Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
1986. augusztus 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vasútigazgatóság stratégiája Fél év után, őszi forgalom előtt Az I. félévi személy- és áruszállítási teljesítményekről, a gazdálkodásról készített beszámolóban feltűnik egy szokatlan kifejezés: „az üzemviteli munka javítása érdekében kitörési stratégiai intézkedési tervet készítettünk. Ez kedvezően hatolt a kocsigazdálkodásra”. A kérdés önmagától adódik; mit jelent a „kitörési stratégia”, s a Magyar Államvasutak milyen nagyobb arányú szervezett küzdelemre, változtatásra készül? Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője így tömöríti a változtatás lényegét és szükségszerűségét: — Az elmúlt időszakban csak tetőződtek, halmozódtak a vasút gondjai. Elavult a vágányhálózat, a járműpark. Tizenháromezer olyan vagonunk van az országban, mely nem, vagy csak különleges feltételek közt vehető igénybe. Személykocsijaink, villamos mozdonyaink életkora elérte, túlhaladta a húsz évet. Egy-egy gép felújítása lassan megközelíti egy új mozdony árát. Anyagi lehetőségeink igen szűkösek, jóformán reményünk sincs új kocsik, mozdonyok beszerzésére. A MÁV Vezérigazgatósága helyzetünk tarthatatlanságát látva hirdette meg az új stratégiát: minden lehetőség feltárásával belső, saját erőből tegyük szervezettebbé, olcsóbbá, racionálisabbá az üzemvitelt. A vasutat az elmúlt időszakban a teljes centralizálás jellemezte. Ü.j vonásként most az egyéni felelősségre épülő decentra- lizmus lépett életbe. Nagymértékben kibővül az igazgatóság hatásköre, s egyben felelőssége, és ez gyűrűzik lefelé a legkisebb szervezetekig. — Milyen belső szervezeti és magatartásbeli változás megy végbe? — A személyi felelősségen alapuló üzemviteli rendszer kialakítása három egymással összefüggő célkitűzés megvalósítását teszi szükségessé. Az első és természetes igény: a vasút kövesse az ipari, a tudományos-technikai fejlődést — ne konzerválja a meglévő technikát. Ehhez meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket. Ehhez kapcsolódóan növelnünk kell a vasutasok társadalmi megbecsülését, anyagi .érdekeltségét. Evégett a vasutasoknak növelniük kell felkészültségüket. a tudásszínvonalat a műszaki igényekhez kell igazítaniuk. E kettős feladattal szoros' összefüggésben — miutjjn sajnálatosan fellazult a munkamorál — erősíteni kell a vasúti szervezettséget. a szolgálati fegyelmet. Azt a szemléletet igy e’kszii n k megerős íten i, hogy mi vagyunk az utasokért, a megrendelőkért. — Mit jelent köznyelvre lefordítva, hogy a stratégiai célkitűzés megvalósítása kedvezően hatott a kocsigazdálkodásra? — A kocsigazdálkodás a vasút alfája, ómegája. Más szóval a kocsi a vasutasok kenyérszerző szerszáma, eszköze. Az igazgatóság célkitűzéseit örvendetesen sok ember értette meg. azonosult vele, a különböző szolgálati helyeken rugalmasan éltek a nagyobb önállósággal, erősítették, erősítettük kapcsolatainkat a megrendelő partnerekkel. Ennek hatása azzal kezdődött, hogy az év elején az előszállítás 26 százalékkal volt nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ezt követte a gyakorlat: felgyorsult a vasúti kocsik ki- és berakása, s eredményeként a szerelvények hamarább érnek a célhoz, a kocsiforduló ideje 23 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, mintha féléves vonatkozásban 12 000 kocsival lett volna több, kaptunk volna kölcsön, vagy ajándékba. — A kocsiigényes szállítás igen szépen alakult. Vasút- igazgatóságunk területén az üzemek, vállalatok, szövetkezetek a tervezettől 200 000, a múlt év azonos időszakához viszonyítva 642 000 tonnával több árut raktak be, s mi elszállítottuk ezt. Ráadásul a vállalatok örömére — a mienkre is — 27 százalékkal csökkent a kocsiállás- pénz, s ez megrendelő partnereink számára mintegy 37 millió forint megtakarítást jelent. Az ÓKÜ-ben — a korábbi időszakokhoz mérten — 180 fokos fordulat állt be. s csak elismeréssel tudok szólni az ÓKÜ mellett a BVK. a TVK. a hőerőművek, a szénbányák a. MÁV gondjait megértő segítőkészségéről, a közös együttműködésről. — Az áruszállítás összességében korántsem alakult ilyen jól. Ebben a múlt évinél. s a tervezettnél is kisebb teljesítményeket értünk el. Ennek oka, hogy visszaesett a nemzetközi fuvarozás, és hogy jelentősen csökkent a kohászati termékek exportja. — Mik a tapasztalatai a személyszállításban? — Ez év első felében 16 és fél millió utas vette igénybe személyszállító kocsijainkat. A Miskolc körzeti üzemfőnökség területén valamelyest több. de összességében egy százalékkal kevesebb ember utazott, mint amennyit terveztünk. Az utasok jobb, kulturáltabb kiszolgálása érdekében területünkön egyebek közt öt vonatpár — közte kettő Miskolc és Sátoraljaújhely között — mozdonycsere nélkül közlekedik. A menetidő így Miskolc és Sátoraljaújhely között — mivel Szerencsen nem kell várni mozdonycserére, fékpróbára — 20-25 perccel csökkent. Az üzemelési költség viszont — mivel a felsővezeték alatt is dízelgép halad — növekedett. — Közismert, hogy a MÁV — saját költségére — egy sor kedvezményt ad. Ilyen többek között, hogy az 55. évet betöltő nők, a 60. évet túllépő férfiak 20 százalékos kedvezményt kapnak. A legújabb, hogy a miskolci ipari kiállításra és vásárra utazók 33 százalékos menetjegy kedvezményt vehettek igénybe. — Hogyan mutatkozott be a második fél év? — 1986 első felében a vasutasok erőfeszítéseinek gyümölcseként néhány tevékenységben jó teljesítményeket értünk el. őszinte örömünkre átlagosan 7 százalékkal növelhettük a vasutasok bérét. A szépnek ható adatok ellenére se értük el ebben a kívánt szintet, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy ezek az emberek hetente is jócskán többet dolgoznak a 40 óránál. A másik előny: stabilizálódott a létszám, s örvendetesen nőtt a fizikai, s csökkent az adminisztratív dolgozók létszáma. — Mi a nyugtalanító? Az első fél év utolsó hónapjában, júniusban az áruszállítás több vonatkozásban visszaesett. Ez a tendencia érezhető a II. fél év eddig eltelt időszakában is. Ennek következményeként az üzemek, vállalatok nagy szállítási igényei lökésszerűen az őszi forgalom idején zúdulnak a vasútra. Ezt — tekintve kocsi- és mozdonyparkunkat — a legnagyobb erőfeszítések árán se tudjuk maradéktalanul teljesíteni, s ez kihat gazdálkodásunkra is. — Mit várunk? Elmondtam, hogy milyen gondok szorongatnak bennünket. Megértést és segítséget várunk. Arra kérjük a kedves utasokat, hogy segítsenek a személykocsikban nagy károkat okozó néhány vandál megfékezésében. Ha ezt közös erővel nem érjük el, kénytelenek leszünk néhány kocsit véglegesen kivonni a forgalomból. (Említettem: nincs pénzünk új kocsik, mozdonyok vásárlására.) — Szállíttató partnereinktől az első fél évben tapasztalt magatartást, megértést kérjük. Ezt az igények legteljesebb mértékben való kielégítésével. teljesítésével igyekszünk megköszönni. A legnagyobb áldozatvállalást a vasutasoktól várom, várjuk. s mindenekelőtt a vasúti fegyelem, felelősség további szilárdításában, az utasokkal, a megrendelő partnerekkel szembeni előzékenységben.,, magatartásban, az igények rugalmas kielégítésében. A jövő a korszerűsítést tekintve. korántsem kilátástalan. Urbán Lajos közlekedési miniszter nyilatkozata szerint a VII. ötéves tervidőszakban várhatóan Kazincbarcika—Ózd közötti szakaszon, a Miskolc—Hidasnémeti vonalon megkezdik a villamos felsővezeték kiépítését. Ezzel párhuzamosan, ha apró lépésekkel is. haladnak előre az automatizálással is. Csorba Barnabás Javítás, felújítás az ÓKÜ-ben Közel egy évig folyamatosan üzemelt az Ózdi Kohászati Üzemek acélöntőműve. ,A biztonságos termelés érdekében augusztus 25-én reggel 6 órakor állították le a berendezéseket, hogy a tervek szerint 12 napon és 8 órán keresztül elvégezhessék a nagyjavítást. A folyamatos acélöntőmű javításán és felújításán közel 300 szakember munkálkodik majd, s a számítások szerint megközelítőleg 6 millió forint értékű munkát végeznek el. Többek között -kicserélik a 150 tonnás öntődaru emelőberendezését, mégpedig a teherbíró képesség növelése érdekében 5 tonnásról 10 tonnásra. Sor kerül a hűtőpadi gereblyék cseréjére, a darabolóollók pedig felújított hajtóművel kapnak. Az elképzelések szerint a szakemberek felülvizsgálják a gépészeti és a villamos berendezéseket, s ahol szükséges, azonnal kijavítják a hibákat, felújítják az alkatrészeket. A vállalat vezetése most is ösztönzi a gyors es minőségi munkát. értesüléseink szerint 100 ezer forint célprémiumot tűzött ki a nagyjavítással kapcsolatos feladatok elvégzésére. A varródéban A Borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet melléküzemágaként üzemel Miskolcon a rehabilitációs üzem, melyben a csökkent munkaképességű asszonyoknak és férfiaknak teremtettek munkalehetőséget. Ebben az egységben többek között női táskák előállításával is foglalkoznak. A képen: készül a táskaforma. Fotó: Cs. Gy. n döntés a második fél évre maradt (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató beszélt arról, hogy az első hét hónapban mintegy 122 millió forint nyereség elérését tűzték célul, amit nem sikerült, teljesíteni. Nem végleges adatok szerint a Borsod Volán 109 millió forint nyereséget termelt, így az elmaradás 13 millió forint körül van. A helyzet ugyan nem reménytelen, de igen nagy erőfeszítésre van szükség, hogy a tervezett vállalati eredményt elérjék. Juhász György az eddiginél fegyelmezettebb munkavégzésre, hatékonyabb gazdálkodásra hívta fel az üzemegységek, s a vállalati kollekBevezetőként két, sokatmondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasztási cikk kapható ma a boltjainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli ma a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) bizalomébresztő, háromszögű emblémáját. Fixier László, a KÁF-titkárság vezetője szerint bár a hazai áruk minősége még észrevehetően elmarad a legfejlettebb országok áruinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre tartunk ennél az 1500-as számnál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályázná. Az átlagembert persze, kissé tanácstalanná teszi ez a mondat, hiszen ha hazamegy este, és bekapcsolja a tv- készülékét, azt tapasztalja: valósággal harsog a reklám. Már a tv-híradó és a filmvetítés közé is beiktatnak öt percet... Ha ennyit költenek a cégek erre a célra (4-26 ezer forint között változik a percenkénti tarifa, a műsoridőtől függően), akkor még kézenfekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkülönböztetett áru? Hogy teljes legyen a válasz. újabb kérdéssel kell kezdenünk: mit is reklámoznak nálunk? Ha kicsit jobban odafigyelünk, megállapítható, többnyire ilyen nevek hangzanak el: Skála, Fontana, Azur, Egis stb. Vagyis az ilyen-olyan nevű cégek, vállalatok „névjegyét” sulykolják a fejünkbe, valamilyen gyorsan megjegyezhető vállalati embléma kíséretében. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is fejlődés. Kandiké Józseftől. tívák figyelmét. Utalt rá, hogy a teljesítménynek és a bérezésnek nagyobb összhangban kell lennie, s a végzett munkát mindenkor az eredményesség, az elért nyereség alapján értékeljék. A beszámolóban szó esett róla, hogy a munkaerőért folyó nagyarányú bérversenyben a Borsod Volán nem tud lépést tartani több miskolci üzemmel. Részben ezzel is magyarázható, hogy az első fél évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak állománycsoportját alapul véve 326 új munkavállaló lépett be a vállalathoz, ugyanakkor a kilépők száma meghaladta a 480-at. így fordult az elő, hogy a az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat igazgatójától hallottuk, hogy amikor megkérték a hazai vásárlók egy csoportját, sorolják fel a tíz legismertebb magyar vállalat nevét, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 712 pontot kapott, a középmezőnyben- helyet foglaló Ganz- MÁVAG 470-et, a 10. helyre sorolt Tiszai Vegyi Kombinát pedig csupán 178-at. Érthető hát. hogy a cégek tudatni szeretnék a tisztelt vásárlókkal: mi is létezünk... Az ilyesfajta üzleti propaganda azért is méltánylandó még, mert az OPK (Országos Piackutató Intézet) szerint a mintegy ötezer hazai gazdálkodó szervezet közül egyelőre csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el. Mindez már azért sem' túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érdekel leginkább, hanem a konkrét termék, s vele együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre — az ötletességet, a szellemességet a reklámban is elismerjük —. arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit. mikei akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogv miért marad adós. kilépett dolgozók részaránya a korábbi 7,4 százalékról 9,18 százalékra növekedett. Üzletpolitikai irányelveinknek továbbra is leglényegesebb eleme, hogy partnereink, fuvaroztatóink komplex kiszolgálására törekszünk — mondta az áruszállítással kapcsolatban az igazgató. Hozzátette azonban. hogy a . Volán [-hátrányos helyzetben van-, a -imagánszektorhoz tartozó;: valamint közületi fuvarozókkal szemben, ők ugyanis lényegesen kedvezőbb verseny- feltételeket élvének, mivel a szabálycáőilt "(nem tevékenységre, hanem szervezetekre vonatkoznak. L. L. az újabb kérdésre felelve eljutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság által gyártott 200 ezer. fogyasztási cikk. még mindig kevés Még most sem akkora a választék, mint szerelnénk Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek, vállalataink nagyobbik fele még nem tart ott. mint a Caola, amely a krémek, szappanok, és más kozmetikumok sokaságát kínálja, s intenzíven reklámozza a He- lia termékcsaládját. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szervezetnek még így is több lehetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el a kiváló minősítést (márpedig a KÁF tapasztalt piacszakértői, piac- szervezési szakembereinek ezt nyugodtan elhihetjük). akkor az is tény: sok vállalatunk még a színvonalas termékével sem akar büszkélkedni. Űgv véli: enélkül is el tudja adni. akkor miért „erőlködjék”? S nem pályázza meg a háromszögű embléma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garanciát vállalni azért, hogy tartós marad termékének a jó minősége. A KÁF-emblémá- hoz való jog ugyanis ilye« kötelezettségekkel jár, ismétlődően ellenőrzik a gyár termékét. A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda. hogy a vállalataink zöme még nem iga^ zán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi, beidegződött szokások megváltozzanak, ’jj az eladók piaca helyett a ve* vők piaca váljék meghatározóvá. M. L.
