Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. szeptember 9., kedd A képernyő előtt Lovashadsereg, meg kisvasút Nem mondhatni, hogy túlságosan gyakori vendég lenne képernyőnkön Iszaak Babel, illetve valamelyik elbeszélésé­nek tévéváltozata, pedig Lovashadsereg című novellaciklusa alighanem igen gazdag forrásul szolgálhatna. Ezért vártam fokozott érdeklődéssel szombaton este A nagyhét adását, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Magyar Televízió közös produkcióját, amelynek alapjául Babel Lovashadse­rege szolgált. Ott volt ő maga is a játékban, ha nem is köz­ponti alakként, hanem a kigűnyolt, kegyetlen tréfáknak is kitett Mitya Ljutov, a szemüveges egyetemista, az önkéntes vöröskatona, aki nem írnok, hanem harcos szeretne lenni, igazán emberi figurájában. Az odesszai születésű, hányatott sorsú Bábelt sok írói kudarc után Gorkij fedezte fel és se­gítette a publikáláshoz. A polgárháború idején részt vett a Bugyonij vezette első lovashadsereg lengyelországi hadjára­tában. A Lovashadsereg című, 1937-:ben publikált novellás- kötetének darabjai az itt szerzett élményeken alapulnak. Babel nem a polgárháborút elemezte, nem csataképeket adott, hanem olyan mozzanatokat ragadott ki, amelyek ösz- szességükben adnak markáns képet erről a hadjáratról, anélkül, hogy hősöket glorifiikálna, a háború árnyoldalait elkerülné. E novellák szereplői hús-vér emberek, erények­kel és hibákkal, heves intézkedésekkel, átgondolt tettekkel és forrófejű megnyilatkozásokkal; a hadsereg katonái még nem alkotnak homogén tömeget, még sokféle ember áll a sorokban, még izzik a gyűlölet a volt cári tiszttel szemben, aki a bolsevikokhoz állt, s még igen gyorsan ítél a bíróság­gá változó parancsnok, és az éles kard sem késlekedik a ha­lálos ítélet végrehajtásában. így volt 1920-ban, s sokan nem szívesen vették, hogy Babel ezt így is ábrázolta. — A zala­egerszegi színház társulata vállalkozott rá, hogy az e no­vellákból írt drámát bemutassa, illetve kamerák elé vigye. Ruszt József írta, illetve alkalmazta televízióra és rendezte is A nagyhét címmel ezt a Babel-adaptációt. Az előadásból az a lengyelországi hadjáratban részt vevő lovashadsereg állt előttünk, amelyet Babel megörökített. Az egyetlen hely­színen játszódó játék meg tudta éreztetni a csak említett, de nem látott epizódokat is, például Mitya Ljutov próba lo­vaglását szinte láttam, amint visszatért a színre. A temp­lomfestő rezonőr-kommentálásával még plasztikusabbá tett játékban ott voltak a kor jellegzetes szereplői, ott munkál­tak a szereplők magatartásában a roppant heterogén társa­dalmat megszemélyesítő figuráik indulatai a forradalmár ön- feláldozásától a lapuló ellenség árulásáig; megérződött a harci tapasztalatlanság, a bizalmatlanság, jelen volt a szer­zési vágy és az elszánt harci kedv. Szóval minden, ami azt a híres, Bugyonij vezette első lovashadsereget jellemezte. Hat és fél évtized telt el az ábrázolt cselekmények óta. Kö­szönet a Magyar Televíziónak, meg a zalaegerszegi teátris- táknak, amiért e történelmi szakaszt színpadra, illetve ka­merák elé idézték, s ráadásul ilyen érzékletes, feszült drá- máiságú, élményt adó előadásban. * A következő téma, amire az elmúlt hét műsorából emlé­keztetni szeretnék, nem művészeti jellegű, de igen sokakat érintő. Az Ablak című közönségszolgálati