius születésének 400. évfordulója alkalmából, 1992-ben nagyszabású nemzetközi tudományos emlékülést szervez. A tervek között szerepel az is, hogy összegyűjti és az érdeklődők rendelkezésére, használatára bocsátja a fellelhető és jövőben megjelenő Comenius- irodalmat. A Művelődési Minisztérium által jóváhagyott alap- szabályzat rendelkezik a Társaság szervezetére, operatív munkavégzésére is. E szerint az elvi irányítás és ellenőrzés legfőbb szerve a közgyűlés, mely háromévenként ülésezik. A Társaság tevékenységét a közgyűlés megbízásából a vezetőség szervezi. Anyagi alapul szolgál egyrészt a tagdíj, az önkéntes adomány, másrészt pedig az egyéb lehetséges bevétel, például a kiadványok ára. Az alakuló ülés díszelnökké választotta Köpeczi Béla akadémikust, művelődési minisztert, s 6 évre az alábbiak szerint választotta meg a vezetőséget. Elnök: Huszár István, alelnökök: Ködöböcz József és Simon Gyula. Titkár: Göldy Ferenc. Jegyző: Gönczy Ákos. Pénztáros: Szabóné Fehér Erzsébet. Elnökségi tagok: Bakos József, Benda Kálmán, Üjszászy Kálmán. Választmányi' tagok: Bajkó Mátyás, Benke György, Csorba Csaba, Horváth Márton, Kardoss Béla, Kováts Dániel, Makkai László, Maller Sándor, Mészáros István, Ravasz János, R. Várkonyi Ágnes és Zibolen Endre. A számvizsgáló bizottság elnöke: Szentimrei Mihály, tagjai: Borsos Árpád és Oláh Katalin. A fentebb vázolt célok eredményes megoldásához kellő számú tevékeny tag közreműködése szükséges. Ennek megfelelően a Társaság nyitva áll mindenki (elméleti és gyakorlati pedagógus, neveléstörténeti, művelődéstörténeti, történeti szakember, szimpatizáns, érdeklődő) előtt, aki a Társaság elgondolásaival egyetért, a feladatok megoldásában valamilyen módon be kíván kapcsolódni, s felvételét kéri a tagok közé. E helyről is kérjük az érdeklődőket, a nevelésünk jelene és jövője iránt felelősséget érző nevelőket, kutatókat, más szakembereket: érdeklődésükkel, csatlakozásukkal, ösztönzésükkel, közreműködésükkel segítsék eredményesebben érvényesíteni a nagy iskolareformátor ma Is élő, éltető eszméit, pedagógiai hagyatékát, s ezzel együtt szolgálni nevelésünk hatékonyabbá válását. A jelentkezés, mindén érdeklődés a következő címre küldendő: Magyar Comenius Társaság, 3950 Sárospatak, Eötvös u. 7. sz. Ködöböcz József Tanbarlang Szakmai látogatásokra, tanulmányozásokra, oktatási, kutatási célokra költséges kiépítés nélkül is alkalmassá tehető a kisebb-nagyobb budai barlangok egyike-má- sika — állapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének munkatársai. Sőt — már kidolgozott programjuk szerint — a Mátyás-hegyi barlangot tanbarlanggá nyilvánítják majd, ahol a leendő barlangkutatók elsajátíthatják a technikai fogásokat, a szükséges alapismereteket. Az intézet csupán a főváros határain belül csaknem száz barlangot tart számon, ezeket — az ország többi föld alatti üregével együtt — folyamatosan vizsgálják, kutatják, s feltárják földtani, ásványtani, hidrológiai, klimatológiai és egyéb sajátosságaikat, értékeiket. A budai hegység barlangjai nemzetközi szempontból is figyelemre méltóak: nincs ugyanis a földön még egy olyan település, ahol ilyen nagy számban lennének ekkora méretű, s ennyire jelentős tudományos értékeket képviselő barlangok.
