Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

1986. június 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A TVK műtrágyagyárában K Az elmúlt évi kényszerű földgázkorlátozás kis híján veszélybe sodorta az éves tőkés műtrágyaexportot a Tiszai Vegyi Kombinátban. Pedig a százezer tonna am- mónnitrát nem rubelelszá­molású piacokon való érté­kesítésére mindenképpen szá­mított a vállalat vezetése. És ekkor gondoltak egy me­részet, nagyjavítás nélkül termeltek egész éven ke­resztül. Persze arra ügyel­tek, hogy mindez ne menjen a biztonság rovására, ezért a legszükségesebb, halaszt­hatatlan revíziót, karban­tartást elvégezték a beren­dezéseken, viszont nem kel­lett két hétig szüneteltetni az ammónia-, illetve műtrá­gyagyártást. Az eredmény nem is maradt el: a kom­binát teljesítette százezer tonnás nitrogénműtrágya exportelőirányzatát, s a bel­földi igényeket is kielégí­tette. Az idén viszont már nem lehetett „taktikázni”, jólle­het erre most nem is volt szükség. A TVK műtrágya- gyára a közelmúltban fe­jezte be az éves nagyjaví­tást. — Hogyan dolgozik azóta a gyár? — kérdeztük Va- nyó Pál gyárvezetőtől. — A nagyleállás óta eltelt több mint egy hónap ki­emelkedő termelési eredmé­nyei azt igazolják, hogy a karbantartók és a technoló- gai személyzet jó munkát végzett. Ám azt sem szabad elhallgatni, hogy a műtrá­gyagyár egyes részein elő­fordulnak nem várt hibák, amelyek termeléscsökkenést és költségnövekedést okoz­nak. Az a véleményem, hogy ezek egy részét lelkiismere­tesebb munkával, a követel­mények fokozásával, és per­sze megfelelő ellenőrzéssel el lehetne kerülni. — Az év nagyobbik része még hátra van, sok múlik tehát azon, állandósítani tudják-e az eddigi kedvező termelési ütemet. — A gyár huszonkét éves fennállása óta tavaly értük el a legkiemelkedőbb ered­megismételni az elmúlt évi ményt a műtrágyagyártás­ban. Ez arra kötelezi a gyár műszaki és munkáskollek­tíváját, hogy lehetőleg is­mételje meg a tavalyi tel­jesítményt, vagy legrosszabb esetben közelítse meg a múlt évi termelési szintet. Mindez nagy fegyvertény lenne, hiszen a múlt évtől eltérően, az idén a tervsze­rű karbantartási munkák miatt két héten keresztül szünetelt a termelés. Vagy­is ennyivel kevesebb idő áll a gyár rendelkezésére, hogy teljesítse az elmúlt évivel megegyező termelési előirányzatát. — A műtrágyagyár nem csupán ammóniát és műtrá­gyát termel. Hanem ... — Szolgáltatói feladatok is hárulnak ránk. Mindenek­előtt ammóniával, nitrogén­nel és műszerlevegővel lát­juk el az egyes termelő üze­meket. Arra törekszünk, hogy a jövőben is megbíz­ható partnerei legyünk a társegységeknek. — Hallhatnánk valamit a környezetű édelemröl? — A vállalat többi üze­méhez hasonlóan, a műtrá­gyagyárban is jelentős leve­gő- és vízvédelmi munkák­ra került sor. Tovább csök­kentettük a vízszennyezést, a szórótornyokból távozó le­vegő portartalmát pedig mér­sékeltük. Természetesen a megkezdett munkát az év hátralevő részében tovább folytatjuk. — Ügy hírlik, belföldre, külföldre egyforma minősé­gű műtrágyát gyártanak. — Nem teszünk különbsé­get, hogy kinek szállítunk. Nekünk a hazai vásárló is ugyanolyan, mint a határon túli vevő. Ennek köszönhet­jük, hogy valamennyi vá­sárlónk messzemenően elé­gedett a minőséggel. Első­rendű kötelességünknek tart­juk, hogy a minőség terü­letén elért eredményeinket megőrizzük, annak hangsú­lyozása mellett, hogy szá­munkra a hazai felhasználó is ugyanolyan megbecsült teljesítményt vásárló, mint a külföldi, ezért a termékeknél sem teszünk különbséget. — A mai gazdasági hely­zetben fontos, hogy a vál­lalatok, gyárak törekedje­nek a minél nagyobb tőkés exportárbevételre. — Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly az ed­digi legmagasabb nem ru­belelszámolású exporttelje­sítményt produkáltuk. Az idei vállalati tervben ismét 100 ezer tonna ammónnitrát tőkés kivitele szerepel. Ed­dig valamivel több mint 51 ezer tonnát szállítottunk a nyugati