magazinműsorban immár nem először szerepelt a megszüntetett kisvasutak ügye. Most azért is érint bennünket közelebbről, mert ép­pen megyénk egyik fontos közlekedési vonaláról volt szó, a hegyközi kisvasúiról, amelynek megszüntetése előtt egy emberként tiltakozott a messze környék, tiltakoztak a me­gyei vezető szervek is. Mégis végrehajtottak egy 1968-as ál­lásfoglalást tizenkét-tizenhárom év késéssel, amikor már a más helyeken, sőt éppen e vasútvonal másik, bodrogközi ágánál szerzett tapasztalatok ellentmondtak a koncepció he­lyességének. A műsorban megidézték és archív felvételeken bemutatták a megszüntetéskor készült riportokat, szembe­sítették arz aklcor megfogalmazott aggodalmakat a mai való­sággal, bizonyítva: elhamarkodott volt már akkor megszün­tetni ezt a vonalat, sőt azonnal, stréber buzgósággal felszed­ni a síneket is. Nem irigyelhettem a MÁV Vezérigazgatósá­gának a képviselőjét, aki a stúdióiban képviselte intézményé­nek álláspontját. Lehet, hogy már végleg „eső után köpö­nyeg” módon esik szó a hegyközi 'kisvasúiról. Vagy még­sem? Igaz, vannak még az országban máshol is az. 1968-as állásfoglalással halálra ítélt kisvasutak, talán azok élete meghosszabbodik a riportban hallott érvek segítségével. Sok tanulsággal szolgált ez a riport nemcsak a kisvasutak ügyé­ben, hanem a lakosság véleményének előzetes kikérése dol­gában, a mindennapos demokrácia gyakorlatában, annak el- engedhetetlensége felismerésében és a- deklaráláson túli al­kalmazásában is. Benedek Miklós Hézső Ferenc-kismoitográfia Atomerőművi szakközépiskola Az átadással egybekötött tanévnyitón száznegyven első­éves volt jelen, és kezdi meg tanulmányait az ország egyet­len ilyen jellegű tanintézetében. A szakmai ismereteket az atomerőmű állományában dolgozó mérnökök és tanárok tanítják. Az iskola fenntartását is az atomerőmű vállalta. „Tehú”-val vagy anélkül? HŰSOROK Hézső Ferenc hódmezővá­sárhelyi festőművészt a to­kaji nyári művésztelepen is­mertem meg vagy másfél évtizede, vagy régebben. Rendszeres vendég ott a szakkörvezető művésztaná­rok táborában. Többször be­szélgettünk, nemegyszer ír­tam is róla. Mindezt azért jegyzem fel, hogy megindo­koljam, miért olvastam kü­lönös érdeklődéssel a Kép­zőművészeti Kiadó népszerű Mai magyar művészet soro­zatában, annak 85. darabja­ként megjelent kismonográ­fiát a művészről. A kismonog­ráfiát Kristó Nagy István írta, aki ugyancsak hódme­zővásárhelyi, akárcsak Hézső és az olvasó nagy örömmel tapasztalhatja, hogy a so­rozatnak ez a kötete első­sorban baráti, személyes emlékezés keretében rajzol­ja fel a művész pályaképét. mintsem a monográfiák ki­csit hűvöskés távolságtartá­sával élne. Ez a vonása vi­szont egyben külön értéke is a kismonográfiának. Egy­huzamban kell végigolvas­ni, nehéz letenni, s a lát­szólag könnyed emlékező hangú írásból nagyon pon­tosan áll elénk a szegény­sorból kiemelkedett, a hód­mezővásárhelyi művészeti hagyományokkal egy idő után szakító művész útja, annak fordulatai pedig konk­rét művek rövid ismerteté­sében, bemutatásában tükrö­ződnek. A kötet — a sorozat ha­gyományai szerint — 25 fe­kete-fehér és 16 színes rep­rodukciót, angol nyelvű ösz- szefoglalót és képjegyzéket is tartalmaz. Érdekes, jól hasznosítható könyvecske. (bm) Az ország 3079 települése közül 2740-ben a lakosság többsége megszavazta a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás bevezetését. 