Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1986. szeptember 8., hétfő II Sajóvölgy, meg a bányászok zenei emlékei MŰSOROK Nemesik Pál két új könyvéről Nemesik Pálnak, a Borsotl- nádasdon élő munkásíolklór- kutatónak most egyszerre két műve is megjelent. A címben említett Sajóvölgyre utal az egyik, amelynek cí­me A Sajóvölgy zenei em­lékeiből, a másik pedig a bá­nyászokra. Ennek címe A magyar bányamunkásság zenei élete. Jóllehet, az egyi­ket — az utóbb említettet — a Zeneműkiadó, tehát országos, hivatásos kiadóvál­lalat adta közre, csakúgy, mint a szerzőnek már több hasonló munkáját, a másik, a Sajóvölgyről szóló pedig helyi kiadás, amely Ka­zincbarcika Város Tanácsá­nak és a Borsodnádasdi Le­mezgyárnak a mecenatúrá­jával készült el, a két kiad~ vány sok rokon szállal kap­csolódik egymáshoz. A Sajó­völgy zenei életében ugyan­is döntő szerep jutott a bá­nyászoknak, a bányászatnak, s így a másik kötetben sok­kal bőségesebben bemuta­tott bányászélet elválasztha­tatlan a Sajóvölgy egészétől, még akkor is, ha a bányá­szok zenei életének bemu­tatásában nem szorítkozik a szerző a szűkebb pátriára, bár az itt végzett gyűjtései meghatározók az egész mű szempontjából. * Először A Sajóvölgy ze­nei emlékeiből című füzet­ről szólok. Takács István, Kazincbarcika Város Taná­csának elnöke a kötet Aján­lásában többek között azt írja: „■■■A termelőmunka mögött azonban ott áll az ember, aki mindig és min­denhol olyan társadalmi közösség tagja, amelynek egyéni, sajátos kultúrája van. A Sajó vidéke emberének is megvolt és megvan ez a sajátos kultúrája. Igaz, hogy a felgyorsult élettempó és a városiasodás nem mindig kedvezett az ilyen kultúra fennmaradásának. Ez a népi kultúra a társadalmi I tudat különböző rétegeiben maradt fenn, és megítélésünk szerint érdemes arra, hogy megis­merését és átörökítését le­hetővé tegyük városunk fia­talabb nemzedékei számára is .. .” Annyit szeretnék hoz­zátenni ehhez az ajánláshoz, hogy nemcsak Kazincbarci­ka fiatalabb nemzedékei szá­mára kell átörökíteni, hanem szélesebb körben. S ezt igen jól szolgálja Nemesik Pál te­vékenysége, hiszen ez a helyi kiadvány immár az ötödik abban a sorozatban, amely­ben Felső-Borsod népdalkin­csének kutatásában elért eredményeit adja közre. Ez új kötetben hatvan dal­lal találkozhatunk, különbö. ző fejezetekre osztva. Né­hány gyermekdal után a balladák, majd a betyárda­lok, parasztdalok, summás- dalok, a vásár zenei életé­nek dalai, a katonaélet da­lai, a kivándorlás dalai kö­vetkeznek, és a bányászda­lok, valamint politikai da­lok gazdag csokra zárja a sort. A szerző a dalok dal­lamleírását, szövegét köve­tően minden egyes dal mel­lé részletes kortörténeti ma­gyarázatot is fűz, amelyek részben az adott dal szüle­tésének körülményeit vilá­gítják meg, részben széle­sebb kitekintést adnak a kor eseményeire. Maróthy Já­nos zenetudós szerint leg­főbb vonzereje ennek a kö­tetnek az „alulnézetből” adott történelem, az értéke­lés. Különleges pozitívuma az a jó néhány értékes nép­dal, amelyek országosan is­mertek ugyan, de itt érde­kes helyi változatokban, az itteni népéletbe beágyazot- tan szerepelnek. * A magyar bányamunkás­ság zenei élete című kötet igen nagyszabású mű. Saj­nos, a könyvkiadás lassúsága miatt jókora késéssel jelent meg, hiszen az előszó dátu­ma 1981. június hava, és öt évnek kellett eltelnie, míg a nyomdát elhagyta. E könyv is gazdag dallamtár­ral jelentkezik, nem keve­sebb, mint 