Észak-Magyarország, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. október 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP AZ ISKOLÁBAN SIMON S BASIC (8.) ZENEI UTASÍTÁSOK Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor megismerkedhetünk a zenei prograVOL n A hangerő beállítására használjuk. Az n a hangerő megadására szolgál (n- 0— WAVE h, b Egy szólam hullámformájának beállítására és egyéb műveletekre használjuk. , Aha hang megadására szolgáló paraméter. Ha h=l, akkor az 1. hangra, ha h=2, akkor a 2. hangra, és ha h=3, akkor a 3. hangra vonatkozik. A b egy bit-sorozat, amely nyolc 0-ból és 1-ből álló sorozat. így a megfelelő bit beállításával szabályozhatjuk a szinkronizálást, kiválaszthatjuk a hullámformát és beállíthatjuk a GATE bitet. ENVELOPE h, a, d, s, r A hang burkológörbéjének meghatározására szolgál. A burkológörbe a hang teljes lefutását jelenti, a megszólalástól, az elhallgatásig az idő függvényében. A burkológörbét mindhárom szólamnál külön-külön kell beállítani. MUSIC n, „K” A zene tempójának és a lejátszódó dallam megadására szolgál. Az n a tempó megadására szolgál (1—255 érték). Minél nagyobb az n értéke, annál hosszabb lesz az ütem. A „k” a dallam megadására szolgáló sztring (ez a kotta kódolt formában). A „k” sztring első karaktere megadja, hogy melyik hangot (X—3) szólaltatja meg. Ezt követi a lejátszandó zene. Egy hangjegyet' ilyen sorrendben kell megadni: a hangjegy neve (C, D, E, iF, G, A, H) (félhangokat a shift billentyűvel kell beírni) — oktáv (0—7) — tartam, a megszólalanPLAY n A MUSIC utasításban definiált dallam lejátszására használatos. Az n értéke 0, 1 vagy 2. Ha n=0, a zene leállítására szolgál. Ha n-—1, akkor először lejátssza a MUSIC utasítással megadott dallamok készítésével. Vegyük sorra az egyes utasításokat. 15). Ha n=0, akkor kikapcsoltuk a hangot. Ha n=15, maximális a hangerő. Ha a megfelelő bit magas, akkor a megfelelő effektus aktív, egyébként nem. bit funkció 7. zajgenerátor 1 6. négyszöghullám 5. fűrészfoghullám 4. háromszöghullám 3. teszt bit 2. ringmoduláció (háromszöghullám esetén) 1. szinkronizáció 0 GATE bit (SIMON’S BASIC ezt a bitet automatikusan vezérli). A h az a szólam (1—3), amelyre a burkológörbét akarjuk meghatározni. Az a (ATTACK) a felfutási fázis időtartama (0—15). A d (DECAY) a csillapodási fázis időtartama (0—15). Az r (RELEASE) a lecsengési fázis időtartama (0—15). dó hang hosszát adja meg (megadására a funkcióbillentyűk szolgálnak) Billentyű Tempó F, 1/16 F., 1/ 8 F;, 1/ 4 F-, 1/ 2 Ff, 1/ 1 F0 2/ 1 f7 4/ 1 F« 8/ 1 Az egyes hangok beállításánál a karakterek között szóköz nem lehet. A SHIFT és CLR/'HOME+ G billonty ű k.-egy üties lenyomása esetén az utolsó hangot kikapcsolja („k” a sztring utolsó utasítása lehet). mot, majd folytatja a program futását. Ha n=2, akkor a MUSIC utasítással előállított zenét kezdi el játszani, miközben a program tovább fut. Ez lehetőséget biztosít számunkra, hogy grafikus utasításokat zenei aláfestéssel kísérjünk. 10 VOL 15 20 WRVE 1>00100000 30 ENVELOPE 1,0,15,10,0 40 R^'TJIZICS^S^S«" 50 B$=" G5IIC5«5^5B35IC5 5E5 ^5■355" 60 B$=B$+" E5K55E55D5IK5 K5 BD5 ■3511" 70 B$=B$+" C5 ■E5SG5B355F5NF55E5 *-‘5 ■" 80 B$-B$+"G55E55C55D55C55C55C5HE5■“ 90 B$=BÍ+"F5*" 100 C$="C5HC5«" 110 MUSIC 8,fl$+B$+B$+C$ 120 PLflV 1 130 vOL 0, Velczdi Tamás 140 END villamos üzemmérnök Egy 2500 éves bronzedény, eredetileg méhsörrel volt tele. Képünkön: több alállomósos készülék szerelése A ‘ párizsi Louvre-ban • őriznek egy i. e. 3000- ből származó domborművet, amelyen Ur-Nina su- mér király látható családjával együtt, amint éppen sört iszik. A New York-i Pier- pon't-Morgan könyvtár is őriz egy i. e. 2900-ból való kőlapot: a „sumér sörivókat”. Ezek a sör legrégebbi és tudományosan is elismert „dokumentumai”. 4 A sör készítésére azután a sumérok a babiloniakat is megtanították. Hammurabi király i. e. 2000 körül kelt, 300 paragrafust tartalmazó törvénykönyve már szabályozza a sör árát és összetételét is, a csaposnőnek pedig — akkoriban ugyanis nők űzték ezt a foglalkozást —, vízbe fojtás terhe mellett tiltja a sör „pancsolását”. Az utolsó babiloni uralkodó, Nabukodonozor alatt a sör- íőzők már céhekbe tömörültek. Egyiptomban (amelyet régebben — tévesen — a sör hazájának gondoltak), e közkedvelt italnak több fajtáját készítették és külföldre is szállították. Az erre kijelölt üzletek a sört palackokban árusították. Feltalálását Osiris intennőnek tulajdonították, s ezért „az istenek italának” nevezték. Sok egyiptomi emlék maradt fenn a sörfőzésről. Az egyik legértékesebb, egy gizehi sírban talált, i. e. 2500-ból való, sörkészítőt ábrázoló szobor. A sörfőző kenyérpépet présel át egy szitán. Akkoriban ugyanis előbb megsütötték a kenyeret, majd vízben áztatták, dézsában szétnyomták és megfőzték. (Valószínűleg ebből a korból származik a „folyékony kenyér” elnevezés.) A görögök és a rómaiak sem vetették meg a sört, bár az ő fő italuk a bor volt. A germánok söréről Tacitus emlékezik meg, amikor lakomáikról és vendégszeretetükről ír. Közép-Európában a népvándorlástól Nagy Károly uralkodásáig az egyes háztartások maguk gondoskodtak sörükről. Elkészítése —, mint máshol is az ó- és a középkorban — a nők feladata volt. Nagy Károly, a frank birodalom megalapítója, már nagy figyelmet fordított erre a tevékenységre, és táborában ügyes sör- főzó férfiakat foglalkoztatott. A korai középkorban a földesül ak saját sörfözőt tartottak. A 9. században alakultak meg a híressé vált kolostori sörfőzdék. Készítményeik annyira kedveltek vOitak, hogy a szükségletet ki sem tudták elégíteni. A svájci St. Gallenban terminal adt egy hatalmas kolostor tervrajza 830-ból. Ennek három saját sörfőzdéje volt: az egyikben a szerzeteseknek, a másikban a St. Gallus sírját látogató zarándokoknak, a harmadikban pedig a lakosságnak főzték a sört. A 12. században már i külön kocsmák mérték a barátok italát. A „folyékony kenyér” öt évezredes múltja során sokféle alapanyagból és sokféle módon készült. A Nyugat- Európában hajdan élt kelták például különleges módon készült méhsörrel oltották a szomjukat. A távbeszélés lehetősé9 gére elsőnek 1854-ben Bourseul francia táv- írász gondolt". E gondolatát megkísérelte a gyakorlatban is megvalósítani, de nem sok sikerrel. A telefon szó is Bourseul-től származik, a tele (messze) és a fon (hang) szavak összetételeként. Az első használható távbeszélőberendezést Alexander Graham Bell készítette 1875-ben, és a két évvel későbbi telefon az Edison-féle szénmikrofonnal kiegészítve — alapvető működése tekintetében semmiben sem tért el a ma használatostól. A kézibeszélőben elhelyezett mikrofon a beszédet villamos jelekké alakítja, ezek a készülékeket összekötő vezetéken tovaterjednek, majd egy hallgató — a kézibeszélő másik tartozéka — az eredetivel azonos beszédhangokká alakítja visz- sza őket. Eleinte csupán két közeli hely — üzlethelyiségek vagy irodai szobák stb. — között lehetett beszélgetést folytatni. Puskás