Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. június 4., szerda Politechnikai laboratórium egy lipcsei általános iskolában Az iskola igazodjon az élet követelményeihez! A hűség díja Az idei pedagógusnapon a nevelő-oktató munka el­ismerésére alapított legma­gasabb kitüntetésben ré­szesült Nagy Géza, a kar­csúi körzeti általános isko­la tanára. A hír minden olvasóban elismerést kelt, de azokban, akik a kitün­tetett tevékenységét köze­lebbről ismerik, az elisme­réshez jóleső öröm is tár­sul. Az öröm egyik forrá­sa nagyon ember.i: baráta­ink, társaink sikerét a ma­gunkénak is tekintjük; a másik azonban általáno­sabb érvényű; a közös ügy előrehaladásából fakad. Nagy Géza példája azért érdemel kitüntetett figyel­met, mert sokak számára tanulságos. A karosai nép fiaként in­dult a pálya, s ilyen minő­ségben éri most az életút csúcsán az elismerés. Ezért érezzük azt, hogy a hűség a meghatározó tulajdonsá­ga. A gyermekkori beteg­ség nyomot hagyott léptei ritmusán, de semmi sem akadályozta meg abban, hogy céltudatosan haladjon a választott ösvényen. A sárospataki gimnazista évek tudatosították benne először, hogy a falu gazdag hagyománykinccsel veszi körül, s ettől kezdve fel­adatának érezte e kincs feltárását. Az egri tanár­képző főiskolán megszerez­te azokat az elméleti ala­pokat, amelyekre aztán rendszeres önképzéssel tör­téneti, irodalmi, néprajzi, nyelvjárási ismeretek egy­re gazdagodó rendszere épült fel. Közvetlen egyé­ni tapasztalat és elméleti tájékozottság ötvözetéből formálódott az a munka, amely Nagy Gézát orszá­gosan ismert kutatóvá tet­te. A néprajzi pályamun­kákban megtestesülő, helyi kiadványokban és szakfo­lyóiratokban publikált adatfeltárás az Akadémiai Kiadó gondozásában meg­jelent kétkötetes mesegyűj­teményhez vezetett. Több mint négy évtized szorgos és aprólékos kutatómunká­ja tette őt a bodrogközi népélet avatott szakértőjé­vé. 1966 óta publikál, mint­egy negyven közleménye nyomtatásban is olvasható, írásai fnindegyikét az a meggyőződés hatja át, hogy osztályos társainak, a he­lyi kultúrának legyen hasz­nára. Az Apáczai Csere János- díj azonban nem elsősor­ban a kutató, hanem — az erre szervesen épülő — ne­velő tevékenységnek szól. Annak a magatartásnak, amit Nagy Géza egyszer így írt le: „Sosem felej­tettem el, hogy honnan jöt­tem, mi a kötelességem.” A szülőföldnek és népének szeretete diákjaiba is átsu- gárzik. Hiszen az a leg­főbb kötelesség, amit is­mer: a pusztulástól meg­mentett hagyományokat és a bennük megnyilatkozó humánumot közvetíteni az unokákhoz, a mai gyerme­kekben is kialakítani azt a belső erőforrást, ami a kö­zösségi kultúra, a valakik­hez való tartozás tudatá­ból fakad. Magyar- és történelem- óráin, huszonöt éve sike­resen működő szakkörében, a könyvtári foglalkozáso­kon nem egyszerűen az is­kolai tanterv, a tanköny­vek ismeretanyagát közve­títi, hanem azokat a helyi vonatkozásokat is, ame­lyekkel közel tudja hozni az elmúlt időket, s ki tud­ja alakítani azokat a kö­tődéseket, amelyek szülő­földjéhez és elődeihez .kap­csolják a ma emberét, á amelyek a közösség tagjá­vá teszik az egyént. Mind­ez tevékeny munkálkodást: kutatást, gyűjtést, mérlege­lést, feldolgozást, tovább­adást jelent a gyerekek szá­mára is, valamint messzi­re ható egyéni élményfor­rást. Ezért visznek az át­lagosnál többet magukkal Nagy Géza tanítványai. Évtizedek óta kezdemé­nyező szerepet játszik a közéletben is; földijei bi­zalommal fordulnak hozzá, véleménye meghatározó szerepet játszik a helyi közgondolkodásban. Moz­gatórugója a kulturális életnek; az egykori népta­nítók örökségét vállalva, a mai körülményekhez és fel­adatokhoz igazodva, tölti be a népből származó ér­telmiségi küldetését. Jog­gal érezzük, hogy az Apá­czai Csere János-díj oda­ítélésében megmutatkozó elismerés a hűség díja, s azt sugallja, hogy Nagy Géza munkássága követen­dő példa. Neki jó egészsé­get s további sikereket kí­vánunk, társadalmunknak pedig sok hasonló hatású nevelő egyéniséget. Kováts Dániel Az NDK-ban húsz éve ve­zették be az egységes 10 osz­tályos oktatási formát, S ma már az ország 8,5 millió- dol­gozójának több mint 40 szá­zaléka végzett ebben az is­kolarendszerben. Ami legin­kább szembetűnő, hogy szinte az első osztálytól a tizedikig a munkára nevelést főtantárgynak tekintik az alapfokú oktatásban. Vala­mennyi tantárgyban kifeje­zésre jut a politechnikai jel­leg. Vannak speciális tár­gyak, mint például „a szo­cialista termelés alapjai", amely műszaki, gazdasági, technológiai alapismerete­ket nyújt, igazodva az élet követelményeihez. Természe­tesen nemcsak elméletben, emellett a 6—J2 évesek rendszeres műhely-/és isko­lakerti foglalkozásokon vesznek részt, a felső tago­zatosok pedig komoly ter­melőmunkát végeznek az üzemekben, így már serdü­lő korban kialakul bennük a munkához, a dolgozó tár­sakhoz fűződő jó kapcsolat. A hatodik osztályig általá­ban 2—3 órát töltenek mű­helygyakorlaton, majd ké­sőbb növekszik a munka­órák száma és egyre nehe­zebb, bonyolultabb szakis­meretekre tesznek szert. Dolgoznak építkezéseken kő­művesek, vasbetonszerelők mellett, megtanulják a for­gácsoló- (maró-, fúró-, esz­terga-) gépek kezelését, el­sajátítják a gépkocsiveze­tést, vagy a kereskedelem­ben eladóként, felszolgáló­ként hetente több órát töl­tenek. Mire befejezik az ál­talános iskolát, átfogó ké­pet kapnak az ország ipa­ráról, mezőgazdaságáról, ke­reskedelméről, közvetlen ta­pasztalatuk alapján. Alapis­mereteket szereznek termé­szet- és társadalomtudo­mányból, két idegen nyelv­ből, továbbá a technika és a kultúra világában is jár­tasak lesznek. Günter Menke, a berlini Pedagógus Központ osztály- vezetője arról beszélt, hogy a tízosztályos általános is­kolákban milyen a pedagó­gusok1 helyzete, szerepe. A tanároktól többet kívá­nunk politikai és szakmai felkészültségben, mint korá­ban. Kötelező a rendszeres továbbképzésen való részvé­tel. Például az orosz nyelv­szakosok az egyetem után általában egy évet, de fél évet mindenképpen a Szov­jetunióban töltenek nyelv- gyakorlaton. Az NDK-ban sehol sincsenek képesítés nélküli pedagógusok a ka­tedrán. A tanárok negyven százaléka 30 évesnél fiata­labb. összesen 173 ezer pe­dagógus tanít az általános iskolákban. Az egyetem be­fejezése előtt egy évvel beje­lenthetik, hogy hol szeretné­nek tanítani, majd ezt kö­vetően a végzősökkel tár­gyal a fogadó iskola, a hely­színen beszélik meg a fel­tételeket: bér, lakás, stb. Minden pályakezdő lakást kap, az egyedülállók is. A fiatal pedagógusok fizetése 800—1500 márka, s ehhez jön még a jutalom. (Az NDK-ban 1100 márka az átlagbér.) A minisztérium minden évben jó előre el­készíti a munkaerőmérleget, így szeptember 1-től már tudják az iskolákban, hogy a gyermeket váró kolléga­nők helyett alkalmazzanak-e nyugdíjasokat, vagy átcso­portosítással oldják meg a helyettesítést. Átlagosan he­tente 22—23 órát ad egy ta­nár, az osztályfőnök egy órá­val kevesebbet. A kétgyer­mekes anyáknak heti 2 órá­val ennél kevesebb a köte­lező óraszámuk. Az osztály­létszám átlagosan 20—25 fő, kisebb településeken már kilenc gyermekkel is indí­tunk osztályokat. A politechnikai oktatás továbbfejlesztése mellett ez az iskolaforma melyik terü­leten erősödik, változik a közeljövőben? Az alsó tagozatban az ol­vasási készség fokozása a célunk. Kiemelt feladat to­vábbá az állampolgári isme­retek oktatása felső