123 dallamot mu­tat be, megismertet a gyűj­tőkkel, nagyszabású, 498 té­telből álló jegyzetanyaga maga külön, szinte tanul-, mányértékü publikáció, a hangsúly azonban természe­tesen a könyv történeti ösz- szefoglalást nyújtó szöveges részében van. A szerző a munkásfolklór- kutatás mintegy három év­tizedes múltjának igen ak­tív részese, személyes kuta­tásainak előterében áll a bá­nyászélet, a bányászfolklór emlékeinek gyűjtése. Ez irá­nyú munkájának összegzése ez a kötet, amelyben a sel- meci Burs-daloktól indul, vé­gigvezeti az olvasót a bá­nyásztársadalom kialakulá­sán, a német és szlovák aj­kú bányászság és a bányá­szatba később bekapcsolódott magyar ajkú lakosság etnikai találkozásain, a kolonizált bányászok és a kétlaki bá­nyászközségek lakóinak éle­tén, mert e társadalmi fej­lődési szakasz megismerését — nagyon helyesen — szük­ségesnek tartja annak jobb megértéséhez, miként, mi­ből születtek, vagy m,ilyen okok miatt formálódtak át azok a dalok, amelyek a bá­nyászélet népdalaivá lettek, illetve egyes műdalok ho­gyan alakultak át e többfé­le néprétegből összetevődött bányászság generációinak ajkán. Itt is különböző fejezetek­re osztja a szerző a mon­dandóját. Például a bá­nyász és a szerelem, a bá­nyász öntudata, a bányász­élet veszélyei, a mulatozó, majd a vándorló és kiván­dorló bányász életét tükröző dalok jelentik az egyik feje­zetet. Aztán a munkásmoz­galom és a munkásdal köré csoportosítja a következő ciklust, amelyben a tüntető forradalmi bányászok dalai, a sztrájkoló és börtönbe zárt bányamunkások, és a választásokban részt vevők dalai találhatók meg. Mind­ezeken túl bemutatja a szer­ző a bányász fúvószenekarok történetét, hasonlóképpen a bányászkórusok történetét is, ami nem egyszerűen törté­neti leírás, hanem ez együt­tese repertoárjainak, szerep­léseinek bemutatásával, egy­ben arról is képet ad, hogy keletkezésüktől szinte napja­inkig miként élhettek ezek az együttesek az adott tár~ sadalmi körülmények között, milyen hatással volt életük­re, önművelődésükre a kör­nyezet, és ők milyen hatás­sal voltak erre. Vizsgálódásaiban Nemesik itt elsősorban a Sajóvölgy bányászainak körében vég­zett gyűjtéseket, meg rész­ben Gömörben is, de tapasz­talatai alighanem szélesebb körben, ha nem országosan érvényesek. Mi, akik itt élünk, a Nemesik által kuta­tott gyűjtési területen, ér­deklődéssel és örömmel ta­lálkozhatunk ismerős dalok­kal, ismerős bányászéleti mo­tívumokkal, .sőt ismerős sze­mélyekkel az adatközlők, vagy a történeti leírásban szerepeltetett személyek kö­zött. A személyes vonatkozá­son túl mindenki számára, hasznos és érdekes Nemesik Pálnak ez a könyve is, aki csak a munkásdal, a bá­nyászok zenei emlékei, ha­gyományai iránt érdeklődik. * Mint korábban már jelez­tük, e könyvnek ma, szep­tember 8-án lesz az ünnepé­lyes bemutatása Farkaslyu­kon, a művelődési házban. (benedek) Őszi könyv­es Hungaroton-hét Miskolcon Régi pedagógiai felisme­rés, hogy a gyerek akkor becsüli, szereti meg igazán a könyvet, ha saját könyvtárat is kialakít magának. Ezt nem lehet elég korán kez­deni (kezdve a leporellók­kal, meséskönyvekkel, majd a gyermek- és ifjúsági iro­dalommal), mint ahogyan a könyv az az áru, amelyet nem lehet eléggé reklámoz­ni. Egy 'kereskedőt — ese­tünkben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatot — nyilván üzleti megfontolá­sok vezetik minden akciójá­ban, ám maga az erkölcsi haszon mindannyiunké le­het. A