Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
1986. június 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Jogi tanácsok Az üzemi balesetek elbírálásának megszigorításáról Legfontosabb: a lelkiismeretesség Beszélgetés két „telitalálatossal" 1986. április elsejétől új jogszabály lépett hatályba, amely szűkíti az üzemi baleset fogalmát. A szigorító rendelkezések célja, hogy a jogalkalmazás során kizárják az üzemi balesetek köréből azokat a baleseteket, amelyek kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka során, továbbá engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következtek be. Az úti balesetek köréből is szű- kebb kör jelent ezután üzemi balesetet. Először az ittasságról! Már az is kizárja a baleset üzemi jellegét, ha az italozásra való előkészület közben következett be. A balesetet kivizsgáló személy köteles azonnal alkoholszonda-vizsgálatot elrendelni minden olyan esetben, amikor arra lehet következtetni, hogy a sérült alkoholtól befolyásolt .állapotban van. Ha ezt a sérült megtagadja, úgy tekintik, mintha megállapították volna az ittasságot. Tehát nem érdemes elhárítani ennek a vizsgálatnak az elvégzését. Azt egyébként nem firtatják, hogy az alkohol hogyan került a munkahelyre, ennek az üzemi baleset szempontjából nincs jelentősége. Viszont, ha az ittast olyan körülmények között éri baleset, amelyben a józant is baleset érte volna, az üzemi baleset minősítését nem lehet megtagadni. Ezek a körülmények a munkáltatónak vagy harmadik személynek felróhatóak kell, hogy legyenek. A biztonságos munkavégzés feltételeinek hiányára gondolunk, például a gépek karbantartásának hiányára, a védőeszközök mellőzésére stb. Az üzemi balesetekből kizárt másik kör a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó. engedély nélkül végzett munkák esete, vagyis a „fusizás”. Viszont el kell ismerni üzemi balesetnek, ha nem munkahelyi feladatok teljesítése során, de a munkáltató érdekében, illetve engedélyével vagy utasítására végzett tevékenységgel összefüggésben éri a dolgozót. Az engedély nélküli járműhasználat során bekövetA húszesztendős Leninvá- ros legutóbbi tanácsülésén több, nagy volumenű kérdésben döntöttek. Miután meghallgatták és elfogadták az elmúlt évi és a VI. ötéves tervidőszakról szóló fejlesztési és költségvetési beszámolót, a tanács döntött a VII. ötéves terv településfejlesztési programjáról, a lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. A tanács megtárgyalta a XIII. kongresszus, a városi pártértekezlet határozatából, valamint az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadott kormányprogramból adódó tanácsi feladatok intézkedési tervét is. Mint azt megállapították, az új tervidőszakban az egységes pénzalap bevezetésével megnövekedett a tanács szerepe, lehetősége és felelőssége a fejlesztési és működési kiadások arányainak kialakításában. Alapkövetelmény, a feladatok társadalmi súlyozássá, a tervezés és irányítás rugalmassága, a társadalmi összefogásban rejlő helyi lehetőségek kiaknázása. Hangsúlyozták, hogy következetesen fel kell lépni a társadalmi tulajdont károsító pazarlók ellen. Kezkezett baleset nem üzemi baleset, még akkor sem, ha a járműhasználat egyébként munkaköri kötelessége a dolgozónak, például, ha „feketefuvar” során baleset ér egy gépkocsivezetőt. A munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset is a szigorúbb elbírálás alá esik. Viszont az, aki a Verekedés, játék, italozás közben vagy amiatt veszélybe kerülő segítségére siet, illetve a rendbontást meg akarja szüntetni, és emiatt baleset éri, számíthat arra, hogy balesetét üzemi balesetként kezelik. Az új jogszabály hangsúlyozza, hogy az úti balesetek közül csak azok számítanak üzemi balesetnek, a munkába menet és a munkából jövet egyaránt, amelyek a munkahely és a szállás közötti legrövidebb úton érték a dolgozót. Vizsgálni kell, hogy a dolgozó útját magánügyei végzése céljából indokolatlanul nem szakította-e meg, illetőleg indokolatlan kitérőt nem tett-e. Természetesen, ha a dolgozó azért szakítja meg útját, mert napi élelmiszerét meg akarja vásárolni, vagy gyerekéért megy a bölcsődébe, óvodába, vagy közeli hozzátartozójának gondozása, ápolása miatt nem siet egyenesen haza, mindezeket a jogszabály nem tekinti nagyobb kitérésnek. Nem számít üzemi balesetnek a családi ház tulajdonosának az a balesete sem, amely őt a házhoz tartozó ingatlanon éri, viszont üzemi baleset a társasházban levő, közös használatú lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett baleset, ha munkába menet vagy jövet következik be. Fontos tudnivaló még, hogy amennyiben a sérült szándékosan késlekedik az orvosi segítség igénybevételével, illetve a baleset bejelentésével. baleseti ellátásra nem jogosult. Ha a következmények csak később jelentkeztek, természetesen csak a következmények felismerésének időpontjától lehet vizsgálat tárgyává tenni a késlekedés szándékos jellegét. deményezni kell a hibák súlyával arányban álló felelősségre vonásokat. Kiemelt feladat a lakosság ellátásának további javítása, mivel a közhangulat és közérzet egyik lényeges meghatározója a jó és biztonságos áruellátás. Leninvárosban is jelentős feladatok várnak megoldásra a lakáshelyzet további javítása érdekében. A bérlakások építésének elmaradása miatt a meglevő lakásalappal kell hatékonyan, hasznosan gazdálkodni, amihez a lakásmobilitás gyorsítása is szükséges. Kiemelt figyemet kell fordítani a lakóház-felújítás, karbantartás, lakossági igényének megfelelő színvonalú ellátására. A tanács megállapította, hogy Leninváros tömegközlekedése több vonatkozásban kritikus, veszélyezteti a forgalom biztonságát. Legfőbb gondot a városi autóbuszpályaudvar. hiánya, valamint a forgalomszei'kezet torzulásai jelentik. Mini sörgyár A Keripar Tatabányai Gyárában elkészítették az első hazai mini sörgyárat: a hetenként 6000 liter sör főzésére alkalmas kisüzemet, a Nagybereki Állami Gazdaság Balaton melletti sörözőjében június végén nyitják meg. A mini sörgyárak készítésére a Skála Áruház és az NSZK-beli Kaltenberg cég részvénytársaságot alapított. A tatabányai üzem verseny- tárgyalás útján szerzett jogot gyártására. A részvény- társaság megbízására az idén tíz, kisebb-nagyobb teljesítményű sörgyárat készítenek, ebből ötöt az NSZK- ba exportálnak, a másik ötöt a hazai vendéglátóipar rende'te. A „törpe sörfőzde” tulajdonképpen a nagy gyárak kicsinyített változata. Technológiai rendszerét a kívánt teljesítménytől függően, több, vagy kevesebb tartályból alakítják ki. A tatabányai üzemben különleges acélból készítik a tartályokat. Az átlagosan két méter magas, és egy méter átmérőjű acéltartályokban a sörfőzés, az erjesztéstől a csapolásig, ugyanúgy játszódik le, mint a nagy gyárakban. Szó esett az oktatási és közművelődési intézmények, az orvosi ellátás és az iskolai testnevelés és diáksport javításáról. Megkülönböztetett figyelmet, kell fordítani a hátrányos helyzetű családok és időskorúak életfeltételeinek javítására, a gyermek- és ifjúságvédelemre, s a családgondozói hálózat fejlesztésére. A VII. ötéves tervidőszakban Leninvárosban az intézmények üzemeltetésére, s a település fejlesztésére csaknem 1,8 milliárd forinttal számolnak. Ennek több mini 80 százalékát a szabályozott bevételek és az állami támogatás teszi ki. A fejlesztési célok ösztönzésére, pályázati keretek között, cél- támogatások nyerhetők el. Leninvárosban ezt a pénzt a lakásmobilitás fokozására, folyamatban levő beruházások befejezésére, általános iskolai tornaterem, középiskolai tanterem és középiskolai csoportszoba építésére, illetve bővítésére, valamint teMottó: Minden szakmának megvan a szépsége. Persze, egy kívülálló nehezen tudja megítélni, hogy némely foglalkozásban mi a szép. Valójában csak az érzi, tudja ezt, aki műveld. Márpedig akinek sikerül ezt megtalálni, már ami a szépséget és a pályaválasztást illeti, magyarán: arról tanul, olyan munkát végez szívvel-lélekkel iskolái elvégzése után, ami egyezik kedvtelésével is, nos, az szerencsés, mondhatni „telitalálatot” ért el. * Abaújszántón a Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul (illetve most már érettségizik) Kiss László és Jánosi Ferenc. Állattenyésztő szakon. Ök ketten nagyon szép eredményt értek el az állattenyésztő tanulók országos szakmai vetélkedőn. Kiss László első, Jánosi Ferenc második lett. Így ezzel az eredményükkel megváltották a belépőt az egyetemre — nem kell felvételizniük. Velük beszélgettünk a meglehetősen sok előítélettel körülfont szakmájukról, annak presztízséről, a versenyről s életükről. — Ugorjunk talán vissza néhány évet. Miért választották ezt a szakmát annak lekkialakításra kívánják fordítani. Tervezik több helyen a kerékpárok különútjának kiépítését, a járdák szélesítését, bővítését, valamint a nagyközösségi televíziózás fejlesztését, amivel megközelítőleg, az egész várost behálózzák a kábeltévével. Döntött a tanács a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről. A városi tanácsra visszajuttatott válaszlapok alapján fizetési kötelezettséget vállalt a szavazásra jogosultak 56,8 százaléka. A túlnyomó többség elfogadta azokat a fejlesztési célokat is, amelyekre a településfejlesztési hozzájárulást elköltik. A kialakult, szavazati arány alapján tanács- rendelet született a hozzájárulás bevezetéséről. Leninvárosban az eredetileg mea- hirdetett feltételeknél szélesebb körű mentességet, és kedvezményt .szab meg a tanácsrendelet, A teljes körű mentességet 2500 forintos jö- védelemhatárnál húzták meg, és ezt a határt 3500 forintra idején, hisz a fiatalok körében az állattenyésztés nein tartozik a divatos szakmák közé? Kiss László: Szüleim mindig tartottak, ma is tartanak jószágokat. Én nagyon szeretem az állatokat, és amikor a pályaválasztási könyvet nézegettem. úgy gondoltam, ez az a szakma, amit egész életemben szeretettel űznék. Saját kedvtelésemre választottam, szüleim nem szóltak ebbe bele — sőt támogatták elképzeléseimet. Jánosi Ferenc: Eredetileg agronómus akartam lenni. A biológia és a természet érdekelt a legjobban, így választottam az állattenyésztő szakmát. Jól tanultam, éppen ezért ismerőseink kezdetben furcsállot- ták, hogy miért ide jövök, és miért nem például gimnáziumba .. • — Milyen benyomásokat szereztek középiskolai tanulmányaik első időszakában? Nem bánták-e meg később, hogy idejöttek tanulni? Jánosi Ferenc: Nekem új dolog volt kezdetben minden. amit tanultunk. Szerencsen lakunk, s nem volt otthon állat az udvaron. Már az elején tetszett a szakma, de el kellett kétemelték az egyedülálló, nyugdíjas, a gyermekét, vagy gyermekeit egyedül nevelő, a rokkant és világtalan személyek esetében. Egyedi elbírálás alapján ezentúl további mentesség és kedvezmény is adható. Idén a hozzájárulásnak csak a második fél évre eső részét kel] befizetni. A hozzájárulás mértéke személyi tulajdonban levő lakásonként, illetve tartós használatban levő epvéb ingatlanonként. 1988 végéig évi 600 forint, 1989 és ’90 között évi 900 forint lesz. A lakásbérleti és társbérleti jogviszonyon alapuló lakás- használat esetén ugyanezen időszakokban a hozzájárulás mértéke évi 420. illetve 630 forint lesz. A befolyt összeget a városi autóbusz-pályaudvar építésére, a nagyközösségi tévéhálózat kiépítésére, az úttörő- és ifjúsági ház beruházásának indítására, valamint Szederkény városrészben ABC-áruház építésére, korszerűsítésére fordítják. Idén, szeptember 15-ig fizethető be adópótlékmentesen a hozzájárulás. A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról is tanácsrendelet született, Leninvárosban ez mintegy húsz üzletet, műhelyt érint. Sz. L három évnek telnie ahhoz, hogy mélyebben megértsem a lényegét. Kiss László: Erre csak röviden tudok válaszolni: jó benyomásokat szereztem már az első osztályban, eszembe sem jutott, hogy elmenjek innen. — Ismert mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete. Önök hogy látják: milyen a szakma presztízse a mai körülmények között? Milyen tapasztalatokat szereztek a szakmai gyakorlatok során? Jánosi Ferenc: Több termelőszövetkezetben voltunk szakmai gyakorlaton, ahol sok mindent láttunk, tapasztaltunk. Talán egy fontos dolgot emelnék ki: a lelkiismeretességet. Ahol ez megvan a szakember részéről, ott stabil pont az állattenyésztés, az állattartás. Kiss László: Hadd tegyem hozzá: a lelkiismeretes munka mellé kell a vezetők folyamatos, ellenőrző tevékenysége is. Jánosi Ferenc: No, mega szakmai tudás. Sajnos, ezek közül a feltételek közül sok helyütt egy vagy több hiányzik. Diákszemmel is megláttuk: gyakori a nemtörődömség a lustaság. — Visszatérve az iskolához, a versenyhez, Eltelt négy esztendő, lassan vége lesz az itteni tanulásnak. Milyen volt, hogyan telt el ez az időszak? Kiss László: Jó közösség alakult ki, a tanárokkal is jól kijöttünk. Most kezdem igazán jól érezni magam Jánosi Ferenc: Mindent megkaptunk a tanuláshoz. Aki itt előre akart lépni, az tudott. Mert minden lehetőség adva volt ehhez. — Ezt jól bizonyítja a verseny is ... Kiss László: Igen, ami ősszel kezdődött egy házi selejtezővel. Nagyon sokat köszönhetünk felkészítő tanárainknak, Kiss Tibornak. Nagy Ottónak és Pintér Sándornak. Jánosi Ferenc: Az osztályból nyolcán neveztünk, heten vettük sikerrel az első, akadályokat vagyis a házi selejtező-versenyt. Végül is hárman jutottunk az országos döntőbe, melyet Vácon rendeztek meg. Kiss László: Májusban kaptuk meg a végeredményt tartalmazó levelet, amiben szerepelt a mi nevünk is. Alig hittem el, hogy mi lettünk az elsők ... — Milyennek látják a szakma jövőjét? Kiss László: Mindenféleképpen van jövője. Jánosi Ferenc: Az is biz-* tos, van még tennnivaló is bőven a szakmáért, a szakma presztízséért. Kiss László: Van, van iv' Mészáros István
