Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

1986. augusztus 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vasútigazgatóság stratégiája Fél év után, őszi forgalom előtt Az I. félévi személy- és áruszállítási teljesítmények­ről, a gazdálkodásról készí­tett beszámolóban feltűnik egy szokatlan kifejezés: „az üzemviteli munka javítása érdekében kitörési stratégiai intézkedési tervet készítet­tünk. Ez kedvezően hatolt a kocsigazdálkodásra”. A kér­dés önmagától adódik; mit jelent a „kitörési stratégia”, s a Magyar Államvasutak milyen nagyobb arányú szer­vezett küzdelemre, változta­tásra készül? Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának vezetője így tömöríti a változtatás lényegét és szükségszerűségét: — Az elmúlt időszakban csak tetőződtek, halmozódtak a vasút gondjai. Elavult a vágányhálózat, a járműpark. Tizenháromezer olyan vago­nunk van az országban, mely nem, vagy csak különleges feltételek közt vehető igény­be. Személykocsijaink, villa­mos mozdonyaink életkora elérte, túlhaladta a húsz évet. Egy-egy gép felújítása lassan megközelíti egy új mozdony árát. Anyagi lehetőségeink igen szűkösek, jóformán re­ményünk sincs új kocsik, mozdonyok beszerzésére. A MÁV Vezérigazgatósága helyzetünk tarthatatlanságát látva hirdette meg az új stratégiát: minden lehetőség feltárásával belső, saját erő­ből tegyük szervezettebbé, olcsóbbá, racionálisabbá az üzemvitelt. A vasutat az el­múlt időszakban a teljes centralizálás jellemezte. Ü.j vonásként most az egyéni felelősségre épülő decentra- lizmus lépett életbe. Nagy­mértékben kibővül az igaz­gatóság hatásköre, s egyben felelőssége, és ez gyűrűzik lefelé a legkisebb szerveze­tekig. — Milyen belső szervezeti és magatartásbeli változás megy végbe? — A személyi felelősségen alapuló üzemviteli rendszer kialakítása három egymással összefüggő célkitűzés meg­valósítását teszi szükségessé. Az első és természetes igény: a vasút kövesse az ipari, a tudományos-technikai fejlő­dést — ne konzerválja a meglévő technikát. Ehhez meg kell teremteni a szük­séges anyagi feltételeket. Eh­hez kapcsolódóan növelnünk kell a vasutasok társadalmi megbecsülését, anyagi .érde­keltségét. Evégett a vasuta­soknak növelniük kell felké­szültségüket. a tudásszínvo­nalat a műszaki igényekhez kell igazítaniuk. E kettős fel­adattal szoros' összefüggés­ben — miutjjn sajnálatosan fellazult a munkamorál — erősíteni kell a vasúti szer­vezettséget. a szolgálati fe­gyelmet. Azt a szemléletet igy e’kszii n k megerős íten i, hogy mi vagyunk az utaso­kért, a megrendelőkért. — Mit jelent köznyelvre lefordítva, hogy a stratégiai célkitűzés megvalósítása ked­vezően hatott a kocsigazdál­kodásra? — A kocsigazdálkodás a vasút alfája, ómegája. Más szóval a kocsi a vasutasok kenyérszerző szerszáma, esz­köze. Az igazgatóság célki­tűzéseit örvendetesen sok ember értette meg. azonosult vele, a különböző szolgálati helyeken rugalmasan éltek a nagyobb önállósággal, erősí­tették, erősítettük kapcsola­tainkat a megrendelő part­nerekkel. Ennek hatása az­zal kezdődött, hogy az év elején az előszállítás 26 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ezt követte a gyakorlat: felgyor­sult a vasúti kocsik ki- és berakása, s eredményeként a szerelvények hamarább ér­nek a célhoz, a kocsiforduló ideje 23 százalékkal csök­kent. Ez azt jelenti, mintha féléves vonatkozásban 12 000 kocsival lett volna több, kap­tunk volna kölcsön, vagy ajándékba. — A kocsiigényes szállítás igen szépen alakult. Vasút- igazgatóságunk területén az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek a tervezettől 200 000, a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 642 000 ton­nával több árut raktak be, s mi elszállítottuk ezt. Ráadá­sul a vállalatok örömére — a mienkre is — 27 százalék­kal csökkent a kocsiállás- pénz, s ez megrendelő part­nereink számára mintegy 37 millió forint megtakarítást jelent. Az ÓKÜ-ben — a ko­rábbi időszakokhoz mérten — 180 fokos fordulat állt be. s csak elismeréssel tudok szólni az ÓKÜ mellett a BVK. a TVK. a hőerőművek, a szénbányák a. MÁV gond­jait megértő segítőkészségé­ről, a közös együttműködés­ről. — Az áruszállítás összes­ségében korántsem alakult ilyen jól. Ebben a múlt évi­nél. s a tervezettnél is ki­sebb teljesítményeket értünk el. Ennek oka, hogy vissza­esett a nemzetközi fuvaro­zás, és hogy jelentősen csök­kent a kohászati termékek exportja. — Mik a tapasztalatai a személyszállításban? — Ez év első felében 16 és fél millió utas vette igénybe személyszállító kocsijainkat. A Miskolc körzeti üzemfő­nökség területén valamelyest több. de összességében egy százalékkal kevesebb ember utazott, mint amennyit ter­veztünk. Az utasok jobb, kulturáltabb kiszolgálása ér­dekében területünkön egye­bek közt öt vonatpár — köz­te kettő Miskolc és Sátoral­jaújhely között — mozdony­csere nélkül közlekedik. A menetidő így Miskolc és Sá­toraljaújhely között — mivel Szerencsen nem kell várni mozdonycserére, fékpróbára — 20-25 perccel csökkent. Az üzemelési költség viszont — mivel a felsővezeték alatt is dízelgép halad — növeke­dett. — Közismert, hogy a MÁV — saját költségére — egy sor kedvezményt ad. Ilyen többek között, hogy az 55. évet betöltő nők, a 60. évet túllépő férfiak 20 százalékos kedvezményt kapnak. A leg­újabb, hogy a miskolci ipari kiállításra és vásárra utazók 33 százalékos menet­jegy kedvezményt vehettek igénybe. — Hogyan mutatkozott be a második fél év? — 1986 első felében a vas­utasok erőfeszítéseinek gyü­mölcseként néhány tevé­kenységben jó teljesítménye­ket értünk el. őszinte örö­münkre átlagosan 7 száza­lékkal növelhettük a vasuta­sok bérét. A szépnek ható adatok ellenére se értük el ebben a kívánt szintet, kü­lönösen ha figyelembe vesz- szük, hogy ezek az emberek hetente is jócskán többet dolgoznak a 40 óránál. A másik előny: stabilizálódott a létszám, s örvendetesen nőtt a fizikai, s csökkent az adminisztratív dolgozók lét­száma. — Mi a nyugtalanító? Az első fél év utolsó hónapjában, júniusban az áruszállítás több vonatkozásban vissza­esett. Ez a tendencia érezhe­tő a II. fél év eddig eltelt időszakában is. Ennek követ­kezményeként az üzemek, vállalatok nagy szállítási igé­nyei lökésszerűen az őszi for­galom idején zúdulnak a vasútra. Ezt — tekintve ko­csi- és mozdonyparkunkat — a legnagyobb erőfeszítések árán se tudjuk maradéktala­nul teljesíteni, s ez kihat gazdálkodásunkra is. — Mit várunk? Elmond­tam, hogy milyen gondok szorongatnak bennünket. Megértést és segítséget vá­runk. Arra kérjük a kedves utasokat, hogy segítsenek a személykocsikban nagy káro­kat okozó néhány vandál megfékezésében. Ha ezt kö­zös erővel nem érjük el, kénytelenek leszünk néhány kocsit véglegesen kivonni a forgalomból. (Említettem: nincs pénzünk új kocsik, mozdonyok vásárlására.) — Szállíttató partnereink­től az első fél évben tapasz­talt magatartást, megértést kérjük. Ezt az igények leg­teljesebb mértékben való ki­elégítésével. teljesítésével igyekszünk megköszönni. A legnagyobb áldozatvállalást a vasutasoktól várom, vár­juk. s mindenekelőtt a vas­úti fegyelem, felelősség to­vábbi szilárdításában, az uta­sokkal, a megrendelő part­nerekkel szembeni előzé­kenységben.,, magatartásban, az igények rugalmas kielégí­tésében. A jövő a korszerűsítést te­kintve. korántsem kilátásta­lan. Urbán Lajos közlekedé­si miniszter nyilatkozata sze­rint a VII. ötéves tervidő­szakban várhatóan Kazinc­barcika—Ózd közötti szaka­szon, a Miskolc—Hidasnéme­ti vonalon megkezdik a vil­lamos felsővezeték kiépítését. Ezzel párhuzamosan, ha apró lépésekkel is. haladnak előre az automatizálással is. Csorba Barnabás Javítás, felújítás az ÓKÜ-ben Közel egy évig folyama­tosan üzemelt az Ózdi Ko­hászati Üzemek acélöntőmű­ve. ,A biztonságos termelés érdekében augusztus 25-én reggel 6 órakor állították le a berendezéseket, hogy a tervek szerint 12 napon és 8 órán keresztül elvégezhes­sék a nagyjavítást. A fo­lyamatos acélöntőmű javítá­sán és felújításán közel 300 szakember munkálkodik majd, s a számítások szerint megközelítőleg 6 millió fo­rint értékű munkát végez­nek el. Többek között -kicse­rélik a 150 tonnás öntőda­ru emelőberendezését, még­pedig a teherbíró képesség növelése érdekében 5 ton­násról 10 tonnásra. Sor ke­rül a hűtőpadi gereblyék cseréjére, a darabolóollók pedig felújított hajtóművel kapnak. Az elképzelések sze­rint a szakemberek felül­vizsgálják a gépészeti és a villamos berendezéseket, s ahol szükséges, azonnal ki­javítják a hibákat, felújít­ják az alkatrészeket. A vál­lalat vezetése most is ösztön­zi a gyors es minőségi mun­kát. értesüléseink szerint 100 ezer forint célprémiumot tű­zött ki a nagyjavítással kapcsolatos feladatok elvég­zésére. A varródéban A Borsodsziráki Bartók Bé­la Termelőszövetkezet mel­léküzemágaként üzemel Mis­kolcon a rehabilitációs üzem, melyben a csökkent mun­kaképességű asszonyoknak és férfiaknak teremtettek munkalehetőséget. Ebben az egységben többek között női táskák előállításával is fog­lalkoznak. A képen: készül a táskaforma. Fotó: Cs. Gy. n döntés a második fél évre maradt (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató beszélt arról, hogy az első hét hónapban mintegy 122 millió forint nyereség elérését tűzték cé­lul, amit nem sikerült, telje­síteni. Nem végleges adatok szerint a Borsod Volán 109 millió forint nyereséget ter­melt, így az elmaradás 13 millió forint körül van. A helyzet ugyan nem remény­telen, de igen nagy erőfeszí­tésre van szükség, hogy a tervezett vállalati ered­ményt elérjék. Juhász György az eddiginél fegyelmezet­tebb munkavégzésre, ha­tékonyabb gazdálkodásra hívta fel az üzemegysé­gek, s a vállalati kollek­Bevezetőként két, sokat­mondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasz­tási cikk kapható ma a bolt­jainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli ma a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) bizalomébresztő, háromszögű emblémáját. Fixier László, a KÁF-titkárság vezetője sze­rint bár a hazai áruk minő­sége még észrevehetően el­marad a legfejlettebb orszá­gok áruinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre tar­tunk ennél az 1500-as szám­nál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályázná. Az átlagembert persze, kis­sé tanácstalanná teszi ez a mondat, hiszen ha hazamegy este, és bekapcsolja a tv- készülékét, azt tapasztalja: valósággal harsog a reklám. Már a tv-híradó és a film­vetítés közé is beiktatnak öt percet... Ha ennyit költenek a cé­gek erre a célra (4-26 ezer forint között változik a per­cenkénti tarifa, a műsoridő­től függően), akkor még ké­zenfekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkü­lönböztetett áru? Hogy teljes legyen a vá­lasz. újabb kérdéssel kell kezdenünk: mit is reklámoz­nak nálunk? Ha kicsit jobban odafigyelünk, megállapítható, többnyire ilyen nevek hang­zanak el: Skála, Fontana, Azur, Egis stb. Vagyis az ilyen-olyan nevű cégek, vál­lalatok „névjegyét” suly­kolják a fejünkbe, valami­lyen gyorsan megjegyezhető vállalati embléma kíséreté­ben. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is fejlődés. Kandiké Józseftől. tívák figyelmét. Utalt rá, hogy a teljesítménynek és a bérezésnek nagyobb össz­hangban kell lennie, s a végzett munkát mindenkor az eredményesség, az elért nyereség alapján értékeljék. A beszámolóban szó esett róla, hogy a munkaerőért folyó nagyarányú bérver­senyben a Borsod Volán nem tud lépést tartani több miskolci üzemmel. Részben ezzel is magyarázható, hogy az első fél évben a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak állománycsoportját ala­pul véve 326 új munkavál­laló lépett be a vállalathoz, ugyanakkor a kilépők szá­ma meghaladta a 480-at. így fordult az elő, hogy a az Ipari Reklám- és Propa­ganda Vállalat igazgatójától hallottuk, hogy amikor meg­kérték a hazai vásárlók egy csoportját, sorolják fel a tíz legismertebb magyar vállalat nevét, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár 712 pon­tot kapott, a középmezőny­ben- helyet foglaló Ganz- MÁVAG 470-et, a 10. helyre sorolt Tiszai Vegyi Kombinát pedig csupán 178-at. Érthető hát. hogy a cégek tudatni szeretnék a tisztelt vásárlók­kal: mi is létezünk... Az ilyesfajta üzleti propa­ganda azért is méltánylandó még, mert az OPK (Országos Piackutató Intézet) szerint a mintegy ötezer hazai gaz­dálkodó szervezet közül egye­lőre csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el. Mindez már azért sem' túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve ér­dekel leginkább, hanem a konkrét termék, s vele együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre — az ötletességet, a szelle­mességet a reklámban is el­ismerjük —. arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit. mikei akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogv miért marad adós. kilépett dolgozók részaránya a korábbi 7,4 százalékról 9,18 százalékra növekedett. Üzletpolitikai irányelve­inknek továbbra is leglé­nyegesebb eleme, hogy partnereink, fuvaroztatóink komplex kiszolgálására tö­rekszünk — mondta az áru­szállítással kapcsolatban az igazgató. Hozzátette azon­ban. hogy a . Volán [-hátrá­nyos helyzetben van-, a -ima­gánszektorhoz tartozó;: vala­mint közületi fuvarozókkal szemben, ők ugyanis lénye­gesen kedvezőbb verseny- feltételeket élvének, mivel a szabálycáőilt "(nem tevé­kenységre, hanem szerveze­tekre vonatkoznak. L. L. az újabb kérdésre felelve el­jutunk odáig, hogy bármi­lyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság által gyártott 200 ezer. fogyasztási cikk. még mindig kevés Még most sem akkora a vá­laszték, mint szerelnénk Még napjainkban is vissza­térő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek, vállalataink nagyobbik fele még nem tart ott. mint a Caola, amely a krémek, szappanok, és más kozmeti­kumok sokaságát kínálja, s intenzíven reklámozza a He- lia termékcsaládját. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szer­vezetnek még így is több le­hetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el a kiváló minősítést (márpedig a KÁF tapasztalt piacszakértői, piac- szervezési szakembereinek ezt nyugodtan elhihetjük). akkor az is tény: sok válla­latunk még a színvonalas termékével sem akar büsz­kélkedni. Űgv véli: enélkül is el tudja adni. akkor miért „erőlködjék”? S nem pályáz­za meg a háromszögű emb­léma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garan­ciát vállalni azért, hogy tar­tós marad termékének a jó minősége. A KÁF-emblémá- hoz való jog ugyanis ilye« kötelezettségekkel jár, ismét­lődően ellenőrzik a gyár ter­mékét. A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda. hogy a vál­lalataink zöme még nem iga^ zán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi, beidegződött szokások megváltozzanak, ’jj az eladók piaca helyett a ve* vők piaca váljék meghatáro­zóvá. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom