Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szovjet-angolai nyilatkozat A Szovjetunió és Angola készek koordinált lépéseket tenni Angola függetlenségé­nek, szuverenitásának és te­rületi egységének védelmé­ben, tekintettel arra, hogy Washington és Pretoria nö­vekvő agresszivitást tanúsít az angolai nép által terem­tett demokratikus rend el­len — ezt tartalmazza egye­bek között az a közös szov­jet—angolai nyilatkozat, ame­lyet Dos Santos angolai el­nök ötnapos szovjetunióbeli látogatása nyomán szomba­ton tettek közzé Moszkvá­ban. A nyilatkozat az idén ja­nuárban Moszkvában lebo­nyolított háromoldalú szov­jet—angolai—kubai konzul­tációk során egyeztetett elvi álláspontot jelölte meg e kö­zös lépések alapjaként. A Szovjetunió, hűen az 1986. október 8-án kötött szovjet —angolai barátsági megálla­podáshoz, ismét kinyilvání­totta teljes szolidaritását az angolai népnek a forradal­mi vívmányok védelmében folytatott önfeláldozó harcá­val. A nyilatkozatban a két fél Afrika déli része helyzeté­nek azonnali politikai ren­dezését sürgeti. Követelik, hogy Dél-Afrika szüntesse be a frontországok elleni agresszív cselekményeit, a belügyeikbe való beavatko­zásokat, a terrorista és zsol­dosbandák alkalmazását. ‘ Pénteken még csupa • móka és vidámság volt a „bolond-bal­lagás", felszabadult játék, maskarás szórakozás és szórakoztatás (amelyet nem lohasztott a zuhogó eső), szombatra viszont már az ünnepélyesség elcsukló hanggá, a szem sarkában megcsillanó könnycseppé változott. Ballagtak a ne­gyedikesek, a gimnazisták és a szakközépiskolások. Megyénkben majd négy­ezer fiatal fejezte be kö­zépiskolai tanulmányait, s nyert jogot a ma kezdődő írásbeli érettségi vizsgá­kon való részvételre. Volt, ahol csak az iskola ter­meit, folyosóit, udvarát járták be, volt ahol a vá­rostól köszöntek el. Minta kazincbarcikai fiatalok (ké­peinken), akik egyetlen nagy, közös ballagással kö­szöntek el az ifjúkor, a felhőtlen-felhős diákkor színhelyétől. Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek ... énekelték, egymás kezét, vállát fogva, malomkerék nagyságú virágcsokrokat ölelve, vállukon az útra indulók tarisznyájával, a „hamuban sült” pogácsá­val, a társak fényképével és a tízfil'léressel. Rokonok, barátok, ismerősök, érdek­lődők kísérték, követték lépteiket. A búcsúzó és a búcsúztató szavak, a zász­lóátadások mozdulata ha­sonló (és mégis más) volt mindenütt: „Őrizzétek az iskola hírnevét, emberségét, becsületét!” Szombattól megszaporodtak az iskola­zászlók emlékező és emlé­keztető szalagjai... Egy évfolyam átlépett a felnőttkor küszöbén. Ballag már a vén diák... Elballagtak a „vén diá­kok”. Menetük előtt az ő tiszteletükre hajoltak meg a zászlók,- szólt a kolornp, S vitték (volt ilyen is) a régi céhlegények ládáját. . Nekik szólt az iskolák ve­zetőinek utolsó jótanácsa, jókívánsága. De az ünnep­ségek után — többnyire — még várniuk kellett né­hány percet az őket kö­szöntő ünneplőknek. A ballagok utolsó búcsúzkodó dala szemérmesen .az osz­tálytermekben hangzott fel. A kazincbarcikai ballagó k iskolájukból indultak a közös ünnepség színhelyére, a Szabad­ság térre. A sárospataki úttörők # azzal a felhívással for­dultak 1986 elején az országban élő társaikhoz, hogy május 1-ig küldjenek címükre lakóhelyükről képes­lapot, s azon fejezzék ki bé­kevágyukat. Sárospatakra több mint háromezer képes­lap érkezett - nem egy kül­földről - ezeket összeragasz­tották, s a közel fél kilomé­ter hosszú leporellót május 9-én adják át az Országos Béketanács képviselőjének. A képen: Az úttörők a műve­lődési ház előtt kibontották az összeragasztott képeslapo­kat. Miskolci Ablak Mint ismeretes és bizo- 9 nyara több ezer miskol­ci és borsodi néző is látta, pénteken a Magyar Te­levízió Ablak című magazin- műsorát Miskolcról sugározták, döntő többségben miskolci té­mákkal. Az adás kapcsolódott a napjainkban folyó 26. mis­kolci tévéfesztiválhoz, onnan is közvetítették, a fesztiválklubbói. Képünkön az adás kezdete előtti próbák egyik pillanatát látjuk. A miskolci Ablakról 4. oldalunkon, a fesztiváli össze­állításban szólunk. (Fotó: Laczó) M a ünnepélyes külsőségek között helyezik el Mis­kolcon a Technika Há­zának alapkövét. A dátum nem véletlen, hiszen ma nyit­ják a Borsodi Műszaki és Köz- gazdasági Hetek sok progra­mot kínáló rendezvénysoroza­tát. Aki alapot ás, az erős hit­tel hiszi, hogy majd emelked­nek a falak is, időben kitűz­hető a bokrétafa, s nem ma­rad el az avatás sem. Aki há­zat épít, az bízik a jövőben, akár egiy család, akár egy na­gyobb kollektíva tagjairól le­gyen szó. A Technika Házának majdani elkészülte nemcsak azt jelenti, hogy a megyeszékhely gazdagabb lesz egy szép épü­lettel, hanem az is, hogy ott­honra, új otthonra lelnek a műszaki és természettudomá­nyi szakemberek, illetve azok különböző szervezetei. A szem­re is tetszetősnek ígérkező lé­tesítmény megálmodásáért a főtervező Bodonyi Csaba az Északterv legjobb tervének díját és címét nyerte el. De hányán voltak, vannak és lesz­nek még, akiknek neve odakí­vánkozik abba a képzeletbeli vendégkönyvbe, vagy inkább munkanaplóba, amely íratlanul is nyomon követte és nyomon követi e tájgazdagító szellemi központ születését. Mert az biztosra vehető, hogy a Tudo­mány és a Technika Háza szel­lemi központ lesz, külsőségei­ben is méltó kerete, műhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megye műszaki, gazdasági és jogi szakembereinek, s ösztönzőleg hat majd az itt felhalmozott szakmai tudás, szellemi tőke mindnyájunk javát szolgáló jobb kamatoztatására. így az­tán az MTESZ új székháza a tudomány olyan temploma lesz, lehet, amely mindenki előtt nyitva áll: éppúgy lehetőséget kínálva az ismeretszerzésre, mint a vitára vagy a tapasz­talatok átadására, vagy éppen egy baráti eszmecserére. A mai nap dokumentumai, s az épületre vonatkozó leírá­sok, ahogy az már ilyenkor szo­kás, időtálló kapszulába kerül­nek. Az alapkő letétele az épí­tés kezdetének dátumát is jel­zi. A fémbe, betonba zárt ok­iratok évszázadokon át meg­őrzik e jeles nap történéseit, remélhetőleg háborítatlanul. Ma 1986. május 12. van. XLII. évfolyam, 110. szám Ara: 1,80 Ft Hétfő, 1986. május 12. Helyszíni jelentés Csernobilből Tovább csökken a levegő radioaktív-tartalma Czeizel Endre nyilatkozata a sugárártalmakról Az elmúlt napok ismétlő­dő esői felgyorsították ha­zánk légkörében a levegő radioaktív-tartalmának csök­kenését eredményező fo­lyamatokat. A legfrissebb adatok szerint a mért érté­kek alig térnek el a szov­jetunióból i reaktorbalesetet megelőző időszak átlagos su­gárzási értékétől. Egyes ra­dioaktív elemek szintje a le­vegőben a kimutathatósági határ alá esett. A talaj, a növényzet és a felszíni vi­zek radioafctivitási szintje igen alacsony. A méréseket változatlan rendszerességgel és intenzi­tással végzik. Az élelmisze­rek ellenőrzése folyamatos. * Az elmúlt napokban so­kan fordultak a Genetikai Tanácsadóhoz azzal a kér­déssel, hogy a terhességre mennyire ártalmas a radio­aktív sugárzás. Dr. Czeizel Endre, az Országos Köz­egészségügyi Intézet Humán- genetikai Laboratóriumának vezetője ezzel kapcsolatban a Magyar Rádiónak a kö­vetkezőket nyilatkozta: — Az ionizáló sugárzás forrása lehet bizonyos bio­lógiai ártalmaknak, okozhat genetikai ártalmakat az livarsejtekben, a testi sej­tekben, s ez utóbbi rosszin­dulatú daganatok kiindulása lehet. Előidézhet fejlődési rendellenességet a sugárzás a nagyon gyorsan osztódó, s ezért a sugárzásra érzéke­nyebb, méhen belül fejlődő magzatban. Bizonyosan tud­juk viszont azt, hogy a leg­kisebb mennyiség, mely a terhesség korai, legérzéke­nyebb szakaszában rendel­lenességet előidézhet, 25 su­gáregység. Ezzel szemben a nukleáris reaktorbaleset köz­vetlen környékén az embe­reket érő hatás mostanában 0,05 sugáregység volt. A csernobili atomerőműnél történt baleset óta rendszeresen mé­rik a radioaktív sugárzást az MTA Debreceni Atommagkutató In­tézetében is. Az itteni eredmények lényegében megegyeznek a budapesti adatokkal, vagyis a korábban mért érték egytizedére csökkentek. Ez megfelel az atomcsend-egyezmény megkötése előtti években mért átlagos értéknek. Az eltelt időszakban mint­egy ötven mintán végeztek méréseket a szakemberek, s még je­lenleg is napi egy mintát elemeznek. A debreceni eredmények is azt mutatják, hogy az egyre gyengülő sugárzás a maximum ide­jén sem érte el az egészséget károsító szintet. A képen: A kör­nyezetellenőrző automatikus rendszer is segíti a kutatók mérési feladatait. — A légköri atomrobban­tások idején, 1962 . előtt, a háttérsugárzás mennyisége 0,120—0,130 egység volt, azaz a mostaninak sokszorosa. De az sem tudott a méhben fejlődő magzatban rendelle­nességet okozni, a mostani, minimális sugárzásról nem is beszélve. Fordulnak hozzánk anyák azzal, hogy meg akar­ják szakítani terhességüket. Ilyen okok miatt eszébe ne jusson senkinek ilyesmi. — A genetikai ártalom, az ivarszervek génjeit, kromo­szómáit érő sugárzás eseté­iben nincsen küszöb-dózás, itt elvileg minden ártalmas le­het. Viszont tudjuk azt, hogy (Folytatás a 2. oldalon) EWIIMSÚli AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Dlapki és izénél a jövőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom