Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

1986. május 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tanácskozott a KISZ megyei küldöttgyűlése A tanácskozáson felszólalt Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Eszmecsere a küldöttgyűlés előtt. (Folytatás az 1. oldalról) összegeket körzetenként használják fel, tehát ki-ki konkrétan tapasztalhatja, él­vezheti majd saját munká­jának gyümölcsét. Jó szív­vel kérjük a csatlakozást, az aktív részvételt — mondot­ta végezetül a KISZ megyei bizottságának első titkára. A szóbeli kiegészítő után Fenyvesi István, a KISZ megyei bizottsága pénzügyi ellenőrző bizottságának elnö­ke jelentése következett, majd Kánya Gusztáv, a KISZ megyebizoltság titkára ismertette a kongresszusi do­kumentumok vitáinak össze­gezése alapján kialakított előzetes állásfoglalást. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének elfogadása után megyénk több mint 75 ezer KISZ-fiataliját képviselő kül­döttek hat szekcióban foly­tatták a tanácskozást. Az iparban dolgozók, a közép- iskolás diákok, az élelmiszer- termelés. a szolgáltatások fiatal dolgozói, az értelmi­ségiek és az egyetemisták, valamint a lakóterületi fia­talok csoportokban vitatták meg munkaterületük és moz­galmi életük fontosabb ta­pasztalatait és az elkövetke­zendő időszak terveit, fel­adatait. Az iparban dolgozó fiata­lok szekciója a pártszékház nagytermében újszerű mó­don kezdte meg munkáját. Késik Lászlónak, a KISZ megyei bizottsága titkárá­nak bevezető szavai után a fiatalok „tévét néztek", mi­vel a megyei politikai kép­Javasolj. majd bizonyítsd be, hogy az általad elmon­dott jobb, mint amit bírálsz! — valahogy így fogalmazott a miskolci mérnöktanár. Me­rényi József, az értelmiségi­ek és egyetemisták szekció­ülésén. Figyelemre méltó volt az, amit dr. Tömöri Zol­tán, a Nehézipari Műszaki Egyetem egykori hallgatója mondott. Eszerint átdolgozás­ra szorul az ifjúsági törvény, amely semmiféle szankciót nem tartalmaz. Az abban foglaltak be nem tartásáért valójában senkit nem lehet felelősségre vonni. Mit jelent ma értelmiségi­nek lenni? — tették fel a szekcióülés elején a kérdést, amelyre dr. Szabó László, a megyei kórház fiatal orvosa, némi túlzással, ekként vála­szolt: korántsem irigylésre méltó. Hivatásukból eredően az orvosoknál jószerével el­engedhetetlen a nyelvtanu­lás — a gyógyítás legfrissebb eredményeinek megismerésé­hez — és a folyamatos önr képzés. Minderre, a közis­merten leterhelő ügyeletek mellett kevés idő jut. Berda Attila, az NME negyedéves hallgatója szerint, nem cso­da. ha a családalapítás előtt álló egyetemisták — végzés után — szakmai ambícióju­kat alárendelik az, úgymond jól fizető állásoknak. Stadin- ger Csaba, lyukúi bányász­küldött véleménye szerint, a változtatási nem egymásra mutogatva kell másoktól el­zési központ mun ka társai a közelmúltban megyénk jó néhány üzemében járva, in­terjúkat készítettek ifjúsági vezetőkkel, aktívákkal, fia­tal szakemberekkel. Akik természetesen kendőzetlenül szóllak mindazokról a gon­dokról, és megoldásra váró feladatokról, amelyek kitöl­tik mindennapjaikat. A szek­cióülésre készített vitaanyag mellett ezek a képsorok je­lentették az elkövetkezendő gondolatcsere alapjait, ame­lyen az iparban dolgozó fia­talok munkájának és moz­galmi életének minden fon­tos kérdése szóba került, El­sősorban az ellentmondások, hiszen nemcsak a videofel­vételek szereplői, hanem a szekcióüléseken felszólalók is elmondták: nehezen tudják összeegyeztetni a pályakez­dés, a lakásszerzés, a gmk- zás és a mozgalmi élet fel­adatait. Az életkörülmények nehezedése negatív hatással van a mozgalmi életre — hangzott el a vitában —, de nemcsak ez, mivel az útke­resés, a jobbító módszerek kutatása jegyében sorra vet­ték a megújulás lehetőségeit is. Nagy hangsúlyt kaptak a KISZ eredményesebb érdek- védelmével kapcsolatos kér­dések, de szó volt a bányász- és kohászfiatalok helyzeté­ről éppúgy, mint a szakszer­vezetek és a KISZ együtt­működéséről, a megalakuló szakszervezeti ifjúsági tago­zatok munkájáról. A teljes­ség igénye nélkül említettük a szekcióvita néhány jellem­zőjét. Egy biztos: tartalmas és konstruktív gondolatcsere volt. várni: valamennyi KISZ-tag- nak tenni is kell érte a maga területén. Mert mindenki a maga környezetében tudja leginkább, hol, miben van szükség az „orvoslásra”. A megyei tanács küldötte, dr. Karczagi Zoltán egyetértett a már elhangzott javaslat­tal: szükség van egy olyan sajtótermékre, amely való­ban a réteg gondjaival, min­dennapjaival foglalkozik, és egyben lehetőséget ad ügye­ik nyilvános megvitatására. A Miskolci Nemzeti Színház művészének, Bregyán Péter­nek a véleménye szerint, a fiataloknak javítani kell a sokat hangoztatott vitakul­túrán. Belső igényre, indít­tatásra van szükség ahhoz, hogy megtanuljunk vitatkoz­ni, érveinket és ellenérvein­ket meggyőzően előadni, és igazunkat megvédeni. A több órás eszmecserén természetesen volt. szó a la­káshiányról, az alacsony bé­rezésről, az értékrendek át­alakulásáról, a vidéki és vá­rosi élet előnyeiről, hátrá­nyairól, egyszóval mindarról, amely a fiatal értelmiségi­eket napjainkban foglalkoz­tatja: orvost, pedagógust, di­ákot és színészt egyaránt. Ennek megvitatására adott kitűnő alkalmat a rétegta­lálkozó. A tanácskozás második napja plenáris üléssel kez­dődött. amelyen a hat szek­ció vezetője számolt be a rétegtalálkozók tapasztala­tairól. Közülük négy réteg­tanács alakult, amelynek el­nökei a következők: az értel­miségié Lövet Judit, a di­áktanácsé Kálmán Judit, az ifjúmunkásé Bárány Gyula, a mezőgazdaságié pedig Szentpéteri Bertalan. S hogy miként lehetne összefoglalni a szekcióülése­ken elhangzottakat? Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a váro­sok és a községek infra­strukturális ellátásának kö­zelítésére. Hiszen bármely területen él az ember, az igényei jószerivel hasonló­ak, ha nem azonosak. Csak- hát a lehetőségekben ma még, akár a kereskedelmi ellátást, akár a kulturáló­dási. szórakozási feltételeket tekintjük, nagy a különbség. Több segítséget várnak a községek fiataljai mozgalmi munkájukban a helyi taná­csoktól és nem utolsósorban azoktól az intézményektől, üzemektől, amelyekben pél­dául építési kölcsönökkel, szolgálati lakásokkal sokat tehetnek a fiatal szakembe­A szekcióvezető összegző jelentéseit követően, a ple­náris ülésen elsőként Fejti György, az MSZMP KB tag­ja. a megyei pártbizottság el­ső titkára kért szót Beveze­tőjében kiegyensúlyozottnak és progresszívnak minősítet­te a küldöttgyűlést, a kong­resszusi előkészületeket. El­fogódottsággal szólt az ifjú­sági mozgalomhoz való kötő­déséről. hiszen több éven át dolgozott a KISZ-ben, felelős tisztségekben. Felszólalásá­ban az országos társadalmi és gazdasági tendenciákba ágyazva elemezte az ifjúság- politika alakulását. Rámuta­tott, hogy a változó, mozgás­ban levő világban ennek ha­tására változik a mi életünk is. Mindez hatással van az ifjúságpolitikára. A párt fo­gékony a változásokra. Ez tükröződik az 1984-es ifjú­ságpolitikai határozatból is, amely megőrizte a korábbi határozat stabil pontjait, ugyanakkor figyelembe vet­te a változó körülményeket. A 70-es évek végétől az is­mert gazdasági okok miatt több gonddal küzd az ifjú­ság is, például nehezebbé vált a családalapítás', a pályakez­dés. Az esélyegyenlőség biz­tosítása terén megindult fo­lyamat megbicsaklott, s ez közérzeti zavarokat, bizony­talanságot eredményezett. Ezt tükrözték a küldöttgyűlés tegnapi szekcióvitái is. A rek megtartásáért. Ezeket az észrevételeket tolmácsol­ta Sárkány László, a lakó- területi szekcióülés vezetője. A szolgáltatásban dolgozó fiatalok közül legtöbben az alacsony béreket tették szó­vá. A vitájukban elhangzot­takat Halmos László össze­gezte. A mezőgazdaság ellent­mondásairól, a megye jó né­hány termelőszövetkezetének kedvezőtlen természeti adott­ságairól és ennek hatásairól szólt az élelmiszer-termelés­ben dolgozók szekcióülésé­nek levezető elnöke, Szent­péteri Bertalan. A diákok véleményét Bó- dogh Éva mondta el. Szólt arról, igazságosabb, ha a KISZ-munkáknál a képessé­gek szerinti tanulmányi eredményt veszik figyelem­be. Azért, mert valaki kitű­nő eredménnyel végzi tanul­mányait, nem feltétlenül je­lenti egyúttal a mozgalmi munkára való rátermettsé­get. Nagyobb önállóságot kí­vánnak a diákkörök tagjai működésükben. gondok jogosultságát elis­merve. a pártbizottság első titkára óvott a türelmetlen­ségtől. Nem elég a problé­mák felismerése, rangsorolni szükséges a megoldást, szá­molva a körülményekkel. Az erősödőben levő voluntariz- mus egyenlőségjelet tesz az igények és a lehetőségek kö­zé, — ez pedig járhatatlan út. Jobban meg kell fogni a munka végét, ez a dolog lé­nyege — mondotta többek között Fejti György, majd a fiatalokat leginkább '-•ilyosan érintő gondunkról, a lakás­építés alakulásáról szólt. A KISZ helyesen — sokfélekép­pen foglalkozott e kérdéssel. Hallatta szavát a koncepciók kialakításánál, és a gyakor­latban konkrétan mozgósí­tott az építkezések segítésé­re. Az ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozva alá­húzta: az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, és ebben jó munkamegosztásra van szükség. E téren nem becsültük kellően a család szerepét. Az is tarthatatlan, hogy az egyén saját magáért érzett felelősségét minden más mögé tegyük. Ugyanak­kor a paternalista, túlzottan gondoskodó nevelés rossz módszere a fiatalok felelős, életre való felkészítésének. Mostanáig nem alakultak ki azok a KISZ-en kívüli me­chanizmusok, amelyek gaz­dagították volna lehetősége­inket. pedig nehéz egyszer­re megfelelni a sok réteg­ződésű ifjúság, a felnőtt tár­sadalom követelményeinek. E tényezők miatt ma kisebb az ifjúságnak a társada'omban betöltött szerepe, mint azt számaránya és a munkában való részvétele indokolja. Ez nem1 kívánatos sem az ifjú­ság. sem a társadalom szem­pontjából. A fiatalokat job­ban társaknak kell tekinte­nünk, eredményesebben be­vonva őket a politika formá­lásába. Régi igazság, hogy tu­datosan cselekedni akkor tud az ember, ha részt vesz a döntések formálásában. Befejezésül a megyei párt- bizottság első titkára hangsú­lyozta, hogy napi taktikai döntéseink, munkálkodá­sunk közepette sem szabad felednünk hosszú távú cél­jainkat. Kivált fontos ez az ifjúság esetében, hiszen al­katából következően a jövő­be tekint. Ebben a szellem­ben vázolta a megyei táv­lati elképzelések néhány cso­mópontját. Stratégiai célunk a ne­hézipar adta egyoldalúság oldása. Több magasabb fel­dolgozottsági szintű termék­re van szükség, valamint az ezt lehetővé tevő termelési szerkezetre, például a köny- nyűvegyipar és a gépipar vonatkozásában. Egyetemünk műszaki, szellemi kapacitá­sára is építve előbbre léphe­Az úttörőmozgalom pajtá­sai a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak segítő­társai, partnerei — hangsú­lyozta felszólalásában Veres Margit, megyei úttörőelnök, aki ezt követően a gyermek- szervezet tevékenységét, ered­ményeit taglalta, majd is­mertette a közelgő születés- napi készülődés — az úttö­rőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából — legfontosabb állomásait. A KISZ KB irányításának túlzottan 'üzemcentrikussá- gát kifogásolta dr. Szabó László orvos, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a po­litikai hangulat alakításában, formálásában milyen fontos szerep hárul a KlSZ-veze- tőkre. A kulturális élet demok­ráciájáról, az amatőr művé­szeti mozgalmak szerepéről, a népművelők képzéséről és a fiatalok kapcsolatteremté­séről beszélt Szabolcs And­Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára felszólalása elején el­ismeréssel szólt a tanácsko­zás őszinte hangvételéről. — Részt vettem a két évvel ez­előtti küldöttgyűlésen — mondta, amelyen vita volt, hogy milyen szerepe van a KISZ-szervezeteknek a gaz­daságban. Az elmúlt időszak, s a mostani küldöttgyűlés értékelése is bizonyítja —, hogy az ifjúsági szövetség tünk az automatika, és a ro­bottechnika területén. A ko­hászatban és a bányászat­ban a dinamikus szintentar- tás valószínűsíthető abban a felfogásban, hogy a mennyi­ségi fejlődés helyett a minő­ség lépjen jobban előtérbe, a gazdaságossággal együtt. A megye természeti és törté­nelmi értékei arra buzdíta­nak bennünket, hogy kifej­lesszük a turisztikai „ipart”. A következő csomópontja távlati elképzeléseinknek az infrastruktúra fejlesztése, az elmaradott területek felzár­kóztatása. a ma gondokkal küzdő termelőszövetkezetek dolgainak hosszú távú el­rendezése. Visszautalva a fi­atal értelmiségiek szekciójá­ban elhangzottakra, azokkal egyetértve, Fejti György hangsúlyozta, hogy szükséges a szellemi munka nagyobb megbecsülése, és az értelmi­ség fokozottabb részvétele a fent vázolt hosszú távú fel­adatokban. A szellemi mun­ka megbecsülésére termé­szetesen ma is vannak jó törekvések. Ilyen példaként említette a TVK-Í és a DI- GÉP-et. a két nagyüzemben az utóbbi időben szép ered­ményeket értek el a maga­sabb teljesítmények differen­ciált elismerésében. Az első titkár végül arra buzdította a fiatalokat, hogy hittel, magabiztosabban, ön­érzetesebben dolgozzanak. rás, a Borsod Megyei Köz­művelődési és Módszertani Központ küldötteként. Kovács Zoltán, a csanyi- ki Ságvári Endre Politikai Képzési Központ igazgatója az ifjúság politikai arcula­táról szólva elmondotta, hogy ellentmondásos világunkban — megfelelő segítség nélkül — nehéz a fiataloknak el­igazodni. Dobozy Zsolt, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára azzal foglalko­zott, hogy mit vár a tagság a KISZ-tői? Elsősorban azt, hogy tekintélyével, befolyá­sával továbbra is biztosítsa az eredményes mozgalmi munkához a feltételeket és adjon útmutatást, elveket a közös cél érdekében. Java­solta az első titkár azt is, növekedjen a viták előkészí­tésében a tervszerűség, a végrehajtásban pedig a kö­vetkezetesség. eredményesen tudja segíteni gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. A továbbiak­ban is elismeréssel szólt a borsodi KISZ-fiataloknak a mozgalmi munka különböző területein végzett eredmé­nyes munkájáról. A kong­resszusi felkészülésről el­mondotta, hogy az egészsé­ges türelmetlenség mellett (Folytatás az 5. oldalon) A tanácskozás küldöttei. Értelmiségiek véleménye Hittel, magaiiiztosalibaii politizálni Fejti György felszólalása politizáljanak, mini eddie Differenciáit rétegpolitika siti ÄäsÄ A megújulás jegyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom