Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 1., kedd Tettrekészség, akarat, folyamatosság Mihail Gorbacsov felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) méltó módon gyakorló köz- művelődési dolgozók hely­hez kötésével, munkájuk szerinti anyagi, erkölcsi el­ismerésével. Ebből a szem­pontból vizsgálva, az összeg­ző előterjesztés szinkronban van a megyei helyzettel; a pozitív egyenleg mellett reá­lisan, tárgyilagosan vázolja fel a lehetőségeket. A meg­csappant anyagi lehetőségek mellett is sok még a tarta­lék. például abban is, ha a tanácsok a rangjának meg­felelően kezelik a helyi mű­velődési életet, ügyelve a gazdaság, a kultúra, a poli­tika és az ideológia szerves egységére. E négy kategória együtt van jelen, azok köl­csönösen hatnak egymásra. E gondolatkört folytatva hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a meg­levő lehetőségek feltárására, hasznosítására. A Miskolci Nemzeti Színházat például a megfelelő anyagi feltételek biztosítása mellett az eddi­ginél nagyobb tájolási tevé­kenységre kell ösztönözni, de további lehetőségek vannak például a közművelődés és az idegenforgalom jobb együttműködésében, amihez többek között jobb propa­gandára van szükség. A közművelődésben elért eredmények, a pozitívumok számbavétele mellett a ta­nácsülés vitája a jövő fel­adataira irányult. Többen hangsúlyozták, így például Rapajkó Imre bükikszentke- reszti iskolaigazgató, hogy nemcsak, vagy nem is első­sorban az épülethiány a fő gond, sokkal inkább az, hogy a meglevőket sem tudjuk kellően kihasználni, tarta­lommal megtölteni. Siska András, az Encs Városi Pártbizottság első titkára a kistelepülések kulturális sze­gényedésének megállítását sürgette, hangsúlyozva, hogy kellő odafigyeléssel, akarat­tal nehéz körülmények kö­— Hol vannak az autós­éttermek? Milyen az ellátás színvonala a bükki turista­házakban? Mi történik, ha az orvos (ok) is kiveszi (k) a szabadságot? Mikor foglal­koznak az úszásoktatással Mályiban? Miért nincs Mis­kolcon elég szabadtéri mozi? Milyennek ígérkezik a tan­könyvellátás? Lesz-e elég kerthelyiség a miskolci főut­cán? Íme, néhány kérdés ízelí­tőül a Magyar Rádió Miskol­ci Stúdiójának tegnap esti fórum adásából, amelynek témája a nyári szolgáltatások voltak. Borsod, Heves és Nóg- rád megye minden évben felkészülve várja a vendége­ket az idegenforgalmi idény­ben. Hogy akad még hiá­nyosság, javítanivaló a nyári szolgáltatásokban, ezen belül is a kereskedelemben, a ven­déglátásban, a nyári sporto­lási lehetőségekben és a sza­badtéri szórakozóhelyek vá­zolt is lehet eredményeket elérni. Tettrekészség, akarat, fo­lyamatosság . . Ezek a gon­dolatok többször visszatér­tek a vita során. Szűcs Fe­rencire, az SZMT titkára ar­ról szólott, hogy a megye közművelődésiében kiemel­kedően fontos feladat -- a munkásság műveltségének fejlesztése. Olykor hajlamo­saik vagyunk rá — mondot­ta —, hogy a gazdasági ne­hézségek miatti túlmunkára, a csökkent szabad időre fog­juk a kultúra iránti érdek­lődés csökkenését. Holott kultúra nélkül nem leszünk képesek a jövő feladatait megoldani. Mindent egybe­vetve: a vitából kicsendült, hogy társadalmi, gazdasági, politikai céljaink a közmű­velődés minőségi fejlesztését igénylik, amelynek alapvető teltétele a közvetített érté­kek tudatos kiválasztása, a társadalom, a gazdaság, il­letve a különböző rétegek és csoportok, az egyének va­lóságos igényeinek figyelem­mel kísérése. Ezen belül is szükség van a közművelő­dés tevékenységrendszeré­nek tartalmi és módszertani megújítására. társadalmi, mozgalmi jellegének erősíté­sére, az öntevékenység foko­zására. Végül szervezeti, illetve személyi kérdésekben dön­tött a tanács. Magyar Sán­dort, a végrehajtó bizottság munkaügyi, illetve Kopasz Bélát, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető­jét érdemeik elismerése mel­lett, nyugállományba vonu­lásuk miatt felmentette tiszt­ségükből. Egyben a munka­ügyi osztály élére kinevezte dr. P erjési Zoltán eddigi osztályvezető-helyettest, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetőjévé pe­dig Pál Józsefet, a Hejőke- resztúri Hejőmenti Terme­lőszövetkezet elnökét. A megyei tanács ülése ’ dr. Ladányi József zárszavával ért véget. lasztékában, arról a fórum­hoz érkezett kérdések is ta­núskodnak. A műsor célja tehát mi is lehetne más, minthogy az észrevételek figyelembevéte­lével egy kicsit jobban oda­figyeljünk a nyári szolgálta­tások színvonalának javítá­sára, annál is inkább, mivel a változtatás sok esetben nem is csak a pénzen múlik. A válaszadók, a stúdió vendégei ezúttal a követke­zők voltak: dr. Szabó István, a Borsod Megyei Tanács egészségügyi osztályának ve­zetője, dr. Környey László, a Miskolc Városi Tanács művelődési osztályának a vezetője, dr. Makai Tibor, a Borsod Megyei Tanács ke­reskedelmi osztályának cso­portvezetője és dr. Szádeczki Zoltán, a Borsod Megyei Ta­nács testnevelési és sport­osztályának a vezetője. Rektori, egyetemi tanári kinevezések Rektori, egyetemi tanári kinevezések átadó ünnepsé­gét tartották hétfőn a Par­lament kupolacsarnokában. A Minisztertanács a rek­tori teendők ellátása alól — munkásságuk elismerése mel­lett — felmentette dr. Czibe- re Tibort, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rektorát, dr. Dimény Imrét, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. End- rőczi Elemért, az Orvosto­vábbképző Intézet rektorát. A kormány a rektori teen­dők ellátásával megbízta Ko­vács Ferencet, a Nehézipari Műszaki Egyetemen, dr. Kul- ka Frigyest az Orvostovább­képző Intézetben, dr. Szilárd Jánost a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen, dr. Ta- mássy Istvánt a Kertészeti Egyetemen. * Az Elnöki Tanács, dr. Czi. bere Tibor Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi ta­nárnak, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rektorának, a műszaki tudomány dokto­rának, eredményes munkája elismeréseként rektori meg­bízásának lejárta alkalmá­ból a Magyar Népköztársa­ság Aranykoszorúval Díszí­tett Csillagrendje, dr. Do­monkos Sándornak, a Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskola főiskolai ta­nárának eredményes munká­ja elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Drecin József, művelődési minisztériumi államtitkár hétfőn adta át. Francesco Cossiga olasz ál­lamfő hétfőn megkezdte kor­mányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyisé­geivel. E tanácskozások ke­retében tárgyalt a volt köz- társasági elnökökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának elnö­keit fogadta. Cossiga elnök kedden találkozik a parla­mentben képviseli pártok küldöttségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormány­alakítási megbízást. Rómában a három legna­gyobb párt, a Keresztény- demokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt vezetősége hétfőn rendkívüli tanácsko­záson vitatta meg az ország­ban kialakult súlyos politikai helyzetet. Július 1-én lép hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándéko­zás és az úgynevezett vissz­terhes vagyonátruházás, va­lamint az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetékeket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási il­letékek a korábbinál £0—40 százalékkal al a c s o n ya b'ba k. Nagyságuk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamin! az ajándék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megajándékozott rokon­sági kapcsolatától. Az érték­határtól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig, sávosan emelkednek. Ala­csonyabb az illeték-fizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátartozó; gyermek, házaslárs vagy szülő. Valamivel többet kell fizetnie a testvérnek, távo­labbi rokonnak, és még en­nél is többet a többi örö­kösnek és a megajándéko­zottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a taka­rékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudomá­nyos, művészeti, közoktatási, közjóléti célra juttatott örök­ségekre. Ebbe a körbe tar­tozik — az eddigi gyakor­(Folytatás az 1. oldalról) „Lengyelország és a Szov­jetunió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együttműködése, szö­vetsége elengedhetetlen fel­tétele országaink sikeres fej­lődésének, Európa stabilitá­sának és békéjének” — mondta. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen ele­mezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején meg­rázta az egész lengyel társa­dalmat. Rámutatott, hogy ez a válság ugyanakkor nem­csak a belső ellentmondáso­kat tükrözte, hanem magá­ban foglalta a két rendszer mai harcának minden bo­nyolultságát, kiélezett for­mában vetette fel mindazo­kat a problémákat, amelyek­kel a szocializmus, fejlődésé­nek mostani nagyon össze­tett, döntő szakaszában szembe kerül. „A lengyelor­szági válság tanulságai ép­pen ezért nemcsak a len­gyel kommunisták számára fontosak” — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A leglényegesebb tapasz­talat az, hogy a lengyel ese­mények — minden bonyo­lultságuk és sokrétűségük el­lenére — világosan bebizo­nyították: a szocializmus mély gyökereket vert, orszá­gaink dolgozói életüket nem a szocializmuson kívül kép­zelik el. Ez pedig azt je­lenti, hogy a szocializmus­ban elért előrehaladás visz- szafordíthatátlan” — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzetközi valóság, mint olyan államok szövetsége, amelyeket szoros politikai, gazdasági, kulturális és vé­delmi érdekek fűznek ösz- sze. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az SZKP XXVII. kongresz- szusán megfogalmazott fel­adatokról, a határozatok vég­rehajtásának kezdeti tapasz­talatairól. „Pártjaink előtt, az a tör­ténelmi feladat áll, hogy a szocializmus természetéből fakadó társadalmi igazságos­ságot összekapcsoljuk a leg­nagyobb fokú gazdasági ha­tékonysággal.” „Feltétlen elsőbbséget kell biztosítanunk a baráti orszá­gokkal meglevő kooperációs kapcsolatoknak, a szocialista gazdasági integráció felgyor­sításának. Ezen a téren a legnagyobb jelentőségű a tu­dományos-műszaki haladás latnak megfelelően — a la­kástulajdon öröklése is; amennyiben az örökös taná­csi bérlakás bérlője, és bér­leti jogáról a lakásügyi ha­tóság javára lemond a ha­gyaték jogerős átadását kö­vető két éven belül. Nem kell örökösödési illetéket fi­zetni a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingóságokért. Men­tességet élvez a lakóházépí­tésre alkalmas telektulajdon öröklése, ha arra négy éven belül felépítik a lakóházat. Illetékmentesen lehet örököl­ni a lakástulajdont első íz­ben, amennyiben azt a há­zastársak közösen szerezték, építették és — leszármazó hiányában — a túlélő há­zastárs az örökös. A lakáspolitikai célok megvalósításáért az új tör­vény gondoskodik arról, hogy a lakásszerzés jelentős terhét az illeték számottevő­en ne növelje. Ezért a lakás- vásárláskor fizetendő illeték a korábbi 5-ről 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illeték- mentes, ha a lakás négy éven belül megépül. Lakás kérdéseire kidolgozott komp­lex KGST-program végre­hajtása lesz” — hangsúlyoz­ta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre át­térve az SZKP KB főtitkára 'emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanáoskozó Testületének jú­niusi ülésén a résztvevők közösen elemezték a nem­zetközi helyzetet, s megáll a- pocitak a közös cselekvés irányaiban. Januárban a Szovjetunió közzétette nagyszabású prog­ramját a nukleáris fegyve­reknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP XXVII. kongresszusán pedig elhangzott az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer kialakítására vonatkozó elképzelés. ,,A leszerelés ügye azon­ban egy centit sem jutott előre az amerikai .kormány­zat nyíltan obstrukciós ma­gatartása miatt. S ami még ennél is rosszabb, Washing­ton meg akarja semmisíte­ni a fegyverkezési hajszát még visszafogó utolsó féke­ket — a SALT—2. szerző­désit és más szovjet—'ameri­kai megállapodásokat” — mutatott rá Gorbacsov. Ez az álláspont — álla­pította meg a szónok — el­lentétes a világközösség alap­vető érdekeivel, s nincs összhangban a múlt évben Genf ben elért megállapodá­sok szellemével. Ügy tűnik, hogy „ellopják és az óceánon túlra viszik egyes nyugat-európai orszá­gok önálló politikáját, s Q biztonság védelme ürügyén alku tárgyává teszik a 700 milliós európai kontinens né­peinek nemzeti érdekeit és sorsát”. Ezzel összefüggésben a főtitkár határozattan le­szögezte: a Szovjetunió nem kíván éket verni az Egye­sült Államok lés NATO-szö- vetségesei közé, s szovjet részről a kontinens politikai és katonai realitásaiból in­dulnak ki. A Szovjetunió és a többi szocialista ország természe­tesen levonja következteté­seit Washington kihívó ka­tonai .akcióiból. „A leghatá­rozottabban vissza fogjuk verni az Egyesült Államok kalandor, romboló akcióit. Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperia­lizmus önkénye határozza meg a világ sorsát” — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelme­sen fogja alakítani a szov­jet—.amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. öröklése, ajándékozása ese­tén a progresszív kulcstáblá­zat szerint kiszámított ille­téknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándé­kozott. A hatályba lépő új szabá­lyok szerint a megvásárolt lakást terhelő O.TiP-tarto- zást nem lehet levonásként figyelembe venni az illeték­alapnál. Az alacsonyabb szá­zalék miatt viszont így is körülbelül mindössze fele a fizetendő illeték a korábbi­nak. A visszterhes vagyonátru­házás esetén — kivéve az állampolgárok elsődleges szükségletét kielégítő lakás­tulajdon-vásárlásnál, ahol a forgalmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték ál­talános mértéke az átruhá­zott vagyon forgalmi érté­kének 15 százaléka. (Koráb­ban ez az üdülőknél 20 szá­zalék, más rendeltetésű in­gatlanoknál — például föld, garázs — 17 százalék volt.) Három százalékról 15 száza­lékra emelkedett a nem la­kástulajdonhoz (üdülőhöz, földhöz) kapcsolódó haszon­A továbbiakban a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak főtitkára szólt a cserno­bili atomerőműben bekövet­kezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a fi­gyelmet arra, milyen hatal­mas erő rejlik az 'atomener­giában. Gorbacsov egyúttal megköszönte azt a szolida­ritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért baj idején. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámuta­tott arra, hogy ameddig lé­tezik az imperialista agresz- szió veszélye, addig a szo­cialista országok kénytele­nek gondoskodni biztonsá­gukról. Ezt a célt szolgálja a Varsói Szerződés Szerve­zete, amelynek keretében a szovjet katonák fegyverbará- taikkal együtt őrzik a bé­két, egyebek között egész sor szövetséges ország terü­letén. Űj'abb témára áttérve az SZKP KB főtitkára kijelen­tette: az emberi civilizáció nem csupán a háború és bé­ke kérdésében érkezett vá­laszúihoz. Az emberiség fej­lődésének olyan századába lépett, amikor egyre éleseb­ben látszik .az élethez való jog szoros összefüggése a fej­lődéshez való joggal. Nem szabad belenyugodni abba, hogy hatalmas pénz­összegeket fordítanak fegy­verkezésre, miközben embe­rek százmilliói éheznek, s naponta milliók halnak éhen. Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy olyan korban élünk, amikor globális méreteikben fonódtak össze az ellentmon­dásos tendenciáik. A törté­nelmi fejlődés jelenlegi fe­lelősségteljes szakaszában pántjaink jelszavává vált az útkereső, gondolat és .annak ellenőrzése a társadalmi-po­litikai gyakorlatban. „Támo­gatunk mindent, ami a né­pek tényleges érdekeit, a bé­két és társadalmi igazságos­ságot, az emberi haladást szolgálja. Elutasítjuk viszont mindazt, ami ellentétes ezek­kel a célokkal.” Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszkö­ze. Lehetővé teszi, hogy a maguk egészében és össze­függéseiben értékeljük .a kor­szak ellentmondásait, feltár­juk okait, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a for­radalmi tanítást is állandó­an fejleszteni kell. Ma kije­lenthetjük, hogy a kommu­nisták teljes .mértékben tisz­tában vannak a legfontosabb tanulsággal: bátran kell fej­leszteni elméletünket, s ál­landóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. élvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. Az aukciókon, illetőleg ha­tósági árveréseken szerzett ingóságok után járó illeték növekedett, egységesen 15 százalékra. A gépjármű öröklésekor, ajándékozása­kor, vételekor fizetendő il­leték köbcentiméterenként 2,50-ről 3 forintra emelke­dett. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bí­rósági eljárásoknál fizetendő illetéket. Az államigazgatási eljárásoknál általában 100 forint az illeték. (Kivételt képeznek a bonyolultabb, költségesebb eljárások, ame­lyeknél a jogszabály maga­sabb illetékösszeget állapít meg.) Az alkotmányos jo­gok érvényesítésével, az ez­zel kapcsolatos kötelezettsé­gek teljesítésével összefüggő eljárásokért — az esetek többségében — nem kell il­letéket fizetni. A bírósági eljárásokban általában a perérték 6 szá­zaléka az illeték; az összeg alsó határa 300, a felső pe­dig 300 000 forint. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően bejelentett vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezde­ményezett eljárások eseté­ben alkalmazzák. Fórum a miskolci rádióban a nyári szolgáltatásokról Változó illetékek

Next

/
Oldalképek
Tartalom