Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12

1986. október 4., szombat

]

1.

t

1

1

1

I

I

I

I

1

I

t

]

I

I

í'

i

I

t

I

í

A KffiAKATBA LEVŐ

..mwwmmwt DIVAT BOLTBA

KAPHATÓK A HARMADIK ÜZLETBE ■! ; ZSOLCAÍ KAPU 14 SZ.

Táblák sűrűjében...

A sok dinnye úgy is behajt...

Bármerre megyünk, bárhová nézünk, táblákba, feliratokba ütközünk. Be vagyunk kerítve. Már nemcsak a kirakatok felett, hanem a kirakatok üvegén is olvashatjuk a vásárlásra ösztönző szöveget.

A tájékoztató jellegű táblák fontosak lennének. Tábla nélkül ugyanis nehéz boldogulni, de egy csomó útbaigazító jel tévútra vezet, vagy legalábbis megmosolyogtat.

Dobos Klára

képösszeállítása

Az OTP-nél talán diszkrétebbek ...

Egy kuka nem kuka ...

A tulaj’ biztosan nem Lőrincze Lajostól vett nyelvleckéket...

A módszer muzeális — az olaj jóízű

Eműdön ütik a napraforgót

Készült Hercz Jenő gépgyárában Miskolcon. Két gépen is büszkélkedik ez a felirat, abban a minj üzemben, amit ezekben a napokban adnak át rendeltetésének Ernődön. Dátumot a védjegyeken hiába keres akárki, így pontos korukat meghatározni lehetetlen, legfeljebb abból lehet kiindulni, hogy az újságíró a lassan már húsz éve lebontott. gyár fölött, két emelettel feljebb írja ezeket a sorokat.

Érsok István, az Emődi Szabadságharcos Termelő- szövetkezet elnöke:

— Amikor felvetődött a gondolat, hogy létesítsünk egy olajütőt, mindenki azt kérdezte, hogy jó, jó, de honnan szerzünk hozzá gépeket? Az ipar évtizedek óta nem gyártja a hagyományos technológia berendezéseit. A kis olajütők egymás után zárták be kapuikat. (Nemcsak megyénkben, hanem országosan is.) A szolgáltatásuk iránt egyre csökkent az igény. A nagyipari napraforgóolaj olcsóbb, így kiszorította a piacról a pörkölésből származó házi olajat. Mivel a gépekre nem volt igény, ócskavastelepekre, vagy múzeumokba kerültek. Manapság beszerezni egy ilyen üzem beindításához szükséges berendezést, már-már lehetetlen. Ha késlekedünk a döntéssel, egy-két év múlva talán nem is sikerül.

— Akkor ez az olajütő egy működő múzeum?

Elneveti magát: — Így is lehet fogalmazni. De olyan múzeum, ahol napi kétezer liter, kiváló minőségű olajat lehet préselni.

Patyolattisztaságú ez, az egykori gazdasági épületből kialakított kisüzem. Csillogó csempék, gondosan rendbe hozott, lefestett gépek, piros téglából összerakott pörkölő. Akármilyen hihetetlennek tűnik, ez a manufaktúra, a lehetőségek között korszerűnek mondható. Valkó Géza, az ipari ágazat vezetője:

— Mindenhol elektromos meghajtást alkalmazunk. Ezzel csökkentettük a zajt, s tisztább körülmények között dolgozhatunk. Szem előtt tartottuk az energiatakarékosságot, » hiszen a pörkölőt a hántolt maghéjjal fűtjük, így az üzemeltetéshez nem kell olaj, vagy szén, sőt kazánunkat — a központi fűtéshez — is ezPörkölik a napraforgót. Az eljárás szinte nem kerül pénzbe, hiszen a hántolás után a héjat használják fel tüzelésre.

zel a melléktermékkel tápláljuk.

Korszerű, milliárdokért épített ipari létesítmények mellett, hogy miért kell ez a kis olajütő? Érsok István így válaszol:

— Amikor elkezdtük az átalakítást, s kilométerek ezreit tettük meg, hogy a gépeket beszerezzük, még csak az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy a lakossági igényeket kielégítsük. Ugyanis a kombájnok munkája aligha nevezhető tökéletesnek. Aki a gépek nyomán mez- gerel, s összegyűjti a tányérokat, annak két-öt mázsa magja lesz a kamrájában, s ezzel a mennyiséggel olajütő híján nem tud mit kezdeni. Ahhoz, hogy adott területről minden mag bekerüljön, szükség van a miénkhez hasonló kis üzemekre.

Hogy miért kellenek erre a hagyományos iparra, alapozott üzemek, talán válasz, hogy az olaj literjéért a vásárlók hatvan forintot is hajlandók fizetni! Miben különb. ez a termék? Sűrűbb, beltartalmilag értékesebb, s különleges, semmivel nem összehasonlítható zamata van. De akárhogy számol a szakember, rá kell jönnie, a lakossági szolgáltatásból az üzem nem él meg. Átlagosan heti egy-két nap az, amikor az előjegyzések alapján annyi termény érkezik, hogy az üzem kapacitását arra a húsz órára le tudja kötni. Az elnök meg is jegyzi :

— Ezen mi is elgondolkoztunk, mert elvégre az olajütő létét csak a gazdaságosság döntheti el. Először úgy

tűnt, kínai falba ütközünk. Erre a termékre ugyanis nincs magyar szabvány. Először a Kermivel — Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézettel — kellene elfogadtatni termékünket, majd széles piackutató munkával megrendelőt szerezni, de ahhoz, hogy az olajat el is tudjuk adni, a lehető leggyorsabban egy palackozó

berendezést, s erre szolgáló helyiséget kellene megvásárolnunk, átalakítanunk. Elég reménytelennek tűnt a dolog.

