Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESZAKMAGVMOIISZÄG AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 239. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. október 10. Miről tárgyalt a Minisztertanács? Kádár János találkozott Franz König bíborossal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Parlamentben találkozott és megbeszélést folytatott Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsekkel, aki a marxisták és katolikusok dialógusára érkezett Budapestre. Tanácsi vb-ülés Miskolcon Az árelierrőrök munkája A ki megműveli! Vágjuk rá öntudatosan mindahányon, kik annak idején a nagy történelmi változásokat közvetlenül átéltük, megharcoltuk. Meg persze azok is vágják, kik tanulták a történelmet, mivel a kérdés, a válasz ma már történelemnek számít. Valamiféle gond azonban már régóta jelentkezik földjeink megművelésével. Ez derült ki a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén is, melynek egyik izgalmas témájaként a haszonbérbe adás, a részes művelés, a tartós használatba adás vizsgálatainak tapasztalatairól szóló összegzés szerepelt. Talán a felsoroltakból is kitűnik: földjeink megművelésének ma is többféle változata lehetséges. Ezekbe a változatokba nagyon is belefér — jogszerűen belefér —, hogy éppen a mezőgazdasági nagyüzemek átadják a földek egy részét a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek, mivel — úgy tűnik — ők maguk, mármint a föld igazi értői, sokféle egyéb, ipari munkával vannak elfoglalva. A városok ipari, szellemi munkásai tehát zöldséget ültetnek, szőlőt művelnek, míg az igazi földművelők foteleket, tisztítószereket gyártanak, tévé-antennákat szerelnek, stb. Túlzás persze, hogyne lenne túlzás mindez, de azért nem annyira! Tessenek csak például megnézni, hogy éppen ezekben a napokban hány miskolci ipari munkás, mérnök, tanító, vasutas stb. indul Hegyaljára, hogy a „saját” részes, vagy haszonbéres szőlejét szüretelje, mit előbb a téesz megkapált, helikopterrel permetezett. A lényeg természetesen az, ami a bizottság tegnapi ülésén többször is elhangzott: ne legyen műveletlen föld! Hiszen kis országunkban nagyon is szükség van minden megtermelt értékre, mi nem engedhetjük meg magunknak a parlagföldeket. Mégis vannak. * Igaz, hogy éppen az imént említett művelési módok lehetősége miatt a parlagföldek területe csökkent, de azért mégis sok a gazos, gyomot termő terület. Néhány szám. 1977-ben megyénkben 5431 hektár volt parlagon, jelenleg pedig (idei év június 30-i adat) 1496 hektár. A csökkenés tehát örvendetes, még annak figyelembevételével is, hogy talán mégsem ennyire szép a menyasszony. Lehetséges: mégis nagyobb a számuk. Különben miért is javasolta volna a tegnapi ülés a szigorúbb ellenőrzést? És még ezen túl néhány érdekességet. Például azt, hogy a parlagföldek hasznosítását akár ingyenes átadással is lehetne, kellene szorgalmazni, hiszen ha már bizonyos területek nem kellenek az ilyenolyan művelési módokra, azokat még mindig jobb lenne bérmentve odaadni annak, aki vállalja. Rögtön mondták is: létezik jogszabály, mely alapján a három évig nem művelt területet öt évig most is bérmentve lehet átadni bárkinek! Lehetséges, hogy erről nem tudnak a tanácsok, vagy ha igen, nem adnak kellő tájékoztatást. Külön misét érdemelne — talán hozzáértőek meg is celebrálják — q miskolci földigénylők, kertigénylők ügye. A tegnapi tanácskozás körülbelül tíz résztvevője közül ketten elmondták, hogy a saját „farmjuk” (bérelt földterületük) közvetlen környékében 10—50 telek lenne még kialakítható ugyanerre a célra. A szünetben ugyancsak elmondta még vagy három ember: 4—5 éve van benn a város illetékes hivatalánál az igénylése ilyen kertre, de ... Pedig Miskolcon is bizonyára léteznek megműveletlen területek. Éppen Miskolcon. Ozdon, Kazincbarcikán, Leninvárosban ugyancsak sorakoznak az igénylők, de hiába. Vajon tudják-e — ugyancsak a már említett tájékoztatás kérdése -, hogy elérhető távolságokban is lehetne találni területet? A tanács hivatalnokának viszont egyszerűbb azt mondani: nincs. Hangzott el a tegnapi ülésen. Bízzunk benne, hogy ez így mégsem igaz. Priska Tibor A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője adott tájékoztatást : A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterelnökének meghívására Brüsz- szelben tett hivatalos látogatásáról. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a lakosság egészségi állapotáról, és határozatot hozott az egészség- megőrzés átfogó társadalmi programjának kidolgozására. Ugyancsak meghallgatta az Alkoholizmus Elleni Állami Tegnap, október 9-én, Juhász Péternek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága. A testület, melynek munkájában részt vett lványi Pál, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is, a XIII. kongresszus gazdaságpolitikai kérdésekben hozott határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól és a további tennivalókról, ezen belül is az arányosabb iparszerkezet kialakításának fontosságáról, az infrastruktúra fejlesztéséről folytatott konstruktív eszmecserét. A vita alapjául szolgáló írásos jelentéshez, mely átfogóan elemzi a megyében végbemenő gazdasági folyamatokat és a helyzet feltárása mellett megjelöli a továbblépés fő irányait, Fejti György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a pártbizottsági ülést előkészítő munka során az Bizottság elnökének jelentését, és kijelölte a további tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a hazánk környezeti helyzetéről: a föld, a víz és a levegő állapotáról szóló jelentést. Értékelte az utóbbi időben végzett tevékenység eredményeit, és meghatározta a további feladatokat. * A kormány ülését követően a Parlamentben tartott tájékoztatón Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője az újságírók kérdéseire is válaszolt. előterjesztés készítésébe bevonták a különböző társadalmi és tömegszervezeteket, a tanácsi és szakszervezeti szerveket, tudományos intézményeket; az tartalmazza a volt megyei vezetők, tapasztalt pártmunkások véleményét is. Rámutatott: a gazdaságpolitikai kérdésekben nozott kongresszusi döntések végrehajtásának megyei tapasztalatai a főbb tendenciák tekintetében azonosak az országossal, ugyanakkor alapvetően a megye nehézipari jellege, valamint kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai miatt a problémák, a feszültségek mélyebbek. Ezek feloldására három fő irány követése látszik célravezetőnek. Éspedig: az arányosabb iparszerkezet kialakítása, ezen belül a feldolgozóipar részarányának fokozása; a termelő és lakossági infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel az elmaradott térségek felzárkóztatására, mindezekkel összefüggésben az emberi tényezőkben, az (Folytatás a 2. oldalon) A miskolci fonoda — a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat önálló gyára — a város egyik legjelentősebb könnyűipari üzeme. Fennállásának több mint három évtizedében rangot, jó hírnevet szerzett magának a textiliparban. A gyár kollektívája többször elnyerte az lÉlüzem, illetve a Kiváló Gyár kitüntető címet. A fonoda viszonylag jó jövedelmét biztosít az ott elhelyez- kezdőknek, ám egyben magas követelményeket is támaszt velük szemben. Ezért, de főként a háromműszakos munkarend miatt az átlagosnál nagyobb a fluktuáció a gyárban, amely mind nagyobb terhet ró a törzsgárdára. Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap tartotta meg októberi ülését. A napirendi pontok között elsőként tárgyalták meg azt a jelentést, amely a miskolci pamutfonó munkaügyi, egészségügyi, kulturális és tömegsport helyzetéről készült. A testület rendszeresen megvitat egy-egy ilyen jelentést azzal , a nem titkolt céllal, hogy védje a gyárban dolgozók érdekét, segítséget nyújtson a problémák megoldásában. A fonodában a legfontosabb tennivalók egyike a fluktuáció mérséklése, az (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei pártbizottság Egy, a legszebb éveiben járó hölgy feldúlt arccal lépett be az építésvezető szobájába. Felháborodottan mutatta meg nemrégiben vásárolt szoknyáját, amelyen hosszú szakadás éktelenkedett. Kártérítést követelt, s keresetlen szavakkal adott hangot véleményének, amely szerint rettenetesen unja már a miskolci Széchenyi út rumliját. A malőr okozóját, egy kiálló szöget fél órán belül a helyére kalapálták, az igazát kereső hölgyet pedig az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat jogi osztályára kalauzolták. Kopogjuk le, eddig ez volt a legnagyobb baleset a miskolci Széchenyi út második szakaszának felújításán. A figyelmes munkának, s természetesen a szerencsének is köszönhetjük ezt. Rosszabbra számítottunk, hiszen a felújítás körülbelül háromszáz méteres szakaszán a korábbiaknál is jóval nehezebb, szűkösebb körülmények között dolgoznak az építők. Munkájuk rövidesen az eddigieknél jóval látványosabb periódushoz ér, s valószínűleg már a napokban megkezdhetik az északi oldal visz- szatöltését, később pedig a burkolást. Kedden kora délután Boncsér László építésvezetővel újra végigjártuk az építési területet, hogy ismét információkkal szolgálhassunk olvasóinknak az egész megye lakosságát érdeklő építkezésről. Ami legelőször a szemünkbe tűnt, az egy mérőműszer, nevezetesen a gazomét«- volt, amely 4.7 bar nyomást jelzett. — Több mint egy napja változatlan — mondja az építésvezető —. ami azt bizonyítja, hogy az új vezeték nem szivárog egyetlen ponton sem. Ezenkívül az északi oldalon elkészült a vízvezeték, s a többi, mélyebben futó közmű. A kibontott árok visszatöltésének tehát már nincs akadálya. Ezzel a munkával december elejéig szeretnénk végezni. A Széchenyi út akkor egy ideiglenes „burkolatot” kap. Kavicsot terítünk majd az északi oldalra, hogy megkönnyítsük a járókelők dolgát. A kavicsot később újra megbontjuk, de nem azért, mert rosszul szerveztük a munkát. Az ütemtervnek megfelelően ugyanis csak később helyezhetünk el néhány elektromos vezetéket. Azok körülbelül nyolcvan centiméter mélyen kerülnek majd a földbe. Ha az idő megengedi, s a díszburkolatot a Budapesti Mélyépítő Vállalat időben elkészíti, akkor az ÉÁÉV emberei már idén hozzákezdenek az északi oldal burkolásához. A kövek az első szakasszal ellentétben nem szürkék és sötétvörösek lesznek, hanem élénksárgák és vörösesbarnák. De mi a helyzet a Szemere utcai kereszteződésben? — Ott továbbra is rossz forgalmi körülményekkel kell számolni. A közműalagút betonozását ugyan rövidesen megkezdjük, ám ha befejezzük, rögtön megkezdjük a másik oldal bontását. Hasonló lesz a helyzet a villamossín esetében. Egy-két hónap múlva elkészül az új sínpár, de a szerelvények — munkaszervezési okokból — továbbra is csak egy vágányon közlekedhetnek majd. (udvardy) Miskolc, Széchenyi út Az ilyen és hasonló felvételeknek egyszer dokumentum értékük lesz. Nagy erejű munkagépek dolgoznak ott, ahol évtizedekig villamos fog közlekedni.