149 telepü­lésen a tanács nem kezde­ményezte a hozzájárulás megállapítását, 65 települé­sen még nem zárták le a témát, s eddig csupán 125 községben és városban mondtak nemet a tehóra. Németh Zoltán pénzügy­minisztériumi osztályvezető adta ezt a tájékoztatást a közelmúltban egy kerekasz- tal-beszélgetés során. Ugyanott mondta el dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke, hogy a teho kilencvenszázalékos el­fogadása — hiszen ilyen az arány — társadalompoliti- kailag lényegesen többet je­lent az így befolyó évi 800 —900 millió forintnál, hi­szen a lakosság akaratát és segítő szándékát fejezi ki. A „tehó”-val vagy anél­kül eldöntése természetesen a községek és városok lakói­nak szuverén joga. Az is tény, hogy — ugyancsak el­hangzott az említett beszél­getés alkalmával — a VII. ötéves terv időszakában a településfejlesztési hozzájá­rulás a tanácsok bevételé­nek nem jelentős része. Az a 149 település, ahol nem is kezdeményezték, s az a 125, ahol nemet mondtak rá, bi­zonyára elboldogul majd a hozzájárulás nélkül is. Mégis érdemes felfigyelni arra, hogy mi van a hoz­zájárulásról váló lemondás hátterében. S az is tanulsá­gos, hogy számos helyen mi­ért múlott csak néhány szá­zalék „nem” szavazaton a „teho” sorsa. A tapasztalatok szerint alapvető kérdés volt az iga­zán népszerű, a lakosság többségét érintő közérdekű célok megválasztása. Ahol ezt nem sikerült már elő­zetesen kipuhatolni, ott még a valóban hasznos, a nagy többség érdekeit szolgáló lé­tesítmény ígérete sem nyer­te meg az embereket. Volt olyan város, ahol például az idősek helyzetét javító szo­ciális központ, úttörő nyári tábor, iskolaépítés, biztonsá­gos vízellátás került az el­érendő, támogatásra váró cé­lok közé, mégis csak fele arányban voksolt mellette a lakosság. A sokféle vonzó cél bizonyára megosztotta a szavazatokat az érdekviszo­nyoknak megfelelően, s ez volt az oka a sikertelenség­nek. Másutt, ahol kezdettől fogva megígérték, hogy a befolyó összeget a tanácstagi alapba helyezik, s a lakos­ságot közvetlenül érintő cé­lokra fordítják, ez az arány jóval kedvezőbben alakult. Elmondták a Hazafias Népfront e munkára felkért aktivistái és a bevont segí­tőtársak azt is, hogy sok múlott a beszélgetések tó­nusán, a meggyőző érveken, vagyis a felvilágosítást nyúj­tó személyen, annak felké­szültségén és bizalmat éb­resztő szavain. Egyáltalán a megfelelő tájékoztatáson, a demokratikus légkör kiala­kulásán, vagy ennek hiá­nyán. Ahol a tanácstag nem vette azt a fáradságot, hogy legalább házcsoportonként beszéljen a választóival, ott az a látszat alakult ki, hogy a tanácsi szerveknek sem fontos ez az egész. Mint a későbbi értékelés során ki­derült, volt olyan városrész, ahol a házfelügyelő csönge­tett be a kérdőívvel, s ő is szedte össze — minden ma­gyarázat nélkül — a papí­rokat. Akadt olyan lakóház is, ahol a levélszekrényekbe dobálták be a kérdőíveket, s azok beküldését az illető öntevékenységére bízták. Bi­zonyára az ilyen és ehhez hasonló módszerek is közre­játszottak abban, hogy az ilyen helységekben a hozzá­járulást nem szavazta meg a lakosság. Felmerül a kérdés, vajon szabad-e ilyenkor is a „köz­akarat” érvényesülését látni a sikertelenségben. Azt hi­szem, hogy sokkal célrave­zetőbb a tényeken okulva a nyílt község- és várospoliti­ka módszerein, lehetőségein elgondolkodni. Mert akár­mennyire is „nem számotte­vő” a befolyó összeg, az iga­zi nyereség vagy a veszteség nemcsak forintokban mér­hető. A lakossággal való párbeszéd — a választás óta ilyen méretekben aligha ke­rült erre sor — termékenyí­tő hatását ez esetben is ne­héz volna túlbecsülni. Érdemes (lennej összegez­ni a családoknál lefolyt be­szélgetések legfőbb tapaszta­latait, az ott elhangzott ész­revételek — a teho „intéz­ményét” illető általános vé­lemények — lényegét. Nyug­díjas pedagógus ismerősöm például, mások aggodalmát is tolmácsolva, az egyenlős- di ellen emelt szót. Szerinte a jövedelmek szerinti diffe­renciálás volna igazságos, bár az kétségtelenül na­gyobb adminisztratív mun­kát hárítana a tanácsokra. Akadtak, nem is kevesen, akik a pénzösszeg „megvált­hatóságának” lehetőségeire hívták fel a figyelmet, mondván: sok olyan szakem­ber van, aki szívesen ledol­gozná a hozzájárulási össze­get. Lehet, hogy az ilyen módszerek már keveredné­nek a társadalmi munka szervezésével, de ki tudja, hátha éppen a rugalmas megoldások teremthetnék meg az egész lakosságot mozgósító — a célok eléré­sét segítő — nagy, népi ösz- szefogást. Mindenesetre a figyelem a hozzájárulást megszavazó helységek felé fordul, hiszen most válik el a gyakorlat­ban, mihez is kezdenek ez­zel a lehetőséggel, mint a demokratizmust is segítő po­litizálás egyik eszközével. Reméljük, hogy az ötven százalék körüli „eredmény” miatt visszahúzódók sem ki- bic módjára lesik ezt az erőfeszítést, hiszen amit el­mulasztottak, az mégiscsak vesztesége lesz idővel a kö­zösségnek, a helység lakói­nak. F. T. P. rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! Ze­nés műsor. — 8.05; Műsorismer­tetés. — Kb. 8.15: Mai kulturá­lis programok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Dalposta. — 10.05: Két­keréken Magyarországon. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.54: Előadja n szerző. — 11.36: a planétás ember. Regény. io. rész. — 12.45; A Morankov-hegy éneke. — 13.00; Operaáriák. — 13.20: Baross Gá­bor népzenei feldolgozásaiból. — 14.10; Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arc­képek a lengyel irodalomból. — 15.18: Daljátékokból. — 15.40: Tudnivalók utazóknak. — 16.05: Műsor beteg gyerekeknek. — 17.00; A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17.30: Ka­marazene. — 17.45; A Szabó csa­lád. — 18.15: Esti mese. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.30; Esti Magazin. — 19.15: „Mosolygó Parnasszus". — 20.25: örökzöld dallamok. — 20.58: Beszélgetés Jodál Gáborral. — 21.30: fcok- szemközt az egészségről. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Németh Mária énekel. — 22.51: Sorsok mikrofon előtt. — 23.01: Évszázadok mesterművei. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika — 9.05: Népközben. — 12.10: Fúvós­zene. — 12.27: Népdalkörök felvé­teleiből. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 14.00: Az ón rádióm. — 15.05: Dobsa Sándor zongorázik. — 15.20: Kömyvről-könyvért. — 15.30; Csúcsforgalom. — 17.20: Tudósítás az országos tenisz- és kerékpárbajnokságról. — 17.30: Mint(a) film. 18.30; Jennifer Rush énekel. — 19.05: Csak fia­taloknak! — 20.00; Norvégia—Ma­gyarország labdarúgó-mérkőzés. — 20.50: Nóták. — 21.00: A Va­tikán titka. 14. rész. — 21.25: Köz­vetítés a márványteremből. — 22.30; Tone Jansa dzsesszegyüt- tese játszik. — 23.20: Arany Orfe­usz. Gála. — 24.00; Rézfúvós­négyesek. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.08: Bellini operái­ból. — 9.45: Kamarazene. — 10.35; Joe Meek és társai. I. rész. — 11.35; Operafelvételek. — 12.14: Kamaramuzsika. — Közben 13.05; Zenés* szomszédolás. — 13.20: A kamaramuzsika folytatása. — 14.07: Mahler; VIII. szimfónia. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Muzsi­ka gyerekeknek. — 16.00: Üj kó­rusfelvételek. — 16.28: Pablo Casals kamarazene-felvételeiből. — 17.26: Egy időben, több stilus- ban. 5. rész. — 18.30: Szerb-hor- vát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: Romantikus zene. — 20.55: Operaáriák. — 21.25: Rock­fesztivál. 3. rész. — 22.00: Liszt Ferenc zongoraverseny. 2. rész. — 22.44: Kötélen a Niagara fölött. Színmű. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Az MSZMP DIGÉP Pártbizottsága végre­hajtó bizottsági ülésén az üzem- egészségügy helyzetéről hallga­tott meg tájékoztatót. — A Sá­rospataki Városi Tanács V. B. a városfejlesztési, idegenforgal­mi és műemlékvédelmi bizott­ság munkájáról hallgatott meg beszámolót.) — 18.25—18.30: Éap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna.— 8.30: A világ tetején. Angol dc- kumentumfilm-sorozat. — 9.20: Telepódium. — 10.30: Képújság. — 16.05: Iskolatévé. — 16.40: Hírek. — 16.45: Három nap té­véműsora. — 16.50: Vikingek. Angol filmsorozat. — 17.20: 20 a csúcson, a Magyar Televízió slágerlistája. — 17.50: Tévébór- ze. — 18.00: A Bolgár Népköz- társaság nemzeti ünnepén. — 18.20: Képújság. — 18.25: Ipar­világ. — 118.50: Mini-Stúdió ’86. — 18.55: Reklám. — 19.05: Té­vétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Rab­szolgasors. Brazil tévéfilmsoro­zat. — 21.10: Betűreklám. — 21.15: Stúdió ’86. — 22.15: Fel­kínálom — népgazdasági hasz­nosításra. — 23.05: Híradó 3. — 23.25: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.30: Sakk-matt. 18.50: Képújság. — 18.55: Nor­Árpád-kori kohót tártak fel a miskolci Herman Ottó Mú­zeum munkatársai Trizs- Vörössáron. A lelőhelyet a 60-as években fedezte fel a helybéliek útmutatása alap­ján dr. Nováki Gyula és dr. Vastag Gábor, akik Észak- Magyarország vaskohászatát kutatták. (Ennek alapján indult most meg az ásatás, ildáig már si­került egy teljesen ép ko­végia—Magyarország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. A szünet­ben: Reklám. — 20.45: Körzeti adások. — 21.50: Reklám. — 21.55: A mester. Bolgár tévé­film. — 23.05: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. — 10.00: A lel­kiismeret dolga. Tévéjáték. — 11.10: A rendőrség nyomoz. — 11.15: A televízió diszpécserszol­gálata. — 11.45: Hírek. — 15.50: Hírek. — 15.55: Iskolatévé. — 16.15: Sportrevü. — 16.45: Hir­telen tények. Szovjet tudomá­nyos ismeretterjesztő kisfilm. — 17.30: Nyugat-szlovákiai maga­zin. — 17.55: A szénfejtés auto­matizálásának jövője. Riport­film. — 18.40: Távlatok. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: önöknek, csak önöknek, bányászoknak. — 20.25: Többé már nem csinálja. Amerikai filmsorozat. — 21.25: Űrséta. — 21.55: Emlékezés Ale­xander Moyzesra, születésének 80. évfordulóján. — 22.50: Hí­rek. 2. MŰSOR: 16.45: Hírek. — 16.50: Ház egy nap alatt. Ri­portfilm. — 17.15: Rajzfilmek. — 18.00: Tévésorozat. — 18.30: Az ezredforduló nemzedéke. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Női röplabda-világbajnokság. mozi BÉKE: Indiana Jones és a végzet temploma, szí. amerikai kalandfilm, 14 év, kiemelt, III. helyár! Kezdés: nlO és Í12 óra­kor. Az elvarázsolt dollár, szí. magyar, III. helyár! Kezdés: f3 órakor. A Saolin templom mise­ruhája, szí. kínai—hongkongi kalandfilm, kiemelt, III. helyár! Kezdés: f5, Í7 és f9 órakor. — KOSSUTH: A Saolin templom miseruhája, szí. kínai—hong­kongi kalandfilm, kiemelt, III. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. Indiana Jones és a végzet temp­loma, szí. amerikai kalandfilm, 14 év, kiemelt, III. helyár! Kez­dés : f8 órakor. — TÁNCSICS: A cápa, szí. amerikai katasztró­fafilm, 16 év, III. helyár! Kez­dés: f4 órakor. Tűzvonalban, mb. szí. amerikai politikai kri­mi, 14 év, II. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Bombajó bokszoló, mb. szí. olasz vígjáték, 14 év, III. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Szamuráj­háború, szí. japán, 14 év, II. helyár! Kezdés: f7 órakor. Embriók, magyar, 14 év! Kez­dés: f5 órakor. — FÁKLYA: Jöjj és lásd I—II., mb. szí. szovjet, 16 év, dupla helyár! Kezdés: 6 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Az Ezüst-tó kincse, mb. NSZK. Kezdés: 15 órakor. — PETŐFI: Nincs kettő négy nélkül, mb. szí. olasz kaland­film, kiemelt, III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — TA­POLCA, ADY: Lady Chatterley szeretője, mb. szí. francia—an­gol film, 18 év, III. helyár! Kezdés: í7 és f9 órakor. — TO­KAJ DISCOMOZI: Kicsi, de szemtelen, mb. szí. olasz, 14 év! Kezdés: f7 órakor. — VASAS, PARK: Hátsó ablak, mb. szí. amerikai krimi, 14 év, III. hely­ár! Kezdés: f9 órakor. — SZIR­MA: Az öszvér nem megy es­küvőre, mb. szovjet vígjáték. Kezdés: f6 órakor. — KAZINC­BARCIKA, BÉKE: Zsaroló zsa­ruk, mb. szí. francia, 14 év, III. helyár! Kezdés: 4 és 6 óra­kor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Mesebolt, mb. szí. NDK ifjúsá­gi. Kezdés: 5 órakor. A smaragd románca, mb. szí. amerikai ka­landfilm, III., kiemelt helyár, 14 év! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: A part I—II., szí. szovjet, dupla helyár! Kez­dés: f6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Egy bolond százat csinál, magyar. Kezdés: 6 óra­kor. — SÁROSPATAK, RÁKÓ­CZI: Vera és a férfilátogatók, mb. szí. szovjet, 14 év! Kezdés: hn4 órakor. Az ártatlanság bi­zonyítása, mb. szí. angol krimi, 14 év, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. Éjszaka: n9 órakor. — SATORALJAÜ JHELY, BÉKE: Támadás a Krull bolygó ellen, mb. szí. amerikai, tudományos­fantasztikus, 14 év, III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDE- LÉNY: Edith és Marcel I—II., szí. francia, 14 év, dupla, II. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Hóbortos népség I., szí. botswanai vígjáték, III. helyár! Kezdés: 6 órakor. hót feltárni, a hozzátartozó műhelygödörrel együtt. Meg­lehetősen sok salakot, érc­darabot, faszénmaradványt és néhány cseréptöredéket találtak. .Ez utóbbiak segí­tik a kohó korát meghatá­rozni. A kohó teljesen ép, az Ózdi Kohászati Üzemek se­gítségével a közeljövőben teljes egészében kiemelik és a múzeumukban szeretnék elhelyezni. Árpád-kori kohó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom