Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1986. szeptember 27., szombat Harmati Sándornak megyénkhez való kötődése 1945 tavaszán kezdődött, amikor az akkor Abaúj megyéhez tartozó gönci járásban (Pálházáig terjedt) volt földosztó kormánybiztos. Közös népfrontos harcostársunk Németh Imre (egy időben a gönci választókerület képviselője és a gönci kajszi lelkes patronálója és apostola) 75. születésnapja évében a Göncön tartott szolidaritási gyűlést az ő emlékének szenteltük. Akkor alkalmam volt Harmati Sándor és egy gönci földosztó és pártszervező harcostársa visszaemlékezéseit hallani. Tapasztaltam, hogy azokra az időkre még emlékezők milyen szeretettel vették körül Harmati Sándort. 1949 januárjában választották az MDP Borsod-Gömör vármegyei bizottságának első titkárává. Előtte Budapesten a X. kerületi — Kőbánya — pártbizottság első titkára volt. 1949. március 15-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront kongresszusán együtt voltunk küldöttek. Utána a májusi választásokon országgyűlési képviselővé választották. Rajk László és mások törvénytelen perbefogása után a népfront szerepe egyre csökkent. Miskolcon azonban a Kisgazdapárt Városház téri helyiségében az MDP, a Kisgazdapárt, a Parasztpárt különböző hivatalokban vezető tisztségben levők és munkatársak részére népfrontos szemináriumot szerveztünk. 1950 júliusában megalakult három megye egyesülésével a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács. Az alakuló ülésen Harmati Sándor nemcsak az MDP megyei első titkáraként, hanem a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront megyei elnökeként is üdvözölte a megyei tanács tagjait. (Az első tanácsválasztás — listán — 1950 októberében volt.) Amikor Harmati Sándor az egyéves pártfőiskoláról visszajött, a népfront országosan már csak papíron létezett. (Távolléte idején Pőcze Tibor volt a megyei titkár.) Harmati Sándor Németh Imrét, a Kisgazdapárt és engem, mint a Parasztpárt megyei titkárát többször hívott közös megbeszélésre. A megyei tanács elé terjesztendő személyi ügyekben mindig tárgyalt velünk. így, mint a népfront megyei elnöke valóban népfrontos javaslatát terjesztette elő. A tsz-szervezés első menetében megyénkben is történtek erőszakosságok. A dél-borsodi Tisza menti községekben ez nagyfokú ellenérzést váltott ki és megmozdulások voltak. Rákosi, Harmati Sándor tudta nélkül és háta mögött rendfenntartó alakulatot küldött a községekbe. Hiába kérte Rákosit az alakulat visszavonására, mondván, majd ő politikai meggyőző munkával rendezi a helyzetet, Rákosi nem hallgatott rá. A folytatás sem maradt el, mert 1953 kora tavaszán Kovács István, Rákosi káderese lett a megyei első titkár, aki Harmati Sándorékat a lakásukból is valóságosan, kiűzte. 1954- ben Kőbányán lett kerületi tanácselnök, néhány nehéz hónap után. 1958-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listán újból országgyűlési képviselővé választották. A mezőcsáti és a mezőkövesdi járás Tisza menti községeit jelölték ki választókerületének. A képviselői és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkári teendőit nagyszerűen összeegyeztette. Tiszavalki belvízöblözet néven a Budapesti Műszaki Egyetem tanáraival, mint népfrontaktívákkal és megyei vízügyi szakemberekkel, Vezse Sándor igazgatóval az élen és Balatoni Józseffel, a tiszabábolnai II. Rákóczi Ferenc Tsz elnökével és tagsága közreműködésével terv készült és valósult meg. Egyetértés volt, mert a Tisza mentiek emlékeztek rá, amikor emberséges magatartásával fellépett az erőszakossággal szemben. A Magyar Szolidaritási Bizottság elnökeként (egy éve alelnök) a májusi békehónap és az őszi szolidaritási hónap idején, de máskor is, amikor hívtuk, jött. Ahogy mondta — hiszen hazajövök. így jutott el a Csereháton levő krasznokvajdai Népfront Klubba is, ahol a nemzetközi helyzetről tartott előadást. A jelenlevőkben felkeltette az érdeklődést, és így a folyamatos önművelésre, igényességre és felelősségre erősítve őket, ami az értelmiségieknek feladata a szocializmust épífő faluban. A bőcsiek a 70. születésnapja idején hívták meg, és az előadás után hetven szál vörös szegfűvel fejezték ki tiszteletüket és szeretetüket. Sok gyűlésre elkísértem. Az előadásaira lelkiismeretesen felkészül. (Beszédeit kézzel írja, gyanítom, otthon és éjjel.) Becsüli hallgatóit és az önmagának állított mércét mind magasabbra emeli. Naprakészen tájékozott a világ dolgairól. Sok híres politikussal tárgyalt. Szerzett tapasztalatait közreadja és így válik előadása gondolatgazdaggá, személyes jellegűvé és színessé a marxista—leninista elméletre alapozottan. Mindig és mindenütt megtalálja a módját, hogy az újért, a megújulásért való tevékenységre megnyerje hallgatóit. így tett Négyesen a tsz- szervezés idején, 1985 november végén Miskolcon, a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletén, vagy a közelmúltban Mezőkövesden, az Autóvill Vállalatnál tartott szolidaritási gyűlésen. A gyűlés után két fiatalasszony beszélgetését hallottam: „Nem minden gyűlésen figyeltem úgy, mint most negyven percig. Sok újat és érdekeset hallottam. Én meg jobban odafigyelek a rádió híreire és a tv nemzetközi fórumaira.” — Tudják-e, hogy akit hallottak, már elmúlt nyolcvanéves — szóltam közbe. Akár húszat is letagadhatna, mondta egy mellettem haladó férfi. Megismerkedésünk óta népfrontos, kiegyensúlyozott kommunista közéleti emberként tisztelem, mert országos tisztségben, isten háta mögötti falvakban is páldát mutatott az elvhűség alapján a szocializmus építésének megnyerésére. Megyénkkel és Miskolccal a kapcsolata szinte folyamatos. Ennek kötőanyagából néhányat mondtam el. Sok magas kitüntetéssel ismerték el munkásságát, de a miskolci díszpolgárságára nagyon büszke. Az elismerés és a szeretet megnyilvánulását látja benne. Hegyi Imre Nem könnyű megmagyarázni, hogyan keletkezett a paleozoikus talaj halott molekuláiból az élet. És még nehezebb megérteni, hogyan történhetett ez ilyen rövid idő alatt, hiszen az első élő szervezetek a Föld kialakulása után kevesebb mint egy- milliárd évvel jelentek meg. Ahhoz, hogy összetettebb formákba fejlődjenek, már kétszer ennyi időre volt szükség. Most, mintegy a bibliai elbeszélés folytatásaként, erről újabb meglepő elmélet született. A kaliforniai NASA Arms Research Center biokémikusai meggyőzően bizonyítják, hogy a földi élet kezdetei valóban lehettek agyaggöröngyök. Ez az elmélet jelentősen eltér az „elsődleges anyagról” alkotott 50 éves elképzeléstől. Az új elmélet szerint a földi lét többé-kevésbé véletlen vegyi reakciók eredményeként jött létre, amikor a villámlás életre keltette a paleozoikus atmoszféra bizonyos vegyületeit, amelyek szerves molekulákká alakulva beleestek a tengerbe. Most végzett kísérletek bebizonyították, hogy a szikra „elsődleges” gázokon keresztül- menve profermentumokat és DNS-t hoz létre, vagyis az életet megalapozó részecskék. A NASA biokémikusai szerint az agyag vonzza a profermentumokat és a DNS-t, és dagály idején ki tudta őket lúgozni a tengerből, ráadásul olyan vegyi reakciókat indított el, amelyek hatására kialakulhattak az élet kezdetét jelentő fehérjék a DNS-sel együtt. A kísérletekkel azt is megállapították, hogyan indították, hogyan indíthatta el az agyag ezeket a reakciókat. Coyne szerint az agyagban elektronok formájában tárolt energia olyan feszültségek esetén, amilyeneket például földrengés vált ki, vagy dagálykor, majd apálykor az agyag benedvesedése és kiszáradása, az atom részekre bomlása által felszabadul és vegyi reakciókat indíthat el Az agyag energiatároló és katalizáló képessége arra kényszerít bennünket, hogy alapjaiban módosítsuk az élet definícióját — mondja Coyne. Graham Cairns-Smith, a glasgow-i egyetem munkatársa viszont azt állítja, hogy az agyag az élő szervezetek modelljeként szolgáló proto- organizmus. Szerinte az agyagrészecskékben található fémek vegyületeket tudnak alkotni a profermentu- mokkal és a DNS-sel. Tehát azt feltételezi, hogy ezek a részecskék energiatárolásra, katalizálásra és szaporodásra képes szerkezet építőanyagai. Ha Cairns-Smith- nek igaza van, a mostani kísérletek eredményei olyan esemény visszhangjának tekinthetők, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt valóban megtörtént. Mondhatná szebben... Legyünk divatosak? Időről időre megjelenik, majd hamarosan felkapott szokássá, gyakorlattá válik egy-egy nyelvi kifejezésforma. A divat elsősorban az élet külső jelenségeit, a társas érintkezést irányítja, s nem hagyja érintetlenül beszédünket sem. Megfigyelhető, hogy az öltözködés ösz- szefügg a nyelvhasználattal; aki a legdivatosabb cuccokban jár, az csukát hord és nem cipőt, hatót köszön és nem szervuszt, annak szuper és marha jó mindaz, ami tetszik és cikis az, amitől fél. Az ifjúságra jellemző elsősorban az újdonságok iránti vonzalom, s ha szavuk nem durva, nem idegen a beszédhelyzettől és a társaktól, akkor aligha hibáztatható. Kevésbé rokonszenves jelenség az, ha valaki élemedett korban erőlteti az ő ajkáról idegenül hangzó divatszókat. Hiszen az embernek, a beszédnek is stílusa van. ami könnyen megtörik az oda nem illő elemektől. A divatról szólva azonban ezúttal nem az ifjúság nyelv- használatáról szeretnék írni, hanem elsősorban a beszédünkben szinte menetrendszerűen megjelenő és gyorsan felkapott jelenségekről. Ezek — hosszabb-rövidebb időre — uralkodóvá válnak a köznyelvben, a tömegtájékoztatásban, hogy azután átadják helyüket újabb divatoknak. Ilyen divatjelenségek mutatkoznak néha a kiejtésben, leggyakrabban a szóhasználatban, olykor a nyelvi szerkezetekben, mondatformákban. Terjedésük független a korosztálytól, sőt többnyire a társadalmi rétegektől is. Néhány példa bizonyára érzékeltetni tudja, mire gondolok. Kiejtésünkben kórosan terjed a magánhangzók kihagyása (ideglenes, meteröló- gia, imperilista), a mássalhangzók nyújtása (termellő, minnél, okossan), s különösen az úgynevezett betűejtés, a mássalhangzók szétválasztott kimondása (látja, tudja, község). Tanúi lehetünk divatszók más lehetőségeket elnyomó győzelmének. Bántó sűrűséggel halljuk és olvassuk a bonyolult igenevet, az egyértelmű, pozitív, valós mellékneveket, az elvárás, hiányosság, hozzáállás, téma főneveket, a lerendez, körüljár, ragoz igéket. Jellemző formája a nyelvi divatnak az olyan szavalt megjelenése, amelyek helyettesítő szerepükkel „megkímélik” a beszélőt az illőbb és pontosabb kifejezés keresésétől, így terjedt el az akármi, a meg minden, a valahol. Vannak kedvezőtlen s mégis terjedő jelenségek a mondatalkotásban is; a halmozott birtokviszony, a bonyolult hivatali megfogalmazás, a sok igenévi szerkezet az írott nyelvből kerül a beszélt változatba, s akadályozza ott a gyors megértést. Miért követjük vajon a divatot? Az ok sokféle lehet. Olykor műveltségünket, korszerűségünket akarjuk bizonyítani, amikor témát mondunk dolog, esemény, gond, ügy, tény, tárgy helyett, watóst az igazi, létező, elérhető, égető, tényleges helyett. (Hozzáteszem: ezek a jelzők sok esetben fölöslegesek is az adott kapcsolatban!) Máskor — a legtöbbször! — a kényelmesség mondatja ki velünk az első „kezünk ügyébe eső” kifejezést. Sablonossá válik beszédünk, s nem is keressük a valamivel egyénibb megnyilatkozás eszközeit. Érdekes módon a divatba jött szavak nagy része elszürkít, a tömeghez tesz hasonlóvá; úgy jelenünk meg, mintha egyenruhát viselnénk, eltűnnek sajátságaink. Másfelől meg rikítóan kitűnhetünk környezíetünkből az ott kevéssé elterjedt divatjelenségek átvételével. Mi hát a teendő? Divatról szólva utalhatunk az öltözködésre: ízléssel kell megválasztanunk a ruhadarabokat. Legyünk divatosak úgy, hogy átvesszük az új színeket és formákat, de jól válogatva meg őket, hogy se öncélú harsányság, se majmoló sablon ne rejtse el egyéniségünket. Ehhez azonban ismerni kell az eszközök és lehetőségek fokozatait és változatait, hogy kedvünkre és tudatosan válogathassunk belőlük. Kováts Dániel Műanyag palackok feldolgozása A használt poliészter palackok anyagának újbóli hasznosítására kísérleti berendezést helyeztek üzembe az amerikai Akronban. Az újrafeldogozott műanyag a legkülönbözőbb ipari fel- használásra alkalmas. Az újrafeldolgozó rendszer őrlőművekből, levegővel és vízzel működő elválasztók- ból, szeparátorokból áll. Az egyszer használt palackok eredeti anyagát és a szemétbe keveredett más anyagokat először gravitációs úton különítik el. Ezután nagy teljesítményű ventilátor levegősugarával fújják ki a papírmaradványokat a felaprítottt műanyagból. A poliésztert és a polietilént vizes szeparátorral választják szét. Hasonlóképpen különítik el a zárókupakkénl használt alumíniumot is. Legfőbb érték az egészség Lelki egészség és társadalom A ma emberére jellemző, hogy rohanó tempóban él, a szinte állandó lelki feszültségben igyekszik egyre rövidebb idő alatt egyre többet teljesíteni. Az anyagi eszközök, a pozíció, a rang, a siker eléréséért és megtartásáért, vagy egyszerűen csak a „létért való harc” közben egyre több negatív érzelem halmozódik fel benne. Állandóan ingertömeg és információáradat kereszttüzében él. Nincs elég ideje pihenni, kikapcsolódni, nincs módszere a feszültség, a negatív érzelmek oldására, levezetésére, egyre csak halmozódnak a megoldatlan problémái, embertársi kapcsolatzavarai otthon, munkahelyén, közéleti szereplése közben egyaránt. A lelki egészség szempontjából alapvető jelentősége van a gyermekkornak, ezen belül a megfelelő családi kapcsolatoknak, a szülők gondoskodásának, nevelési módszerének. A szülők segítő-támogató feladataival kapcsolatban az anya szerepét szokás hangsúlyozni, pedig az értékválasztások, az erkölcs elsajátításában az apának nagyon fontos szerepe van. Ha az általa nyújtott viselkedésmodell a korlátlan vállalkozást, a versengést állítja előtérbe, ez igen sok egészségtelen stressznek lehet a forrása. Ezek a nem kimondott és nem megfogalmazott elvárások beépülnek a gyermek személyiségébe, egyre jobban előtérbe kerülnek az egyéni érdekek. Az intenzív individualizáció meggátolja az igazi közösségek létrejöttét, melyek fontos feladata lenne egyrészt a személyiség mind teljesebb kibontakoztatása, másrészt pedig a negatív indulatok levezetése, feloldása. összességében a személyiség védelme. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott küzdelem közben nem fordítunk kellő figyelmet a lelki egészség megőrzésére. Kórházi adatok szerint a 30—50 év közötti korosztálynál alakulnak ki a pszichiátriai betegségek, amikorra is beérnek az egyén hibás életvezetésének csődjei. Ugyanakkor számos apró panasszal küszködünk, melyet még a neurózis és pszichosomatikus (lelki működészavarok testi betegségben való megnyilvánulása) betegséggel nem azonosítunk. Ez a népesség sokkal szélesebb körét érinti, semhogy erről az orvosi statisztikák megbízható képet nyújthatnának. Ilyen pl.: fejfájás, rossz hangulat, szorongás, allergiás jelenségek, kimerültségérzés, gyomor- és bélpanaszok stb. A szociális magatartás két legfontosabb eleme a munkateljesítmény és a szabadidő kihasználása. A lelki zavarok rontják a szociális magatartást, a munkateljesítményt, a szabadidő kihasználásának beszűkülését eredményezi. Közös társadalmi érdek a lelki egészség ápolása, a rászorulóknak lelki segítség- nyújtás. Ma még az átlagember számára alig van lehetőség, hogy élete krízis- helyzeteiben, szexuális zava- varaiban, nevelési gondjaival megfelelő szakemberhez fordulhasson, annak ellenére, hogy a nevelési tanácsadó-hálózat kiépítése megyénkben folyamatban van, és működik a házassági tanácsadó szolgálat. Dr. Wildmann Márta pszichiáter
