Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 145. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1986. június 21. A Mezőkövesdi Matyó Tsz kijavított k ombájnjai a gépterep udvarán várják a közelgő indulást. Mögöttük a tároló fémsilók pe­dig a gépek által begyűjtött idei tér mésre várnak. (írásunk a 3. oldalon) Kádár János fogadta Meir Vilnert, az Izraeli KP főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, pénteken a Központi Bizottság székhazában fogad­ta a hivatalos látogatáson hazánkban tartóz.kodó Meir Vilnert, az Izraeli Kommu­nista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű .találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, napirenden levő feladatairól. Áttekintet­ték a pártközi együttműkö­dés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet néhány fontos problémájá­ról, különös tekintettel a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításénak fon­tosságára, valamint a közel- keleti helyzetre. A megbeszélésen jelen volt Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A megyei párt-végrehajtóbizottság napirendjén: • A MUNKÁSŐREGYSÉGEK MUNKÁJA • A KÁDERPOLITIKA! HATÁROZAT MEGVALÓSULÁSA • A VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE Á budapesti felhívás A Pravda cikke A szovjet parlament külügyi bizottságáoak határozata A VSZ tagállamainak jú­nius 11-i budapesti fel­hívása — a fegyveres erő és a hagyományos fegy­verzet csökkentéséről Euró­pában — szervesen illeszke­dik a tömegpusztító fegyve­rek felszámolásának prog­ramjába. Ugyanakkor a ma­gyar fővárosban előterjeszteti javaslatok önmagukban is rendkívüli jelentőséggel bír­nak, mivel gyors megoldási sürgető, különlegesen fontos politikai és katonai-hadászati problémához kapcsolódnak: hogyan lehetne megakadá­lyozni Európában a nem nuk­leáris fegyverekkel vívott, de könnyen atomháborúba tor­kolló konfliktus kirobbanását -— hangsúlyozza pénteki szá­mában a moszkvai Pravda. Az SZKP KB központi na­pilapja emlékeztet arra, hogy a második világháborút kö­vetően, ugyan, nem került, sor az atomfegyver bevetésére, de a több mint 130 fegyveres konfliktus 35 millió ember­életet követelt 1945 után az Egyesült Államok több mint 250 esetben alkalmazott erő­szakot más állam, vagy nép ellen. Európában mindeddig még nem mert az erő esz­közéhez nyúlni, de van-e va­lami biztosítéka a kontinens­nek, hogy nem kerül sor ilyen „erőpróbára”? — teszi fel a kérdést a szovjet láp. A hagyományos fegyverek zaja egyelőre még Európán kívülről hallatszik. De ezzel nem szabad nyugtatgatni ma­gunkat, hiszen a globális amerikai stratégiában Európa a legfontosabb hadszíntér. A NATO 1984-ber. meg­kétszerezte a hagyománvos fegyverzetre költött pénzösz- szegeket, a „rugalmas reagá­lás” amerikai stratégiája ugyanis a katonai potenciál minden területén, erőfölényt feltételez. A nukleáris: „el­rettentést” nem-nukleáris „el­rettentéssel” is kiegészítik, egyebek között a „Rogers- terv” révén. A nukleáris fegyverkezést elutasitó eu­rópai közvéleményt „vonzó” távlattal igyekeznek megkí­sérteni: nem kell sajnálni a pénzt a Rogers-terv — a hagyományos fegyverzet fej­lesztése — megvalósítására., s ezáltal sikerül távolabbra ki­tolni az atomháború veszé­lyes küszöbét. Nyugaton so­kan készpénznek veszik eze­ket az állításokat De nem ésszerűbb dolog a nukleáris fegyverektől való függést nem a hagyományos, fegyver­zet fejlesztésével, hanem az atomfegyverek megsemmisí­tésével és a. hagyományos fegyverzet védelmi szintre való korlátozásával a mini­mumra csökkenteni? A szo­cialista országok pontosan ez utóbbit javasolják. A szocialista országok ja­vaslatainak megvalósításá­val néhány esztendő alatt több mint egymillió fővel le­hetne csökkenteni a had­erőt a kontinensen — mu­tat rá a Pravda. Köztudott, hogy a haditechnika és -technológia fejlődésének üteme megelőzi a fegyver­zetkorlátozásról és -csökken­tésről folytatott tárgyalások előrehaladásának mértékét. Ezt figyelembe véve kellene lényegesen csökkenteni szo­ros határidőn belül minden szárazföldi haderőnemet, va­lamint a csapásmérő