Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 6

1986. augusztus 2., szombat

Lakókocsik, márkás személyautók, belgák. Nyári hétköznap a mezőkövesdi kempingben.

Idegenforgalmunk belga „nagykövete”

Ha nyár, akkor Magyarország...

Herman Steppe, hazánk idegenforgalmi „nagykövete”

Ugye ismeri: ha kedd. akkor Belgium. Ám a népszerű film szinte közmondássá vált címét a belga Herman Steppe módosítva emlegeti: ha nyár, akkor Magyarország, Tény, hogy kollégám (nyugodtan nevezhetem így, hiszen az info V akanliegenoeyens című idegenforgalmi lap szerkesztője) e módosított változat szállóigeszerű meghonosításáért küzd odahaza — ahogy ő nevezi —, első hazájában: Belgiumban.

Merthogy a második otthona Magyarország! Magyarázat? — Ha netán igaza van azoknak, akik hisznek a lélekvándorlásban, akkor én az előző életemben biztosan magyarnak születtem.

Herman Steppe ugyanis ezúttal ötödször tölt hosszabb időt hazánkon. Mostani útjára feleségén kívül még kilencvenen elkísérték az ötvenezer főt számláló kempingklubjuk (ez Európában a negyedik legnagyobb ilyen klub) tagjai közül. Immár a harmadik hetet töltik itt a Kárpát-medencében. A mezőkövesdi Zsóri kempingben, amely jelenleg a belga csoport főhadiszállása, az első kérdésünk természetesen az, hogyan érzik magukat?

— Ö. nagyszerűen! — mondják nevetve Herman és Anny. a feleség. — Napgazdag- ez az ország, a programunk változatos, a belga szem — főleg, ha először látja — nagyon sok újdonságot, érdekességet vesz észre. Finomak a magyar ételek, a borokról nem is beszélve.

— A csoport többi tagja is így vélekedik?

— Nyugodtan megkérdezhetik őket. Egyikük sem bánta meg. hogy belevágott az útba.

— A statisztikai adatokat ismerve eddig meglehetősen kevés belga turista jött hozzánk. Azt hiszem, az Önök hazájában keveset tudnak Magyarországról.

Herman furcsa mosollyal erősen a szemembe néz.

— Visszakérdezhetek? Önök mennyit tudnak Belgiumról, a belgákról?

Hűha! Ez talált... Adott pillanatban a brüsszeli csipkén és a belga labdarúgó-válogatott összeállításán kívül nemigen sok minden jut eszembe.

— Látja? Úgy mondják maguk, magyarok: kettőn áll a vásár... Én odahaza mindén utamról képes riportokban, ismeretterjesztő írásokban számolok be. Ez sokat segít. „Reklámom" alapgondolatai, alapigazságai: „Magyarország vendégszerető, gasztronómiai kultúrája magas — s ami a belgákat is rendkívül érdekli — olcsó.

— Olcsó?

— Igen. Egy két-három gyerekes belga család, ha Franciaországba vagy Spanyolországba megy üdülni, nem teheti meg. hogy minden este étteremben vacsorázzon. Ott rendkívül magasak az árak.- Önöknél viszont megtehetjük.

Herman Steppe ezután megmutatja azokat az idegenforgalmi programokat, programvariációkat. amelyeket hazánkról készített. Ezek' a nevezetességektől, kezdve a szálláshelyeken át. az orvosi ellátás minden apró részletére kiterjednek. Kollégám szerényen hallgat róla, de az tény: az ő érdeme is. hogy hazánkba 11,ti százalékkal több vendég érkezik Belgiumból, .mint korábban.

— A mostani csoportunk szervezése még a télen megkezdődött. Egyebek között a kempingklubunkban magyar estet rendeztünk, sőt a magyar követség és a Monimpex egy borkóstoló összehozásában is segített. Nagy sikere volt. A szervezést még a csernobili szerencsétlenség sem gátolta meg, ugyanis a budapesti belga követség útján, illetve egy májusban itt tartózkodó belga tudós segítségével pontos és megnyugtató információkat kaptunk.

— Az ez évi magyar programot milyen elképzelés alapján alakították ki?

— Kilencven végiglátogatott kempingből hármat választottam ki. Mondhatom úgy is; ezeket találtam a legmegfelelőbbnek, úgy környezetileg, mint felszereltség dolgában. De arra is figyelmet fordítottam, hogy az adott kempingből hova lehet kirándulni. Ez a három kemping a dunáföldvári, a szarvasi és a mezőkövesdi volt. Innen Mezőkövesd-- ről például elmentünk. illetve elmegyünk Tokajba, Egerbe, a Horlobágyra, Debrecenbe és szerepel a programunkban zenés vacsora, gulyásparti, matyó lakodalmas. Szóval, nagyon változatos.

Anny, a feleség rajzokat mutat.

— A csoportunk gyermektagjai készítették. Akár az is lehetne az összefoglaló címe: Magyarország belga gyermekszemmel.

A rajzokon nap, szőlő, virág, mosolygós gyerekek, sátrak, víz és nagy-nagy békesség.

— Ez az — helyesei Herman —, békesség, béke. A nemzetközi turizmusnak pont ez a célja: szolgálni a békét.

A viszontlátásra koccintunk jóféle magyar rizlinggel. Ügy tapasztalom, mindannyiunknak jólesik.

Hajdú Imre Fotó: Balogh Imre

A 9 éves Devuyst Évi ilyennek látja hazánkat

Helytörténet — ipartörténet

Hlsárgult dokumentumlapok tanúskodnak arról, hogy a mai virágzó kiskertmozgalom immár hetvenéves múltra tekinthet vissza. Egy 1923-ban kelt leiratban az alábbiakat olvashatjuk:

„A diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárnál működő alkalmazottak és munkások között már 191 ti. év tavaszán gyökeret vert az az erős elhatározás, hogy a háború okozta nehéz megélhetési viszonyok között, »segíts magadon az Isten is megsegít« jeligét felvéve, tagokat toboroz össze és megszerzi azok részére a művelt nyugaton már kipróbált és eredménydús gyümölcsöket hajtó kiskert-intézményt. A toborzás nagyon nehezen ment, mert a gyártelepen és a környékén működő bolgár kertész olcsó pénzen látta el a kereskedőket zöldséggel, s e miatt a munkásság igen nagy zöme óvakodott a kertészkedéstől, jobbnak látván addig más célra használni fel szabadidejét, mint lekötni magát a földmunkához, mely tulajdonképpen testének felüdülését, gondjainak csökkentéséi s családjának szórakozását és végül a takarékosságot volt hivatva megszerezni részére.

Nagy nehezen 2.10 lúggal, nagyobbóra az alkalmazottak és jobb keresetű intelligens munkásokkal végre 1916. április hó 2-án megalakult az Egyesület a salakhányó körül az újtelep között a villamos-deltánál. és a jelenlegi vizderitö telep helyén elterülő 220 kiskertben kezdte meg működését a vasgyártól 20 korona évi bérért kapott földeken, ahol 3-4 és 500 négyszögméteres parcellákat kaplak a család nagysága szerint a tagok. A kezdet nehézségeit leküzdve, a munkásság belátva az intézmény üdvös voltát, mind tömegesebben léptek be az Egyesületbe úgy. hogy már 1917. évben Diósgyőr határában a miskolci gőzléglagyár tulajdonát képező régi téglagyár kiaknázott 23 holdas területét bérelve ki. azon helyezvén el Diósgyőr községben lakó tagokat, majd a vasgyártól kapott mintegy 10 hold területű erdőirtáson, az úgynevezett Orlás-kertben 1918. évben a gyártól az ágyúgyár be nem épített területén 280 kiskertet osztottunk ki. A mind növekedő keserves életviszonyok több és több tagot sorakoztatott Egyesületünkbe, de már ezeknek nem tudtunk földel juttatni úgyannyira, hogy már a miskolci tagjaink részére 1919-ben a Bocló-hegy alatt bérelt 10 holdon felül a városi tanácstól a régi honvédbarakk és gyakorlótér területén felül, mintegy 16 hold területet is kaptunk bérbe. Ekkor értük el, hogy Egyesületünk 2000 tagját tudtuk kiskerthez juttatni, holott a tagok száma a 3000-et is meghaladta. 1920. év őszén a diósgyőri község tulajdonát képező Eren.yő és Lyukó völgyében fekvő 33 holdnyi terület bérbevételével 1921-től már a bányászokat is beso- raköztalhattuk tagjaink közé, de ugyanakkor a magas uzsorabér következtében elveszítettük Miskolc határában a Bodó-hegy alatt béreli 10 hold területet s így ez évtől kezdve mind a mai napig 2162 kertben ugyanennyi család 866 486 négyszögméler területen, vagyis 200 magyai holdon foglalatoskodik eredményesen. üdvösen felhasználván szabadidejét úgyszólván az egész család, mely talán ennek hiányában a kocsma bűzös levegőjének, vagy más rossz helynek és társaságnak volna elégület- len tagja.

Jelenleg is még mintegy 1000 család van. akiket a magas földbér okozta földhiány miatt eddig nem tudtunk elhelyezni, mert bár a gyár minden használható földjét rendelkezésünkre bocsátotta, de a gyár körzetében lévő magánosok oly magas béreket szabnak meg a földekért, hogy ezt a két keze munkája után élő kisember nem képes megfizetni. Különben is csak nagyobb kiterjedésű földterületek alkalmasak kiskertek céljaira, ahol 100-200. sől több kertel

lehet elhelyezni, mert a termények megőrzése csak úgy lehetséges és a kertesités morális célja is csak így érhető el a legjobban, lévén a kölcsönös szeretet-érzés békes- séges együttműködés, valamint a nemes verseny kifejlesztésének üdvös volta a kerttelepeknek.

A jelenleg használt földekért a 20 korona évi tagsági díjon felül négyszögméleren- ként egy korona évi bért fizetnek. Kedvezményes áron kapnak velőmagvakat, palántákat, a palánta kitermelését a gyári kertészet végzi önköltségi szinten az átadott magvakból. A magvakat eddig Budapestről Dániel Gyula magkereskedőtől szereztük be.

A gyártól kedvezményes bérletben 10 fillér négyszögméter árban 31 300 négyszög- méter földünk van bérben. A miskolci városi tanácstól bérben tartott 400 db kiskertért szintén kedvezményes árat, kertenként 15 korona, összesen 6000 korona évi bért fizetünk. A miskolci gőztéglagyártól a diósgyőri határban lévő mintegy 28 hold téglagyártásra kihasznált területért 150 000 korona évi bért és az adót, továbbá a Diósgyőr községből bérelt 33 hold földért 4690 kg búzát és a föld utáni adókat fizetjük., így van a gyár, Miskolc és Diósgyőr határában összesen 14 kerttelepünk, mel.pek közvetlen vezetését és ellenőrzését 14 kertgazda és a melléje beosztott 2-2 kertválasztmányi tag végzi. Az ösz- szes telep felett van az Egyesület vezetősége, 2 elnök, 2 alelnök, 2 jegyző, 1 titkár, pénztáros, 2 ellenőr és 46 választmányi tag.

Az Egyesület üdvös munkálkodása évről évre szembetűnőbb, a békességes együttműködés, a testvériesség évről évre mind jobban erősbödik, mely a kerttelepeken külön-külön tartott gyakori összejövetelek, értekezleteinek a hatása.

Az Egyesület az egyéni szorgalom fejlesztésére évenként lerménykiállilást rendez, az igaz, hogy a 7 év alatt eddig csak 2 volt, a forradalmi idők alatt azt nem lehetett megtartani, de ezentúl minden évben meg lesz tartva.

A takarékosság érdekében az Egyesület tagjai külön szövetkezetei alapítottak 1920. évben »Diósgyőr és Vidéke Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet« címmel, mely az országos központi »GAEA« szövetkezet tagja. Ennek a célja.'hogv árucsarnok fenntartásával tagjait olcsó szűk-, ségleti cikkekkel lássa el, a tagok részére földbérleteket szerezve azokat kertekhez juttassa, lakarékbetéteikel összegyűjtve azokat gyümöl- csöztesse s végül házhelyhez és azon épített családi házhoz segítse.

Az Egyesület tagjai a 12 órai munkaidő mellett bár kevesebb időt töltöttek a kertek világában, mind a

mellett a család tagjai végezték a szükséges kerti munkákat, a 8 órai munka- rendszer mellett a családfőnek most több ideje lévén, azt a legtöbben ott is töltik el a családdal együttesen."

Talán nem érdektelen a Kiskert Egylet kertszabályzata sem.

„Kertszabályzat a Diósgvőr- vasgyári Kiskert Egylet tagjai részére.

1. 8. Az egyleti tagoknak bérbe adott kiskertek csakis veteményes, avagy virágos kertnek használhatók. Magas törzsű növényzet — mely a szabadlátást gátolja (kukorica) — termesztése szigorúan tilos.

A kiosztott kerteket parlagon hevertetni nem szabad. Minden bérlő köteles kertjét okszerűen mívelni s arról a kártékony rovarokat irtani.

2. §. A kerttelepeken az utak. vízelvezető árkok mindenkor tisztán tarlandók. Sem az utakra, sem a szomszéd kertekbe hulladékot, törmeléket, követ, vagy szemetet dobálni nem szabad, ezeket minden telepen egy külön kijelölt helyen kell összegyűjteni, ahonnan az időnként el lesz távolítva. Minden kerlbérlő felelős a kertje körüli útszakasz és vízelvezető árok rendbenlar- tásáért.

3. §. Kutyát, kecskét és általában bármilyen állatot a kerttelepekre bevinni, avagy olt megtűrni szigorúan tilos.

4. §. A kertlelepeken magáncélra füvet kaszálni, vagy sarlózni nem szabad.

5. 8- Civódás és lármázás a kerttelepeken kerülendő, a békességes együttműködésre, az illemre és jó erkölcsökre a bérlők mindenben ügyelni tartoznak.

6. 8- A kerteket albérletbe adni szigorúan tilos. Azokat másra átruházni csakis az Egyesület vezetőségének beleegyezésével lehet.

7. 8- Kerttelepeken a fel- ' ügyeletét a kertgazdák gyakorolják, akik meg vannak bízva a pénz beszedésével is, melynek átvételét az Egylet hivatalos nyomtatványkönyvében elisrperik. Semmiféle befizetés hivatalos nyugtázás nélkül nem történhet. A kel't- gazdák mellett minden telepen egy-egy választmányi tag van a vezetőség részéről kirendelve, a kertgazda és a választmányi tag együttesen őrködik a rendre, s vitás kérdésekben békítőleg közbenjárnak, a tapasztal! rendellenességnél rögtön intézkednek.

8. 8- Aki a kertszabályzat határozmányai ellen ismételten vél, aki kertjét állandóan elhanyagolja, parlagon heverteti. oda állatokat hoz, szomszédainak kárt okoz, avagy a kertjét olyképpen használja; hogy az a szomszédos kertbérlők szabályszerű birtoklását zavarja, aki továbbá civakodó, avagy j lledelmetlen v iselkedésével .a kert választmány többszöri figyelmeztetése dacára sem hagy fel, vagy végül a tagsági dijat, valamint a kert- bérletet a kitűzött időre nem fizette be, attól a kertbérlet minden kártérítés nélkül azonnal megvonható.

Ezen kertszabályzat betartására minden egyes kert- bérlő már a „Belépési nyilatkozat" aláírásakor kötelezte magát.

Diósgyőr, 1920. évi március hó.

Közhasznú-Kiskert- Egyesület Diósgyőr- V asgyár" Közreadja:

Kriston Béla gyártörténész