Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1986. szeptember 27., szombat Harmati Sándornak megyénkhez való kötődése 1945 tavaszán kezdődött, amikor az akkor Abaúj megyéhez tartozó gönci já­rásban (Pálházáig terjedt) volt földosztó kormánybiztos. Közös népfrontos harcos­társunk Németh Imre (egy időben a gönci választókerület képviselője és a gönci kaj­szi lelkes patronálója és apostola) 75. szü­letésnapja évében a Göncön tartott szo­lidaritási gyűlést az ő emlékének szentel­tük. Akkor alkalmam volt Harmati Sán­dor és egy gönci földosztó és pártszervező harcostársa visszaemlékezéseit hallani. Ta­pasztaltam, hogy azokra az időkre még emlékezők milyen szeretettel vették körül Harmati Sándort. 1949 januárjában választották az MDP Borsod-Gömör vármegyei bizottságának el­ső titkárává. Előtte Budapesten a X. ke­rületi — Kőbánya — pártbizottság első titkára volt. 1949. március 15-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront kong­resszusán együtt voltunk küldöttek. Utána a májusi választásokon országgyűlési kép­viselővé választották. Rajk László és má­sok törvénytelen perbefogása után a nép­front szerepe egyre csökkent. Miskolcon azonban a Kisgazdapárt Városház téri he­lyiségében az MDP, a Kisgazdapárt, a Parasztpárt különböző hivatalokban ve­zető tisztségben levők és munkatársak ré­szére népfrontos szemináriumot szervez­tünk. 1950 júliusában megalakult három me­gye egyesülésével a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács. Az alakuló ülésen Harmati Sándor nemcsak az MDP megyei első titkáraként, hanem a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Népfront megyei elnö­keként is üdvözölte a megyei tanács tag­jait. (Az első tanácsválasztás — listán — 1950 októberében volt.) Amikor Harmati Sándor az egyéves pártfőiskoláról visszajött, a népfront or­szágosan már csak papíron létezett. (Tá­volléte idején Pőcze Tibor volt a megyei titkár.) Harmati Sándor Németh Imrét, a Kisgazdapárt és engem, mint a Paraszt­párt megyei titkárát többször hívott kö­zös megbeszélésre. A megyei tanács elé terjesztendő személyi ügyekben mindig tárgyalt velünk. így, mint a népfront me­gyei elnöke valóban népfrontos javaslatát terjesztette elő. A tsz-szervezés első menetében me­gyénkben is történtek erőszakosságok. A dél-borsodi Tisza menti községekben ez nagyfokú ellenérzést váltott ki és meg­mozdulások voltak. Rákosi, Harmati Sán­dor tudta nélkül és háta mögött rendfenn­tartó alakulatot küldött a községekbe. Hiába kérte Rákosit az alakulat vissza­vonására, mondván, majd ő politikai meg­győző munkával rendezi a helyzetet, Rá­kosi nem hallgatott rá. A folytatás sem maradt el, mert 1953 kora tavaszán Ko­vács István, Rákosi káderese lett a me­gyei első titkár, aki Harmati Sándorékat a lakásukból is valóságosan, kiűzte. 1954- ben Kőbányán lett kerületi tanácselnök, néhány nehéz hónap után. 1958-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei listán újból országgyűlési képviselő­vé választották. A mezőcsáti és a mező­kövesdi járás Tisza menti községeit jelöl­ték ki választókerületének. A képviselői és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkári teendőit nagyszerűen összeegyez­tette. Tiszavalki belvízöblözet néven a Budapesti Műszaki Egyetem tanáraival, mint népfrontaktívákkal és megyei víz­ügyi szakemberekkel, Vezse Sándor igaz­gatóval az élen és Balatoni Józseffel, a tiszabábolnai II. Rákóczi Ferenc Tsz el­nökével és tagsága közreműködésével terv készült és valósult meg. Egyetértés volt, mert a Tisza mentiek emlékeztek rá, ami­kor emberséges magatartásával fellépett az erőszakossággal szemben. A Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­keként (egy éve alelnök) a májusi béke­hónap és az őszi szolidaritási hónap ide­jén, de máskor is, amikor hívtuk, jött. Ahogy mondta — hiszen hazajövök. így jutott el a Csereháton levő krasznokvaj­dai Népfront Klubba is, ahol a nemzet­közi helyzetről tartott előadást. A jelen­levőkben