Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
1986. augusztus 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Az Ermitázs új szerzeményei Egy káros szenvedély nyomában... A dohányzás és a tüdőrák „Egy kis cigaretta valódi linóm Oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom ..." éneklik az o per e tt'k ellő s ben az ismert melódiát. Manapság e szöveg baljóslatúvá válik, mert egyre többel tudunk a dohányzás káros hatásáról. A szenvedélyes dohányos naponta 1—2 dobozzal is elszív az erős, olcsóbb cigarettából. A rágyújtás mozdulatai. a füsttel beszívott nikotin hatása megszokottá válik, ezért nehéz a dohányzás abbahagyása. Az utóbbi két évtizedben egyre több nő dohányzik. A cigarettái ogy ászt á ssa 1 parii u - zamosan — megfigyelték — növekszik az idült hörghurutos, a lüdőrákos 'betegek száma. A koszorúér-betegségek, a szívinfarktusok számának emelkedéséé ni is felelős a dohányzás, a füst szé n m őri o x i d - tar t a lima. Milyen károsodást okoz a dohányfüst? Megtámadja a légutak legbelső rétegét, mely az öntisztulást végzi, korlátozza a csillószőrök mozgását. Fokozott nyákképző hatása van, fokozza a köpelürítést. a reggeli köhögést. Ha a dohányzás megszűnik, a kóros tünetek is elmúlhatnak. A tüdőrák és a dohányzás összefüggése ma már nyilvánvaló. Angliában figyeltek lel arra, hogy a dohány fogyaszt ás növekedésével nő a tüdörákosok száma. Minél több cigarettát szív el naponta egy ember, annál valószínűbb a tüdőrák kifejlődése, s minél fiatalabb korban szokik rá a dohányzásra. annál hamarább érvényesül a rákkeltő hatás. Az erős dohányosok között a dohányzás elhagyása után 5 év alatt felére, 10 év alatt a negyedére csőkként a tüdőrákban elhaltak aránya! A betegségek között a tüdőrák, mint halálok az elsők között szerepel. A tüdőrák gyógyítása akkor eredményes, ha korán fedezzük fel. Korai a felfedezés, ha a betegnek még nincs panasza, csak a röntgenfelvételen látszik a daganat. Ezért kell elvégezni a szűrővizsgálatot minden évben. s különösen ajánlott a szűrés 40—70 évig a dohányosoknak ! A gyakori köpelürités felhívja a dohányos figyelmét a szűrővizsgálatra. Ha ehhez véres köpet, fájdalom, fogyás is járul, sürgősen orvoshoz kell fordulni! A dohányzásról való lemondás nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Legfontosabb az erős akarat, emellett segítségünkre van az orvos az elvonást elősegítő gyógyszerekkel, nyugtátokkal. Meg kel! beszélni az orvossal azokat a körülményeket, melyek .kiváltják a dohányzást. Tudnunk kell, hogy a nem dohányzó szülők jó példát mutat nak gyermekeiknek. Mi a jutalma azoknak, akik a dohányzásról lemondtak? Elsősorban a jobb közérzet, a szervezet e 11 e n á 11 óké pességének növekedése, bizonyos betegségek elkerülése. No és az anyagi előny. Dr. Vay Éva főorvos A kultúra és a művészet emlékei címmel kiállítás nyílt meg az Er.mitázsban a tavalyi év legérdekesebb szerzeményeiből. Közöttük van a 2,5 évszázada orosz mesterek által készített „Áb- rahám visszakapja feleségét, Sárát" faliszőnyeg, mélyet egy párizsi aukción vásároltak vissza. Kiállítatták Pier- ro Brollis olasz szobrász Szerelem a térben bronz domborművét, melyet a művész özvegye ajándékozott az Ermiltúzsnak. A .múlt évben expedíció járt az Alfajban, Nyugat- Szibéria déli részén. Több értékes régiséggel, többek között az időszámítás előtt 7—6. századból származó sast ábrázoló aranylemezekkel és kerámiatárgyakkal tértek vissza. A kiállítást a XVII. századi nepáli Budd- hatkultusz emlékei, a XIV. századi pszkovi iskola freskói. orosz miniatűr-arcképek és nyugat-európai porcelán- gyűjtemény egészíti ki. Az Ermitázs tulajdonában csaknem 3 millió művészeti emléket őriznek. Megkapta az augusztus elsején esedékes