Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
A közművelődésről tárgyalt a megyei tanács Az 1985. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról. valamint a lejárt határidejű tanácshaitározatak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása mellett a fő figyelmet a Borsod-Abaúj- Zemplén megye közművelődésének helyzete és VII. ötéves tervi feladatai címet viselő napirendnek szentelte tegnapi ülésén a megyei tanács. A villáiban részt vevők (Hegyi Imre, Siska András, Nagy Imréné, Szarka Béláné, Rapajkó Imre, Kertész János Ferenc, Szűcs Ferencnél dr. Kun László. Brösele Gyuláné) több oldalról elemezték a testület elé terjesztett írásos összegzést, melyhez Csáki Imre, a végrehajtó .bizottság művelődési osztályának helyettes vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A főhb megállapításokat kiemelve kezdjük mindjárt azzal a figyelemre méltó ténnyel, hogy megyénk közművelődésének tárgyi feltételei a VI. ötéves tervben a vártnál kedvezőbben alakultak. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be. mint a sárospataki Művelődés Háza. a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ, az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ, Miskolcon az Ady Endre Művelődési Ház, Tokajban a múzeum. Azt mutatja ez — mint a vita során többen aláhúzták —, hogy megyénkben a szűkülő anyagi lehetőségek ellenére sem csőikként a köz- művelődést elősegítő, a tárgyi feltételeket javító munka támogatása. Ugyanakkor a látványos eredmények mellett a községek, az aprófal- va'k közművelődési intézményhálózatában, könyvtáraiban és művelődési házaiban nem sikerült felszámolni a feltételrendszer súlyos hiányosságait. Sok az elöregedett, felújításra, korszerűsítésre váró épület, kevés a szakképzett népművelő, szemléletbeli változtatásra van szükség a helyi tanácsok irányító, szervező munkájában is. Ami tehát .a köz- művelődés tárgyi, személyi fettételeit illeti, a megyei helyzet sokszínű, egyszerre van jelen a modern, jól felszerelt, minden igényt kielégítő .művelődési objektum, és .a másik véglet: különösen az aprófalvakban az elavult, vagy üresen kongó épület, szakember híján esetleg egy ünkéntés népművelő. aki társadalmi munkában, vagy igen csekély tiszteletdíjért végzi nem köny- nyű misszióját. A .művelődési otthonok szakember-ellátottsága tehát az egyik legégetőbb gond, a községek mellett egyes városokban is folyamatos a szakemberhiány. Emiatt jelentősen megnövekedett a képesítés nélküli alkalmazottak aránya, így a közművelődésben dolgozókkal szemben megnövekedett követelményeknek — melyek nagyfokú szakmai képzettséget, hivatástudatot, korszerű és alkotó gondolkodást, illetve munkát feltételeznék — népművelőink egy része tud csak megfelelni. Márpedig — hangsúlyozta felszólalásában dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára —, miként más területeken. így a közművelődésben is a követelményekből nem engedhetünk. Ez többek 'között azt is jelenti, hogy a tárgyi feltételek javítása együttjárjon a szakképzett és hivatásukat (Folytatás a 2. oldalon) MHSZ-kiildöttség utazott Neubrandenburgba Ma reggel a honvédelmi szövetség megyei vezetőségének képviseletében háromtagú delegáció utazott Borsod NlDIK-beli testvérmegyéjének székhelyére, Neubrandenburgba. Az ottani honvédelmi szervezet, a GST és az MHSZ megyei vezetősége a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá, ennek alapján kerül sor a hét végéig tartó látogatásra. A küldöttséget Éles Gábor alezredes, a honvédelmi szövetség megyei titkára vezeti, tagjai Bagyal József százados és Karajz József százados, a szövetség kazincbarcikai, illetve sátoraljaújhelyi városi titkára. Vendéglátóikkal értékelik az eddigi együttműködésben elért eredményeket, s tanulmányozzák a GST-ben végzett honvédelmi nevelőmunka módszereit. Végül meghatározzák a további együttműködés tennivalóit. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ________________ X LII. évfolyam, 153. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. július 1. Magyar—szovjet kormányközi tárgyalások A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. Az ülésszak központi feladata konkfét intézkedések kidolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű megbeszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. A szovjet irók kongresszusa A soknemzetiségű szovjet irodalom változatlanul a szocialista realizmuson alapszik, következetes célja a társadalomban végbemenő folyamatok hű tükrözése, elmélyült elemzése. Ez az irodalmi folyamat a hét végén befejeződött írókongresszuson új aspektusokkal gazdagodott, hiszen a tanácskozás hasonló változásokat hozott az írók életében, mint a legutóbbi pártkongresszus a szovjet társadalomban — hangsúlyozták a kongresszust követő sajtókonferencián az Írószövetség képviselői. A hétfői moszkvai sajtóértekezleten az egybarmadában megújult, 324 tagú vezetőség, illetve a 63 tagú titkárság képviselői vettek részt. A kongresszust rendkívül nyílt, őszinte és alkotó légkör jellemezte. Tanácskozik a LEMP X. kongresszusa A szocializmusban eléri előrehaladás visszafordíthatatlan Mihail Gorbacsov felszólalása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a LEMP kongresszusán Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának felszólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hosz- szan tartó tapsa. A LEMP kongresszusát egyébként is jellemző szívélyes légkört, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti testvéri kapcsolatokat, demonstrálta a beszéd meleg fogadtatása, a véget érni nem akaró taps és Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov meleg baráti összeölel- kezése a kongresszusi emelvényen. A beszéd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis csoportja Lenint ábrázoló faliszőnyeget nyújtott át Gorba- csovnak. Az SZKP főtitkára a munkásasszonyokat megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás soros elnöke mondott köszönetét a kongresszushoz intézett meleg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVIII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának megvitatása. A Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján hétfőn délután 6 küldött fejtette ki véleményét a Központi Bizottság vasárnap előterjesztett beszámolójáról. Az ebédszünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a Minisztertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja emelkedett szólásra. A Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második munkanapján szólalt fel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a kongresszuson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője. Az SZKP KB nevében szívből üdvözölte a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész baráti lengyel népet. A LEMiP X. kongresszusára az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai ösz- szetűzések, a helyzet normalizálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett. — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A történetek osztálytartalma közel sem volt mindig és mindenki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Lengyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk Önöknek” — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták mint elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyelország erős, független szocialista állam, a szocialista közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. (Folytatás a 2. oldalon) Ha nyár és nyári egyetem: akkor Miskolc. Ember — munka — társadalom, azaz a szokásos hármas egység a hagyományos rendezvényen. Az Egyetemvárosban tegnap nyitották meg a XI. Miskolci Nyári Egyetemet. Porkoláb Albert, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a. megjelenteket, majd Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes tartott előadási iparpolitikánkról. Ezen az egyetemen, a szó szoros értelmében nem kell vizsgázni, de az ország sok részéből jött szakemberek napi témákat vitatnak meg, s saját munkahelyén mindenki naponta vizsgázik. A vizsgálódások a legkritikusabb helyet, a vállalati zálásához, szinte meghatározza a számunkra „drága” importot, azaz a korszerű technika és termék kötelező behozatalát is. A magyar gazdaság és a VII. ötéves terv feladata ebből a tényből adódik. Piacorientál- tabb termékstruktúrát kell kialakítani, a nagyobb értékesítési lehetőségek reményében, de úgy. hogy ne növekedjen túlságosan a minőségi behozatal és a nálunk mindig meghatározónak számító energiafelhasználás. A nyári egyetem július 9-ig tart. A mai programban szó lesz a pártirányítás és a gazdaságpolitika kérdéseiről, valamint a szakszervezetek vállalati feladatairól. gazdálkodást lámpázzák körül. Ha úgy tetszik, akkor mikroökonómiai szintűnek is mondható ez az eszmecsere. A téma és a cím: „A vállalati megújulás erőforrásai, a vállalati élet belső környezete”. Az ipari miniszterhelyettes az aktuális tennivalókról szólva nem mulaszthatta el fölemlegetni a közelmúlt történéseit. Jelesen: exportunkban, különösen dollárelszámolású kivitelünkben magas, s az utóbbi években növekvő arányú a nagy nyersanyagigényű s alacsony fokon feldolgozott termékek aránya. Ez a nem túlzottan korszerű s nem eléggé jövedelmező exportstruktúra, amellett, hogy csak mérsékelten járul hozzá az egyensúlyi helyzet stabili-