korszerű technika, a számítógép, valamint a kel­lemes, könnyedebb szórako­zást, kikapcsolódást kínáló hanglemez ugyanis jól, bé­késen megfér egymás mel­lett a „ponyván”. Kölcsönö­sen feltételezik, ki is egé­szítik egymást. A vásárlás persze nem kényszer, de akinek nincs (zseb)pénze, annak is kellemes órákat ígér a ma délben kezdődő akció és programsor. A könyvsátrafcat a Sza­badság téren állítják föl, de itt árusítják — kedvezmé­nyes áron — a Hungaroton hanglemezeket, a számító- gépes kiadványokat és tarto­zékokat is. Ä Hungaroton hanglemezhetek nyitánya­ként koncertet rendeznek ma délután négytől. A Hoss- ler Kamarakórus lép föl, Sándor Zoltán vezetésével. Fél öttől Benkő Dániel de­dikálja a Bakfark Bálint •r.nes iantműve című albu­mát. Este héttől’ pedig a Deák téri ortodox temp­lomban ad koncertet a Bak­fark Consort XV—XIX. szá­zadi zenéből. Közreműködik: Lugosi Melinda (ének). Kedden (szeptember 9-én) az „Aktualitások stúdióban” a diákoknak kínálnak fel­áron könyveket, hanglemeze­ket. Aki 200 forint fölött vásárol, ajándékkönyvet kap. Szerdán (10.) délután há­romkor Bródy János dedi­kálja nagylemezét, négy órá­tól pedig dr. Végvári Lajos a Szinyei Merse Pálról írott könyvét. Ezzel egy időben a Szinyei Merse Pál Alkotó- közösség munkáit is kiállít­ják, illetve árusítják. Csütörtök (11.) a helyi irodalom napja, azaz a helyi intézmények könyveit áru­sítják. Délután Fehér Klára dedikálja Narkózis, Nagy nap a paradicsomban című könyvét. Pénteken (12.) fél három­kor számítástechnikai kiál­lítás és bemutató nyílik a M A B - s zék h á zb a n. Szombaton (13.) az iskolai szakköröknek tartanak (sza­badtéri) számítógépes bemu­tatót és vetélkedőt, illetve játékokat. A zárónapon; vasárnap kettőkor sorsolják a lapunk­ban megjelent irodalmi, a könnyűzenei totó, valamint a gyermekpályázaton beér­kezett nevezésekre az aján­dék könyvcsomagokat. Ezt követően, három órától K. Nagy László színművész egyszemélyes meseszínháza látható, az Én vagyok Muki, az énekes bohóc! Jó ideje hallgatom rendsze­resen Szilágyi János éjsza­kai telefonos műsorát (hét­fő, Kossuth 22.30—23.30), de eddig még sose veszítette el a türelmét, hidegvérét. Most megértük ezt is. Az ügy — önmagában — szót sem ér­demelne, ha nem jelezne egy sajnálatosan terjedő tendenciát, hangnemet, a durvaságét. Hogy nevén ne­vezzem a dolgot: valaki pi- maszkodva, nyilván provo­katív éllel letegezte a rádió­riportért. Mondandójának lé­nyege az volt, hogy nem tet­szik neki Szilágyi műsora, mert „blőd dolognak” tart­ja, hogy a „szegény nő” a rádió nyilvánossága előtt tárja ki családi, szerelmi és egyéb ügyeit. Nem először történik az, hogy véleményt mondanak a műsorról. Eh­hez mindenkinek joga van. Ugyanakkor, aki nyilváno­san szerepel, annak el is kell viselnie a kritikát. Csakhogy más dolog az ér­demi bírálat és megint más a kötekedő pimaszkodás. A magát Emilnek nevező férfi arra hivatkozott, hogy a té­vé- és rádióműsorokban is tegeződnek (pl. Hajdú János Sándor Istvánt és viszont). A nyelvművelő rovatok időnként foglalkoznak ezzel a kérdéssel: helyes-e a nagy nvilvánossás előtt a tege- ződés? A vitát nyitva hagy­ják, mondván, hogy döntse el maga a nyelvi gyakorlat. A tegeződésen ugyanis sem­mi sem múlik. így is meg lehet adni a tiszteletet a másiknak, mint ahogy ma­gázva, önözve, kendezve, urambátyámozva is lehet gorombáskodni. Szilágyi esete, s egyálta­lán ennek a műsornak a megítélése nem nyelvészeti kérdés. Arról a türelemről van szó, amely egyre job­ban hiányzik az életünkből. Néha úgy viselkedünk ma­gánéletünkben, a munkahe­lyen, a köztereken, mintha hadiállapotban élnénk egy­mással. Emelkedett a hang­erő, eldurvult a hangnem. Magyarán kötekedünk. Sok­szor nehéz tetten érni a ki­váltó okot magát. Vannak embertársaink, akik mintha lesnék az alkalmat az ütkö­zésre, hogy kérve-kéretlen „kifejtsék”, elüvöltsék a vé­leményüket, ráadásul olyan dolgokról, ami nem is rájuk tartozik. Cui prodest?, kér­dezi a latin, azaz kinek az érdeke? Nem mintha az ér­dek mentség lenne a durva, az agresszív, a kötekedő magatartásra, de — gyenge — magyarázatként talán még elfogadható lenne. Ezek az örök kötekedők, hangos- kodók azonban Part pour Part, azaz érdek nélkül pisz- kálódnak. Ráadásul szemmel láthatóan örömüket lelik a környezetük kínos zavará­ban. „Sekély a kéj” — mondhatnánk erre, ha egy- egy ilyen incidens nem ron­taná el napokra a kedvün­ket, nem emelné fölöslege­sen a vérnyomásunkat, okoz­va álmatlan éjszakákat, ven­né el hitünket ama „nagy­betűs” Emberben. Ezért szo­rítottam Szilágyi Jánosnak, hogy őrizze meg hidegvérét, flegmáját vagy humorát, de ő most radikálisan és dur­ván szakította félbe a be­szélgetést. A lényeget te­kintve igaza volt: legjobb az ilyen ember elől kitérni, mert olyan, mint a csikasz farkas: belemar mindenkibe, aki útjába kerül. Nos, ha­marabb kellett volna leten­ni azt a kagylót, még mi­előtt eldurvul a vita. Mindez semmit nem von le a műsor értékéből. Most is hallottunk néhány érde­kes élet-szeletet, tanulságo­sat is, de ebben nincs sem­mi rendhagyó. Az élet tar­ka, mint a tavaszi .mező. Kár, hogy néha otromba paták letapossák a virágot. horpácsi rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. — 8.05: Műsoris­mertetés. — Kb. 8.15: Mai kul­turális programok. — 8.20: Nyug­díjasok műsora. — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: Születésnapi vers. — 9.38: Ki kopog? —10.05: Nyitnikék. — 10.35: Haydn: C- dúr szimfónia. — 11.05: A sor­házak világáról. — 11.25: Üttörő- dalok. — 11.36: A planétás em­ber. Regény. — 12.45: Szél Júlia riportja. — 13.05: Magyar elő­adóművészek albuma. — 14.10: Népdalok. — 14.39: Lelencnáz. Novella. — 14.55: Édes anya­nyelvűnk. — 15.00: Világablak.— 15.30: Kóruspódium. — 16.05: Régi magyar világutazók nyo­mában. — 16.45: Versek, gyere­keknek. — 17.00: Gazdasági ma­gazin. — 17.50: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepén. — 18.00: Julian Bream Dowland-műveket játszik. — 18.15: Esti mese. — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.30: Esti Magazin. — 19.12: Sorshelyzetek. — 20.17: Világhírű előadóművé­szek. — 21.02: Húszas stúdió. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Kis éji zene. Színmű. — 23.32: Kórusfelvételek. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvósmü­vek. — 12.25: Kis magyar nép­rajz. — 12.30: Népi zenekar fel­vételeiből. — 13.05: Slágermú­zeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.08: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.05: Nép­dalok. — ,19.30: Sportvilág. — 20.05: Rockújság. — 21.05: Da- lida énekel. — 21.20: Párizsi vendég. Zenés vígjáték. — 23.45: Könnyűzene. — 0.15: Éjfél után. 3. MŰSOR: 9.08: Dzsesszarchí- vum. — 9.30: Századunk zené­jéből. — 20.31: Zengjen a mu­zsika. — íl.Ol: Operarészlet. — 12.10: Szimfonikus zene. —13.05: Fiatalok stúdiója. — 13.35: Liszt nyomában. — 14.35: Basszus­áriák. — 15.06: Kamarazene. — 16.27: Komjáthy György műso­ra _ 16.57: Zenekari hangver­seny. — 18.30: A hét zenemű­ve — 19.05: Opera-művészleme- zek. — 20.09: Találkozás a vi­lághírrel. — 20.59: Yehudi Menu­hin hegedül. — 22.00: Budapesti nemzetközi Liszt Ferenc zon­goraverseny. — 22.45: Barokk muzsika. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. — Paulovits Ágoston jegyzete — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Kar­osai Nagy Éva összeállítása.) — Sport. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (Ernőd—Gödöllő— Kisvárda mikrohullámú állomá­sok 25 éves jubileumi ünnepsé­ge Ernődön.) — 18.25—18.30: Szem­le az Észak-Magyarország, a Dé­li Hírlap, a Heves Megyei Nép­újság és a Nógrád keddi szá­mából. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.20: Híradó a hallássérültek részére. — 15.40: ISkolatévé. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kérdőjelek. — 16.35: Kör­hinta. — 17.05: Iránytű. —17.55: Több lényt. Riportfilm. —10.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tévéfórum. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A lel­kiismeret dolga — tévéjáték. — 21.10: Egy időszerű témáról. — 21.35: Hajnalcsillag. Feliratos ko­reai film. — 22.55: Hírek. 2. MŰSOR: 16.30: Hirek. — 16.35: Francia nyelvtanfolyam.— 17.05: Számítógépes játékok. — 17.25: Élet a természetben. Ter­mészetfilm.«— 17.55: Tévésoro­zat. — 18.25: Telesport. — 18.30: A bét eseményei magyar nyelven. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Es­ti mese. — 10.30: Tv-híradó. — 20.00: Zenés m,űsor. — 20.30: Iro­dalmi műsor. — 20.55: Sporttü­kör. — 21.30: Időszerű esemé­nyek. — 21.56: Időjárás-jelen­tés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Női röplabda- világbajnokság. mozi BEKE: Indiana Jones és a végzet temploma. Szí. amerikai kalandfilm, 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés: nio és fl2 óra­kor. — Az elvarázsolt dollár. Színes magyar vígjáték. III. helyár! Kezdés: f3 órakor. —A Saolin templom miseruhája. Szí­nes kínai—hongkongi kaland­film, kiemelt III. helyár! Kez­dés: f5, f7 és f9 órakor. — KOS­SUTH: A Saolin templom mise­ruhája. Színes kínai—hongkongi kalandfilm. Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — In­diana Jones és a végzet templo­ma. Színes amerikai kaland­film. 14 év! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: f8 órakor. —TÁN­CSICS: Tűzvonalban. Mb. színes amerikai politikai krimi. 14 év! II. helyár! Kezdés: f6 és fB órakor. — A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 év! III. helyár! Kezdés: f4 órakor. TÁNCSICS KAMARA: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz víg­játék. 14 év! III. helyár! Kez­dés : f5 és f7 órakor. — SZIK­RA: Szamurájháború. Színes ja­pán film. 14 év! II. helyár! Kez­dés : f5 és Í7 órakor. — FÁK­LYA: Kék villám. Mb. színes amerikai politikai krimi. 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Az Ezüst-tó kincse. Mb. NSZK film. Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kaland­film. Kiemelt III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — KRÚ­DY : Kicsi, de szemtelen. Mb. színes olasz film. 14 év! III. hely­ár! Kezdés: f7 órakor. — TA­POLCA, ADY: Lady Chatterley szeretője. Mb. színes francia- angol film. 18 év! III. helyár! Kezdés: f7 és £9 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: A piszkos ügy. Mb. színes ameri­kai krimi. 14 év! II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TO­KAJ DISCOMOZI: Fantom az éjszakában. Mb. szí. amerikai kri­mi. 16 év! Kezdés: f7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Hátsó ablak. Mb. színes amerikai kri­mi. 14 év! III. helyár! Kezdés: f9 órakor. — HÁMOR: A Sao­lin templom miseruhája.- Színes kínai—hongkongi kalandfilm. Kiemelt III. helyár! Kezdés: í6 órakor. — PERECES, BÁNYÁSZ: Maradok hűtlen híve. Mb. szí­nes amerikai vígjáték. III. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — KA­ZINCBARCIKA, BÉKE: Zsaroló zsaruk. Mb. színes francia film. 14 év! III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — LENINVAROS, DERKOVITS: Hamupipőke. Mb. színes amerikai rajz-mesefilm. II. helyár! Kezdés: 3 órakor. — Egy zsaru bőréért. Mb. színes francia film. 14 év! III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. — ÓZD, BÉKE: Egy maréknyi dollárért. Színes amerikai vvesternfilm. 14 év! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Egy bolond százat csinál. Magyar film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Vera és a férfiláto­gatók. Mb. színes szovjet film. 14 év! Kezdés: hn4 órakor. — Az ártatlanság bizonyítása. Mb. színes angol krimi. 14 év! III. helyár! Kezdés: 6 és n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. 14 év! IIT. helyár! Kezdés: 4, 6 és fl órakor. — EDELÉNY: Edith és Marcel I—II. Színes francia film. 14 év! Dupla II. helyár! Kez­dés: f6 órakor. — ENCS: Hó­bortos népség I. Színes botswa- nai vígjáték. III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Mezőgép Vállalat pályázatot hirdet az 1. Sz. En­csi Gyáregységben (Encs Ipar­telep) nyugdíjazás miatt meg­üresedő gyáregységi főkönyve­lő munkakör betöltésére. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meg­újítható. A munkakör 1986. de­cember l-gyel tölthető be. A munkakör betöltésének feltéte­le: felsőfokú szakirányú vég­zettség, középfokú politikai kép­zettség, min. ötéves szakmai és legalább hároméves vezetői gya­korlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó személyi adatait és részletes önéletrajzát, jelenlegi munkahelyének, beosztásának, jövedelmének megnevezését, ed­digi szakmai és vezetői tevé­kenységét. A pályázat elbírálá­sánál előnyben részesülnek az ipari gyakorlattal rendelkezők. A bérmegállapítás a gyakorlati idő és az érvényben levő ren­delet figyelembevételével, meg­egyezés szerint történik. A pá­lyázatokat 1986. szeptember 15- ig a vállalat személyzeti és szo­ciálpolitikai öá. osztályára kér­jük megküldeni. Levélcím: Mis­kolc, Besenyői ti. 10. sz. A pá­lyázatokat bizottság bírálja cl, s a döntésről a pályázók írás­ban kapnak értesítést. A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz gyakorlattal rendelkező anyag- könyvelőt, szakközép ipari ta­gozatos érettségi szükséges! Je­lentkezés: Diósgyőri Édesipari Gyár munkaügyi osztálya Mis­kolc III.» Fürdő utca 4. szám. A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz i műszakos és 3 műszakos női munkavállalókat 8 általános is­kolai végzettséggel. Az éjsza­kai pótlék 60 százalékkal nyer elszámolást. Egy fő kazánfűtőt. Jelentkezés: Diósgyőri Édes­ipari Gyár munkaügyi osztá­lya, Miskolc III., Fürdő utca 4. szám. A Miskolci Nemzeti Színház asztalos szakmunkást és világo­sítói munkakörbe villanyszerelő szakmunkást keres felvételre. Jelentkezni a műszaki vezető­nél lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom