Észak-Magyarország, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
1986. szeptember 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A nők gumi-, vagy kötött kesztyűben, a férfiak inkább csupasz kézzel, de mindannyian hajló derékkal reggeltől esteledésig szedik a püspöki határban a burgonyát. A mérnök is Desirét szed A dűlő lejáratánál rögtönzött autóparkoló. A földúton álló Dáciák, Wartburgok, Ladák, Skodák között átkígyózik egy lovas fogat, és ráfordul a táblára. A tábla szélén, s egyre beljebb, mint díszszemlén a szoborrá merevedett katonák, glédában állnak a piros és fehér színű félembernyi krumpiszsá- kok. Másfelé viszont a szárától megfosztott, s felszínre felforgatott burgonyagumók rózsaszínje sorjázik. Ribársz- ki Pál, a sajópüspöki termelőszövetkezet elnökének szeme a földön heverő termékcsíkokat pásztázza. — Hiába no, az aszály megsarcolt bennünket is. Az idei termés láthatóan nem olyan darabos, mint a tavalyi. A gumók valamivel kisebbek. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy elégedetlenkednénk. Igaz ugyan, hogy júniusban a terméskilátásaink inkább borúlátásra adtak okot, hiszen a kevés hagyma mellett akkor alacsony, közel 17 tonnás hektáronkénti burgonyahozamokkal számolgattunk. Szerencsénkre, június 7-én és 8-án hatvan milliméter csapadék esett, s ez felélesztette reményeinket. Így aztán a 26 tonnás tervünkkel szemben már a 27 tonna elérésére is megvoltak az esélyeink. S végül tudja mennyi lett? Harminc! Valahogy úgy van ez, hogy száraz években nálunk Püspökiben mindig jobb a termés. Ebben az évben azonban nem egyszerűen csak szárazság volt, hanem aszály. A hosszan tartó esőtlenség pedig minden termesztett kultúrnövényt megviselt, akárcsak a hozzájuk rendelhető gyomflórát is. Ismert a gyomok hihetetlen életerőssége. Aszályban pedig ez azt jelenti, nemcsak a tápanyagot, de a tartalék vizet is elszívja a kultúrnövény elől. Nézzen például erre a sorra. Itt, meg itt jól látható, hogy foltokban kevesebb burgonya termett. Az ok, gyomosodás. A mi tábláinkat szerencsére nem borította dudva, de egy szál gaz is elég, hogy betakarításkor igazolja kártételét, s kiáltson a lelkiismeretes növényvédelem fontosságáról. A burgonya betakarítása Sajópüspöki határában szeptember elsején kezdődött. Azóta közel ezer gumószedőnek nincs szabad szombatja, pihenéssel eltöltött vasárnapja. (Illetve egy vasárnapot mégsem itt dolgoztak végig az emberek. A közös munka alól mentesültek egy pihenőnapon, amikor is búcsú volt a faluban, Püspökiben.) A betakarítás munkásainak zöme nem is tsz-tag, hanem részes dolgozó. És nem is Püspökiből való, hanem Ózdról jött, vagy a környező falvakból! Tíz százalék haszonért szedik a krumplit a földről, s önti a zsákba a kohász éppúgy, mint a bányász, a vasutas, illetve a mérnök. Jönnek, mert megéri. Reményik János brigádja immár tizennyolcadik éve segít a szövetkezetnek. Minden esztendőben tartalékolnak néhány napot a szabadságból. Barátok, rokonok, ismerősök. Reggel 7-től sötétedésig, kint a földeken. Az asszonyokon gumi, vagy kötött kesztyű, a férfiak inkább csak csupasz kézzel, de hihetetlen szaporán, gyors mozdulatokkal kapkodják fel a földről a burgonyát. — Megéri? — Jönnénk különben? — kérdezik vissza. Igaz, a munka nehéz, de a fizetség sem rossz. Ha iparkodik az ember, megvan a napi másfél mázsa része. Amíg Reményikéknek a szabadság, addig a „dobóka- ticásoknak” a munkaidő a dologidő. — Lassan lejár az ideje az idei betakarításnak is, s végre több idő jut a családnak is. Mert eddig csak korán indultunk és későn érkeztünk — mondja Riz Istvánná, Rozika, a Dobó Katica brigád vezetője. Annak, hogy a brigád kint dolgozik a burgonyaföldön, vannak előnyei. Ilyen például az is, hogy ők, do- bókaticások kóstolhatják meg először a kísérleti burgonyát, ismerhetik meg a jövő fajtáját, s adhatják a visszajelzést a szövetkezet elnökének. — A termelőszövetkezetünk kísérleti parcellákban olyan burgonyákat is termeszt, amelyek a nagyüzemben, a holnap fajtájaként kerülnek szóba. Nos, mi, gyakorló szakemberek, ezekben a parcellákban megtapasztaljuk, hogy adott talajon érdemes-e, lehet-e a növényfajt, fajtát gazdaságosan termeszteni. De hogy ez a burgonyafajta jó-e, ízletes-e, hogy szeretni fogják-e a háziasszonyok, azt csak úgy tudjuk meg, ha kiadjuk a megtermelt mennyiség egy részét „próbaízlelésre” — mondja az elnök. Az elnök, Reményikék, a Dobó Katica brigád tagjai mind-mind jól emlékeznek azokra a betakarításokra is, amikor még kapával forgatták ki a földből a burgonya gumóját. Most, a forgatás gépesített, derékban meghajolva haladva már „csak” felszedni kell a krumplit. Igaz, ezt a munkát rendesen megfizetik — mondják a részesmunkások, akik este, a dolog végén beülnek a tábla szélén parkoló Dáciába, Wartburgba, Skodába. — bea — Ünnepségek a 725 éves városban (Folytatás az 1. oldalról) adnak, a Hősök terén pedig térzenét. A szüreti felvonulás mindenütt látványos, érdekes, bizonyos, hogy az lesz majd itt is, melyet vasárnap 10 órai kezdettel tartanak meg. A felvonulás színességéről, látványosságáról hegyaljai, hegyközi, bodrogközi együttesek gondoskodnak, biztosítva az ilyen felvonulásokhoz szükséges minden kelléket, lovasbandériumtól kezdve táncosokig. A tervek szerint részt vesznek a felvonuláson szlovákiai együttesek és burgenlandi gyermek- tánccsoport is. Aki még a felvonulás után is nézni szeretné az együtteseket, az menjen 12 órára a Táncsics téri szabadtéri színpadhoz, ott láthatja az együttesek gálaműsorát. Október 1-jén Sátoraljaújhely várossá nyilvánításának 725. évfordulója tiszteletére ünnepi tanácsülést tartanak. A program szerint ezen az eseményen részt vesz Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szintén köszönti a város lakóit. Ugyancsak ezen az ülésen Pro Űrbe kitüntetéseket, díszpolgári címet adományoznak az arra érdemeseknek. Itt hirdetik ki a várostörténeti pályázatok eredményeit is. Az elkövetkező napok programjához tartozik még több emlékülés, emlékkiállítás, felolvasóülés, valamint számos sportműsor. Eszmecsere a Tiszai Vegyi Kombinátban (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 50 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Ehhez kapcsolódva jegyezte meg Fejti György: LeninVáros vállalatainak produktuma több mint egy- h armada a Borsod egész gazdasága által elért termelési értéknek. A tájékoztatót követően a vologdai vendégek a megye és Leninváros vezetőinek társaságában sétát tettek a városban, közben érdeklődéssel hallgatták Hegedűs György tanácselnök szavait a látogatás során feltett kérdésekre. Valentyin Alek- szandrovics Kupcov első titkár mindenekelőtt a lakáshoz jutás körülményeiről, a természetes népszaporulat alakulásáról, a gyermek- és oktatási intézmények száma iránt, valamint a kulturális, művelődési feltételekről érdeklődött. A vendégek útja ezután a városközpontban levő Lenin-emlék- műhöz vezetett, ahol Valentyin Alekszandrovics Kupcov és a delegáció tagjai koszorút helyeztek el a nagy forradalmárra emlékezve. A városban tett séta után testvérmegyénk delegációja a Tiszai Vegyi Kombinátot kereste fel, ahol Huszár Andor vezérigazgató és Pintér Imre, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. A szívélyes fogadtatás közben V. A. Kupcov megemlítette, hogy 12 évvel ezelőtt már járt a Tiszai Vegyi Kombinátban, de azóta olyan fejlődés tapasztalható, hogy rá sem lehet ismerni. A vezérigazgató tájékoztatójában többször is kitért rá, hogy a kombinát sokat köszönhet a Szovjetunióval kialakult gazdasági, műszaki együttműködésnek. Megemlítette, hogy a vállalat több termelőüzeme — közte a műtrágyagyár — szovjet közreműködéssel valósult meg. Külön is aláhúzta az olefingyár megvalósítását, amely az 1970-ben megkötött magyar—szovjet olefinegyezmény keretében jöhetett létre. Az egyezmény lejárta után most újabb, 1999 végéig érvényes kormányközi megállapodás szabályozza a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló magyar— szovjet termékszállításokat. Huszár Andor elmondta még, hogy a kombinát évi termelése eléri a 20 milliárd forintot, termékeinek egy- harmadát szocialista országokba és tőkés piacokra exportálja. Friss hírként jelentette be, hogy a közelmúltban elkészült új lineáris polietiléngyár sikeresen folytatja a próbaüzemelést s tegnapig már 8 ezer tonna jó minőségű műanyag alapanyagot termelt. Ezután Pintér Imre, az üzemi pártbizottság titkára a pártmunka időszerű kérdéseiről tájékoztatta a vendégeket, akik egyebek között értesülhettek arról, hogy a pártbizottság s a pártalap- szervezetek egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a gazdasági célok elérésének politikai eszközökkel történő segítését. Az eszmecserét követően a delegáció tagjai gyárlátogatáson vettek részt. Megtekintették az új lineáris polietiléngyárat, amelynek központi vezénylőtermében Vig László gyárvezető számolt be az ott folyó munkáról. A vendégek útja innen a hatalmas termelőegységgé fejlődött műanyaggyárba vezetett, ahol Fehér József gyárvezető-helyettes kalauzolta őket. Rendkívül megnyerte vologdai barátaink tetszését a Tiszai Vegyi Kombinát szabadidőközpontja, s elismeréssel nyugtázták a kombinát törekvéseit, hogy dolgozói és a városlakók szórakozási igényét ilyen kulturált módon, magas színvonalon képes kielégíteni. Sajtótájékoztató a Hotel Olefinben Valentyin Alekszandrovics Kupcov A látogatás befejező aktusaként sajtótájékoztatóra került sor a Hotel Olefinben. Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte Valentyin Alekszandrovics Kupcovot, a vologdai delegáció vezetőjét és Fejti Györgyöt, a megyei párt- bizottság első titkárát, akik válaszoltak az újságírók, köztük lapunk munkatársának kérdéseire. Észak-M agyarország: — Kérem, összegezze Kupcov elvtárs, milyen közös vonást fedezett fel Borsod mezőgazdasági üzemeiben tett látogatásuk alkalmával, másrészről milyen főbb tapasztalatok birtokában térnek vissza Vologda megyébe és melyek azok a legfőbb tennivalók, amelyeket az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében a jövőben végre kell hajtaniuk. V. A. Kupcov: — A legfőbb közös vonást abban látom, hogy mi és önök, azaz a Szovjetunió és Magyarország szocialista berendezésű állam. Adottságaink azonban — ami a két mezőgazdaságot illeti — eltérőek. Földrajzi fekvésénél fogva Vologda megyének nem kedvez az időjárás, tehát mások a körülmények Borsodban és mások Vo- logdában. Nálunk most rendkívül nehéz idők járnak a mezőgazdaságra, hiszen 2 hónap óta szinte naponta esik az eső, amely tűk a Komszomolszkaja Pravdában az egyik szovjet újságíró tollából közölt sorozatot, amely a magyar mezőgazdaság eredményeit, főbb jellemzőit mutatta be. Elmondhatom, saját szemünkkel győződtünk meg a mezőgazdasági üzemekben, hogy önöknél mennyire összefonódik a mezőgazdasági és az ipari tevékenység. Nagyon tanulságos volt látni, hogy az úgynevezett melléküzemágak milyen jól kiegészítik az alaptevékenységet. Azt is örömmel tapasztaltuk, hogy a hústermelés, valamint a húsfeldolgozás Magyarországon megoldott kérdés. Természetesen kíváncsiak voltunk rá, hogyan sikerült mindezt elérni. Ezért is tekintettünk be a háztáji gazdaságokba, ahol meggyőződtünk arról, hogy a lakosság milyen nagy részt vállal a húsprogram megvalósításából. Az embernek az a benyomása, hogy amit ezen a területen elértek, ennél jobbat már nem is lehet produkálni. Meglátogattunk egy nyugdíjas házaspárt is, érdekes volt azt látni, hogyan szervezi meg egy nyugdíjas kohász a háztáji munkáját. Jártunk a miskolci piacon, betértünk több üzletbe is. őszintén mondom, meglepett bennünket a nagy árubőség, amihez csak gratulálni tudunk. — Ami a mi saját dolgainkat illeti, az SZKP XXVII. kongresszusa után Vologda megyében nagyszabású programot dolgoztunk ki a tej-, valamint a hústermelés fejlesztésére, a mi viszonyaink között ugyanis erre nyílik leginkább lehetőségünk. Ugyanis a mostoha éghajlat miatt a földművelés rendkívül nagy kockázatot rejt magában. — V. A. Kupcov a továbbiakban elmondta: 12 év távlatából nagy fejlődést tapasztaltak a magyar falvakban, ahol mindenütt új házak, házsorok vallanak a magyar emberek szorgalmáról, eredményes munkájáról. Végezetül, további sikereket kívánt megyénk dolgozóinak. Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára jóleső érzéssel nyugtázta a szovjet delegáció vezetőjének a látogatás tapasztalatairól, munkánk eredményeiről mondott elismerő szavait. Arra kérte az újságírókat, fordítsanak nagyobb figyelmet értékeink, eredményeink bemutatására, mert sok mindenre büszkék lehetünk, amit két kezünkkel, tudással és szorgalommal hoztunk létre a mégyében. nagy nehézséget okoz a betakarításban. — Nagy várakozással tekintettünk borsodi látogatásunk elé — folytatta a Vologda megyei első titkár. — Ezért ahhoz, hogy minél nagyobb tájékozottságra tegyünk szert, ideérkezésünk előtt áttanulmányoz* Testvérmegyénk delegációja borsodi látogatását befejezve, tegnap a délutáni órákban elutazott megyénkből. Lovas Lajos