Ám a Tszker (a Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája) lát, az ügyben fantáziát. Az emődiek terméke ugyanis nemcsak kiváló minőségű, hanem napjainkban egyedi, különleges zsiradék. Már az előzetes felmérések is azt bizonyítják, hogy egy nagy hírű országos cég hajlandó átvenni az itt termelt olajat, ha a termék megkapja a kereskedelmi engedélyt. Sőt a piackutatások alapján az export sem elképzelhetetlen. Az elnök hozzátette:

— Sürgősen építeni kellene egy palackozót. Nem a hagyományos műanyag, hanem üvegpalackokkal, ami a különleges minőséget jelzi. Mintegy hárommillióba kerülne, amire nincs pénzünk, de ha az üzleti szerződéseket aláírjuk, szerintem a beruházásnak nem lehet anyagi akadálya.

Természetesen ezek az elképzelések ma még csak vágyak.

Az emődi üzemnek csak azok a kistermelők örülhetnek, akik a hántolás, darálás, pörkölés után olajjá tudják üttetni az összeszedett, vásárolt napraforgót. Ök szívesen fizetnek a mázsánként háromszáz forintos díjért, hiszen harminc-harmincöt liter olajat vihetnek haza...

—kármán— Fotó: Laczó József

A sajtolás. A gép kora évtizedekkel mérhető, talán éppen ezért présel kiváló minőségű olajat.

Megjelent a Computerworld Számítástechnika

Uj szakorvosi rendi Edelénybeo

Űj szakorvosi rendelőintézet készült el Edelényben, amely nemcsak a várossá nőtt település, de a vonzás- körzetébe tartozó községek ellátását is szolgálja, t Az egészségügyi intézmény céljára korábban a nagyközségi tanács székházául szolgáló épületet alakították át mintegy 13 millió forint költséggel. Itt kapott helyet többek között a gyermek- gyógyászati rendelés, a fogászat, a terhes- és csecsemőgondozó. Az épületben kialakítottak fizikoterápiás kezelőhelyiséget is.

A korszerű ellátási elveknek megfelelően a szakrendelőt a kórházhoz integráL ták, amely ugyancsak a városi tanács kezelésében működik. A tüdőkórházi ellátás mellett itt 80 ágyas belgyógyászati részleget is kialakítottak, amely a környék betegellátását jelentősen segíti, ugyanakkor pedig tehermentesíti mind a miskolci, mind pedig a kazincbarcikai kórházak belgyógyászati osztályait.

A hazai lapkiadás történetében még újszerű, hogy vegyesvállalat próbál teret nyerni a magyar információs rendszerben. E tekintetben úttörőnek tekinthető a Computerworld Informatika Kft, amely az amerikai CWCI a Computerworld Co- munications Inc., a Lapkiadó és a Statisztikai Kiadó Vállalat együttműködéséből született. Az új lap: a Computerworld Számítástechnika első száma szeptemberben látott napvilágot, azaz jeleni meg az újságárusok standján. A frigy előzményeiről, a CW—SzT lehetőségeiről kértünk rövid interjút Futász Dezsőtől, a CW—SzT felelős kiadójától.

— Hogyan jött létre a magyar—amerikai vegyesvállalat?

— A CWCI, a világ 'legkiterjedtebb számítástechnikai kiadója magyar kapcsolatokat keresett. A szocialista országok közül eddig csak Kínában volt érdekeltsége, azonban keresték annak módját, hogy jelen legyenek az európai szocialista országokban is. Bizonyos előtanulmányok után Magyarországra esett a választás. Párizsi központjukon keresztül kerestek kapcsolatot számítástechnikában illetékes magyar intézményekkel, cégekkel. Tavaly februárban volt az első tárgyalás és idén februárban megalakult a vegyesvállalat. Az amerikaiak részesedése 49, a Lapkiadóé 26, a Statisztikai Kiadóé 25 százalék.

— Mit hozott ez az együttműködés a magyarok számára?

— A Számítástechnika havonta egyszer, hétezer példányban jelent meg, most a CW—SzT nagyobb terjedelemben, januártól már kéthetente jelenik meg húszezer példányban — szélesebb kitekintést nyitva a nemzetközi számítástechnikai világra. Mégpedig úgy, hogy a Computerworld rendelkezésére álló információkat mi is igénybe vehetjük. A naponta felfrissített adatbankból bármikor lehívhatunk adatokat, információkat.

— És miért jó ez a kapcsolat az amerikaiak szamára?

— Pillanatnyilag 26—27 országban van jelen a CWCI. Az ő számukra üzleti szempontból jelentős a vegyes- vállalat. Céljuk, hogy a világ minden pontján képviseltessék magukat. A Computerworld Informatika Kft. tagvállalatainak törekvése, hogy jól működő informatikai vállalatot hozzanak létre.

— Szeptember közepén jelent meg a Computerworld Számítástechnika című lap első száma. Nyilván kíváncsi volt, mennyire kelendő?

— Ahol szem elé tették az árusok, ott rövid idő alatt elfogyott minden példány. Azt tapasztaltam: nagy érdeklődés kíséri az újságot, a szakma jónak találja. Becslések szerint 150 ezer képzett számítástechnikai szakember dolgozik hazánkban. Nekik készül a CW—SzT, és nem a nagy- közönségnek. Az olvasónak bizonyos alapismeretekkel kell már rendelkeznie ahhoz, hogy megértse a szak- irodalmat.

H. T