Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
1986. szeptember 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szabálysértési ügyek Miskolcon A végrehajtó bizottság ülésén senki sem vitatta, A szabálysértés, mint elnevezése jelzi, több a fegyelmezetlenségnél, de nem üti meg a bűncselekmény határát. Körmönfontabb okoskodás nélkül megállapítható, hogy napjainkban ki és miért szegi meg például a foglalkozásában előírt kötelezettségeket, vagy a társadalmi együttélés szabályait. Az előbbiek általában anyagi előnyökre törekednek, míg az utóbbiak fity- tyet hánynak a közösségi normáknak, vagy nemtörődömség, közömbösség jellemzi őket. Elgondolkoztató, hogy a kisebb közösségek napjainkban is jobban kordában tartják a szabályok áthágására hajlamos tagjaikat, mint a nagyobbak. A megyénkben tárgyalt szabálysértési ügyek majdnem egyharmada „természetesen” a legnagyobb városban, Miskolcon történik meg. EMELKEDŐ BÍRSÁGOK A városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt héten tárgyalt a tanácsi hivatal és az igazgatási osztály szabálysértésekkel kapcsolatos ügyintézéséről, tevékenységéről. A vitában elsősorban a hatósági munka színvonalát elemezték, de ennek tükrében hű képet kaphatunk arról is, hogyan alakul a miskolciak viszonya a különböző szabályokhoz, rendelkezésekhez. Ugyanezt a témát nyolc esztendeje tárgyalta meg a testület, ezért érdemes szemügyre venni, hogy az illetékes szervezetek miként hajtották végre az akkori határozatokat. Nos, a vb által jóváhagyott, egyben szakszerűnek, tartalmasnak minősített jelentés szerint többek között megvalósult a bírságok szigorítására irányuló törekvés. A kiszabott bírságok átlaga évről évre emelkedett, s míg 1981-ben 806, addig az elmúlt esztendőben már 1204 forint volt. Az összeg csak az első ránézésre tűnik el- viselhetőnek. Ha zsebbe kell nyúlni, s le kell számolni, vagy csekken föl kell adni a pénzt, bizony keserves arcot vágnak az érintettek. Természetesen ki könnyebben, ki nehezebben fizet. A bírságolok a szabálysértő anyagi és egyéb körülményeinek ismeretében szabják ki az összeget. Például a kisipari szabályok megsértéséért az elmúlt évben — átlagosan — 2770, a vásárlók megkárosításáért 2300, jogosulatlan kereskedésért 2088, a tankötelezettség megszegéséért (a szülőknek) 775, míg a honvédelmi szabálysértésekért. 770 forint dukált. Ugyancsak eredményesnek bizonyult az egységes bírságpolitika megvalósítását célzó szándék. Ez azt jelenti, hogy ugyanazért a szabály- sértésért ugyanannyi bírságot igyekszik kiszabni az eljáró hatóság. A törekvés már csak azért is sikerrel járhatott, mert az említett időpontot követően történt meg a kerületi hivatalok összevonása. Az első fokú szabálysértési hatóság 7 embere — a tanácsi szakzsargonnal élve — ügycsoportos megosztásban foglalkozik munkájával. Egy-egy ügyintéző mindig ugyanazzal a szabálysértéssel, például a magánlaksértéssel foglalkozik, s az elbíráláskor egységes szemlélet kialakítására törekedik. Ha már itt tartunk, meg kell jegyeznünk, ami a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott: a szabálysértési előadók a hivatal legtöbbet dolgozó alkalmazottai. Évente egy-egy előadó több mint 700 szabálysértésben hoz valamilyen határozatot. ALAPVETŐEN TÖRVÉNYES HATÁROZATOK Miskolcon az elmúlt esztendőben 5375 szabálysértési feljelentést tettek, majdnem pontosan 2000-rel többet, mint 1077-ben. Figyelmeztetéssel az ügyek körülbelül egytizede fejeződött be, míg pénzbírsággal az elkövetők hatvan százalékát sújtották. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően továbbra is a tulajdon elleni szabálysértések fordulnak elő a legnagyobb számban. Ezt követi a tankötelezettség megszegése. E körben többnyire a lumpéra és cigányszülőket sújtja a hatóság. Nincs könnyű helyzetben az előadó, hiszen tudatában van annak, hogy a kiszabott bírság összegét — ha egyáltalán behajtható — tulajdonképpen a gyermek is megsínyli. Sajnálatos az is, hogy a környezetvédelmi szabálysértési feljelentések száma csökken. Amíg 1081-ben 513 feljelentés érkezett környezet- károsítás miatt, addig 1985- ben már csak 7. A hatóság véleménye szerint a csökkenés az ellenőrzésre és a feljelentésre jogosult szervek mulasztására vezethető visz- sza. hogy a hatóság szabálysértési munkája törvényes és megalapozott. A figyelmeztetések, a bírságok társadalompolitikai céljainkat, az állampolgári fegyelem erősítését, vagy legalábbis romlásának megakadályozását szolgálják. Itt meg kell állnunk egy szóra. Az általános tapasztalat szerint az állampolgári fegyelem sokkal nagyobb mértékben romlott, mint azt az előzőekben átbogarászott számok mutatják. Nos, ez tükröződik a szabálysértési ügyekben is. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy pénzbírságot nemcsak a tanácson szabnak ki, hanem a rendőrségen is. A kereskedelmi felügyelőség által kiszabott bírságok ösz- szege szintén egyre növekszik, de a vásárlók megkárosítását — sajnos — így sem tudják észrevehetően megakadályozni. JOBB VOLNA A MEGELŐZÉS .. . A beszámolóhoz a vb ülésén Tisza Tibor igazgatási osztályvezető fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Több más mellett beszélt arról, hogy Miskolcon évekkel ezelőtt megtiltották a szeszes italok közterületi fogyasztását, szabálysértésnek minősítve a szabad ég alatti italozást. íEzért a szabálysértésért 1982-ben 317, míg 1985-ben 340 felelősségre vonás történt. A kiszabott ösz- szeg 674 forintról 992-re emelkedett. Naivitás lenne azt állítani, hogy ezzel sikerült visszaszorítani az alkoholizmust, és nincsenek olyan eldugott helyek, kapualjak a városban, ahol ne emelkednének az ég felé az üvegek. Viszont az ügyfajta bevezetése, az ilyen jellegű eljárások hozzájárultak a közterületek rendjének biztosításához, a város tisztaságának valamelyes javításához. Az osztályvezető véleménye szerint a szabálysértések esetében is jobb lenne a megelőzés, felvilágosítás, a jogpropaganda. Ennek érdekében több lépést terveznek, s remélik sikerül eredményt is érniük. Udvardy .lózsef Tájékoztató a HNF- székházban Milyennek ítéli meg területén a munkásság helyzetét, közérzetét, a munkás- osztály vezető szerepét? Jellemző-e a munkások befe- léfordulása, közömbössége? Munkahelyén figyelemmel kísérik-e, és milyen szinten a lakóterületen végzett munkáját? Ilyen és hasonló kérdésekre kellett választ adniok a megkérdezetteknek annak a felmérésnek kapcsán, amelyet a Hazafias Népfront Miskolc Városi Elnöksége mellett működő rétegpolitikai munkabizottság tagjai készítettek el a közelmúltban. A felmérés célja az volt, hogy általános képet kapjanak a munkások lakóterületi közéleti tevékenységéről. A tapasztalatokról a napokban adtak számot a ré- tegpoli likai munkabizottság ülésén. Ezekből kitűnt, hogy napjainkban egyre gyakoribb az a megállapítás; miszerint a munkásság presztízse csökkenő tendenciát mutat. Ennek kialakulásáért közös a felelőssége a pártnak és a kormányzati szerveknek. Többször beszédtéma az egyéni érdekek előtérbe kerülése, a vagyonok irreális gyarapodása, amely irritálóan hat a közvéleményre. Arról is szó volt, általános a társadalmilag hasznos munka elismerése, de tűrhetetlennek minősülnek az ügyeskedéssel, a spekulációval és a munka nélkül szerzett anyagi javak. A közéleti tevékenységet vállaló munkásokról elismerő vélemények hangoztak el. Ugyanakkor megállapították, hogy a gazdasági vezetés nem mindenütt és mindenkor nézi jó szemmel, ha a beosztottak a munkaidő alatt mozgósítással, szervezéssel foglalkoznak. — Továbbra is teljes kapacitással három műszakban dolgoznak a Miskolci Hűtőházban. Az üzemben eddig 400 tonna burgonyát, 500 tonna szilvát dolgoztak fel. De folyamatosan végzik a lecsónak való paprika előkészítését és az őszibarack gyorsfagyasztását is. Ugyanakkor befejezéséhez közeledik a szeder feldolgozása. Országos tábor Bár Borsod megye és az ausztriai Burgenland tartomány földrajzilag viszonylag messze van egymástól, de a két országrész, különösképpen pedig a két vasút kapcsolata nem újkeletű. Tegnap, az osztrák tartomány kormányzójának, Theodor Kerrinek vezetésével héttagú burgenlandi delegáció érkezett megyénkbe. A küldöttséget — amelynek tagja a tartomány mezőgazdasági minisztere, illetve a győr—sporon—ebenfurti vasutak osztrák vezérigazgatója — a délutáni órákban fogadta dr. Ladányi József megyei tanácselnök, aki Borsod életéről tájékoztatta a vendégeket. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője a vasúti közlekedés helyzetéről, 2 ombori Lajos, a vasutas szakszervezet területi titkára pedig a szakszervezeti munkáról tartott beszámolót. Ma a burgenlandiak a megye mezőgazdasági helyzetével ismerkednek. Negyedik alkalommal rendezték meg a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére az Értelmi Fogyatékosok Országos Táborát, amelynek — mint korábban is — a debreceni Kartács utcai KlSZ-Vezető- képző Iskola adott otthont. A jóérzésű ember nagy ívben kikerüli Miskolcon a Gizella u. 11. szám alatti házat. Ha egyszer látta, talán többet nem is jön erre, de ha mégis erre van dolga, minden bizonnyal átmegy a túlsó oldalra, mert a hol itt, hol ott betört, vagy fóliával üvegezett ablakok látványa taszít, a kapun át utcára folyó gyanús folyadékok, a ház előtt elhelyezett konténer körüli gyakori fertő szó szerint undort kelt. A jóérzésű ember gyanítja, hogy a hármas autóbusz megállóját — amely egy ideig e ház tőszomszédságában volt — azért helyezték mintegy száz méterrel távolabb, mert az MKV-t is zavarta ez a leAz országos tábornak ezúttal, több mint száz résztvevője volt, akik részére gazdag kulturális és sport- programmal kedveskedtek a szervezők. Ennek keretében az elmúlt hét végén ellátogattak a táborlakók és kísérőik Tokajba is, ahol Pogális szemétdomb. Ugyanakkor azt nem érti, hogy más illetékesek miért nem vesznek tudomást e ház „életéről”. Mindezt azért tűzöm tollhegyre, mert a Déli Hírlap Miskolciaké a szó című rovatában olvastam az egyik olvasó levelét, amelyben a Lenke és a Hadirokkantak útja sarkán lévő, szánalmas állagú épület lebontásáért emelt szót. Nos, a levélíró példája majdhogynem szomszédos az általam említettel. S e környéken (Kun ros Gyula, a Tokaj Városi KISZ-bizottság titkára fogadta a vendégeket. Ezután az egynapos „szomszédolás” városnézéssel, a Tokaji Tájmúzeum megtekintésével folytatódott, délután pedig sport- és kulturális versennyel fejeződött be. Béla, Vörösmarty, Hadirokkantak útja és a vasút által határolt négyszögben) sajnos nemcsak e két épületcsoportra illik rá a „leélt” jelző. Hogy példáimat szaporítsam, a Vörösmarty utcai, egykori Zöldkereszt épülete, vagy ugyancsak ebben az utcában a nagy híd tőszomszédságában, a régi tejüzem melletti lakóház szintén ide sorolható. Néha egy-egy lakóépületünk építését megelőző totális szanáláskor berzenkedünk, tiltakozunk — jog„Leélt" házak A határ menti városban hosszú évtizedekig nem épültek új házak. Ma már a képen látható, korszerű épületekből is sok emelkedik a régi városban. Mint lapunkban már 0 hírül adtuk, Sátoraljaújhely idén ünnepli fennállásának 725. évét. Ebből az alkalomból több emlékülést tartanak, pályázatot hirdetnek meg, kitüntetéseket adnak át a városért sokat dolgozóknak. Ősszel számos látványosság is várja az érdeklődőket. Ipari kiállítás, szüreti felvonulás, bélyegkiállítás, alkalmi bélyegzéssel, kiváló borokból vásárt is rendeznek. Alábbi képeink a 725 éves városban készültek. (pl) Egy hangulatos utca Részlet a város tanácsának, az egykori vármegyeháznak udvarából gal —, hogy ezt vagy azt az épületet miért bontják le, hisz’ statikailag, küllemileg, vagy éppen történelmi vonatkozásai miatt értékes épülete maradhatna Mis- kolcnak. Ám az emberek többségében ugyanúgy megvan a berzenkedés, bosszan- kodás érzete egy-egy „leélt” ház láttán is. Szégyelljük a városunkba érkező idegenek előtt, mi tagadás, nagy földgépekkel egyik napról a másikra lebontanánk valamennyit. Ügy tartja a mondás: a ház olyan, amilyen a gazdája. Említett példáim is csak megerősítik ezt az állítást. Ha valaki — veszi a bátorságot és kívülről — alaposabban megvizsgálja e házak kopott köntösét, a stukkó és egyéb díszítőelemek maradványaiból építész végzettség nélkül is megállapítja; valamikor a városképbe harmonikusan beleülő, esztétikailag is szép épületek voltak. Hangsúlyozom, hogy voltak ... mert e házaknak már jó ideje csak sok lakója van, de úgy tűnik, közöttük nincs egyetlen egy gazda sem. S miközben mi az omladozó, pusztuló házak látványát szégyelljük, a hatósági intézkedések hiányán bosszankodunk, ez a tény kimondottan idegesítőleg hat. (ha)