Tivadar zseniális ötlete a telefon használhatóságát kiterjesztette, és ezzel elterjedését is meggyorsította. ö a két készüléket összekötő vezetéket „elvágta"’, és közéjük iktatta a központot. Ettől kezdve a készüléket nem egymással, hanem egy központtal kötötték össze; az egy-egy városban, körzetben levő készülékek vezetékeit egy központi helyre vezették, és ott a kezelők feladata lett, hogy a beszélgetés idejére kapcsolatot teremtsenek. Puskás Tivadar tervei szerint 1877- ben Bostonban helyezték "üzembe az első központot. Az első budapesti központ pedig a mai József Attila utcában 1881. május elsején kezdte meg működését. Az első központokban a kezelők „központi csatiéval” —- így nevezte ezt Puskás Ti\ adar — hozták létre a beszédkapcsolatot. Ez a központi csatló egy fémlemezekből készült rács volt. amelynek keresztezési pontjaiban a függőleges és vízszintes lemezeket egymástól elektromosan elszigetelték, és mindkét lemezt' átfúrták. Minden előfizető vonalát egy vízszintes és egy függőleges lemezben rögzítették, és így a keresztezési pontokba helyezel!. fémdugókkal bármely előfizető között fémes ösz- szekcUetés, — azaz beszéd- l'ipesolatot lehetett létesíteni. Az előfizetők számának növekedésével a központi csatló olv mértékben megnövekedett, hogy kezelése szinte lehetetlenné vált. Ezért olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a lemezek helyett a. készülékek vezetékei egy- egy kapcsolóhüvelyben végződnek. és ezeket hajlékony zsinórral kötötték össze kap^ csokiskor. A fejlődés ezután gyorsabbá vált. Létrehozták az automata központokat, ahol már nem volt szükség kezelőkre, ma pedig már ott tartunk, hogy az egész világ hívható a szobánkból, minden emberi beavatkozás nél- . kül, a hang pedig olykor x műholdak közbeiktatásával tes/i még több tízezer kilométeres útját. A készülékek is egyre tetszetősebbé, egyre „okosabbá” váltak, több színben kerülnek forgalomba. Az agy vérellátása és a koffein A koffeint élénkítöszerként ismerik, ezert azt várhatnánk, hogy fokozza az agy vérellátását, holott ennek épp az ellenkezője következik be. Egy amerikai pszichiáter szerint az egy-két csésze kávéban levő koffein számottevően csökkenti az agy vérellátását, anélkül, hogy hatna a kedélyállapotra. A kávénak az agyi vérellátást csökkentő hatásáról eddig is tudtak, ezért a migrénes rohamokat kávé itatásával is igyekeztek mérsékelni. De az amerikai pszichiáter kísérlete az első, amely emberen vizsgálta a szájon keresztül a szervezetbe bekerülő kis adagú koffein hatását. A kutató kilenc, önként vállalkozó egészséges emberrel 250 mg koffeint tartalmazó tablettát nyeletett le — ennyi koffein van egy-egy csésze frissen főzött kávéban —. hétnek pedig 500 mg-ot tartalmazó tablettát adott. Harminc perc múlva mindkét csoportban 20—25 százalékos agyi véráramlás-csökkenést tapasztalt. ^Ellenben nem csökkent az agy vérellátása az ellenőrzési (kontroll-) csoportban — ennek nyolc tagja hatóanyag nélküli tablettát nyelt le. (A kísérleti személyek természetesen nem tudták, hogy tablettájukban van-e vagy nincs koffein.) A koffeinnek az agyi vérellátást ■csökkentő hatása az egészséges ember szempontjából nem hátrányos, az azonban tisztázandó, hogy az agyi erek betegségeiben, így az agyérelmeszese- désben szenvedőket vagy azokat nem károsítja-e, akik agyvérzés után lábadoznak. * TUDOMÁNY - TECHNIKA- * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA 4c TUDOMÁNY - TECHNIKA 4c TUDOMÁNY - TECHNIKA 4c