piacokra, döntően francia, olasz, angol és NSZK-beli vásárlóknak. Ta­pasztalható azonban takti­kázás is a külföldi megren­delők részéről, akik egye­bek között a műtrágya árá­nak csökkentését igyekeznek elérni. Annyi bizonyos, nem lesz könnyű teljesíteni az 1986. évi tőkés műtrágya­exportot. — Milyen a kapcsolatuk a megye másik nagyvállala­tával, a Borsodi Vegyi Kom­bináttal? — Jó együttműködés van kialakulóban. Példa erre, hogy amikor nálunk a nagy­javítás folyt, a BVK-tól meghatározott mennyiségű ammóniát vásároltunk, ez­zel sikerült megnövelni a savüzemünk szűk kapacitá­sát. A testvérvállalat segít­ségét természetesen később a TVK is viszonozza. — És végezetül...? — A kollektíva szempont­jából azt tekintem legfon­tosabb feladatnak, hogy dol­gozóink jól érezzék magu­kat munkahelyeiken. Ettől viszont elválaszthatatlan, hogy az emberek megértsék: csak a becsületes, fegyelme­zett munkáért jár kellő megbecsülés. Hogy ez az elv maradéktalanul érvényesül­hessen, a munka általános értékének helyreállítására van szükség. Lovas Lajos ■ ^ JL m— lb— — ——— hátamon Fojtón L. felvétele A kéz fürge, de ilyenkor nyáron Június, július, augusztus Június, július, augusztus, három hónap az évi tizen­kettőből — a nyári szabad­ságolások időszaka. Mit tesz ilyenkor a legtöbb magyar honpolgár? Szedi a sátorfá­ját, hátára veszi az országot, irány a 'Balaton, s még megannyi kikapcsolódást, pi­henést nyújtó üdülőhely. So­kan közülünk külhonba lá­togatnak. Több százezer ma­gyar ember ebben az idő­szakban igyekszik kipihenni a munka fáradalmait. Fel­mérések szerint az ország 220 SZOT-üdülőjében 160 ezer beutalt pihenhet a nyá­ron. Gazdasági szemmel nézve az eseményeket: az említett létszám többszöröse esik ki ilyenkor egyszerre a terme­lésből. A rolót viszont egyet­len cég sem húzhatja le, a gyáraknak, üzemeknek, a termelő kollektíváknak ek­kor is helyt kell állniuk. Hogyan, miként pótolják a hiányzó munkaerőt megyénk üzemeiben ? Ennek néztünk utána. * A Zemplén-tájegység és a központjaként számon tar­tott Sátoraljaújhely nem tar­tozik az iparosodott terüle­tek sorába. Leginkább a szolgáltató- és könnyűipar ve­tette meg lábát megyénknek ezen a vidékén. A Hegyalja Ruházati Szövetkezetben a zömében nőket foglalkoztató „ruhagyárban” a tőkés ex­portra gyártott termékek elő­állítása a döntő, s éppen a nyári időszakban, amikor a megrendelő leginkább várja a termékeket. Minden kézre szükség van tehát az üdülé­si főszezonban, s ezt a dol­gozóknak ma már nem kell különösképpen magyarázni. — Tekintettel sajátos hely­zetünkre — a dolgozókkal egyetértésben — úgy döntöt­tünk, hogy a kollektív sza­badságolást egy későbbi idő­pontra, augusztus 25. és szeptember 6. közé tettükét — mondotta Sütő László, a szövetkezet műszaki vezető­je. — Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik szakszervezeti, vagy egyéb beutalóval rendelkeznek. A többiek részére viszont a művezetők egyéni ütemter­vet készítenek, s ennek alap­ján vehetik igénybe szabad­ságukat. Akik pedig vállal­ják, hogy a nyári hónapokat is végigdolgozzák, azok ré­szére egy, eddig még nem alkalmazott új versenykiírást hirdettünk meg. Az első he­lyezett kollektíva 25 ezer, a második 20 ezer, míg a har­madik helyezett üzemrész 15 ezer forintos különjutalmat oszthat fel dolgozói között. * Mintegy százötven kilomé­terrel odébb, a megye má­sik szögletében, az Őzdi Ko­hászati Üzemek a nehézipar egyik központja. A város szívébe települt gyáróriásban egy kicsit fáradt ai ember. Ideje lenne szabadságra menni. naponta több ezren állnak a munkapadok, a gépsorok és a kemencék .mellé. A kohá­szat jellegéből adódóan, a városnyi területű üzemben egy percre sem állhat a munka. — Gyárunkban a minden­napi fokozott tehertétel gyor­sabban emészti fel az em­beri szervezet erőtartalékait, így a pihenésre is nagyobb az igény. Nem könnyű te­hát összeegyeztetni az egyé­ni és vállalati érdekeket a nyári hónapokban — tájé­koztatott dr. Kormos Imre, á bér- és munkaügyi főosztály vezetője. — A szabadságo­kat ki kell adni a dolgozók­nak, ugyanakkor a termelés­ben sem lehet fennakadás. Ennek érdekében a dolgo­zókkal az év elején, gyár­egységenként felmérést ké­szítettünk, s közös döntés alapján a késleltetett sza­badságolás mellett döntöt­tünk. Több éves tapasztala­taink szerint évente mint­egy 2500 szakember él a szervezett pihenés lehetősé­gével gyárunkban, s ennek jelentős része a saját üdü­lőnkben tölti el a pihenő­idejét, ami egyben könnyíti is a helyzetünket. Hajdú­szoboszló az egyik legked­veltebb hely, ahol egész év­ben adottak a lehetőségek a vendégek fogadására. így so­kan az elő- és utószezonban, illetve télen élnek az üdülés lehetőségével. * A Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Gyárában Kin­ézel Miklós gyárigazgatót kérdeztük. — Gyárunkban nem min­den területen jelent gondot a dolgozók éves szabadsá­golása. Csak az úgynevezett exportgyártó részlegekben dolgoztunk ki szabadságolási munkatervet, azt is a július hónapra összpontosítva. Eze­ken a területeken az érin­tett dolgozók — együttes megállapodás alapján — nem aprózhatják el a pihenésre fordítható szabadságos na­pokat. Tíz napot mindenkép­pen egyszerre kell igénybe vennie a szabadságát töltő dolgozónak, s így minden zökkenő nélkül biztosítható az egyenletes termelés. Eh­hez a rendszerhez igazítot­tuk a balatonszárszói saját üdülőnk turnusidőszakait is, így aki igényli, a hétvégék­kel együtt, két hetet fordít­hat pihenésre. A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára. Termékei­nek zömét a nyári hónapok­ban kell a megrendelők ren­delkezésére bocsátani. Ez érthető, hiszen a lakásépítők ebben az időszakban látnak igazán munkához, s aki nem biztosította kellő időben a szükséges anyagot, az most rohanja .meg az értékesítő helyéket. — Mindez arra ösztönzi vállalatunkat, hogy június és szeptember között zökkenő- mentessé tegyük a termelési rendszereket. A jól karban­tartott berendezések mellett ebben az időszakban minden munkáskézre szükségünk van — jegyezhettük fel Nagy István főmérnök szavait. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a folyamatos üzem érdeké­ben június és augusztus hó­napokban leginkább csak azokat a szakembereket en­gedik el, akik szakszerveze­ti beutalóval rendelkeznek. Kivételek — indokolt eset­ben — természetesen adód­nak, de kérik a dolgozókat, hogy ilyenkor lehetőleg neja teljes mennyiséget vegyák igénybe a törvényes szabad­ságból. Ezt a kérést a leg­többen figyelembe is veszik, s így elmondható, hogy 4z idén sem számítanak fená- akadásra a termelésben. > Csákó Gyula Bérgépek az IKR-től Üj szolgáltatást vezetett be a termelés feltételeinek ja­vításáért, a gabonaprogram sikeres megvalósításáért a bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat: bérgépekkel is rendelkezésé­re áll taggazdaságainak. A beérkezett igények nagy szá­ma már az eddigi rövid idő alatt igazolta a gépbérleti rendszer bevezetésének szük­ségességét. E szolgáltatást el­sősorban azok a gazdaságok veszik igénybe, amelyek anyagiak hiányában jelenleg nem tudnak nagy értékű erő- és munkagépeket vásá­rolni, de a műszaki színvo­nal emelését fontosnak tart­ják. A gazdaságok főként ga­bona- és borsóbetakarító kombájnokat, silózógépeket és bálázógépeket bérelnek ía közös vállalattól, s ezenkí­vül olyan egyedi gépek«, mint a tuskófúró, a kőgyűt tő, a gyökérfésű, amely* csak egy-egy alkalomra kel­lenek, így ezeket nem is leií- ne kifizetődő megvásárol­niuk. Ugyancsak gazdaságossági megfontolások alapján ves­zette be az IKR a különbc|- ző típusú traktorok és kom|- bájnok motorjainak felújítá­sát. A költségek csökkents- se érdekében felújítják t gazdaságosan javítható al­katrészeket is. A tapaszíati­tok szerint a felújított mot torok garanciális hibaarányi alig haladja meg az egy szá­zalékot. a fődaraboknál pá­dig a fél százalékot sem éji el. irt fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom