Észak-Magyarország, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. augusztus 1., péntek a hűtőházban (Folytatás az 1. oldalról) a salgótarjáni áfész és a He­ves Megyei Zöldért okozta. — A mezőkövesdiek a szo- molyai cseresznye szállításá­ban maradtak el jelentős mértékben, míg a hevesiek­kel a íekete ribizlin kívül az uborka miatt is van elszá- molnivalónk. Ez utóbbi Zöldért például a részünkre termesztett uborkát is más­felé értékesítette, pedig a holland vetőmagot — dol­lárért vásároltuk — is mi bocsátottuk a rendelkezé­sükre. örvendetes viszont, hogy az Unió Áfész-szel kötött szerződés alapján az idén is folytatódott a felvásárlás a miskolci és Miskolc környé­ki magántermesztőktől. Leg­nagyobb mennyiségben a fekete ribiszke érkezett a hű­tőházba: összesen 36 tonnát adtak át a kiskerttulajdono­sok. A meggy és az egres mennyisége 7—8 tonna kö­rüli. málnából viszont csak 5,5 tonnát sikerült felvásá­rolni az áfészen keresztül. — Sajnos, a meggy és a fekete ribiszke 25, illetve 50 százalékos feldolgozottsági szintje azért is kellemetlen a számunkra, mert a lemara­dás jelentős tőkésexport áru­alap-csökkenést eredménye­zett, s ez érzékenyen érinti gazdálkodásunkat is — mond­ta az igazgató. — Nem jobb a helyzet a zöldborsó- és a zöldbabfronton sem, hiszen a kedvezőtlen időjárás követ­keztében e két terméknél is számottevő az elmaradásunk. — Jelenleg milyen árufé­leségek feldolgozásával fog­lalkoznak? — A héten fut ki a zöld színű zöldbabunk és a ceru­zabab, ezenkívül a nyári brokkoli fagyasztása is a vé­géhez közeledik. Elkezdődött viszont a szeder és a mai napon a szilva feldolgozása. A jövő héten ismét hozzá­kezdünk a hasábburgonya gyártásához, melyből remél­hetőleg folyamatosan ki tud­juk majd elégíteni a vásárlói igényeket. Hátra van . a kar­fiol. Remélhetőleg . a lecsó­alapanyagokat is a tervezett szinten teríthetjük majd a belföldi felhasználók részé­re. Itt kell szót ejtenem ar­ról is, hogy az elmúlt év­ben feldolgozott és tárolt zöldbab- és borsómennyiség­gel együtt e két termékből nem lesz majd ellátási za­var a lakosság körében. — Ami az exportvonalat illeti, hogy mentsük a ment­hetőt, a gyümölcsárualap pótlására ismét megpróbál­kozunk a bodza felvásárlá­sával. Számításaink szerint mintegy 310 tonna beszerzé­sére lesz lehetőségünk az idei szezonban. Kisebb meny- nyiségben az őszibarack is számításba jöhet a válasz­tékbővítés érdekében. Csákó Gyula Fotó: Laczó József Ülést tartott a Sárospataki NEB Mikor nyugtalankodik a bejelentő? Egy majd’ 10 éves tör­vény (az 1977. évi I. tör­vényi gyakorlati alkalmazá­sát, megvalósítását hivatott felmérni az az országos kö­rű NEB-témavizsgálat, mely a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszok­kal, azok intézési módjá­val foglalkozik. A Sárospataki Népi Ellen­őrzési Bizottság e vizsgálatot — figyelembe véve a város és vonzáskörzete adottságait — három csoport végezte. A végzett munkáról szóló je­lentést vitatták meg tegna­pi ülésükön. A helyszíni vizsgálatokat, a népi ellen­őröket, valamint javaslatai­kat az ellenőrzött egységek megfelelően fogadták. Az összefoglaló jelentésben meg­állapítják: „A bejelentések sorsa, megvalósíthatóságuk sokszor ütközött és ütközik ma is anyagi, szervezeti, mód­szerbeli akadályba.” Mindezek ellenére az in­tézmények törekedtek arra, hogy a bejelentések megvizs­gálásával, az érdemi inté­zéssel növekedjék a lakos­ság bizalma. Ha a jogos panaszokat csak részben or­vosolják, bizony, ez a biza­lom inkább csökkenhet. Rossz példaként hozza a je­lentés az áfész-szel kapcso­latban az udvariatlan kiszol­gálást, a nem megfelelő el­látásért a felelősök szemé­lyes büntetésének elmaradá­sát. Ám az éremnek két ol­dala van, így az előbbiekkel Tudományos Tegnap a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatón is­mertették az augusztus 4. és 9. között a Budapesti Mű­szaki Egyetemen megrende­zendő, „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” cí­mű nagyszabású rendezvény programját. A hatnapos tu­dományos konferenciát — amelyre mintegy 600 magyar, illetve magyar származású tudós és mérnök jelentette be részvételét — a Magyar Tudományos Akadémia, a szemben — nem kis szám­ban — dicséretet, elismerést is kapnak az üzletek dolgo­zói a vásárlóktól. A bejelentéseknél fontos, hógy azokat az érdemi keze­lésen túl megfelelően kép­zett ügyviteli dolgozók mi­nősítsék. Kiderült a vizsgá­lat során, hogy sehol sincs az érintett intézményeknél függetlenített ügyintézője a bejelentéseknek. Márpedig ezek száma nem kevés — a témavizsgálat során 383 ügy elbírálását elemezték. Mi­kor nyugtalankodik a beje­lentő? Akkor, amikor idő­beli csúszások jelentkeznek. Ez semmiképpen sem jó, hi­szen ennek révén újabb el­marasztaló bejelentések szü­lethetnek. Éppen ezért — ja­vasolják a népi ellenőrök —, ha ilyen csúszás előfordul, feltétlenül, méghozzá időben értesíteni kell erről az ügy­felet. Érkeztek olyan jelzések is, melyek megoldásához már magasabb szerveket kellett segítségül hívni. Ezekből né­hány példa: az ÉMÁSZ-hoz a hegyközi vezetékek felújí­tása; a Tolcsvai Községi Ta­nácshoz a szemétszállítás problémája (ez megoldódott), a szennyvízelvezetés megol­dása; a Sárospatak Városi Tanácshoz az iskolakert fel­újítása, a várnegyed műem­léki rekonstrukciója ügyé­ben. (mészáros) konferencia Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge és a Budapesti Műszaki Egyetem rendezi. Pungor Ernő akadémikus és Kon­koly Tibor, a Budapesti Mű­szaki Egyetem professzora a sajtótájékoztatón elmondta: az első alkalommal meg­szervezett tanácskozás célja, hogy szorosabbra fűzzék a hazai és a külföldön élő ma­gyar származású tudományos és műszaki szakemberek kapcsolatát. A takarékszövetkezetek hosszú ideig csak a kisebb településeken eshettek útba jövet-menet, ugyanis egy korábbi szabályozás egyér­telművé tette működési te­rületüket, hiszen olyan te­lepüléseken, ahol OTP-fiók már létezett, nem üthették fel a -„sátrukat”, mint ahogy városokban és járási székhelyeken sem. Időközben aztán csak ki­léptek régi kereteik közül, megjelentek szolgáltatásaik­kal a városokban, sőt a legutóbbi híradások szerint helyet kértek és kaptak a főváros legexponáltabb üz­leti-pénzügyi negyedében is. — Lemaradhatunk a leg­korábban ébredő takarék- szövetkezetek mögött, ha nem próbáljuk meg mi­előbb próbára tenni vállal­kozó kedvünket — vethet­nénk föl a borsodi falusi bankok nevében. Vagy el tudjuk képzelni, hogy a megyeszékhely központjá­ban, illetve lakótelepein is ott találjuk hamarosan a megye takarékszövetkezete­it szélesedő szolgáltatásaik­kal? Ha el tudjuk, ha nem,i ez már a közeli valóság. A takarékszövetkezetek létrejöttének közelgő har­mincéves évfordulója kí­nálja az alkalmat arra, hogy egy kicsit visszate­kintsünk az indulásra. Szü­letésüknél az áfészek helyi vezetői bábáskodtak, hi­szen a kölcsönös segítség szövetkezeti eszméjével azonos célokat fogalmaztak meg az alapító taggyűlése­ken is. Alkalmi, bérelt he­lyiségekben láttak munká­hoz és bizony hosszú évek teltek el, amíg fennmaradá­sukért küzdöttek. Elég csu­pán néhány korabeli sta­tisztikát áttekinteni, hogy megtudjuk; megyeszerte alig lehetett találni néhány diplomást a takarékszövet­kezetek dolgozói, vezetői, között, az adminisztrációs munka gépesítése is csak évtizedek múlva kezdődött meg. Az utóbbi öt esztendő alatt 17 új üzletház .épült fel a megyében. Napjaink­ban már csupán néhány kirendeltség található al­bérletben, bérelt épületben, de azok is megfelelő körül­mények között. A gépesí­tést jelenleg vagy inkább a közeli jövőben a közepes és a nagyobb teljesítményű számítógépek beállítása jel­zi. Szükség is van erre, hi-| szén jelenleg több, mint 85 és fél ezer betétkönyvet kezelnek. (Ezek többsége tartós betétet őriz, tulaj­donosaik házra, autóra gyűjtenek.) Jóval ezer fö­lött van az átutalási beté­tek száma és mind többen nyitnak csekkszámlát a szövetkezeteknél. A megerősödött takarék­szövetkeztetek az idén húsz­ezer tagnak kölcsönöztek 356 ezer forintot, ebből 150 új családi ház tető alá ho­zásához 55 milliót, de ha­sonló összeget tett ki, amit korszerűsítésekre, bővíté­sekre adtak ki több száz kö lcsöni génylőn e k. A kisipari tevékenység, a különböző vállalkozások napjainkban ugyancsak ko­moly támaszt találnak a falusi bankokban. Az áruvásárlási és*a sze­mélyi hitelek jelentős emelkedése egyúttal azt is mutatja; sok családnak ne­hezebben sikerül beosztani a pénzét, mint korábban. A 21 borsodi takarékszö­vetkezet önálló döntésekkel tervezheti, végzi munká­ját. A tagok szavazatai ma­gától értődő természetes­séggel azonosak akkor is, ha valaki félmilliót bízott a falusi bankra, vagy csak kétszáz forintos részjegyét vette meg. (Újabban a be­tétek figyelmet érdemlő ré­sze is a részjegyalapot gaz­dagítja a nagyobb osztalék­hoz jutás reményében. A garantált kilenc százalékra a gazdálkodási eredmények alakulásától függően a leg­több szövetkezetnél még újabb három százalékot is beígértek.) Visszatérve a várható térhódításra, a felsőzsolcai szövetkezet az Avas-délen, a sajókazai Diósgyőrben, a kazincbarcikai a Szentpéte- ri kapuban, a tokaji a bel­városban, a mezőkeresztesi pedig Hejőcsabán, Göröm- bölyön, illetve Szirmán igyekszik gyökeret ereszte­ni. A folyamat nem korlá­tozódik a megyeszékhelyre, mert a tarcaliak Szeren­csen, a boldvaiak Edelény- ben, a hangonyiak Putno- kon próbálnak szerencsét. Ha külön-külön írnánk meg ilyenfajta lépéseiket, akkor részben a jövő, rész­ben a jelen idő használata lenne helytálló, ugyanis akad olyan takarékszövet­kezet is, amelyik már mun­kához látott legújabb terü­letén. Sőt, annak sem lát­szik akadálya, hogy me­gyén kívüliek is próbálkoz­zanak nálunk, így a pol­gári takarékszövetkezet megjelenése • a közeljövő­ben várható Borsodban. Annak ürügyén, hogy a falusi bankok most már a városi flaszteren is útba­esnek majd, aligha kell hangsúlyozni, hogy koráb­ban sem elégedtek meg csupán a terményekből, az áldozatos állattenyésztői munkából befolyt pénzek kezelésével, hitelek nyújtá­sával, eddig is foglalkoztak a különböző közüzemi dí­jak szedésével, utazások szervezésével, könyv- és hanglemez árusítással, több, mint húszféle pénzügyi szolgáltatással. Az önálló­ság keretein belül kedvez­ményeket adhatnak. Tokaj­ban például a termelést segítő hitelek kezelési költ­ségeit engedik el. A széles lehetőségekkel azonban még mindig nem él mind­egyik szövetkezet kellőkép­pen, amire viszont várha­tóan előbb-utóbb úgy is rá­kényszeríti majd a minden oldalról megélénkülő kon­kurencia. Nagy József Falusi bankok a városokban A baszk kockázat Aligha kétséges, hogy újabb vihar várható a baszkok lak­ta vidékeken :— mind Spanyolországban, mind Francia- országban. Madridban ugyanis a spanyol és a francia kül­ügyminiszter megállapodott, hogy Párizs rövidesen újabb baszk terroristákat ad ki a szomszéd ország hatóságainak. 1984 őszén történt meg először, ogy Franciaország meg­vonta a politikai menedékjogot három ETA-terroristától, aki­ket aztán Madridba szállítottak és átadták őket a spanyol igazságszolgáltatásnak. Az eset nagy felzúdulást váltott ki a spanyol—francia határ mindkét oldalán — tüntetésekkel és bombákkal. Tudta mindenki, hogy milyen kockázattal jár, ha a francia hatóságok fellépnek a területükre menekült baszk terroristák ellen. Hiszen történelmi hagyomány Fran­ciaországban, hogy a politikai menekülteket általában be­fogadják, s a baszk szélsőséges szervezet, az ETA emberei a fasiszta Franco-rendszer uralkodása idején mindig is a határon túl leltek menedékre. Csakhogy azóta Spanyol- országban megteremtődött a demokrácia, az ETA azonban változatlan kegyetlenséggel folytatja hadjáratát a spanyol hatóságok és intézmények ellen. A francia vezetés hosszú dilemma után végül is el­határozta magát 1984-ben. Tette ezt azért is, mert a fran­ciaországi baszk vidékeken szintén elszaporodtak a terror- cselekmények. Párizs pontosan tudta, hogy a döntés nem lesz népszerű a baszkok körében, akiknek 300 ezres közös­sége sohasem okozott olyan gondokat a központi irányítás­nak, mint spanyolországi rokonaik Madridnak, viszont min­dig is nagy szimpátiával tekintettek azok harcára. Ezt a szimpátiát sajnos még a terrorizmus megannyi szélsőséges megnyilvánulása sem tudta kiirtani. Spanyolországban az elmúlt években az ETA már olyan akciók sorát követte el, amelyeket semmilyen cél nem iga­zolhatott. Ezért szállt be Párizs a terrorizmus elleni közös küzdelembe. Azóta határozottan erősödött a két kormány- < zat együttműködése. Franciaország intenzíven segítette déli szomszédját a Közös Piachoz csatlakozásban, és módszere­sen csapott le a területére menekült ETA-terroristákra. En­nek a folyamatnak volt az állomása a mostani külügymi­niszteri megbeszélés, amelynek persze ismét a terrorizmus elleni harc állt a középpontjában, hiszen erre maga' az ETA adott okot júliusi, példátlanul brutális merényleteivel. Mad­rid most a jelek szerint súlyos lépésekre készül az ETA ter­roristái ellen, s ehhez szüksége van a francia hatóságok fo­kozottabb segítségére is. Liszt Ferenc-emléküitnepség Bayreuthban Csütörtök délelőtt Bay­reuth város temetőjében Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából há­rom nemzet képviselői meg­koszorúzták a nagy magyar zeneköltő sírját. Az Erlan­ger Strasse-d temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sírkápolnában a Magyar Népköztársaság kép­viseletében Csehák’ Judit, .a Minisztertanács elnökhelyet­tese helyezett el koszorút, Horváth István (magyar nagykövet kíséretében. Ugyancsak megkoszorúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK a Ilkán cellar ja és külügyminisztere, valamint Theodor Kery, Ausztria bur­genlandi tartamányfőnöke. E tartományban van az egyko­ri Dpborján, a mai Raiding, ahol Liszt Ferenc 1811. októ­ber 22-én született. Koszo­rúzott még Bans Maier ba­jor oktatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild, bayreuthi főpolgármes­ter. A ibayreuthi Stadthalle nagy színháztermében dél­előtt emlékünnepséget tartot­tak Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmá­ból. Ezen Hans Walter Wild főpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csehák Judit mondott beszédet. — Liszt Ferenc sikereinek teljében sem feledkezett meg hazájáról. Nemcsak ,a pusz­tító pesti árvíz károsultjai­nak javára adott koncertet, nemcsak az 1848—1849-es magyar szabadságharc buká­sának szomorú híre ébreszt- gette lelkében a haza, a nem­zethez tartozás érzetét. A magyar zenekultúra feleme­lése is az ő nevéhez fűző­dik. Az 1875-ben alapított magyar Zeneművészeti Főis­kola szellemi atyja, később elnöke, majd az oktatás szín­vonalának fokmérője Liszt Ferenc volt — hangsúlyoz­ta Csehák Judit. Termékeny életének alko­tásait a magyar kultúra legnagyobb teljesítményei között tartjuk számon. Em­lékét nemcsak a róla elneve­zett Zeneakadémiánk és ki­váló zenekar őrzi, hanem egész népünk büszkén gon­dol Liszt Ferencre, alk.it Eu­rópa magáénak tekint, mert oly nagymértékben gazda­gította a világ zenei életét, és .aki máig hatással van századunk alkotóira. Az ünnepségen beszédet mondott Hans-Dietrich Gen­scher 'és Theodor Kery is. 1 db 503/A 8 tonnás MÁZ tehergépkocsit 2 db EMM 10 15-ös ELBA típusú betonkeverő gépegységet 2 -f- 2 db cementsilót Érdeklődni lehet a KÉV-METRÓ Miskolci Építési Igazgatóság gépészeti üzemvezetőnél Miskolc, József Attila utca 45. szám Telefon: 88-104

Next

/
Oldalképek
Tartalom