fizetését, átszámolta a boríték tartalmát. Otthon kiállította az OTP átutalási csekkjét, számolt, különböző összegeket borítékokba rakott, kevéske pénzt tárcájának egy kisebb rekeszébe. Mindez tegnap, augusztus elsején, pénteken történt. Ma a Búza téri piacra megy. meg szétnéz az áruházakban ... A negyven év előtti augusztus elseje, meg az, azt megelőző hetek, hónapok jutottak eszébe. l!)4(i. nyara, amikor a világ eddig ismert legerősebb inflációja éppen Magyarországon lomholt. Mar az előző évben, 11145. karácsonya elölt egy „olcso" töltőtollért 380 ezer pengőt fizetett, azóta meg úgy szaladtak felfelé az árak. annyira elértéktelenedett a pénz. hogy egyes bankok értékét ki sem tudta mondani. Nem is lehetett mai- nullákkal győzni azok leírását. Viszonylag szép kiállítású papi rszclctek jelentettek a gyors egymásutánban kiadott bankjegyeket. a Mii-pengőket. HM pengőkel. a kimondhatatlan számú pengőket, majd az adópengőnek elnevezel! pénzeket. Mindegy, minek hívták, nem lehetett értük semmi értelmes dolgot vásárolni. Nagyon halványan még emlékezett egy előző inflációra, de inkább szülei elbeszéléséből ismerte az akkor haldokló pengő születését. Mai'csaknem-ötéves legényke voll, amikor a pengő megszületett és a korona vált értéktelenné. s íme két évtized sem telt el, az „új" pénz is agonizál. Mennyire találó is Hegedűs Géza e korról szóló regényének a címe: A pengő boszorka n y t á nca. Quad ri 11 i ók ban számolja a pénzét és olykor gondol okoz a napi főétkezést jelentő íélkiló- nyi bódiszilva megvásárlása a munkahelyéhez közeli bódéban. Munkaköre olyan volt. hogy az inflációi kézzelfoghatóan érezte-látla: egy megyei szerv központjának számvevőségén dolgozott akkoriban. Körmölte a sok-sok nullával jegyzendő összegeket. . s töprengett, minek; mi értelme van ennek, miért kell könyvelni azokat az összegeket, amik semmit sem érnek. A környezetében már nem volt semmi elcserélni való. Ruha is szinte csak a rajta való. Aranya sosem volt. Pedig már csak aranyért és dollárért lehetett valamit venni. Bosszúsan nézegette az óraláncokat, nyakláncokat csípőfogóval vagdosó, .kis patikamérlegen lemérő fezőröket, meg a nyomorúságos, utolsó ékszerüket is élelmiszerért áldozó rászorultakat. nem utolsósorban a spekulánsokat, feketézőket, akik úgy éltek 194(1. június—júliusában nálunk, mintha ez lenne a természetes életforma. Pedig a kommunisták már hirdették a stabil pénz eljövetelét, s kiadták a jelszót: „Lakai alá a feketézőket!" De amíg nem volt értékes pénz. a feketézőkkel szemben is nehéz, voll fellépni. A munkahelye közelében volt egy bolt, valaha cukrászda. ahol. kukoricagör- hét lehetett olykor kapni. Csemegének számított, ha ezt ehetett a bódiszilva helyett, vagy éppen mellé. Sovány voll, de lelkes. Szerette a munkahelyét, szívesen dolgozott, őszintén bízott a jövőben, élvezte a még friss érzető szabadságot. Szabad idejében nézegette a szerény kirakatokat, a szinte szemlátomást emelkedő árakat. Máig is emlékszik egyik ismert humorista híressé lett karcolatára a zsír árának változásáról. Mivel a rossz pénzen kívül mással nem rendelkezett, szinte nem is érintette meg például a ruházat drágulása. Olajos pirítás vacsorák jelentették a baráti összejöveteleket, nagy, bizakodó beszélgetésekkel. Sokan élhetetlennek tartották. amiért közhivatali állást vállalt, ahol természetben nem fizettek semmit. csak értéktelen bankókban. Nem bánta. Fiatal volt, tele reményekkel és vállalkozó kedvvel. így vállalta el azt is, hogy rendszeresen felutazik Budapestre a megyei szerv több száz dolgozójának fizetéséért. Fel kellett menni érte, mert egyébként olyan későn érkezett, hogy önmaga értékének tized-, később század-, vagy ezredrészét sem érte. Az utazás nem volt egyszerű. Több mint fél napig ment a vonat — ha nem jött közbe semmi. Zsúfolt volt, sokszor a kocsik tetején kellett utazni, s a mozdony füstjétől feketén érkezett az utas céljához. Visszafelé meg legszívesebben tolta volna a vonatot, hiszen a pénz útközben is értéktelenedett, Olykor nem vonaton, hanem alkalmi tehergépkocsin ment — eev- szer a diósgyőri pénzpapír- szállítmány báláinak tetején —. de ilyenkor Gödöllő , környékén mindig na-, gyón izgult, meri az azóta mór megszűnt, hírhedt patkókanyarban szinte mindennaposak voltak a fegyveres rablások, néha emberáldozatot is követelve. Igaz, tőle mit rabolhattak volna el?! Rendszerint előző napon utazót! el a fővárosba, általában mósod- magaval. alvás a Keleti pályaudvaron, vagy az országos főnökségnél, ahová a pénzért menni kellett, az alagsorban, olykor a portásfülkében, ritkábban egy- egy távoli rokonnál. Eleinte hetenként, majd hetenként kétszer tette meg az utal. Munkatársai mindenféle listákat adtak neki, mit vegyen a pénzükért; még Pesten. Mit? Amit éppen pénzért adtak! így hozott egyszer egy magas beosztású kollégának egyheti fizetéséért eg.v üveg Negro cipőfesléket. mert azt éppen lehetett venni. De volt. akinek csak egy levél inggomb, vagy néhány pár cipőfűző, esetleg egy doboz cipőkrém jutott, meg persze kimondhatatlan összegben még némi értéktelen pénz. Közben tombolt az infláció. Hallotta, hogy Mezőkövesden rekedt egy vándor színtársulat, mert sose tudtak annyi pénzt összeszedni, hogy elutazhassanak. Tojásért, egyéb ennivalóért adták a jegyet és mindent eljátszottak, amit csak tudtak. Akárcsak Sajószent páteren egy másik trupp. Ott az élelmiszeren kívül a jegyért lámpaüveggel fizettek, mert az üveggyári dolgozók abban kapták fizetésüket. Több vagonnyi lámpaüveget: szedett össze a társulat, amely helyben kivárta az infláció végét, s egy kereskedőnek eladta az üveggyűjteményt. Ott sem láttak ennyi színdarabot egyhuzamban azóta sem. Emlékezett a kommunisták ígéretére: jön a jó pénz, születőben van a forint! Hallóit, olvasott mindenféle visszaélésekről. S hallgatta Rákosi Mátyás bejelentését a miskolci Népkertben: augusztus elsejére itt lesz az új pénz. a forint, de vigyázzunk rá, fékezzük meg az ellene áskálódólent: sőt. „akasztóiara a forintrontókai!” Július utolsó napjai roppant feszültségben leltek. Egy lisztlekelézési iigy országos botránnyá dagadt, többnapos feszültséggel, tömeg- tüntetéssel és tincselésekkel. És éppen ezen a napon megszületett a forint. 194(5. augusztus elseje volt. A régi pénz papírszeletké- inek millióit az utcaseprők nyírágseprői kotorták halomba. Mostanában csak színházi kellékpénzként láthatók. Másnap. 1946.. augusztus 2-án reggel megkapta az első. forintban mért fizetéséi. Egyszáznyolcvanhárom forintot egy hónapra. A Búza térre vezeteti az útja, mint sokaknak. Gyümölcs, zöldség, avasodó szalonna — amit most vettek elő rejtekhelyéről, mert még nem cserélték el ruhára, bútorra — vajra, egyéb tejtermékre, fel se tudja sorolni, mi minden volt. Szerencsére voll aki segített, mert egyedül nem tudta volna hazavinni, amit összevásárolt öt-hat forintért . .. Számolgatta, rakosgatta a pénzét. Az egyetlen százast — akkor még kék színű volt. a „piroska" csak később került ki a Nemzeti Bankból —. n tízeseket, meg a fémpénzeket. Tervezgette, mii fog vásárolni. Mert hirtelen tele lettek a boltok is mindennel. Megszületett a jó pénz, kiszínesedtek a kirakatok, megnőtt a választék, s az új pénzért mindent meg lehetett venni ... Negyven éve ennek. Tegnap is. miután kitöltötte az OTP átutalási csekkjét, maradék forintjait beosztotta egy hónapra. Mint negyven esztendeje minden elsején ... Benedek Miklós Fizetés augusztus elsején Mondhatná szebben... Túlságosan bőbeszédűek vagyunk, panaszolja egyik barátom. Kevés a lényegre törő hozzászólás az értekezleteken, körülményeskedve nyilatkoznak a riportalanyok a mikrofon előtt, gyakran érthetetlenné burjánoz- nak a hivatali határozatok mondatai, elriaszt a szom- szédaszony szóözöne. Jobban gazdálkodhatnánk időnkkel — teszi még hozzá a példáik sorolása után —. ha megnyilatkozásaink tömörebbek lennének, s kevés szóval ki tudnánk fejezni a lényeget. Minthogy magam is tapasztalom néha az üres beszéd, a tartalmatlan szó- cséplés haszontalan voltát, hajlamos vagyok arra, hogy igazait adjak barátomnak. Vizsgálni kezdem környezetem kifejezésmódját, az újságok cikkeit, a rádió közleményei!. Találok is bőven példát a fölösleges részletekre, ismétlődésekre, de arról is meggyőződhetek, hogy a fölöslegesség megítélésében nem lehet egyetlen szempontunk a közlés érthetősége. Több tényező késztet arra bennünket, hogy a feltétlenül szükségesnél tő' elemet használjunk gondolataink kifejezése során. Kezdjük mindjárt a nyelv építőköveinek mennyiségével! Ha egy magyar nyelvű szöveget minden tizedik betűt elhagyva írnánk le. bizonyára könnyen kitalálná mindenki, melyek az elhagyott betűk. Ha egy rádióban hangzó szövegből recsegés miatt nem értünk néhány szótagot, ki tudjuk egészíteni a hallottak alapján. A nyelvészek a jelrendszer redundanciajárnak nevezik ezt a tényt, hogy ugyanis a szükségesnél főbb jel áll rendelkezésünkre, a jelrendszer fölösleget is tartalmaz. Gondoljunk például a gyorsírásra, amely sok mindent el tud hagyni a tartalom csorbulása nélkül. A nyelvtani formákban is van túlbiztosítás. A „gólyának a lába”, a „te is tudod” szerkezeteikben a birtokos jelző -nak viszonyragja, illetve a te személyes névmás nélkülözhető, mert a birtok- szó személyjele, az ige sze- mélyragja önmagában is képes azonos tartalmat közvetíteni. Tehát így is ugyanazt jelenti: a golfja ínba; tudod. A hosszabb, a fölösleget is tartalmazó alak valamilyen nyomatékot hordoz, tehát bizonyos árnyalat érzékeltetésére alkalmas. A köznapi szóhasználatban az egyes közlemények, terjengősségét, a fölösleges ismétlődéseket tekintik redundanciának. A kérdés az, hogy mikor minősíthetjük az alkalmazott nyelvi formát szószaporításnak. A válasz így adható meg: ha egy nyelvi elemnek nincs kommunikációs szerepe, stilisztikai érteke, akkor valóban fölösleges. Sokszor azonban a terjengösség is kifejez valamit. A „jó napot kívánok” igéje például elhagyható ugyan, de így udvariasabb a köszönés. A „Nagyokat kiáltott. ordított, üvöltött" mondat halmozott állítmányai erőteljes stílushatással adnak valami többletet, noha a három szó rokon értelmű. A puszta ismétlés is lehet művészi kifejezőeszköz. gondoljunk Ady Endrére, aki szívesen élt ezzel az alakzattal. Az ismétlődés oktató jellegű szövegben egyenesen kívánatosnak mondható, mert megkönnyíti az ismeret bevésését. A beszélőnek a szóbeli közlés megszerkesztése során tekintetbe kell vennie a figyelem lankadá- sát. a redundancia ilyenkor segíthet: ha egy-két közlésrészletet elmulaszt a hallgató. a lényeg megismétlése eredményessé teszi a beszélgetést. Szövegünk tehát lehet pár szóval több. ha ezzel a kommun ikáció sí kiszolgáljuk : pontosítunk. árnyalunk, hatásosabbá teszünk. Hol húzódik a határvonal a hasznos és az indokolatlan szószaporitás között? Ezt csak az adott helyzet, a beszélők ismeretében dönthetjük el. Általános tanácsunk az lehet: szöveg alkotása közben gondoljunk a címzettié is. akinek közleményünk szól; olyan részletességgel fogalmazzunk, amilyen a zavartalan megértéshez szükséges, Ehhez önfegyelem kell: a szűkszavúság éppoly zavart okozhat, mint a szó- szaporítás. Vállalnunk kell a fáradságot, hogy helyesen szabjuk meg a kifejezés terjedelmét. Kováts Dániel
