Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. augusztus 29., péntek A Fortuna utca, az egyik legrégibb budai utca A félhold árnyékában (1) A Mária Magdolna templom „A hely magas volt, s felkúszni anélkül, hogy kezeinkkel ne kapaszkodjunk, nem lehetett. A kövek, a bombák, amelyeket a törökök ránk dobáltak, akik olyan közel voltak hozzánk, szerfelett kényelmetlen helyzetbe hoztak bennünket. Végre felértünk a falra, de a tö- ! rök már úgy várt ránk, ahogy a nyúlra szokás a les- ' . bői várni.” — Így jellemezte á budai harcok jellegét az .. ostromló sereg egyik kapitánya. Amikor napjainkban végigsétálunk a Fortuna utcán, " szabadjára kell engednünk ' képzelőerőnket, hogy fogalmunk legyen, milyen ádáz küzdelem tombolt itt és a budai vár többi részén. Idézzük csak fel a történeti előzményeket. Ahol ma Budapest van, ott már a kelták idején település alakult ki. Miért éppen ezen a helyen? A Dunán a legkönnyebben a Gellérthegynél lehetett átkelni; ezért már évszázadokkal ! ezelőtt felismerték a ma Budának nevezett terület fontosságát. Valaha itt keresztezte a Duna vonalát a borostyánkő út, amely az Adriai-tenger felől a Keletitengerhez vezetett. Később is a Várhegy szinte kínálta a lehetőségeket, hogy középkori várat építsenek rajta. Kő, mész és a téglagyártáshoz alkalmas agyag is található a környéken. Már a régi rómaiak is rájöttek, hogy a mai Buda fek- . vése katonai szempontból milyen kedvező. Kevesen gondolják, ha napjainkban a Bem téren, vagy éppen a Csalogány utcában járnak, hogy valaha római lovascsapat állomásozott itt. Gyakrabban inkább Aquincum légiós táborát emlegetjük, mert erre a feltárt épületmaradványok jobban emlékeztetnek. Sók nép próbálta megvetni lábát rövidebb-hosszabb ideig a Duna partján. Táboroztak itt a hunok, a keleti gótok és az avarok. Azután megjelentek a honfoglaló magyarok, a mai Buda helyén talán már Árpád idején megerősített tábor állt. A Vár a középkorban épült, és aránylag kis részét vették körül a falvak. 1241-ben és 1242-ben szörnyű pusztítást végeztek az országban a tatárok. Amikor Batu kán seregei elvonultak, IV. Béla király elhatározta, hogy újjáépíti az elpusztult országot. Az uralkodó leszűrte a tatárjárás katonai tapasztalatait és felismerte a várak jelentőségét. 1244-ben a király felújította és kibővítette Pest kiváltság- levelét. Épül és növekedik Buda, új lakosok települnek a Várhegyre. Fokozatosan kialakul a Duna jobb partján a három részből összetevődő település. A Várhegyen épül a Vár, míg a Várhegynek a folyó felőli oldalán keletkezik a Víziváros, benépesül a Várhegy túlsó oldala is, amely a Tabán nevet kapja. Budának a várfalakon kívüli részében, halászok laktak. Ilyen volt a Tabán. A Vízivárosban viszont az iparosok építették maguknak a házaikat, műhellyel együtt. A védelmet mindenkinek a Vár nyújtotta, a falak rajza ellipszis alakú, a legjobban abban az irányban építették ki, ahol a Várhegy nem emelkedett elég meredeken, ahonnan az ellenség támadására számítani lehetett. Időzzünk el egy kicsit a vár fogalmánál... A vár megerősített, falakkal, sáncokkal, árkokkal és egyéb elzáró akadályokkal körülvett hely, amelynek rendeltetése többféle. Gyakran csak azért építették, hogy háború esetén a lakosok a falai mögött oltalmat találjanak és a várat az ellenség rajtaütésszerű rohamaival vagy hosz- szabb ostromaival szemben is megvédelmezhessék. A bástyarendszer lehetővé tette, hogy az aránylag kis létszámú őrség felvehesse a küzdelmet a többszörös túlerő ellen. Az ókorban, de főleg a középkorban csaknem valamennyi nagyobb települést falakkal és őrtornyokkal vettek körül. A magyar város szó is ezt jelzi. A középkori várak nagy magaslata, épületek fal- és bástyarendszerrel, vagy mocsárral és folyóvízzel voltak védhetőe'k. A budai Vár tervezőinek és építőinek munkáját megkönnyítették a Várhegy földrajzi és geológiai adottságai, IV. Béla feljegyzéseiben olvasható; „... A haza védelmére alkalmas több váron felül a pesti hegyen is építtettem erős, tornyokkal körülvett várat, melynek számos lakása van.” Az uralkodó még a tatár támadások megismétlődésétől félt, Zsigmond király már a törököktől tartott, ezért megerősítette a Buda várának falait és földbástyákat emeltetett. Az akkori fegyverek ellen mindez védelmet adott a XV. században, amikor még Európában a védők és az ostromlók nyíllal és lándzsával harcoltak. Bár Mátyás király szívesen tartózkodott Visegrádon, de uralkodása idején Buda is szépen fejlődött. 1476 nevezetes esztendő. A király ekkor kötött házasságot Beatrix királynéval, a budai Friss-palota Római termében. Mátyás szobrászművészeket hívott udvarába, és alkotásaikkal szépítette palotáját. Nyáron vizet sugároztak a szökőkutak, az oszlopsorok között díszes ruhába öltözött főurak sétáltak. Mindig tartózkodtak a király udvarában külföldi vendégek is, akik főleg Itáliából érkeztek. Bartolomeo de Maraseli püspök, a pápai énekkar karmestere így vélekedett; — Mátyás király, magyar király udvarában olyan muzsikusok és énekesek vannak, akiknél a pápa művészei sem különbek. Buda fénykorát élte Mátyás uralkodása idején. Más jelek is mutatják ezt, ebben az időben hozta létre Hess András könyvnyomtató műhelyét, és működött már a vízvezeték is, amely a közeli hegyek forrásvizét hozta el a budai Várba. A nagy király és udvara aligha hihette, hogy a pompa, a ragyogás megszűnik, elhallgat a magyar ének és muzsika, a Várra a török félhold veti rá az árnyékát. Molnár Károly (Folytatjuk) Brigádvezetők találkozója Szeptember 16-tól repertoár-darabok Oszlopos Simeon, meg Nyolc nő Felújítások és új bemutatók a jövő hónaptól a színházban Mint már hírt adtunk róla, a Miskolci Nemzeti Színházban újra elkezdődött a munka, s szeptember 26- án pénteken megtartják az első új bemutatót, amit persze — a hagyományos játékrendnek megfelelően — előző napon, csütörtökön már az Egyetemi bérletben is láthat a közönség. Sarkadi Imre drámája, az Oszlopos Simeon kerül ekkor színre. Ám — ugyancsak a jól bevált gyakorlat szerint — már az első premiert megelőzően megnyitják a színház kapuit és az előző évadról áthozott repertoár-darabokból tartanak előadásokat, bérletszünetben. A nagyszínház kapuit szeptember 16-án, kedden nyitják meg először. Ekkor Eduardo de Filippónak az elmúlt évadban nagy sikerrel játszott vígjátéka, a Milliomos Nápoly kerül színre, csakúgy mint másnap, 17- én szerdán. A következő két napon, 18-án és 19-én ugyancsak előző évadbeli sikerdarab, Csehov komédiája, a Cseresznyéskert előadása látható, míg 20-án és 21-én, szombaton és vasárnap az elmúlt évet záró Teli zseb című musical várja a nézőket. A repertoárban kamaraszínházi produkció is szerepel: szeptember 20- án, szombaton és 21-én, vasárnap Hervé operettje, a Nebáncsvirág kerül színre az új bemutatók előtt, a Játékszínben pedig szeptember 16-án és 17-én az Ének Phaedráért című Enquist- dráma, 18-án és 19-én pedig Fábián László rémálma, a Levéltetvek az akasztóján. Ezek a művek — természetesen — még a későbbiekben is színre kerülnek az újabb darabok között. Már javában folynak az évad első új bemutatóinak a próbái is. A már említett nagyszínházbeli Oszlopos Simeon bemutatóját követően október 1-én a Kamara- színházban lesz premier: Robert Thomas bűnügyi játéka, a Nyolc nő kerül ekkor először színre, majd azt követően októberben még tizenöt alkalommal. Vendégjátékokra is készül a színház: október 6-án a Szegedi Nemzeti Színházban — ekkor nyitják meg az újjáépült teátrumot — a Cseresznyéskertből mutat be részleteket, 13-án pedig a Kassai Állami Színházban viszi színre az Oszlopos Simeont. A négy borsodi vegyipari vállalat — a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát, a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyiművek, a lenin- városi Tiszai Vegyi Kombinát és a Tiszai Kőolaj-finomító — szocialista brigádvezetői minden évben találkoznak, s tájékoztatják egymást a mun. kaverseny-mozgalomban elért eredményekről, az előttük álló aktuális feladatokról. A brigádvezetők idei találkozóját ma tartják Kazincbarcikán. A délelőtt folyamán előadások hangzanak el. Dr. Halmos Csaba, a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztályának vezetője vitaindítójában a szocialista versenymozgalom országos megítéléséről, jelenlegi helyzetéről és a további feladatokról szól majd. Bodrogköz népélete A TIT Néprajzi Szakosztálya Bodrogköz népéletéről szervez tájkonferenciát szeptember utolsó harmadában, egészen pontosan szeptember 22-én. A konferencia színhelye a sárospataki Rákóczi Múzeum lesz, itt tartják majd az előadásokat. Korábbi tájkonferenciák hagyományaihoz híven, ezúttal is sokoldalúan közelítik meg az előadásokkal a központi témát. Ezen a mostani összejövetelen például összegző előadás hangzik el Bodrogköz néprajzi kutatásairól, az eredményekről és a feladatokról, Janó Ákostól. Hőgye István a földrajzi tájegység történelmi vázlatát rajzolja fel, Siska József a bodrogközi népmozgalmak történetét összegzi. Az itteni népnyelvi sajátosságokról Kovátis Dániel szól, míg a táj régi vízrajzát és vízi életét Dankó Imre ismerteti. A továbbiakban szó lesz még az itteni pásztoréletről (Bodó Sándor), a társasmunkák alkalmairól és formáiról (Nagy Géza), a népi építészet táji sajátosságairól (Cseri Miklós), a Bodrogköz készülő múzeumáról (Szabadfalvi József). A tájkonferencia arra is alkalom, hogy összegezzék a TIT megyei néprajzi, szakosztályának elmúlt ötévi munkáját. A beszámolót Vi- ga Gyula tartja. A pataki program után Cigándra vezet majd a résztvevők útja, ahol megkoszorúzzák Kántor Mihály emléktábláját. Oktatótelevíziós szeminárium Egerben Nemzetközi oktatótelevíziós szeminárium kezdődik október 2-án Egerben. Az egyhetes tanácskozáson hazai és külföldi szakemberek, köztük nemzetközi televíziós szervezetek és külföldi televíziók munkatársai, pedagógusok, kutatók, szociológusok, pszichológusok és kritikusok vesznek részt. A szakemberek kicserélik gondolataikat a művelődést, az oktatást szolgáló műsorok készítéséről, az oktatótelevízió legújabb elméleti és módszertani kérdéseiről. Az egri tanácskozás egyik központi kérdése: miként segítheti a televízió a békére nevelés ügyét. Mindenekelőtt olyan, pedagógiai célzattal készült műsorokat mutatnak be, amelyek gyermekeknek és fiataloknak szólnak, s amelyek közvetve vagy közvetlenül szolgálhatják a népek közötti megértést, egymás értékeinek megismerését, s a nemzetek együttműködését. A szemináriumon szó lesz arról is, hogy mit tehet a televízió az új kommunikációs és információs eszközök megismertetéséért, s hogyan szolgálhatja minél eredményesebben a felnőttoktatást. A találkozó nemcsak az új elméleti eredmények és módszerek megvitatására ad lehetőséget, hanem a már meglevő produkciók széles körű megismertetésére, cseréjére, átvételére is. Tenkács Tibor állandó kiállítása Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola egyik tantermében, ahol a tanulmányaikat kezdő leendő óvónők tanulnak, állandó kiállítás nyílik a városban élő és ott immár negyvenöt esztendeje munkálkodó festőművész, Tenkács Tibor műveiből. Az állandó kiállítás ünnepélyes megnyitása augusztus 31-én, vasárnap délután 3 órakor lesz. Megnyitót Déváid István, a gimnázium igazgatója tart. Ma este a képernyőn Áfonya, a vagány A mozilátogatóknak, # meg a szovjet filmeket televízióban nézőknek bizonyára ismerős a képen látható férfiú: Jevgenyij Leonov, megszámlálhatatlan film főszereplője. Ö az egyik főhőse a ma este, az első műsorban 20.05-kor látható Áfonya, a vagány című szovjet filmnek, amelyet Georgij Danyelija rendezett, s amely egy Áfonya néven emlegetett vízvezeték-szerelő könnyű kis kalandjairól szól. E könnyű kalandoknak egy fiatal lány megjelenése vet véget. . . Bevezetőnek talán ennyi is elég.