felkeltette az érdeklődést, és így a folyamatos önművelésre, igényességre és felelősségre erősítve őket, ami az ér­telmiségieknek feladata a szocializmust épífő faluban. A bőcsiek a 70. születés­napja idején hívták meg, és az előadás után hetven szál vörös szegfűvel fejezték ki tiszteletüket és szeretetüket. Sok gyűlésre elkísértem. Az előadásaira lelkiismeretesen felkészül. (Beszédeit kéz­zel írja, gyanítom, otthon és éjjel.) Be­csüli hallgatóit és az önmagának állí­tott mércét mind magasabbra emeli. Nap­rakészen tájékozott a világ dolgairól. Sok híres politikussal tárgyalt. Szerzett ta­pasztalatait közreadja és így válik elő­adása gondolatgazdaggá, személyes jelle­gűvé és színessé a marxista—leninista el­méletre alapozottan. Mindig és mindenütt megtalálja a módját, hogy az újért, a megújulásért való tevékenységre meg­nyerje hallgatóit. így tett Négyesen a tsz- szervezés idején, 1985 november végén Miskolcon, a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletén, vagy a közelmúlt­ban Mezőkövesden, az Autóvill Vállalat­nál tartott szolidaritási gyűlésen. A gyű­lés után két fiatalasszony beszélgetését hallottam: „Nem minden gyűlésen figyel­tem úgy, mint most negyven percig. Sok újat és érdekeset hallottam. Én meg job­ban odafigyelek a rádió híreire és a tv nemzetközi fórumaira.” — Tudják-e, hogy akit hallottak, már elmúlt nyolcvanéves — szóltam közbe. Akár húszat is leta­gadhatna, mondta egy mellettem haladó férfi. Megismerkedésünk óta népfrontos, kiegyensúlyozott kommunista közéleti em­berként tisztelem, mert országos tiszt­ségben, isten háta mögötti falvakban is páldát mutatott az elvhűség alapján a szocializmus építésének megnyerésére. Megyénkkel és Miskolccal a kapcsolata szinte folyamatos. Ennek kötőanyagából néhányat mondtam el. Sok magas kitün­tetéssel ismerték el munkásságát, de a miskolci díszpolgárságára nagyon büszke. Az elismerés és a szeretet megnyilvánu­lását látja benne. Hegyi Imre Nem könnyű megmagya­rázni, hogyan keletkezett a paleozoikus talaj halott mo­lekuláiból az élet. És még nehezebb megérteni, hogyan történhetett ez ilyen rövid idő alatt, hiszen az első élő szervezetek a Föld kialaku­lása után kevesebb mint egy- milliárd évvel jelentek meg. Ahhoz, hogy összetettebb formákba fejlődjenek, már kétszer ennyi időre volt szük­ség. Most, mintegy a bibliai elbeszélés folytatásaként, er­ről újabb meglepő elmélet született. A kaliforniai NASA Arms Research Center biokémiku­sai meggyőzően bizonyítják, hogy a földi élet kezdetei valóban lehettek agyag­göröngyök. Ez az elmélet jelentősen eltér az „elsődle­ges anyagról” alkotott 50 éves elképzeléstől. Az új el­mélet szerint a földi lét többé-kevésbé véletlen ve­gyi reakciók eredményeként jött létre, amikor a villám­lás életre keltette a paleo­zoikus atmoszféra bizonyos vegyületeit, amelyek szer­ves molekulákká alakulva beleestek a tengerbe. Most végzett kísérletek bebizonyí­tották, hogy a szikra „elsőd­leges” gázokon keresztül- menve profermentumokat és DNS-t hoz létre, vagyis az életet megalapozó részecs­kék. A NASA biokémikusai szerint az agyag vonzza a pro­fermentumokat és a DNS-t, és dagály idején ki tudta őket lúgozni a tengerből, rá­adásul olyan vegyi reakció­kat indított el, amelyek ha­tására kialakulhattak az élet kezdetét jelentő fehérjék a DNS-sel együtt. A kísérletekkel azt is meg­állapították, hogyan indítot­ták, hogyan indíthatta el az agyag ezeket a reakciókat. Coyne szerint az agyagban elektronok formájában tá­rolt energia olyan feszültsé­gek esetén, amilyeneket pél­dául földrengés vált ki, vagy dagálykor, majd apálykor az agyag benedvesedése és ki­száradása, az atom részekre bomlása által felszabadul és vegyi reakciókat indíthat el Az agyag energiatároló és katalizáló képessége arra kényszerít bennünket, hogy alapjaiban módosítsuk az élet definícióját — mondja Coyne. Graham Cairns-Smith, a glasgow-i egyetem munka­társa viszont azt állítja, hogy az agyag az élő