harcá­szati légierőt. Nem kevésbé lényeges, hogy a nukleáris és hagyo­mányos eszközök szervesen kapcsolódnak egymáshoz, s ezért szükséges a probléma komplex megközelítése, hogy párhuzamos folyamattá vál­jon a tömegpusztító fegyve­rek felszámolása és a had­erő, valamint a hagyományos fegyverzet jelentős csökken­tése. A Budapesten elfogadói,1 felhívás történelmi lehetősé­get teremt Európának: a kontinens a fegyverzet le­szerelésének színterévé vál­hat. a katonai enyhülés út­törője lehet. S ezt a külde­tését Európa meg is tudná valósítani,— mutat rá vége­zetül az SZKP KB lapja. Rendkívül veszedelmes lé­pés az amerikai kormányzat­nak az az elhatározása, hogy a jövőben nem tartja magára nézve kötelezőnek a SALT—I. és a SALT—II. szerződés betartását, mert felboríthatja a fegyverzet­korlátozás egész jelenlegi rendszerét, és útját állhatja e téren a hosszabb távú megállapodások megkötésé­nek — hangzik a határozat, amelyet pénteken fogadtak el a szovjet parlament két háza külügyi bizottságának együttes ülésén. A határozat szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának külügyi bizottsága aggodal­mát fejezi ki amiatt, hogy az amerikai fél olyan in­tézkedéseket tesz, amelyek aláaknázzák a rakétaelhá- rító-rendszerek korlátozásá­ról szóló 1972-es szerződést is. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy véglegesen összeomlik az az alap, amelyre a hadászati stabi­litás épülhet, és tág tere nyílik az ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszának. A szovjet és az amerikai törvényhozókban egyaránt jelentkező aggodalmak meg­vitatása érdekében — foly­tatódik a határozat — java­soljuk, hogy a közeljövőben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az amerikai kongresszus külügyi bizott­ságainak tagjai tartsanak munkatalálkozót. Tekintettel a nukleáris kísérletek be­szüntetésének fontosságára, ezt a kérdést is meg lehetne vitatni a javasőlt találkozón. Tegnap Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára el­nökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. A testület munkájá­ban részt vett Borbély Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka is. Soós Ottó, me­gyei parancsnok előterjesz­tésében a végrehajtó bizott­ság jelentést vitatott meg és határozatot hozott a megyé­ben működő munkásőr- egységek munkájáról. A je­lentés és a vita többek kö­zött megállapította, hogy a Munkásőrség megyei és egy­ségparancsnokságai, a sze­mélyi állomány a párthatá­rozatokban és az országos parancsnok irányelveiben parancsaiban meghatározot­tak szerint javuló színvona­lon teljesíti feladatát. A Munkásőrségben tevékeny­kedő elvtársak példamuta­tóan állnak helyt a mun­kahelyen, a közéletben és a magánéletben, miközben ön­zetlenül tesznek eleget mun­kásőri feladataiknak. Ezt követően a testület megvitatta a párt káderpo­litikái határozata végrehaj­tásáról szóló jelentést. A té­mát a későbbiekben a párt- bizottság elé terjesztik. A megye vállalatainak ex­porttevékenysége — különö­sen a dollár viszonylaté ki­vitelt illetően — népgazdasá­gi szempontból is jelentős. Ezért tartotta szükségesnek a végrehajtó bizottság, hogy áttekintse a vállalatok ex­porttevékenységének hely­zetét. A termelés szerkeze­téből adódóan a kivitel dön­tő része alapanyag jellegű termékből áll, kevés a fel­dolgozott termék. Többek kö­zött az az oka annak. ho?v az 1985. évi nem rubel elszá­molású exportbevétel az előző évhez képest csökkent. Az előterjesztés és a vita sokoldalúan elemezte enr>»k okait, és megfelelő következ­tetéseket vont le, szorgal­mazva a vállalatokat, a vál­lalati pártszervezeteket, hogy mélyebben elemezzék a csök­kenés okait és keressék a változtatás lehetőségeit. A rekkenö meleg alaposan megviselte a facsemetéket a Befag mérai erdészetének novajidrányi kertjében. Nem maradhatott el az öntözés, a vizigényes nyárfa szakaszonként ötven milliméter mesterséges esőt kap. A csapadék hatása már érződik is, hiszen a már öntözött része ken öt-hat centimétert nyúltak a fácskák. Fotó: Balogh Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom