Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
1986. szeptember 8., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 f f Őszi munkák Érdeklődött a fiam - mesélte a minap egy mezőgazdász ismerősöm —, hogy milyenek a hegyaljai kilátások. - Nocsak, mondtam én — csak nem folytatja a gyerek az apai hagyományt? — Szó sincs róla, kaptam a választ, mesz- sze esett az alma a fájától. A gyerek most is másfajta tárgyak iránt érez olthatat- lan szerelmet, mint a biológia. A terméskilátások viszont foglalkoztatják azon egyszerű oknál fogva, hogy az iskolájuk minden évben szüretre megy, az osztálynak egyáltalán nem mindegy, hány napot tudnak kint dolgozni? Nem mindegy ugyanis, hogy van-e szőlő, aszú elég, vagy csak mezgerelni való terem. Ha a tőkéken keresni kell a fürtöket, akkor sovány lesz a boríték . . Hidd el - folytatta ismerősöm, ezek a mai gyerekek nem olyan rosszak, mint amilyeneknek néha mi, felnőttek beállítjuk őket. Az igaz persze, de hát mi sem voltunk jobbak, mások annak idején, hogy a mezőgazdasági munka „iskolakerülö öröm” is, amikor nem kell izgulni a felelés miatt. De a ritka kivételektől eltekintve, nem csak jó bulinak tartják a gyerekek sem a gyümölcs-, sem a szölöszüretet. Tudnak szivvel- lélekkel, egymással versenyezve dolgozni. És kritizálni is, ha azt tapasztalják, a gazdaság felkészületlenül fogadja őket. Ha nincs láda, amibe belepakoljanak, ha nincs mérleg, amin mérlegeljenek. Tudom, épp hogy megkezdődött az iskolaidő, volna ezer más, amiről beszélni lehetne, kellene. De tudom azt is, egy-két-három nap múlva, szóval nemsokára már az őszi munkák, a közhasznú diákmunkák ideje is bekopogtat. Bár a művelődésügy felelős irányítói behatárolták ezeknek a munkáknak az idejét - némileg csökkentették is a napok számát -, szó sincs arról, hogy sok egyéb mellett ne tulajdonitanának ennek fontosságot a pedagógusok g nevelésben. És nemcsak a munkára nevelésben. Mert igaz például, hogy fiaink és leányaink sok mindent tudnak a felnőttek világáról, de ne feledjük, többnyire ezeken az alkalmakon találkoznak igazán a mi dolgainkkal. És éles a szemük, csípős a nyelvük. Ha azt tapasztalják, hogy mi sem vesszük komolyan a munkánkat, bizony ők is elengedik magukat. És nem felejtik el megtenni a maguk észrevételeit. Most. Később meg esetleg követni a rossz példánkat. A múltkoriban több gyerekkel beszélgettem, olyanokkal, akik a nyár egy részében kenyérkeresö foglalatosságot űztek. Komolyan mondom, jó volt hallgatni azokat, akik nem amolyan tes- sék-lássék, hanem feladatokat is adó munkát végeztek. És bár lehet, hogy hihetetlen, de irigykedtek rájuk azok, akik csupa jó szándékból láblógatásra voltak kárhoztatva. Hamis illúzió azt hinni, hogy akkor vagyunk jók, ha csak állást és nem munkát kínálunk a fiataloknak. Erre egyébként népgazdasági méretekben is egyre kevésbé van lehetőségünk, de nem is szorulnak rá, nem is igénylik. Még akkor sem, ha a „pénzzel" örök elégedetlenek. Arról nem is beszélve, hogy a jövőnket nehezítjük, ha elhitetjük velük, csak a jelenlét a fontos. De messze kanyarodtam ismerősömtől és a fiától, aki a hegyaljai terméskilátásokról érdeklődött. Mint elmeséltem, osztálykirándulásra gyűjtik a pénzt, szeretnének minél többet keresni. S hogy ne idealizáljuk túl az ifjúságot (legalábbis ne essem ebbe a hibába), bizonyára az is ott motoszkált a fejében, hogy tavaly kevés volt a szőlő. Úgyhogy nemcsak a munka volt nehezebb és a pénz kevesebb, de két nappal hamarább maga a szü rét is befejeződött. Szóval ennyivel korábban vissza kellett ülni az iskolapadba ... Csutorás Annamária Az encsi áfész jó éve Az Encs és Vidéke Áfész tevékenysége 1984. óta tovább fejlődött. Az áruforgalmi terv kialakításánál, az üzletpolitikai célkitűzések meghatározásánál a szövetkezet arra törekedett, hogy Encsen a többszektorú kereskedelem következtében kialakult versenyhelyzetben tovább erősítse pozícióit. Ennek eleget is tettek, mert a ruházati árufőcsoport kivételével túlteljesítették időarányos tervüket. Élelmiszerekből nem voltak ellátási gondok területükön az alapvető cikkekből. Hús- és húskészítményekből kiegyensúlyozott volt a kínálat, csak a baromfiból volt esetenként választékhiány. A sütőipari termékekből jó volt a mennyiségi ellátás, ám a minőség gyakorta nem kielégítő. A zöldség- és gyümölcsárak Encsen kellően igazodtak a kereslet-kínálat arányához. A primőr zöldség jelentős hányadát az áfész szakcsoportjainak tagjai termelték meg. Sajnos Abaújdevecser, Fü- göd és Gibárt városrészekben a zöldáruellátás nem folyamatos, mert a kistermelők többsége a kisebb szállítási költség miatt Encsen adja át áruját. Vegyesiparcikkekböl a forgalomnövekedés ellenére sem volt kiegyensúlyozott az ellátás. Valamelyest javult ugyan a kínálat hűtőszekrényekből, mosógépekből, villanybojlerekből, kempingcikkekből, valamint tüzelés- technikai eszközökből, ám ma is kevés van az üzletekben a fekete-fehér és az olcsóbb színes televíziókból. A vendéglátásban az áfész sokat tett a kulturáltabb szolgáltatásért. A Hernád és Bársonyos étterem a külső és belső felújítást követően ma már esztétikailag is kielégíti a város .igényeit. A város népességének növekedése szükségessé teszi az áfész számára új fejlesztési célkitűzések megfogalmazását. Eszerint a fügödi úti, és az abaújdevecseri lakótelepen még ez évben üzembe helyeznek egy-egy élelmiszerboltot. Emellett folytatják a meglévő egységek korszerűsítését. Ebben az évben elkezdődik évi tízezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas húsüzem építése is, amely Encs és vonzáskörzetének ellátását javítja majd lényegesen. P. Zs. Szárazság: csapadékban szegény időszak. Nagy hőséggel párosulva aszálynak nevezik. A növénytermesztés súlyos veszedelme. (Üj magyar lexikon). Ég a nap melegtől a kopár szik sarja ... Toldijának kezdő sorait Arany János — nem kizárt — ilyen hosszú, forró nyári emlékét felidézve vetette papírra. De amíg az ő „élméns'e” irodalmi remekművet termett, az idei nyár országszerte mezőgazdasági üzemeink gondjait „teremte”. Mindenekelőtt azzal, hogy szinte mindegyik növényi kultúrából alig, vagy legalábbis kevesebb termett a vártnál. Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica levele, topped nek az éretlen szőlőszemek — olvasom a Központi Sajtószolgálatnak az aszályról küldött egyik publicisztikájában. Ugyanebben az anyagban a 9, aszálytól leginkább sújtott megyét név szerint is megnevezik. Borsod nincsen benne. Pedig tudjuk, tapasztaljuk: az aszály itt is pusztított. Valószínűleg kevesebb a termés- kiesésből keletkező kár, mint a legsúlyosabb helyzetben levő Fejér, vagy Győr-Sopron megyében, de a kár itt is mérhető, mégpedig 100 milliós tételekben. Mezőkövesden a minap hallottam, hogy a magasfeszültségű vezetéknek repült gerle lezuhanva kigyújtotta a lábon álló, még „élő” napraforgótáblát. Annyira száraz volt már a terület. Egy másik helyen mesélték: az ágázatvezetőt motorbaleset érte. Járműve kereke a mezei földúton beleszaladt egy olyan repedésbe, amely szélesebb volt, mint a gumiköpeny. Természetesen, a már-már anekdotaszerű történetek mellett az idei Borsod-Aba- új-Zemplén megyei aszályról egyéb tényszerű adatokkal is szolgálhatunk. Az elmúlt hét végén megyénk több mező- gazdasági üzeméből is kaptunk telexjelentést a területüket sújtó aszálykár mértékéről. Ezekből a jelentésekből felidézzük a legjellemzőbb mutatókat. Bekecs, Hegyalja Tsz, Ho- gya János mezőgazdasági jő- mérnök: — Szövetkezetünket erősen sújtotta az aszály. Január elsejétől a mai napig (szeptember 5.) összesen 274,5 milliméter csapadék hullott csak, szinte lehetetlen helyzetet teremtve a növénytermesztésben. Júniusban 21, júliusban 25, augusztusban 2,5 millimétert kaptunk. Tulajdonképpen egyetlenegy esetben sem volt kielégítő a lehullott eső mennyisége. A gondokat csak fokozta az állandó jelleggel uralkodó, rendkívüli meleg, s a vele párosuló szeles idő. Sajnos, öntözési lehetőségünk nincs. Őszi búzánál a hektáronkénti átlagtermésünk 1,6 tonnával lett kevesebb, mint az elmúlt három év átlaga. Ez 993 hektárra vetítve 1588 tonna kiesés. Tavaszi árpából 208 tonnával lett kevesebb a reálisan várttól. De lényegesen kisebb az uborka, a bab, a takarmánynövényeink, a cukorrépa termése is. összességében több mint 21 millió forint a növénytermesztési ágazatunk árbevétel-kiesése. A növénytermesztésünket ért aszálykár pénzügyileg nagyon súlyosan érinti szövetkezetünket, mivel ennek eredményvonzata tsz-szinten sajnos, mintegy 15 millió forint veszteség lesz. Bükkábrány, Béke Tsz, Lakatos Lajos termelési elnökhelyettes: — A megelőző három aszályos évet termelőszövetkezetünkben egy még aszályosabb év követte, melynek következtében minden eddiginél nagyobb terméskiesés jelentkezett. Ez évben, augusztus 31-ig 278 milliméter csapadék hullott mindössze e tájon. A szárazság következtében termésátlagaink 40 százalékkal elmaradtak a tervezettől. Annak ellenére — és ezt kihangsúlyoznám —, hogy az előző évhez viszonyítva 100 kilogrammal több hatóanyagot használtunk fel (hektáronként összesen 389 kilót), magasabb szaporítási fokú vetőmagvakat, és egyes kultúráknál biológiai hozamfoko- zókat is használtunk. Felméréseink szerint a mai napig az árbevétel-kiesésünk 22 millió forint. Putnok, Egyetértés Tsz, Kiss László alaptevékenységi ágazatvezető: — Elemi kár miatti árbevétel-kiesésünk — 95 százaléka aszálykár —, 9,5 millió forint... Szentistván, VII. Párt- kongresszus Tsz, Bukta Imre főkönyvelő: — A szeszélyes időjárás következtében Tardon kimondottan aszályos volt az idő, míg Szent- istvánon az aszály mellett az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt belvízkár is volt. Voltak olyan területeink — s ez volt a jellemző —, amelyekre egyfolytában 40—50 napig nem hullott csapadék. Az őszi búzánál és a tavaszi árpánál az árbevételi kiesésünk 12,2 millió forint, a többi kultúra betakarítása most történik, ezeknél még pontos számadatokat nem tudok mondani. Mezőkeresztes, Aranykalász Tsz, Bogárdi Ferenc főkönyvelő: — Közel 14 millió forint az aszályból eredő tényleges kárunk. A még később betakarításra kerülő napraforgó és kukorica várhatóan tovább növeli a kár nagyságát. Az aszálykárból adódó eredménykiesés megközelíti a szövetkezet 1986- ra tervezett teljes vállalati eredményét. Bodrogolaszi, Búzakalász Tsz, Egyed András elnök: — Szövetkezetünket aszály- és jégkár is érte. Az aszálykár a hároméves átlagtermés 54 százaléka. Pénzügyileg 10,7 millió forint árbevétel-kiesést okozott, ami elsősorban a hitelek visszafizetését nehezíti. Mezőcsát, Augusztus 20. Tsz, Deák József elnökhelyettes: — Az év első nyolc hónapjában összesen 226 milliméter csapadék hullott területünkön. Májusban 39, júniusban 47, júliusban 30, augusztusban 16 milliméter. Az eloszlása is igen kedvezőtlen volt. Az egyszerre lehullott csapadékmaximum 19 milliméter volt, ám a legjellemzőbbek a két-hat milliméter közötti csapadékmennyiségek. A növénytermesztés árbevétel-kiesése közel 5 millió forint, ehhez jönnek még a szárazság következtében megnövekedett költségek, plusz 3 millió forint. Szövetkezetünk saját forrásaiból a keletkezett veszteségek pótlására nem képes, függetlenül a kiegészítő tevékenység várható magasabb termelési produktumától. Ez tehát a summázott helyzetkép megyénk néhány üzemében, de lássuk, mit mutat a megyei összkép. Valóban ilyen súlyos a helyzet, mint ahogy azt a kiválasztott hét gazdaságból jelezték? Augusztus végén a megyei tanácson elkészült egy jelentés a megye mezőgazdaságát ért aszálykárról, dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes részére. Ebben olvasható a következő: „A kalászosoknál az őszi búza és tavaszi árpa érezte meg legjobban a csapadékszegénységet, s főleg a megye déli tájegységeiben (Leninváros, Mezőkövesd, Miskolc) adott lényegesen kevesebbet e két növény a vártnál. Jelentős aszálykár miatti terméskiesés következett be a hüvelyeseknél is. Az őszi érésű növényeknél elsősorban a kukorica, siló- kukorica és a napraforgó várható termését csökkentette legjelentősebben az aszály.” A tanács felméréséből kitűnik, hogy a megye 81648 hektár őszi búza területéből — 54 szövetkezetnél — 41 ezer hektárt ért nagyobb mértékű károsodás. A tervezetthez képest 40 ezer tonna terméskiesés keletkezett 141 millió forint értékben. Legjelentősebb az aszálykár miatti búzatermés-kiesés a le- ninvárosi és a mezőkövesdi körzetekben, ahol 18 tsz-nél közel 18 ezer tonna a termés- csökkenés és 64 millió forint az árbevétel-kiesés. A fentebb már említett három aszályos körzetben 15 gazdaságnál 5 ezer tonna a terméskiesés tavaszi árpából, ami 20 millió forint árbevétel-elmaradást jelent, A két fő kalászos növénynél az aszály miatt összesen 161 millió forint árbevétel-kiesés következett be. A kukoricánál a hektáronkénti terméscsökkenés várhatóan meghaladja az egy tonnát. Ez azt jelenti, hogy 40 ezer tonnával lesz kevesebb, s ennek értéke 143 millió forint A napraforgónál 70, a cukorrépánál 10 millió forint árbevétel-kieséssel számol a felmérés. S tulajdonképpen valamennyi őszi be- takarítású növénynél kell számítani hozamcsökkenéssel. A tanács által készített felmérés összesen 670 millió forint aszálykárral számol Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az adat. becsült, egyes szakemberek szerint ez csak tovább növekedhet. Az országosan jelentkező aszálykárok által okozott pénzügyi terhek enyhítésére az elmúlt napokban országos intézkedések láttak napvilágot. Mennyiben érinti ez szövetkezeteinket? Ezt is megkérdeztük egyik-másik szövetkezetünk vezetőitől. Íme a válaszok: Bekecs: A napokban nyilvánosságra hozott kormányintézkedések mindenképpen mérsékelni fogják a veszteséget, és elősegítik a következő év termelésének megalapozását, de ennek számszerűsíthető hatását — a konkrét jogszabály ismerete nélkül — még nem tudjuk. Bodrogolaszi: Az országos intézkedések a jövedelemadó-előleg befizetése alól mentesítik a tsz-ünket, melynek összege 700 ezer forint. Mezőkeresztes: Az országos intézkedések — mivel azok a hitelezési és az érdekeltségi alapból fizetendő adók feltételeit javítják elsődlegesen — a keletkező kárunkat és eredménykiesésünket gyakorlatilag nem mérsékelik. Bükkábrány: A kiesett hozamérték mérséklése, pótlása egyrészt a földadó elengedésével, másrészt az aszálykár áliamí támogatásból történő pótlásával csökkenthető. Nehezíti helyzetünket, hogy az elmúlt évben a jelentős jégkár az összes szántóterületünk 80 százalékán a termés 60 százalékát tönkretette. Az említett példa azért gond Bükkábrányiban, s hasonló gondokról máshol is beszélnek, mert a napvilágot látott rendelkezés szerin* a pénzügyi intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik, amelyeknél az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke az előző három év átlagához képest 20 százalékkal csökkent. Márpedig Borsodban az elmúlt három év átlaga — éppen hasonló, vagy az ideit megközelítő természeti csapások miatt — elég alacsony volt. Az aszálykár elhárítására, mérséklésére az elmúlt hetekben mindenesetre számos megyei és üzemi intézkedés történt. Persze jól tudjuk ezek együttesen sem elégségesek a gondok felszámolására. Nem véletlenül olvasható a miniszterhelyetteshez küldött tájékoztatóban a következő zárómondat: „... kérjük Miniszterhelyettes Elvtársat, hogy a központi intézkedések során szíveskedjék megyénk ez irányú problémáját figyelembe venni.” Hajdú Imre