tagozat­ban. Nagyon fontosnak tar­tom az idegennyelv-oktatást. Az ötödik osztálytól heti hat órát tanulnak a gyerekek orosz nyelvet, a hetedik osz­tálytól pedig — fakultatív tárgyként — felvehetik a Nagy érdeklődés mellett tartották meg hétfőn Van­couverben, az Expo ’86 köz­lekedési világkiállításon a magyar nemzeti napot. A nemzeti nap eseményein, a kormány képviseletében részt vett Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter. A magyar külkereskedel­mi miniszter rámutatott: a második nyelvet is, választ­hatnak az angol, ,a francia, a spanyol, a cseh és a len­gyel nyelv között. Vannak általános iskoláink, ahol gö­rögöt és latint is tanítanak. A tanulók 80 százaléka él a második idegen ---->lv ta­n ulásának lehetőségével. A hetvenes években . álta­lánosan átalakítottuk a tan­tervet, mondhatni az élethez, a technikai fejlődéshez iga­zítottuk. A szakosított isko­lákban például bevezettük a komputeroktatást, 1985. szep­tember 1-től a 7—10. osz­tályokban zsebszámológéppel „dolgoznak” a gyerekek a matematika órákon. — Milyen hely jut a kor­szerűsített tantervben a sportnak? — Egyenjogú, kötelező tantárgy a testnevelés. Tíz­éves korig minden gyermek megtanul úszni, ahol nincs az iskolának saját uszodá­ja, ott a kerületi uszodák állnak rendelkezésükre. Az Országos Torna- és Sport- szövetség (DTSÉ) iskolai sportegyesületei számtalan lehetőséget nyújtanak, de ezeken kívül is van lehető­ség a sportolásra klubokban, spartakiádokon, különböző erőpróbákon, versenyeken, iskolák közötti kupákon. Népszerűek az esti futóver­senyek, az utcákon tömege­sen jelennek meg a fiatalok, ilyenkor öt-hat iskola csa­pata fog össze a háztömb körüli futásban. így aztán könnyű dolguk van a test­nevelő tanároknak, edzők­nek: a sportoló fiatalok so­raiból minden évben sike­rül kiválasztani a legtehet­ségesebbeket, akik közül ed­dig már nem egy jutott fel a csúcsra. Hans Werner Stadia vancouveri világkiállítás lá­togatói megismerkedhetnek a magyar mérnökök, mun­kások munkájának múltbeli és mai eredményeivel a közlekedés terén. Méltatta azt, hogy ma már Kanadá­ban is közlekednek olyan városi autóbuszok, amelyek magyar—kanadai kooperá­cióban jöttek létre. Országjáró diákok Mezőkövesden A megye középfokú okta­tási intézményeinek turiszti­kát kedvelő diákjai vették •birtokukba a mezőkövesdi kempinget péntektől vasár­napig. A KISZ megyei bi­zottsága itt rendezte meg az Országjáró Diákok Megyei Találkozójának, az ODMT- nek idei eseményeit. Számos kulturális és sport- esemény, valamint a szom­szédos Zsóri-fürdő látogatá­sa mellett a találkozó gerin­cét a természetjáró progra­mok alkották. A sort pénte­ken a városismereti vetélke­dő nyitotta meg. Szombaton, a nem túl távoli Szomolya község közelében több mint ötszázan indultak a tájfutó- versenyen. A szombati éjsza­kát pedig a természetjáró akadályverseny töltötte ki, amelyen szintén tömegesen vettek részt: 53 tízfős csapat birkózott meg több-kevesebb sikerrel a feladattal. Az ODMT vasárnap dél­ben ünnepélyes eredmény- hirdetéssel zárult. A legjobb eredményt elért tanulók és csapatok a hónap végén Sop­ronban sorra kerülő orszá­gos találkozón képviselhetik Borsod megyét. Egészségügy Az üzemegészségügyi ellá­tás helyzetéről, valamint a foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről . tanácsko­zott keddi, budapesti ülésén az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen dr. Medve László egészségügyi minisz­ter az üzemegészségügyi el­látás helyzetéről szólva el­mondta: teljes körű ellátás­ban jelenleg 2,6 millió dol­gozó részesül. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni az üzemegészségügyi ellátás és a körzeti orvosi kezelés kö­zötti kettősséget. Az a cél, hogy a járóbetegek táppénz­be vétele kizárólag az üze­mi orvosok feladatává vál­jék. Az üzemi orvos ismeri ugyanis leginkább a válla­latnál dolgozók egészségi ál­lapotát. S a keresőképesség elbírálásához is tudni kell, milyenek a munkahelyi fel­tételek. Az idei ünnepi könyvhét egyik sajátossága — mint azt egy könyvheti tájékoztatón hallottam — a történelmi do­kumentáció, a kor története adalékainak bemutatása, va­lóságos adatszolgáltatás az ábrázalt kor története meg­ismeréséhez. Ez nemcsak a memoárirodalomra, vagy a történelmi tárgyú művekre vonatkozik, hanem a napja­ink kisebb-nagyobb jelentő­ségű mozzanatait ábrázoló riport- és egyéb műfajokba tartozó valóságíráspkra, sőt a fikciós művekre, regények­re. elbeszélésekre is. A tör­ténetek hátterében mindig ott van a kor, adott esetben a ma. a maga sokszínűségé­vel, a mű hőseinek életszo­kásai, mindennapjai, a ma emberének mindennapjait örökítik és teszik a — ké­sőbbi — olvasó számára tör­ténelmileg is fontos adalék­ká. Erre gondoltam, amíg Ka­rinthy Ferencnek a könyv­hétre megjelent Zenebona című kötetét olvastam. Ne­héz lenne a könyv műfaját pontosan meghatározni. El­beszélések, riportok, útinap­lók. kis villanások sorjáznak benne, mindmegannyi ki­sebb-nagyobb tükörcserepe hazánk elmúlt két, két és fél évtizedének. Karinthy sok húron játszó író. ír széppró­zát és riportot, igen sokszor naplót, drámát és nagyon gyakran apró szösszeneteket. Bármely műfajban dolgozik, van egy igen értékes jellem­Karinthy Ferenc új kötete zője írásainak: szerkesztési kimódoltság, nyakatekertség nélkül ír, olvastató módon beszéli el \ történeteit. Nehéz letenni könyvét, írásai so­sem fárasztók. Erre a köte­tére is ez áll. Vannak a kötetben — gyűjteményes kötetben ez természetes — már igen jól ismert írások, és vannak, amelyek az újdonság erejé­vel hatnak. Az Ez-Az című összeállítás harminckilenc darabja között sok az isme­rős, de másod-, vagy har­madszori találkozásra is friss mindegyik. Mindennapjaink kisebb-nagyobb mozzanatai­nak sajátos szemszögből, többnyire enyhén szatirikus megközelítéssel ábrázolt, fi­lozófiai töltésű ábrázolásai ezek a kis remekek. A kö­tet elején két novella olvas­ható, az egyik — Pálion Or­ma a címe — Buda ostroma alatt játszódik, ez az egyet­len időben távolabbi írás. a másik — A leánykereskedö — napjainkban. (Ez utóbbi a Körképben is megjelent.) Mindkettő meglehetősen ext­rém eset, nem túl lényeges történet, de érdekes korada­lék, s jó olvasmány. Döbbenetes erejű az Özön­víz című riport-napló, az 1965-ös dunai árvíz esemé­nyeinek nyomon követése, ahogyan aztNa szerző, a le­ányfalui kis nyaraló gazdá­ja látta-élte, más, ismert sze­mélyiségekkel együtt. Erről az árvízről ilyen részletező és ilyen olvasmányos írás még aligha jelent meg. Ha döbbenetesnek mondtam az Özönvíz című írást, csak ezt a jelzőt tudom fokozni a Recordare című naplóról szólva. Ebben 1970. október elsejétől a következő év au­gusztusának elejéig követ­hetjük nyomon a szerző éle­tét, munkálkodását, utazása­it, a hazai irodalmi élettel kapcsolatos megjegyzéseit (például ellenvéleményét Lu­kács György megállapításai­val szemben), de ezt az esz­tendőt a szeretett jó barát, Devecseri Gábor csaknem egyesztendős agóniája fogja keretbe. Egy igen érdekes kínai—mongoljai útinapló, meg egy élesen karikírozó hangjáték — Éljen és virá­gozzék! a címe — található még a kötetben. Végeredményben különbö­ző műfajokban negyvenöt ér­dekes és értékes, olvasmá­nyos írás, történeti értékű vallomás a máról. Ez, a Zene­bona. (Szépirodalmi Könyv­kiadó.) (bcnedck) Közlekedési világkiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom