Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1986. október 25., szombat megvenni! Ha Magyarországon manapság kiejtjük a szót: Merkur, az emberek többsége a gépkocsi-értékesítéssel foglalkozó vállalatra gondol, s nem naprendszerünk legbelső bolygójára. Mely utóbbin meglehetősen szélsőségesek a hőmérsékletek: plusz 400 és mínusz 100 Celsius-fok között váltakozik. Amennyiben a magyar- országi autóshelyzet és a bolygó között mégiscsak valamiféle kapcsolódást keresnék, akkor leginkább a szélsőségesség ötlik eszünkbe. Vagyis az égitest — emberi léptékkel mérve — borzasztó hőmérséklet-különbségeire és az autós „kórlap" ugyancsak jókora görbéire lehet gondolni. Ff kórlapon a legmagasabbra pedig a hiányt jelző vonal szökött. * Merkur — Mercurius: az ékesszólás, az utak, a kereskedelem istene, az istenek előhírnöke az ókori római mitológiában. * Hétköznap, reggel fél nyolc, miskolci Merkur-te- lep. Kevés még a mozgás a kerítésen belül, s kívül egyaránt. Nyolc óra előtt pár perccel világoszöld Trabant kanyarodik a kapu elé. A sofőr kiszáll a kocsiból, nézegeti. Talán éppen végiggondolja, menynyit szolgált ez a kis jármű, hová eljutottak ők ezzel ... — Leadja? Biccent, hogy igen. Majd magyarázólag hozzáfűzi: — Tudja, levizsgáztattam, most már viheti, aki akarja. — Érkezik az új? — Már otthon is van. Értékcsökkentett. Amúgy még várhattam .volna a Skoda átvételére ... A nyitás után Kalmár László, telepvezetőnek mondom: — Szeretnék írni az autókereskedelemről, annak mai állapotáról. — Nagy fába vágja a fejszéjét ... — mondja. Ezzel a telepvezető — gondolom — utalt a gépkocsibeszerzés körüli állapotokra. Mely állapotokat nevezhetjük nyugodtan áldatlannak, szövevényesnek. Hisz’ öt-hatéves autókért majdnem annyit kell fizetni —, s lám, mit szül a kényszer, a hiány? —, mint ;tíz évvel ezelőtt egy újért adtunk... Persze, az is idetartozik, hogy nem is mindig azt és olyan típust vásárolhatunk (új kocsiról lévén most szó), amilyet szeretnénk. Miért? Mert meggondoljuk. Elég megtekinteni az OTP-fiókokban az új gépkocsik átvételi időpontját feltüntető listát... De térjünk most vissza a gépkocsikkal teli telepre. Ahol évente mind több kocsi cserél gazdát. — Tavaly egészen pontosan 1730. Ebben az évben tervünk szerint, ez a szám 1820. Évente átlagban 100 kocsival többet veszünk át, illetve adunk el — sorolja az adatokat a telepvezető. — Ebből mennyi a háromévesnél fiatalabb jármű? — Űg>* 300—400 darab. — Adódik a kérdés: mivel tudvalévőén a fiatal évjáratúakat keresik a legtöbben, így előfordulhat, hogy egy kocsira több vevő jelentkezik. Kié lesz a kocsi? — Az ilyen kocsik 85 százalékát csereakció keretében értékesítjük. A fennmaradókat pedig bizományba vesszük át. E két módszeren kívül él még a sorsolás is. Ennek hatéves múltja van. Mindenesetre ez sokkal jobb, mint a „versenyfutás" volt — amikor azé lett a hőn óhajtott gépkocsi, aki hamarabb ért a „kiválasztotthoz” .. . — Milyen típusú kocsikat keresnek leginkább? — Ladát, Skodát, és még a Wartburgot. — Mennyi a haszna a Merkúrnak? — A Belkereskedelmi Minisztérium határozta meg a kereskedelmi árrést, méghozzá az eladási ár függvényében. Nevezetesen: 0—40 ezer Ft esetén 10 százalék, 40—70 ezerig 8 százalék, 70 és 90 ezer forintos eladási árnál 6 százalék, míg az e fölöttiekre 4 