szervezetek modelljeként szolgáló proto- organizmus. Szerinte az agyagrészecskékben találha­tó fémek vegyületeket tud­nak alkotni a profermentu- mokkal és a DNS-sel. Tehát azt feltételezi, hogy ezek a részecskék energiatárolásra, katalizálásra és szaporodás­ra képes szerkezet építő­anyagai. Ha Cairns-Smith- nek igaza van, a mostani kísérletek eredményei olyan esemény visszhangjának te­kinthetők, amely 3,5 milli­árd évvel ezelőtt valóban megtörtént. Mondhatná szebben... Legyünk divatosak? Időről időre megjelenik, majd hamarosan felkapott szokássá, gyakorlattá válik egy-egy nyelvi kifejezésfor­ma. A divat elsősorban az élet külső jelenségeit, a tár­sas érintkezést irányítja, s nem hagyja érintetlenül be­szédünket sem. Megfigyelhe­tő, hogy az öltözködés ösz- szefügg a nyelvhasználattal; aki a legdivatosabb cuccok­ban jár, az csukát hord és nem cipőt, hatót köszön és nem szervuszt, annak szu­per és marha jó mindaz, ami tetszik és cikis az, amitől fél. Az ifjúságra jellemző elsősorban az újdonságok iránti vonzalom, s ha sza­vuk nem durva, nem idegen a beszédhelyzettől és a tár­saktól, akkor aligha hibáz­tatható. Kevésbé rokonszen­ves jelenség az, ha valaki élemedett korban erőlteti az ő ajkáról idegenül hangzó divatszókat. Hiszen az em­bernek, a beszédnek is stí­lusa van. ami könnyen meg­törik az oda nem illő ele­mektől. A divatról szólva azonban ezúttal nem az ifjúság nyelv- használatáról szeretnék írni, hanem elsősorban a beszé­dünkben szinte menetrend­szerűen megjelenő és gyor­san felkapott jelenségekről. Ezek — hosszabb-rövidebb időre — uralkodóvá válnak a köznyelvben, a tömegtájé­koztatásban, hogy azután át­adják helyüket újabb diva­toknak. Ilyen divatjelensé­gek mutatkoznak néha a ki­ejtésben, leggyakrabban a szóhasználatban, olykor a nyelvi szerkezetekben, mon­datformákban. Terjedésük független a korosztálytól, sőt többnyire a társadalmi réte­gektől is. Néhány példa bi­zonyára érzékeltetni tudja, mire gondolok. Kiejtésünkben kórosan ter­jed a magánhangzók kiha­gyása (ideglenes, meteröló- gia, imperilista), a mással­hangzók nyújtása (termellő, minnél, okossan), s különö­sen az úgynevezett betűej­tés, a mássalhangzók szét­választott kimondása (látja, tudja, község). Tanúi lehetünk divatszók más lehetőségeket elnyomó győzelmének. Bántó sűrű­séggel halljuk és olvassuk a bonyolult igenevet, az egy­értelmű, pozitív, valós mel­lékneveket, az elvárás, hiá­nyosság, hozzáállás, téma főneveket, a lerendez, körül­jár, ragoz igéket. Jellemző formája a nyelvi divatnak az olyan szavalt megjelené­se, amelyek helyettesítő sze­repükkel „megkímélik” a beszélőt az illőbb és ponto­sabb kifejezés keresésétől, így terjedt el az akármi, a meg minden, a valahol. Vannak kedvezőtlen s még­is terjedő jelenségek a mon­datalkotásban is; a halmo­zott birtokviszony, a bonyo­lult hivatali megfogalmazás, a sok igenévi szerkezet az írott nyelvből kerül a be­szélt változatba, s akadá­lyozza ott a gyors megértést. Miért követjük vajon a divatot? Az ok sokféle le­het. Olykor műveltségünket, korszerűségünket akarjuk bi­zonyítani, amikor témát mondunk dolog, esemény, gond, ügy, tény, tárgy he­lyett, watóst az igazi, létező, elérhető, égető, tényleges he­lyett. (Hozzáteszem: ezek a jelzők sok esetben fölöslege­sek is az adott kapcsolat­ban!) Máskor — a legtöbb­ször! — a kényelmesség mondatja ki velünk az első „kezünk ügyébe eső” kifeje­zést. Sablonossá válik beszé­dünk, s nem is keressük a valamivel egyénibb megnyi­latkozás eszközeit. Érdekes módon a divatba jött sza­vak nagy része elszürkít, a tömeghez tesz hasonlóvá; úgy jelenünk meg, mintha egyenruhát viselnénk, eltűn­nek sajátságaink. Másfelől meg rikítóan kitűnhetünk környezíetünkből az ott ke­véssé elterjedt divatjelensé­gek átvételével. Mi hát a teendő? Divatról szólva utalhatunk az öltöz­ködésre: ízléssel kell meg­választanunk a ruhadarabo­kat. Legyünk divatosak úgy, hogy átvesszük az új színe­ket és formákat, de jól vá­logatva meg őket, hogy se öncélú harsányság, se maj­moló sablon ne rejtse el egyéniségünket. Ehhez azon­ban ismerni kell az eszkö­zök és lehetőségek fokozata­it és változatait, hogy ked­vünkre és tudatosan válo­gathassunk belőlük. Kováts Dániel Műanyag palackok feldolgozása A használt poliészter pa­lackok anyagának újbóli hasznosítására kísérleti be­rendezést helyeztek üzembe az amerikai Akronban. Az újrafeldogozott műanyag a legkülönbözőbb ipari fel- használásra alkalmas. Az újrafeldolgozó rendszer őr­lőművekből, levegővel és vízzel működő elválasztók- ból, szeparátorokból áll. Az egyszer használt palackok eredeti anyagát és a sze­métbe keveredett más anya­gokat először gravitációs úton különítik el. Ezután nagy teljesítményű ventilá­tor levegősugarával fújják ki a papírmaradványokat a felaprítottt műanyagból. A poliésztert és a polietilént vizes szeparátorral választ­ják szét. Hasonlóképpen kü­lönítik el a zárókupakkénl használt alumíniumot is. Legfőbb érték az egészség Lelki egészség és társadalom A ma emberére jellemző, hogy rohanó tempóban él, a szinte állandó lelki fe­szültségben igyekszik egyre rövidebb idő alatt egyre töb­bet teljesíteni. Az anyagi eszközök, a pozíció, a rang, a siker eléréséért és meg­tartásáért, vagy egyszerűen csak a „létért való harc” közben egyre több negatív érzelem halmozódik fel ben­ne. Állandóan ingertömeg és információáradat kereszttü­zében él. Nincs elég ideje pihenni, kikapcsolódni, nincs módszere a feszültség, a ne­gatív érzelmek oldására, le­vezetésére, egyre csak hal­mozódnak a megoldatlan problémái, embertársi kap­csolatzavarai otthon, munka­helyén, közéleti szereplése közben egyaránt. A lelki egészség szempont­jából alapvető jelentősége van a gyermekkornak, ezen belül a megfelelő családi kapcsolatoknak, a szülők gondoskodásának, nevelési módszerének. A szülők se­gítő-támogató feladataival kapcsolatban az anya szere­pét szokás hangsúlyozni, pe­dig az értékválasztások, az erkölcs elsajátításában az apának nagyon fontos sze­repe van. Ha az általa nyúj­tott viselkedésmodell a kor­látlan vállalkozást, a ver­sengést állítja előtérbe, ez igen sok egészségtelen stressznek lehet a forrása. Ezek a nem kimondott és nem megfogalmazott elvárá­sok beépülnek a gyermek személyiségébe, egyre jobban előtérbe kerülnek az egyéni érdekek. Az intenzív indivi­dualizáció meggátolja az igazi közösségek létrejöttét, melyek fontos feladata len­ne egyrészt a személyiség mind teljesebb kibontakozta­tása, másrészt pedig a nega­tív indulatok levezetése, fel­oldása. összességében a sze­mélyiség védelme. Az anyagi javak megszer­zéséért folytatott küzdelem közben nem fordítunk kellő figyelmet a lelki egészség megőrzésére. Kórházi adatok szerint a 30—50 év közötti korosztálynál alakulnak ki a pszichiátriai betegségek, amikorra is beérnek az egyén hibás életvezetésének csődjei. Ugyanakkor számos apró panasszal küszködünk, melyet még a neurózis és pszichosomatikus (lelki mű­ködészavarok testi betegség­ben való megnyilvánulása) betegséggel nem azonosí­tunk. Ez a népesség sokkal szé­lesebb körét érinti, semhogy erről az orvosi statisztikák megbízható képet nyújthat­nának. Ilyen pl.: fejfájás, rossz hangulat, szorongás, allergiás jelenségek, kime­rültségérzés, gyomor- és bél­panaszok stb. A szociális magatartás két legfontosabb eleme a mun­kateljesítmény és a szabad­idő kihasználása. A lelki za­varok rontják a szociális magatartást, a munkatelje­sítményt, a szabadidő ki­használásának beszűkülését eredményezi. Közös társadalmi érdek a lelki egészség ápolása, a rá­szorulóknak lelki segítség- nyújtás. Ma még az átlag­ember számára alig van le­hetőség, hogy élete krízis- helyzeteiben, szexuális zava- varaiban, nevelési gondjai­val megfelelő szakemberhez fordulhasson, annak ellené­re, hogy a nevelési tanács­adó-hálózat kiépítése me­gyénkben folyamatban van, és működik a házassági ta­nácsadó szolgálat. Dr. Wildmann Márta pszichiáter

Next

/
Oldalképek
Tartalom