Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 2., szerda Japán szakember irányításával történik a műszerek beállítása. Fotó: Kovács Endréné Felépült a TVK lineáris polietiléngyára (Folytatás az 1. oldalról) — Most az a leglényege­sebb. hogy a technológiai rendszer teljes egészében összeálljon, mert az már a sikernek a jele. Ezért fára­dozunk, erőnket nem kímél­ve mindannyian. kivitele­zők, beruházók és üzemelte­tők. Nagyon bízunk benne, hogy a termelés beindításá­ra. vagyis a próbaüzemelte­tésre rövidesen sor kerülhet. Nagy várakozással tekin­tenek a TVlK-ban az elkö­vetkező napok, hetek elé. Joggal, hiszen egy újabb je­lentős, mintegy 6 milliárd fo­rmt költséggel megvalósuló létesítménnyel gyarapodik nemcsak a vállalat, de az egész magyar vegyipar. Alig­hanem első ízben fordul elő hazánkban, hogy egy ilyen hatalmas beruházást a ter­vezett határidőt lényegesen lerövidítve fejezzenek be. — Eredetileg úgy tervez­tük, hogy harmincegy hónap alatt építjük fel az új poli­etiléngyárat — mondja Pin­tér Imre, az üzemi pártbi­zottság titkára. — Már ez is hallatlanul nagy erőfeszítést kívánt beruházótól, kivitele­zőktől egyaránt. A TVK ve­zetése azonban kezdettől fogva a gyorsítás lehetősé­gét fontolgatta. Közben olyan objektív nehézségek gátol­ták a munkát, mint az 1985. évi rendkívül hideg időjá­rás. amely több mint két hó­nappal viszavetette a beru­házást. Ennek ellenére sem adtuk fel, serényebb, haté­konyabb munkára serkentet­tük a kivitelezőket, akik jó partnernek bizonyultak. Eh­hez párosult a kombinát, ezen belül is mindenekelőtt a beruházó szervezet össze­hangolt, jól szervezett mun­kája. Igen nagy lendítőerő­nek bizonyult továbbá a TVK üzemeltető szervezetei­nek a beruházások megvaló­sításában szerzett sokéves ta­pasztalata is. Nagyot lendí­tett a beruházás szekerén, hogy a TVK, a vállalat ér­dekeltségi alapjából több millió forintot bocsátott, il­letve adott át a .kivitelezők­nek, az építési, szerelési munkák ösztönzésére. Így le­hetővé vált, hogy túlórában, sőt hétvégeken, szombaton és vasárnap is megfelelő lét­számmal dolgozhattak az épí­tők és a szerelők. A közös munka eredmé­nye, hogy a beruházási prog­ramban szereplő 31 hónap helyett lényegében 27—28 hó­napot vett igénybe a hat- milliárdos beruházás megva­lósítása. Vagyis, nemcsak mérsékelték a tavalyi két hó­napos elmaradást, de továb­bi három hónap előnyt sze­reztek a termelés javára. L. L. Ipari szeminárium Miskolcon A miskolci Egyetemváros­ban rendezik meg július 2—4. között a XXIV. ipari szemináriumot. A rendezést az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület miskol­ci csoportja és a TÜKI Tü­zeléstechnikai Kutató- és Fejlesztő Vállalat vállalta magára, amiből kitűnik, hogy a tanácskozáson a szakemberek elsősorban az anyag- és energiamegtakarí­tás lehetőségeiről, valamint a megvalósításhoz szükséges berendezésekről, eljárásokról cserélnek véleményt. A szeminárium ma dél­előtt 10 óra 30 perckor kez­dődik dr. Horváth László­nak, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság he­lyettes vezetőjének megnyi­tó előadásával, majd olyan fontos témák kerülnek napi­rendre, mint az energiagaz­dálkodási kutatási-fejlesztési programunk, a gazdaságos anyagfelhasználás VII. öt­éves programja, vagy az ipari környezetvédelem fel­adatai az ötéves tervidő­szakban. A háromnapos sze­minárium során elsősorban speciális szakmai kérdések­ről hangzanak el előadások. Szó lesz többek között a gáztüzelésű ipari kemencék primer energiamegtakarítási lehetőségeiről, a kohászati kemencék korszerűsítésének kérdéseiről, az ipari kemen­cék energiaracionalizálásá­ról, a kőolajipari tüzelőbe­rendezések fejlesztésének eredményeiről, valamint az alternatív tüzelésű rendsze­rekről. A háromnapos tanácsko­zás, amelyen várhatóan har­mincöt előadás hangzik majd el, pénteken, a déli órák­ban fejezi be munkáját. Mihail Gorbacsov levele a japán kormányfőhöz (Folytatás az 1. oldalról) merik az ilyen robbantás borzalmas következményeit. Mihail Gorbacsov köszö­nettel nyugtázta, hogy Na- kaszone megerősítette a ja- páni látogatásra szóló meg­hívást, s hangsúlyozta, hogy „a közeljövőben adódhat lehetőség a látogatásra”. Ugyanakkor azt is aláhúz­ta, hogy a Szovjetunióban üdvözölnék a japán kor­mányfő látogatását. Mihail Gorbacsov terve­zett japán i látogatásáról Abe Sintaro külügyminisz­ter tájékoztatta az újságíró­kat azt követően, hogy a Szovjetunió tokiói nagykö­vetétől kedden átvette az SZKP KB főtitkárának Na- kaszone Jaszuhiro japán miniszterelnökhöz intézett levelét. A japán diplomácia vezetőjének közlése szerint Mihail Gorbacsov határozott készségéi fejezte ki arra vo­natkozóan. hogy ,,a nem oly’ távoli jövőben” eleget te­gyen a meghívásnak. Mih'áil Gorbacsov személyében első ízben látogatna szovjet párt­vezető Japánba. Napirenden a kádermunka (Folytatás az 1. oldalról) szemben támasztott követel­ményrendszer szintje, tartal­ma, sőt a vezetői munka ér­tékrendje is. Mindezek a je­lenségek arra ösztönöznek, hogy változtassunk káderpo­litikai munkánk egynémely, az idő által túlhaladott gya­korlatán, tovább finomítsuk módszereit. A jelentés . és a vita azt bizonyította, hogy a párt ká­derpolitikai alapelvei helye­sek, érvényesítésük módsze­rei azonban nem igazodtak mindenütt a mai követelmé­nyekhez. A leggyakoribb gond a káderpolitikai elvek és a kádermunka gyakorlata közötti összhang hiánya. A vezetőkkel szemben támasz­tott követelmények nem igazodtak kellő mértékben a változó körülményekhez, azok nem eléggé differenci­áltak. Gond, hogy az indo­kolt kádercserék — eseten­ként — vontatottan zajla­nak. akadályozza azt a szub­jektivizmus, a rosszul értel­mezett humanizmus. A ká­derpolitika alapelvei, az úgynevezett hármas követel­mény — a politikai, a szak­mai megfelelés, a vezetői rá­termettség — széles körben ismertek. Ezek lényege nem változott, de tartalma, értel­mezése. a változó körülmé­nyek függvényében módosul. Ma fontosabb, mint koráb­ban. hogy komplexen értel­mezzük e követelményeket. Egyik követelmény a politi­kai megfelelés. Ezzel kap­csolatban a jelentés megál­lapítja: előfordul, hogy a politikai alkalmasságot le­szűkítve értelmezik: a párt­tagság és az előírt politikai iskolai végzettség vagy kép­zettség már elegendőnek bi­zonyul. Ugyanakkor a politi­ka tudatos, értő vállalását, nyílt hirdetését és meggyőző aktív képviseletét többször nem a súlyának megfelelően kezelik a végzett munka megítélésekor. A Központi Bizottság határozata, nem vé­letlenül, már politikai, er­kölcsi alkalmasságot említ. Ez azt jelenti, hogy a jövő­ben különös gondot kell for­dítani arra, hogy a vezető erkölcsileg — közéleti sze­mélyiségként és magánem­berként egyaránt — egyálta­lán ,.ember”-ként mennyire felel meg az illető közösség által támasztott erkölcsi kö­vetelményeknek. Ú j elemekkel .bővült a ve­zetőkészség kritériuma is. Előtérbe került az új iránti fogékonyság, a kezdeménye­zési. a döntési és a szervező- készség, a felelősség és az ésszerű kockázat. Az adatok bizonysága szerint javult a vezetők szakmai felkészült­sége. Például a megyei ha­táskörbe tartozók 88 száza­léka felsőfokú, 12 százaléka pedig középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. Ugyanakkor a szakmai hoz­záértés megítélésében még nem játszik megfelelő szere­pet a nyelvismeret, és a fo­lyamatos önképzésre való készség és képesség. A pártbizottság előterjesz­tésében és a vitában megfe­lelő teret kapott a fiatalok és a nők vezetővé nevelése is. A minősítések gyakorla­tával kapcsolatban pedig megállapítást nyert, hogy az gyakran csak a pozitívumo­kat tartalmazza, és többnyi­re általánosak a feladatmeg­határozások. A testület át­tekintette a kádermunka helyzetét a pártban, a tár­sadalmi szervezetekben, és foglalkozott a munka párt- irányításának tapasztalatai­val is. A felszólalók — Teleki Istvánná, a Szerencsi Álla­mi Gazdaság pártvezetőségé­nek titkára. Kecskés István, az Ózdi Kohászati Üzemek pártbizottsági titkára, Kiss Lajosné. a hernádvécsei tsz személyzeti vezetője, és Pin­tér Imre, a TVK pártbizott­ságának titkára — saját ta­pasztalataikkal megerősítet­ték. gazdagították a jelen­tésben. a szóbeli kiegészítés­ben foglaltakat. A pártbi­zottság végül tájékoztatókat vett tudomásul a végrehajtó bizottság, a munkabizottsá­gok és az apparátus leg­utóbbi pb-ülés óta végzett munkájáról, a pártszervek és a pártoktatási intézmények 1985. évi gazdálkodásáról, a pártdemokrácia kérdésköré­ben a megye pártalapszerve- zeteiben szervezett vitákról, valamint az Állami Tervbi­zottságnak a vaskohászat jö­vőjével foglalkozó határoza­táról. (n—z—) Elhunyt Lékai László bíboros 1980. június 30-án, életének 77. évében szívroham kö­vetkeztében Esztergomban elhunyt Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek, a Magyar K atolikus Püspöki Kar elnöke. Lékai László bíboros búcsúztatása július 8-án, 11 órakor az Esztergomi Bazilika előtti téren lesz. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden részvéttáviratot küldött a Magyar Római Katolikus Püspöki Karnak Lékai László bíboros elhunyta al­kalmából: iMély megrendüléssel ér­tesültünk dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnökének ha­láláról. Személyében a Magyar Katolikus Egyház kiemel­kedő vezetőjét, a magyar- országi egyházak együtt­működésének hívét, a bé­kéért és a szocialista nem­zeti egységért következete­sen küzdő közéleti embert, az igaz hazafit gyászoljuk. Nagy szomorúságukban fogadják a hazafias nép­frontmozgalom együttérző í észvétét. A Semmelweis-évforduló alkalmából... Minden év július elsején, vagyis születése napján itisz- lelettel emlékezik meg az or­vostársadalom a tudós fel­fedező, Semmelweis Ignác munkásságáról. E születési évforduiló tehát már hagyo­mányos napja lett az egész­ségügyi dolgozóknak, orvo­soknak és gyógyszerészek­nek, amikor is munkájuk el­ismeréseképpen kitüntetése­ket vehetnek át. Tegnap délelőtt a megyei kórház kultúrtermében is ünnepséget tartottak a me­gye egészségügyi dolgozói. Az ünnepségen dr. Berecz- ki Edit, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének me- gyebizottsági titkára köszön­tötte a résztvevőkéit. Ezt követően dr. Szabó István megyei főorvos átad­ta a kitüntetéseket. Több mint százan részesültek „Mi­niszteri dicséretben”. 59-en pedig a „Kiváló Munkáért” kitüntetést vehették át. Eb­ben az évben a legnagyobb ágazati elismerést, a „Kiváló Orvos” címet ketten kap­ták meg Borsod megyéből: dr. Berkessy Sándor, a Sem­melweis Kórház osztályveze­tő főorvosa és dr. Juhász Balázs sajóládi körzeti or­vos. Velük együtt szintén Budapesten vette át a „Ki­váló Munkáért” kitüntetést: Matyi Mária, ia Borsod Me­gyei Tüdőkórház intézetve­zető fönővére, Tőzsér Lajos­né, az ormosbányai szociá­lis otthon vezetője, Marada Andrásné, a Borsod Megyei Köjál ellenőre és Felföldi Irén, a leninvárosi rendelő- intézet vezető védőnője. —k—g— Vita a jobb döntésekért (Folytatás az 1. oldalról) seink a követelményeknek megfelelnek, '''hogyan lehet ugyanakkor azokat jobbá tenni? E kérdés megválaszo­lására az egyes irányzatok képviselői más-más javasla­tokkal élnek. Az egyik ilyen irányzat a szervezeti funkció oldaláról közelíti meg a kér­dést, és azt mondja: a funk­ciók ma összekeveredtek, meg kell azokat tisztítani a zavaroktól. így: a szakmai és technokrata racionalizá­ció állami funkció, az érdek- funkció a szakszervezeté, a párté pedig az érdekegyezte­tés! Itt azonban az elvi ke­retek elég tisztázatlanok. A ma ismert irányzatok közül egy, a pártirányítás al­kotmányjogi megközelítését javasolja, azaz a hatáskörök tisztázását és a szabályozás a fő tétele. Az irányzat hí­vei azt mondják, a jelenle­gi legnagyobb hiba, hogy ap­parátus irányít apparátust, és a testületek a közvetlen irányításból kimaradnak. A szervezetszociológiai megközelítés hívei szerint a döntésekbe jobban be kellő- ne vonni a szociológiát, amely különféle empirikus felmérésekkel már eddig is segített. Jelenleg a szociológia is két iskola felé nyílik, ám amiben egyetértenek: a poli­tika és gazdaság 'kapcsolatá­ban sok a politika, s így a gazdasági törvényszerűségek nem megfelelően érvénye­sülnek. A döntések jobbátételónek más irányzata a szocialista- pluralista elméletek érvény­re jutását szorgalmazza. Az­az: a szervezeti érdekeket kell nyilvánossá tenni. Mint pél­dául: történt az elmúlt idő­szakban is, amikor a TOT érdekképviseleti szervvé vált, s napjainkban, amikor a Kereskedelmi Kamara válik azzá. A reformista irányon be­lül is több nézet érvénye­sül. A tervpárti logika és a piacpárti logika vitája azért hasznos, mert szinte soha nincs vége. Igazuk érvényre jutásáért elméleti modelle­ket ütköztetnek negatív gya­korlati tapasztalatokkal. Forgács Imre előadásában külön szólt a Korniai-féle hi­ány-gazdaságelméletről is, A rendkívül érdekes, szé­les körű ismereteket felöle­lő elméleti előadást vita kö­vette. Bea Július 9-én 11 órakor megnyitjuk Miskolc legnagyobb iparclkk-árubázát az Eszperantó téren!

Next

/
Oldalképek
Tartalom