százalék. Átlagban 6 százalék jön ki. — Miskolcon és a megyében másutt is néhány esztendeje megjelent a konkurencia: a géemkák. Mit jelent ez? Változott-e valami jelentkezésükkel? — Az országban máshol sehol sincs annyi ilyen gmk, mint itt. Jön a kérdés: miért kell ennyi? Kinek jó ez? Ügy érzem, csak azt eredményezte, hogy a használt személy- gépkocsik ára felszökött. . . — Haragszik a géemkák- ra? — Egyáltalán nem. Csak sok van belőlük. De csupán egy dolgot említek: mi szavatosságot vállalunk az eladott kocsikért, ők nem. — Ez konkrétan mit jelent? — Ehhez tudni kell, hogy a jármű átvételekor úgynevezett műszaki állapotlapot állítunk ki. Minien kocsira. Amennyiben az ezen feltüntetett műszaki jellemzőktől különbözik a valós — mondjuk, rosszabb, — akkor ezt az állami javítóüzemek szakvéleményének mellékelésével a vevőnek jelezni kell központunknak. Ha jogosnak tartják azt, úgy vállalatunk az adódott költségeket kifizeti. — Már csak egy kérdés, ön, aki már évek óta gépkocsik eladásával foglalkozik, tehát bőséges tapasztalata van e téren, hogyan vélekedik: mi lenne a megoldás autóügyben? Mit kellene tenni azért, hogy ez a helyzet — melyből egyesek nagy pénzekre tesznek szert — megszűnjék? De legalábbis valamelyest javuljon ... — Talán mindenütt úgy kellene szabályozni az autókereskedelmet, mint nálunk, a vállalatnál. Végül is olyan kereskedelmi munkát kellene végezni mindenütt, mellyel az eladó és a vevő is elégedett. Ez, véleményem szerint, ha nem is oldja meg teljes egészében a jelenlegi helyzetet, de biztosítaná a normális autókereskedelmet... * „1982. január 1-jével, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1981. évi 15. sz. tvr-e alapján, új típusú gazdálkodó szervezeti forma jött létre. A gmk létrehozható minden olyan tevékenységre, amely nem sért kizárólagos állami monopóliumot.” * — Miskolcon mi voltunk az elsők, akik járműközvetítő géemkát alakítottunk — mondja Burek Szilárd, az Index egyik tulajdonosa. — Azt megelőzően milyen szakmában dolgozott, és egyáltalán: hogy jött ez az ötlet? — Eredetileg autószerelő szakmám van, de közvetlenül a géemká előtt gépkocsivezetőként dolgoztam. Az ötlet? Onnan adódott, hogy a Merkúrt monopolhelyzetben láttuk, a szabadpiacon pedig irreálisak voltak az árak. — Voltak? — Nem, nem. Ott ma is azok. — Önök, a Merkur áraihoz viszonyítva, drágábban adják az autókat. Ám az is igaz, hogy a Zsarnain kialakult vételáraknál kevesebbért. — Ez így van. Mi végül is azt az árat tesszük ki a kocsi szélvédőjére, amit az eladó kér. Természetesen irreális összegekbe mi sem megyünk bele. Ez nem is érdekünk, hiszen nem tudjuk akkor eladni. — Egy kívülálló azt gondolja, hogy önök mesés jövedelemre tesznek szert... Fanyarul elmosolyodik. — Hát igen . . . Nos, éppenséggel nem panaszkodom. Először is azért, mert azt csinálom, amit szeretek. Az anyagiakról egy szóban: megéri. Persze, azért itt azt is számításba kell venni — amit sokan elfelejtenek, amikor a pénzről van szó —, hogy a rezsink meglehetősen nagy. Télen és nyáron egyaránt. Tehát akkor is megvan az állandó kiadásunk, ha teszem azt, egy kocsit sem adunk el. A Merkur tőszomszédságában található a Négykerék géemká. Ennek kiállító területe már jóval nagyobb az előbbinél. — Átlagban 150 kocsi közül választhatnak a vásárolni szándékozók — ismerteti a telep befogadó- képességét Monoki László, a géemká közös képviselője. — Nyáron ez a szám 180 —200-ra is növekszik. — Sokan úgy vélekednek, hogy a géemkák megjelenésével még jobban felszöktek az árak . .. — Bizonyos mértékig ez igaz. Ha nem is úgy, ahogyan ezt az emberek elképzelik. Mert mi is történt? A járműközvetítő munkaközösségek alakulása előtt kizárólag a Merkur árszabályozó szerepe érvényesült. A géemkákkal kibővült a piac. Mi valahol a Merkur és a szabadpiac között vagyunk. — Milyen haszonnal dolgoznak? — A közvetítési díj 2— 5 százalék között mozog. Ez függ az eladási ártól. Hozzáteszem: bármennyi is lenne a hasznunk, az emberekben az van: mi maszekok vagyunk, és kész ... * „Szabadpiac, szervezetlen piac: szocialista gazdaságban a szervezett piac mellett, a lakosság jobb ellátása érdekében létrehozott piac.” (Űj Magyar Lexikon.) * Miskolc, Zsarnai piactér, vasárnap reggel 9 óra. Még érződnek az éjszakai lehűlés utóhullámai, de az égre pillantva, kiszámítható: ma is napsütéses, tiszta, őszi idő várható. Korántsem ilyen „tiszták” a kiállított kocsik árai. K-s rendszámú, kék Lada szélvédőjén virítanak á papirosra hanyagul odavetett számok: 240. — Kétszáznegyven forint? — próbálok humorizálni a járgányt szemlélge- tóhöz szólva. — Az! —1 mordul. — Az isten se látott ilyen árakat! Majd mélyet szív cigarettájából, s mérgesen arrébb áll. Ügy tűnik, tényleg igaz az, hogy az emberek többsége csak szórakozni jön ide. A komoly vevő — a komolytalan árak láttán — inkáhb eliramodik innen. Példa akad üzletkötésre is (bárha ez kevés, mint a fehér holló). Éppen egy nyolc év körüli Zsiguli ajtajai csapódnak, amibe öt testes férfi préselte bele magát, s még hallom egyikük hangját: — No, Lajoskám, akkor ezt kipróbáljuk. Aztán Lajoskám indít, csak úgy röppennek széjjel a népek ... — Mennyire tartották? — kérdem az egyik ottfelejtkezett bámészkodót. — Nem tudom. Csak pusmogtak itten egy kicsit, aztán már mentek is. Valószínű tehát, hogy valami reális árat mondott a kocsi tulajdonosa. Reális ár? Ebből van a legkevesebb. Néhány „díszpéldány” a valósakból, csupán ízelítőül, nem pedig idegesítésképpen. Nos: K-s Skoda 140 ezer forintért, T-s Skoda (piacra előkészítve, amúgy istenesen kiglancolva) 120 ezerért. De akinek extra járgányra szottyan kedve, ajánlható — extra áron — az a méregzöld Ford Sierra, me: lyet „csekély” 750 ezerért kínáltak. De vásárolható a piacon 1300-as Lada (pár napos), 230 ezer forintért. S akkor már szinte nem is érdemes tovább mérgesíteni senkit a potom 310 ezer pénzért majdnem „megszólaló” 1500-as, vadonatúj Ladával... (Tényleg: mennyi is az új ára?) Egy öregecske Wartburg motorját matatja, tapogatja a középkorú. Percek múltán kihúzza olajos kezét valahonnan a motor és a hűtő közül, mélyet sóhajt, s így szól: — Indítsa már be! Jó. Állítsa le! Na. Mennyi a végső ár, uram? Hatvannyolc? Ötvenötöt adunk érte, egy petákkal sem többet. Hogy annyiért nem adja? Akkor viszontlátásra! Szép „kiállású” Skodát nézegetek. Végül rászánom magam, és megkérdezem az árát. Mondja a gazda, hogy ennyi és ennyi. — És ezt komolyan gondolja? — kérdem, mire ő furán néz rám. Nézése olyannyira szúr, hogy szinte érzem a mellkasomon. — Nem kötelező ám megvenni! Ennyiben maradtunk. Mészáros István 1754—1831 Ipartörténeti panteon A gyáralapító , Fazola Henrik, a gyárfejlesztő fia: Fazola Frigyes mellett méltó helyet érdemel ipartörténeti panteonunkban a hámorok völgyének regényes életű hölgye: Fazola Henrik- né, született: Kari Tekla. Fazola Henrik egri lakatosmester első felesége, a nála sokkal idősebb szomszédnője: Linczin Anna Mária volt, Alforter György, egri iparosmester özvegye, akit a dokumentumok szerint üzleti szándékból vett feleségül Fazola, hogy távollétében műhelyének, javainak legyen gondviselője. Ez a derék asszony sokat betegeskedve halt meg a gyáravatás évében. Fazola Henrik a gyárala- pítást. megelőzően széles körű kapcsolatokat épített ki Ffger és Miskolc pénzesebb polgáraival, akik közül sokan társultak a részvénytársaságba. Miskolcon elsőként vásárolt részvényt Kari Ferenc, az Eszterházy Miklós gróf ezredében katonai sebészként működő főorvos, valamint a Bécsben, Mária Terézia testőrségében főhadnagyként szolgálatot teljesítő fia: Ottó. Feltehetően tizenhat éves lehetett Kari Ferenc Tek- l'a nevű lánya, amikor a rés^vénykötési ügyletek alkalmával megismerhette Fa- zolát. Lebilincselte az egri híres lakatosmester sokoldalú, markáns alkotó, egyénisége, Fazola Henriket pedig hatalmába kerítette a lány vonzó szépsége, tündöklő fiatalsága. Ezért tűnik indokoltnak az igyekezet, moly szerint Fazola Henrik első felesége halála után alig négy hónappal, 1772. október 5-én házasságot kötött vele. Tanúk voltak áz Egerben kötött esküvőn a két testvér: Fazola Lénárd és Kari Ottó. A dokumentumok szerint „a fiatalasszony követte őszülő halántékú 42 éves férjét abba a zord, de fenséges szentléleki vadonba, ahol a mássá körül, valamint lejjebb a hámorok tájékán, az új erdőtisztásokon csak most kezdett kinőni a földből néhány kőből, fából épített munkásház.” A korábban kényelemhez szokott fiatalasszony szerelmes vonzódással, az egyre nehezebb anyagi körülmények között is őszinte segítőtársa volt férjének abban a kegyetlenül egyenlőtlen harcban, amelyet az őt va- gyonilag tönkretevő, meg-: buktatni, félreállítani törekvő udvari kamarával szemben folytatott... Súlyos megélhetési gondokkal küzdve, fiatalon, alig 25 évesen maradt özvegyen két gyermekével, az ötéves Frigyessel és a pár hetes Borbálával. Fazola I-Ienrikné nem dobta el az özvegyi fátyolt, nem költözött el Hámor községből, hanem férje utolsó kívánságára az udvar részéről folyósított csekély 200 forintos évjáradékból nevelte fel gyermekeit. Frigyessel elvégeztette a selmeci bányászati-kohászati akadémiát, s nagy örömét lelte fia ragyogó műszaki karrierjében. Érthetően aggodalommal látta sorsa beteljesedését, érdemtelen bukását, miután küldetését teljesítette. Fazola Ilenrikné, Kari Tekla 1831-ben halt meg Hámorban 77 éves korában. A hámori romantikus hegyi temető óriás fenyői alatt ma is öntöttvas síremlék őrzi emlékéi a hűséges hitvesnek a következő, őszinte kegyelet szülte felirattal: „Itt nyugszik a völgy lakóinak anyja, Fazola Tekla, ki életében sokat vetett, keveset aratott. Adjon neki az ég gazdagabb aratást...” A gyáralapító hitvese nevét egyre többen veszik fel a kohászati és gépgyári szocialista brigádok. A sokat látogatott sírra is egyre több virág kerül... Kriston Béla Eredeti, ma már múzeumban őrzött síremléke Kari Teklának. anyja... Kari Tekla
