Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 12., szombat és Franz Vranitzky tárgyalásai Lázár Gyári (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) A nyereséges gazdálkodás lehetőségeit boncolgatta Szabó László, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója is tájékoztatójában. Szabó István tegnapi programjának második állomása ugyanis ez a vállalat volt. — Ha van megfelelő meny- nyiségű alapanyag, s kapacitásunkat teljesen ki tudjuk használni (volt már ilyen), ez a vállalat egy esztendő alatt 4 milliárd forint termelési érték előállítására képes, s a termékek jelentős része exportra kerül; azaz, kedvező időszakban, évben akár 30 millió dollárt tudunk „megtermelni”. A miskolci gyár technológiai színvonalára jellemző, hogy minden, a Közös Piachoz tartozó ország minőségi áruigényeit kielégíti — mondotta Szabó László, majd részletesen ismertette a vállalat tevékenységét. Szólt a gondokról is. Az állatforgalmi oldal ugyanis nem tudja biztosítani a húsipari kapacitás igényét, s ennek következtében, ebben az évben is várhatóan 600 ezer sertés helyett csak mintegy 250 ezer sertést vágnak. Megszűnt a dolgozók két műszakos foglalkoztatása is. Nincs könnyebb helyzetben a szarvasmarha-vágóvonal sem. A gondok ismeretében, a vállalat vezetése a jövőben több, magasabb fel- dolgozottságú termék gyártására törekszik. Világbanki hitelből tervezik a sertésvágóvonal korszerűsítését, a magasabb színvonalú csomagolástechnika megvalósítását, valamint a termékválaszték bővítését. Pontosabban; az eddig gyártott ötvenöt-féle termék mellé, világbanki beruházás keretében, a szárazárugyártás is megvalósulhatna, s bővülne a választék jó minőségű miskolci kolbásszal és szalámival. — A tröszt megszűnése mit jelent ennek a vállalatnak? — kérdezte Fejti György. — Nagyobb önállóságot, szélesebb lehetőségeket, a nyereséges gazdálkodás kényszerével — felelte Szabó László, majd gyárlátogatásra invitálta a kedves vendégeket. Élelmiszeripari gondok, eredmények, tervek után újra mezőgazdaság. Szabó István tegnap délután részt vett a Teszöv kibővített elnökségi ülésén is, ahol először Hartman Bálint, a Teszöv titkára tartott beszámolót a szövetség munkájáról, valamint a mezőgazda- sági szövetkezetek TOT- kongresszusi előkészületeiről. Elmondotta, hogy az elmúlt években a szövetség munkáját a mozgalmi jelleg határozta meg. A szövetség rendkívül szoros és jó kapcsolatot épített ki a megyei pártbizottsággal, a megyei tanáccsal, a szövetkezetekkel, de külkapcsolaüzemlátogatós a húsipari vállalat miskolci gyárában tai is figyelemre méltóak; e munka hatékonyabbá vált az 1983-ban kidolgozott új, belső szabályzat életbe lépésével, valamint azzal, hogy belső felépítése korszerűsödött. A tagi érdekeltség és érdekvédelemben végzett munka lényegesen javult, s ma már alig van olyan termelőszövetkezet, ahol ne lenne például jogsegélyszolgálat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szövetség munkája a jövőben nem javítható tovább, de ehhez szükséges az apparátus létszámának bővítése is, különös tekintettel a revizori irodában. A kongresszusi felkészülésről elmondta, ahol lehetett, a tagok már a zár- számadási közgyűléseken megválasztották küldötteiket. Megkezdődtek a viták a szövetkezetekben a kongresz- szusi irányelvekről, a szerencsi és a putnoki termelő- szövetkezet kollektívája kongresszusi felhívást tett közzé, amelyhez mind több termelőszövetkezet csatlakozik. A szövetség apparátusa pedig megkezdte az elmúlt ötévi munkájának értékelését. Hartman Bálint beszámolója után Szaniszló Sándor a megye szövetkezeti gazdálkodásának helyzetét, feladatait értékelte. Elmondotta: megyénkben 97 termelő- szövetkezet, 6 szakszövetkezet, 2 halászati szövetkezet és 2 termelőszövetkezeti közös vállalat gazdálkodik, ösz- szesen 384 ezer hektáron. Az átlagos aranykorona érték nem éri el a 13-at. A szövetkezetekben 46 ezren dolgoznak, az idei tervek ered- ménycentrikusak, takarékos gazdálkodási szándékot tükröznek. A növénytermesztésben ha nem is kiemelkedő, de jó évet remélnek. A szőlőtermelés kilátásai is kedvezőek. Az állattenyésztésben egy jó irányú elmozdulás érezhető. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységi körben egy lényegesen átgondoltabb, fegyelmezettebb munka bontakozik ki. A zömmel kedvezőtlen adottMéltatták a helsinki folyamat jelentőségét, és megállapították : valamennyi részt vevő ország közös érdeke, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködését előmozdító eredményekkel járjon az idén ősszel, Bécsben kezdődő utókonferencia. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Dr. Franz Vranitzkyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A kismartoni program során a két tárgyaló delegáció tagjai külön partnermegbeszéléseket is folytattak. Lázár György és kísérete találkozott Theodor Keryvel, BurMagyar-osztrák tárgyalás Lázár György (balról a második) és Franz Vranitzky vezetésével a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy- kastély tükörtermében. genland tartományfőnökével és a tartományi kormány több más tagjával. ságon gazdálkodó termelő- szövetkezetek, a kimerülő üzemi tartalékok ellenére bíznak a jövőben, a mozgalom erejében, de segítséget is kérnek a feladatok megoldásához. A Teszöv elnökségi ülésén szót kért Szabó István is. — A magyar szövetkezeti mozgalom kongresszusra készül — mondotta. — A TOT- kongresszus majdani megállapításai bizonyára hatnak majd az egész magyar mezőgazdaságra, tehát az állami gazdaságokra és a kistermelői gazdálkodásra is. A magyar mezőgazdaságot sikerágazatnak kell tekinteni, hiszen az elmúlt tizenöt évben egyenletesen fejlődött, gazdálkodása felfelé ívelt; de a szakmának a jövőben sokkal kritikusabban kell elemezni a munkát. A mező- gazdaságot érintő szabályozás már nem elvonó jellegű, lélegzethez juthatunk, ugyanakkor fontos feladatokat kell megvalósítanunk. Így például meg kell állítani a szarvasmarha-, valamint a sertésállomány csökkenését, növelni kell a műtrágya-felhasználást, s a termelés fajlagos mutatóinak javítására kell törekedni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyével ismerkedve látható, hogy a földet megművelték. az árkok szélét lekaszálták, a szövetkezeti majorok képe is sokat szépült. Ez is azt jelzi, hogy a megyében a mezőgazdaság él, s felül tud kerekedni a mostani kedvezőtlen helyzeten. A szövetségek feladata a szövetkezetek tagjainak érdekképviselete, ami a mozgalom erejét - adja. Szabó István hozzászólása után több termelőszövetkezet elnöke, illetve képviselője kért szót, beszámolva gondjaikról, munkájuk eredményeiről. Az esti órákban Szabó István visszautazott a fővárosba. Balogh Andrea Fotó: Balogh Imre A plenáris tárgyalás után a két kormányfő a kastély nagy kínai termében magyar és osztrák újságírókkal találkozott. Dr. Franz Vranitzky bevezető nyilatkozatában elismeréssel szólt a két ország közti jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokról, örül — mondotta — a Lázár Györggyel létrejött találkozónak, mert a kapcsolatok ápolása nagyon fontos a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Mint a szövetségi kancellár elégedetten nyugtázta, egyetértett magyar partnerével abban, hogy mindent meg kell tenni a helsinki folyamatba illeszkedő, az idén ősszel Bécsben tartandó utókonferencia sikeréért. Lázár György megköszönte osztrák kollégájának a meghívást és azt a lehetőséget, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok folyamatossága jegyében a két ország számára sokat ígérő megbeszéléseket folytathattak. Magyarország nagyra értékeli a két ország jószomszédi kapcsolatait — mondta Lázár György, és kifejezte eltökéltségét e kapcsolatok ápolására, sőt továbbfejlesztésére. A magyar miniszterelnök megerősítette: osztrák kollégájával tartalmas megbeszélést folytatott, és minden lényeges kérdésben egyetértettek. Végül emlékeztetett arra, hogy a magyar közvélemény nagyra értékeli azoknak a politikusoknak és kormányférfiaknak a munkáját, akik megtették az első lépéseket a két különböző társadalmi berendezkedésű ország közötti példás, enyhülést elősegítő jó kapcsolatok felé. Lázár György egy osztrák újságíró kérdésére válaszolva az osztrák—magyar kapcsolatoknak — a mindig előtérben álló gazdasági együttműködés mellett — három területét emelte ki. Elismeréssel szólt a hagyományosan jó és állandóan bővülő kulturális kapcsolatokról, a méltatta a közvetlen emberi kapcsolatok jelentőségét. Ígérte, hogy ennek előmozdítására Magyarország a jövőben még inkább megtesz mindent annak érdekében, hogy az osztrák turisták jól érezzék magukat Magyarországon, és több időt töltsenek el ott. A magyar kormányfő végezetül a kishatármenti forgalmat említette. amely véleménye szerint új színekkel gazdagítja a két ország, a két nép közötti kapcsolatokat. Ezt követően Dr. Franz Vranitzky ebédet adott vendége tiszteletére a kismartoni Burgenland szállóban. Lázár György és kísérete az esti órákban visszautazott Budapestre. Szép siker Debrecenben Harmadik helyezést ért el a gyermekkarok versenyében, a 12. Bartók Béla nemzetközi kórusversenyen, Debrecenben a miskolci 6. Számú Általános Iskola énekzene tagozatának kórusa. Miskolci énekkarok az elmúlt években több alkalommal is nagy sikerrel szerepeltek e rangos kórustalálkozón. A mostani fesztiválon az eddigi hagyományokat folytatták a 6-os számú iskola énekkarosai, s mindössze egy bolgár és egy budapesti kórus teljesítményét értékelte előbbre a nemzetközi zsűri. A kórus vezető karnagya Halmai Istvánná. A módosuló családjogi törvényről Találkozás a borsodi mezőgazdákkal A magas szintű, új jogszabályok előkészítéséért is felelős Igazságügyi Minisztériumban már javában dolgoznak a családjogi törvény tervezett módosításának szövegezésén. A paragrafusok törvényjavaslat i megfogalmazásánál és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések előkészítésénél egyaránt hasznosítják azokat az észrevételeket, javaslatokat, indítványokat, amelyek a törvény módosításának elveiről rendezett társadalmi és szakmai vitákon hangzottak el az elmúlt hetekben, hónapokban a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség kibővített ülésein és az Országgyűlés illetékes bizottságainak tanácskozásán. A törvény újjáformálásá- nak okairól, társadalmi hátteréről és a módosítással érvényre juttatni kívánt elvekről, törekvésekről érdeklődött az MTI tudósítója a minisztérium illetékeseitől. Változatlan az alapelv — mondták —, s ebben a társadalmi-szakmai viták résztvevői is messzemenően egyetértettek, hogy a társadalom meghatározó alapegysége a család. Alapvető feladata a gyermekekről való gondoskodás, a fiatalok nevelése, a közösségi magatartás formálása, a különböző nemzedékek összetartása. A házasság és a család intézménye hazánkban alapvetően betölti rendeltetését, de a család működési zavarai jelentős társadalmi problémát is okoznak. Évek óta tapasztalható a családi kapcsolatok lazulása, a felbomló családok számának növekedése. 1974 és 1984 között 25 százalékkal csökkent a házasságkötések száma. A válásoké viszont ugyanezen idő alatt az évi 24,5 ezerről csaknem 29 ezerre emelkedett, s ez például 1984-ben csaknem 30 ezer kiskorú gyermeket érintett. A családok 13 százalékában ma csak az egyik szülő él együtt gyermekével. Ez a tény pedig általában hátrányosan hat a gyermekek sorsára és nevelkedési feltételeire. Az elvált szülők életviszonyai nehezebbé válnak, így újraházasodási esélyeik is csökkennek. Házasságkötés helyett sokan inkább az élettársi kapcsolatot választják. Ebben bizonyos jogszabályi előírások is szerepet játszanak, mint például az özvegyi haszonélvezet elvesztése, vagy az ingatlanszerzési korlátozás. Ugyanezen okok látszatválásokhoz is vezetnek. A családi élet -'Avarai számos kedvezőtlen társadalmi jelenséget váltanak ki, vagy azokkal szoros összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeznek. Különösen a népesedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek neveltetési fogyatékossága, veszélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beilleszkedési zavar — köztük az alkohpliz- mus, a bűnözés — függ ösz- sze a családi élet problémáival. A közvélemény is gyakran bizonytalan a házasság szerepét, jelentőségét illetően. A hagyományos családkép helyébe még nem lépett egy korszerűbb, a gyakorlatban is jól működő családmodell. Elterjedt a házasságnak „szerződésként” való felfogása, amely szerint az államnak nincs joga a házasságba beavatkozni, a válás két ember „magánügye”. E nézetek ellen fel kell lépni. A házasság és a család intézményének védelme érdekében többrétű állami-társadalmi intézkedéseket kell tenni. Mindenekelőtt szükség van az állam és a család közötti harmonikusabb teherviselés kialakítására. Számos, korábban hagyományosan a család által vállalt feladat ma már a társadalom aktívabb támogatása nélkül nem oldható meg. Gazdasági lehetőségeinkkel összhangban indokolt növelni a gyermekes családoknak nyújtott támogatásokat és kedvezményeket. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a társadalmi tudatformálásnak, a családi élet pozitív elemei bemutatásának. Erősíteni kell a fiatalok szocialista szellemben történő nevelését, felkészítését a családi életre. A törvényelőkészítők ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy a házasság- és a családbomlás társadalmi-gazdasági okait csak jogi eszközökkel nem lehet kiküszöbölni, de a házastársak magatartásának és döntéseinek befolyásolása ilyen módon is lehetséges és szükséges. Ezért a családi kapcsolatok erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében kell korszerűsíteni a családról és a gyámságról szóló törvényt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat. Várható, hogy a jogszabály-módosítással lehetőség nyílik a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat kialakítására is.
