Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
1986. május 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Imi a map középkorban A honfoglalás előtt, majd Géza fejedelem országlásáig a keletről érkező magyarok körülményeinek és a kor szokásainak megfelelően gyakran hadakoztak. Géza fejedelemé az érdem, hogy államfői bölcsességgel megértette az új viszonyokból adódó helyzetet, a „kalandozásokat” megszüntette, és 973-ban elküldte követeit I. Ottó német-római császár udvarába. Ezzel kezdődik a magyarság beilleszkedése az Európában már kialakult rendszerbe. A magyar középkorban l(540-ig — történelmi összefügések miatt általában az angol polgári forradalomtól számítják az újkort —■ számos védekező és támadó háborút viselt az ország. A békevágy lángja először az 1241—42. évi tatárjárás, után csapott magasra: az írástudók a haza állapotán kétségbeesve átkozták a háború borzalmait. A fontos prózai művek után latin nyelvű irodalmunk kiemelkedő alkotása ismeretlen szerző Siralomének a tatárdúlta Magyarországról című, 1242-ből fennmaradt verse. A hatvankét versszakból álló .szép hazafias költemény valószínűleg IV. Béla környezetében élő egyházi személy műve. A szerző főképp a templomok és kolostorok pusztulásán kesereg, de bírálja a társadalmi bűnök elkövetőit is. Megrázó az áldozatok siratása: Asszonyoknak vére omlik, Szüzek pírja elhalódik, Gyermekajkak elnémulnak, Vének, aggok porba hullnak, Szívökbe zord vas hatolt. Nem kevésbé iszonyatos a reménytelen helyzetben levő üldözöttekről festett kép: Természet törvénye ellen Gyermek elvész a kegyetlen Szülők által vízbe lökve, Lángba dobva vagy megölve, Elbeszélni szörnyűség. Nemcsak a tatár pusztít, a menekülők élete mindenki harca mindenki ellen: Az iszonyú éhínségben Testvér gázol testvér vérben, Barát barátjától sem ment, Ismeretlen ismeretlent Öl, mert húsán élne meg. A tatárjárás szörnyűségeinek hiteles tör* ténelmi művét valószínűleg 1243—44 telén az olasz származású érsek, Rogerius mester írta meg. Megvilágítja azokat a társadalmi, és politikai körülményeket is. amelyek az országot kiszolgáltatottá tették. Ö maga is tatár fogságba esett, de mielőtt a foglyokat az ország határán áthajtották, elrejtőzve megmenekült. A mű emlékirat jellegű befejezésében olvashatjuk : Végre majdnem nyolc nappal az erdőből való távozásunk után elérkeztünk (Gyula)Fejérvár városába, de itt nem találtunk mást, mint a legyilkoltak csontjait és koponyáit ás az egyházaknak és palotáknak sok keresztény vértől bemocskolt, romban álló s ledöntött falait.” Mindez a sok háborús veszedelem IV. Béla uralkodása idején érte a magyarságot, a király sírversének írója mégis a békét, a dúlás utáni újjáépítés korszakát említi: Míg lehetett, ült trónja felett a király hatalomban Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan. Thuróczy János az 1488-ban kiadott történelmi művében, A magyarok krónikájában I. László királyunknak szintén a békés szándékát festi: „... megelégedett saját határaival, nem akart a jogos mértéken felül gyarapodni.” A humanizmus legnagyobb magyar költője, az európai hírű Janus Pannonius (1434-1472) minden hazáját érintő lényeges kérdést személyes ügyének érzett. Gondot okozott neki a török veszedelem, amely a humanista kultúra lehetőségétől, a békétől fosztotta meg az országot. Nyár-dél egén ragyogó üstökös című versében így könyörög a rendbontó csillaghoz: Kínzott földünkön veled újra viruljon a béke, Zárja be végképpen Janus a fegyvereit. Minden népnek hozz virulást és tiszta szerencsét, Mégis főképpen Pannóniára tekints: Űzd a nyilas törököt mind Hellespontuson által, Kit most hűtelenül hoz mifelénk a Duna. Mars istenhez békességért című versét már nem ilyen meghatározott alkalom, hanem a humanista eszmeiség sugallta, sokallván Mátyás háborúit. Költői képeit szenvedélyes indulat fűti: Te szörnyű vérivó, halottra éhező, Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott, Te békegyűlölő, vad éhhalál szülője. Szerzője rettenetnek, pánik indítója, Atyánk, kíméld megfáradt pannon népemet! Utolsó versei közül való A békéért című epigramma is. Ekkor már meghason- lott a világgal. Mátyás királlyal is, s nem találta lelke nyugalmát. Ú, mi atyánk, aki fenn mindent intézel az égben, Fordítsd jóságos szemeid ide lentre! Lásd, hogy mily nyomoré itt: Mars paripája tapadja, Dúlja a népet, vér ömöl és mint pusztul az élet. Űzd el messze a vad viharit vészt, s óvj a haláltól, Add, fenséges urunk, már nékünk végre a békét! Bornemisza Péter, író (1535—1584) a magyar reformáció utolsó nagy szószólója ebben a korban. Átéli a három részre szakadt ország minden keservét, egyéni bánata összeolvad a XVI. századi magyar sorssal. Az 1550-es évek közepén külföldi tanulmányútra készül, s a Siralmas én- néköm ... című megejtő szépségű versével búcsúzik. Engömet kergetnek az kevély nímötök, Engem környülvettek az pogán törökök. Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom! Bocatus János (4569—1621). kassai polgár, az utolsó latin nyelven író költők egyike. Epigrammájában szintén a szétvagdalt, háborúk dúlta országban sóhajt békéért. Harc nélkül mily szent s áldott lennél te. magyar föld! Nem kell Mars ide már, Istenem űzzed el öt! Básta tábornok erdélyi vérengzéseit siratja ismeretlen szerző 1602-ben írt Erdély veszedelméről című verse. Reám hozód az ellenséget, Kik elpusztítják földemet, Levágják szép ékességét, Szép ifjakat, gyermekeket. Erdélynek kincses városit, Elpusztítják szép templomit, Levágják szép ékességét. Benne való szép csillagit. A XVI. század végére világossá vált, hogy Bécs nem űzi ki a törököt, sőt a háború ürügyén pusztítja hazánkat és fokozza -az elnyomást. Magyari István prédikátor (megh. 1605 körül) megpróbálja a bajok, gyökerét felkutatni és a kivezető utat megmutatni. Az országokban való sok romlásoknak okairól című, 1602-ben megjelent szenvedélyes művében kimutatja, hogy a bajok a Habsburg elnyomásból, a feudális anarchiából és a hadak pusztításaiból erednek. Műve negyedik fejezete Az békességről címet viseli. Idézetek ebből: „... csak ott maradhat meg az szép békesség, ahol az igazság uralkodik ...” — „Erős ország, az. melyben az igazság szép békességben tartja és szere- tetben. a lakosokat, nagy erővel sem■ árthatni annak,” — „Az békesség idején zöldellenek. .. az törvények... és kézi mesterségek.” Az hadról és vitézségről című fejezetben olvasható: „Az úristen az embert nem vérontó hadakozásra teremté.” — „Vájjon mit látsz az hadban szomorúságra indító dolognál egyebet? Szemben áll az két had, dobok, trombiták harsognak, csattognak az szerszámok, villámlanak, az fegyverek, szólnak az ágyúk, rikoltnak-sikoltnak a seregekj, az egek leszakadni, s a föld megnyílni láttatnak ... következik az ütközet, embermészárlás, sok ezer lélek veszedelme ... mezőknek és vizeknek vérrel folyása.” „Az had alatt hallgatnak az jó törvények, szabadságot vesznek magoknak min. den latorságok, akkor az gonoszok büntetés nélkül ölnek, vágnak, dúlnak- fosztunk és ragadoznak.” Az igazság és a béke összefüggését Mis- kolczí Csulyak István prédikátor is megfogalmazta 1607-ber,: „Az igaz fejedelemnek az a tiszte, hogy tartományát békességben és igazságban tartsa .. Az újkorban a középkoriaknál még pusztítóbb háborúk dúlták a népeket, s a legkiválóbb gondolkodók még határozottabban emelték fel szavukat a béke érdekében. E. Kovács Kálmán Sokszor csodálkozunk azon, hogy milyen okosak, menynyire nyitott szemmel jár- nak-kelnek a világban a gyerekek. Csodálkozunk, és ennél ritkán lépünk tovább. Ha mégis, általában egy legyintésre futja még: honnan tudhatnák ezt vagy azt, hiszen még gyerekek! Való igaz, gyerekek. De a mi gyerekeink. Minden megnyilvánulásukban önmagunk, a mi világunk, szűkebb-tágabb környezetünk, jóságunk és gonoszságunk, józanságunk és felelőtlenségünk, megannyi sikerünk és kudarcunk tükröződik vissza. Óhatatlanul ilyen gondolatok motoszkálnak az ember fejében, ahogy a békehónap alkalmából megrendezett nemzetközi gyermekrajz-ki- állítást végignézi. Május és béke. Az esztendő legszebb hónapja és az ember legnemesebb óhaja találkozik a két szóban. Érzi ezt a látogató. A rajzok többsége jókedvre deríti. Játszadozó gyerekek, a szivárvány minden színében pompázó virá gok, csámpásra sikerült há zak. Aztán meglepődik gyermeki bölcsességtő amellyel egy magyar kisfii kalitkába zárta a fegyvere két és szabadon engedte ; békegalambot (képünk). Új ra meg újra megdöbber hogy gyermekszemmel mi lyen szép és milyen megrá zó a világ, ahol élünk. A Országos Béketanács pályá zatára öt kontinens, 62 or szágából, 2420 gyerek, 866! rajzot küldött el. Érkeztél rajzok olyan országokból ahol béke van, és olyanok ból is nagy számban, ahol; béke ma még csak álorr vágy lehet. A Világ és Nyelv új száma Közli az UNESCO legutóbbi közgyűlésének a nemzetközi nyelv jövő évi centenáriumával kapcsolatban hozott jelentős állásfoglalását és Kádár János üdvözletét a 25 éves Hungara Vivő (Magyar Élet) című eszperantó nyelvű folyóirathoz; illetve a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének az eszperantóról szóló határozatát. A folyóirat érdekes írásaiból kiemelhető: Cserhalmi Imre A szótértés korszakáért című publicisztikája; Szenes Imre Utóhang az Európai Kulturális Fórum sajátos „előhangjához” című beszámolója egy sokáig időszerű kezdeményezésről. Ajándékba — ló és oroszlán címmel olvashatjuk Haszpra Ottó kínai tanulmányútjáról szól jegyzeteinek 3. folytatását é Sugár András Nyelvelő túr Japánban című színes, de rűs írását. Magyar Katali: Romlás ellen való ének cím mel hangulatos portrét raj zol Dinnyés Józsefről, az is mert polbeat-énekesről. Tu dósít a lap a nyugat-európa parlamenti eszperantó moz galomról és az angol televízt eszperantó témájú színművé ről is. A figyelemre mélt írásokat a Bábeli humor é a rejtvény rovat egészíti k: Legfőbb értékünk az egészség Országos program: a néptáplálkozás vizsgálata A közegészségügy is kutatja a népbetegségek okát. Megfigyelések szólnak amellett, hogy a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek és cukorbai hátterében az egyén helytelen életmódja, túltápláltsága áll. A betegek száma ismert, mert bajukkal előbb-utóbb orvoshoz fordulnak, de a veszélyeztetettek körét csak becslésekre támaszkodva tudtuk ez ideig meghatározni. A pontos és objektív felmérést szolgálja az egészségügyi kormányzat azon rendelkezése, mellyel népünket reprezentáló lakosság- csoportok vizsgálatával tudományos alapot szolgáltat további teendőinkhez. Az úgynevezett populációs szintű 2%-os néptáplálkozási szűrővizsgálatokat az egész ország területén, megyénkben a köjálok élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi osztályai végzik. Megyénk lakosságát azok a felnőttek képviselik, akiket a Népességnyilvántartó Hivatal számítógépe véletlen- szerű válogatással kijelölt. A vizsgálatot a körzeti orvosokkal együttesen végezzük. A vizsgálatban részt vevőket kikérdezzük arra vonatkozóan, hogy milyen táplálkozási szokásai rögzültek: milyen zsiradékot használ; hogyan készíti el a főzeléket; háztartásában milyen eszközöket használ, a hagyományos főzőedényeken kívül; mennyi a kenyér-, péksütemény-fogyasztása; ételeit mennyire sózza, fűszerezi; milyen gyakran fogyaszt szeszes italt; do- hányzik-e; fogyókúrázott-e már életében és mi okból; milyen jellegű munkát végez (fizikai, szellemi!; sportol-e rendszeresen; mivel tölti hétköznapjait, a hétvégeket. ünnepeket; milyen gyakorisággal fogyaszt teie*. tejterméket, húst, toiást. halat. baromfit. sertéshúst, hentesárut, vajat, margarint, olajat, hidegkonyhai készítményeket, zöldfőzelékeket, gyümölcsöt, tésztát, édességet? Végezetül a kérdezett egy munka- és egy pihenőnapjának teljes étkezését rögzítjük. A táplálkozási adatfelvételt az általános orvosi vizsgálat követi, megmérjük a testsúlyt, testmagasságot, a bőr alatti zsírszövet vastagságát, a vérnyomást meghallgatjuk a szívet ahol szükséges EKG is készül. í vizsgálatban résztvevők eg töredék hányadánál labora tóriumi vizsgálat céljábó vizelet és vér vételére kerü sor. A vizsgálatok a cukor betegség felderítésére a szervezet. vitamin, fehérje, va ellátottságára, a zsíranyag- cserére, a máj működésért vonatkozóan adnak választ A vizsgálatok nélkülözhe teilen információt íelentenel korunk népbetegségeit kuta toknak, de hasznos a vizs gálatban résztvevőknek is mert egészségi állapotáró meggyőződve, ennek tudatá ban alakíthatja további éle tét. Vizsgálatainkban eddij résztvevők elismerőleg nyi latkoztak a körzeti orvosol és a közegészségügy szakem hereinek néptáplálkozási szű rővizsgálati munkájáról, re m éljük ez a jövőben is íg' lesz. kérésünk találkozik vizsgálatra kijelölt személyei megértésével, segítőkészségé vei. A vizsgálatok adatainal értékelésével népünk, me gyénk lakossága konkrét vá laszt kap arra, hogy* a jövő ben életét hogyan alakítsa egészsége megóvása érdeké ben. Dr. Sedlák Mária
