Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 2 1986. április 11., péntek Tűzoltók, mentők, rendőrök Gyakorlat közben Súlyos baleset ­Tegnap délelőtt súlyos közlekedést baleset történt a 8. számú főút 185. kilomé­terénél, Miskolc halárában, áhol négy gépjármű ütkö­zött össze. A riasztott tűz­oltóegységek, mentők vijjo­gó szirénákkal érkeztek a helyszínre, miközben a rend­őrség és a Közúti Igazgató­ság dolgozói elterelték a for­galmat. A baleset során eg.y Skoda személygépkocsi egy autóbusz alá szorult, amely kigyulladt, és nagy lánggal égett. A tűzoltók azonnal megkezdték az utasok men­tését, majd rövid idő alatt megfékezték a tüzel. Ezután sikerült kiszabadítani a sze­mélygépkocsit, és a roncs szétvágása után kimentették a kél utast is. Eközben a mentők gyorsan, szervezet­ten végezték feladatukat, el­sősegélyben részesítették a sérülteket. Mintegy 30 méterrel ar­rébb egv üzemanyag-szállító tartálykocsi kiömlőcsonkja hibásodon meg, és a kiöm­lő benzin miatt robbanásve­szélyessé vált a terület. A tűzoltók homok- és földgát építésével elterelték a tűz­gyors segítség veszélyes folyadékot, és a csap elzárása után perlittel felitatták, majd habbal „le­takarták". Eközben a kazinc­barcikai és szerencsi egysé­gek az út másik oldalán árokba borult sugárzóanya­got szállító Nvsa gépkocsit vizsgálták meg. A sugárfel­derítés után kiszabadították a bennrekedtekel, akiket a mentők elsősegélyben része­sítettek. Szerencsére csak imitált baleset helyszínén dolgoztak az egységek, hiszen egy bal­esetelhárítási gyakorlatnak lehettünk szemtanúi. Pintér Ferenc tűzoltó ezredes, a megyei parancsnokság veze­tője a gyakorlat végén az együttműködés jelentőségét emelte ki, amellyel mentők, rendőrök, tűzoltók segítették egymás munkáját. A sike­res gyakorlat mintegy 30 percig tartott, és bizonyítot­ta a mentésben résztvevők alapos felkészültségét, szak­mai tudását. Megnyugtató volt számunkra látni, hogy egy valóságban bekövetkező súlyos baleset esetén is van segítség. (papp) Az értékek tiszteletét kell helyreállítani (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a szociokulturális örökségnek az átadására az emberiség egy külön értel­miségi kategóriát hozott lét­re; a pedagógusokat. Ha úgy tetszik, sorsdöntő szerepük van abban, hogy a kivételes képességű gyerekek elvesz­nek-e, vagy megmaradnak. Ez hallatlanul nagy és ne­héz feladat. Többek között tízért, mert a társadalmi ér­tékrendben nem mindig (sőt általában nem) a nehezen kezelhető tehetségeknek van értéke. De a pedagógus em­berségének kritériuma, hogy fölismerje és segíti-e kibon­takozásukat, hiszen nem­egyszer önmagát kell le­győznie hozzá. És nincs más elismerés érte, mint esetleg később egy köszönet. Rend­kívül fontos és megszívle­lendő tanulsága volt az is- meyt orvosgenetikus előadá­sának az a megállapítása, hogy a génsebészet (az or­vostudomány) sohasem lesz képes tehetségeket gyártani. Az érték az emberekben van. és az orvosokon kívül álló körülmények hozzák felszín­re ezeket. Elsősorban és majdnem legelőször az iskola. Dr. Zsolnái József, az Oktatási Kútátó Intézet tudományos főmunkatársa olyan gyakor­lati kísérletekről számolt be, amelyek azt mutatják, hogy rendkívül céltudatos munká­vá! a pedagógia meg tudja akadályozni a tehetségek el- kaflódását. Igaz, ehhez az is kell,,, hogy az iskola életét úgy szervezzék meg, hogy a gyerekek jól érezzék magu­kat benne. Egy ilyen iskolá­ban nem okoz gondol az sem, hogy a két hátrányos helyzetű tanulócsoportot (a tehetségesek és a szerény képességűek, rossz szociális hált-erűek) nem egymás el­len kijátszva segítsék. De nagyon fontos tanulsága en­nek a tanácskozásnak — ezt az ajánlásokban is megfo­galmazta dr. Szebenyi Péter, az OPI Továbbképzési, Ta­nácsadói és Pályaválasztási Központjának vezetője —. hogy a tehetséggondozásban való előbbrelépéshez erre felkészült pedagógusokra van szükség. Azaz a pedagógus- képzésben meg kell találni annak a lehetőségét, hogy egyáltalán felismerjék a te­hetségeket a tanítók és a ta­nárok, s hogy megtanulja­nak mit kezdeni velük. Szükséges keresni azokat a módszereket, amelyek mint­egy ráállítják ezeket a gye­rekeket képességeik teljes kibontására. Lényegében zárszavában ezt fogalmazta meg Porko­láb Albert, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács el­nökhelyettese, aki azt mond­ta. hogy társadalmi céljain­kat csak akkor érhetjük el, ha a legfőbb értéknek a munkát tekintjük, ha tekin­télye van a tudásnak és a műveltségnek. Új szellemű iskolára van szükség, és olyan pedagógusokra, akik mindent megtesznek a sze­mélyiség fejlesztéséért, a gyermekek adottságainak ki­bontakoztatásáért, a tehetség felismeréséért és gondozásá­ért. Belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott és szilárd (Folytatás az I. oldalról) Az értekezleten Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter összegezte azokat az eredményeket, ame­lyeket a Magyar Néphadse­reg az elmúlt öt évben a hadsereg fejlesztésében, fel­készítésében elért. Hangsú­lyozna. hogy néphadseregünk a Varsói Szerződés tagja­ként, a szövetséges hadsere­gekkel együttműködve ké­pes és kész hazánk szocia­lista vívmányainak védel­mére. A miniszter hangoztatta, hogy az emberiség történeté­nek mai, sorsdöntő időszaká­ban a Magyar Néphadsereg katonáinak legfontosabb fel­adata: harci készenlétük ma­gas szinten tartása. Kárpáti Ferenc előadói be­széde után felszólalások kö­vetkeztek. Ezek során szól kért Kádár János, a párt fő­titkára. Üdvözölte a Honvédelmi Minisztérium vezetői érte­kezletének résztvevőit, fontos eseménynek minősítette a tanácskozást, mert öt esz­tendő munkájáról, tapaszta­latairól készítenek felelős számvetést, s kijelölik a to­vábbi feladatokat. Átadva az MSZMP KB üd­vözletét, elismeréssel szólt a Magyar Néphadseregről, azokról az eredményekről, amelyeket helytállással, áldo­zatos munkával legutóbbi években a fejlesztésben, a felkészítésben, az ifjúság ne­veléséi ’ n elértek. Külön ki­emelte, hogy a Magyar Nép­hadsereg a Varsói Szerződés fegyveres erőinek felkészült, megbízható tagja; a katoná­kat, tiszthelyetteseket, tiszte­ket, főtiszteket, tábornokokat a magas fokú szakmai tudás és elismerésre méltó politi­kai elkötelezettség jellemzi. Elismerés illeti a hadsereg­ben dolgozó kommunistákat és pártszervezeteket, a KISZ szervezeteit és tagjait, mert példamutatóan élnek és dol­goznak. Időszerű belpolitikai kér­désekről szólva hangsúlyoz­ta: egy esztendővel a párt XIII. kongresszusa után meg­állapítható, hogy a párt vi­lágos és reális programját az egész nép támogatja. Most minden erőt a feladatok megoldására kell összponto­sítani. Belpolitikai helyzetünk ki­egyensúlyozott és szilárd. Gazdasági gondjaink csök­kentése rajtunk múlik. Csak a jobb és a fegyelmezettebb munka eredményeként szá­molhatjuk fel azokat a ked­vezőtlen jelenségeket, ame­lyek az 1.985-ös esztendőben és az idei év' első három hó­napjában tapasztalhatók vol­tak. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVII. kongresszusáról szólva ki­emelte annak nagy nemzet­közi jelentőségét. Ez a kongresszus — mondotta — a Szovjetunió békepolitiká- ját megerősítette. Az SZKP törekvései egybeesnek a mi pártunk törekvéseivel. A kongresszus céljait, a szov­jet elv.társak erőfeszítéseit teljes mértékben támogatjuk és üdvözöljük. Az SZKP XXVII. kong­resszusa nemcsak a szovjet fejlődés mozdonya, hanem az összes szocialista or­szágé — mondta Kádár Já­nos, majd a magyar—szovjet viszonyt méltatva hangsú­lyozta, hogy az szilárd, fel­hőtlen, az élet minden te­rületén egyre tartalmasabbá válik. Barátságunk erősítésé­nek. együttműködésünk fej­lesztésének kiemelkedő ese­ménye lesz, amikor Mihail Gorbacsov elvtársat, az SZKP KB főtitkárát népünk vendégeként a közeljövőben hazánkban üdvözölhetjük. A Központi Bizottság és a magyar vezető testületek ne­vében kijelenthetem — mondta az MSZMP főtitká­ra —. hogy teljes bizalom övezi a Honvédelmi Minisz­térium vezetőit, a néphadse­reg parancsnoki karát. A párt. a kormány, a nép, az egész társadalom bízik a hadseregben. Kádár János befejezésül további sikereket, eredményes munkát kívánt. A Búza tér jövője (Folytatás az 1. oldalról) Hogyan és miként képze­lik el a majdani piacot a szakemberek? Maradhat-e a Volán, illetőleg az MKV __ végállomás, a benzinkút a ’területen? Szanálják-e a MÉH-telepet? Ilyen és ha­sonló kérdések hangzottak el tegnap a Miskolc Váro­si Tanács Végrehajtó Bizott­ságának ülésén, a Búza tér és térségére vonatkozó rész­letes rendezési tanulmány- terv taglalása kapcsán. Amint azt Kelemen István városi főépítész hangsúlyozta, megyeszékhelyünk több te­rületére — így a Szentpé- teri kaputól keletre eső vá­rosrészre, a Szeles utca kör­nyékére, a Centrum melletti területre — megszülettek a fejlesztési elképzelések. Ezek egyeztetése az egységes vá­roskép kialakítása érdeké­ben elkerülhetetlen. Hiszen, amint elhangzott a vb-ülé- sen is, a jövőben bővítik a Centrum Áruházát: kultu­rált bevásárlóközpont, sza­kosított árusítás várja itt a vásárlókat a jövőben, terv szerint nyolcszáz négyzetmé­ter alapterületű szupermar­ket részleggel. S ha az el­képzelések valóra válnak, akkor néhány év múlva a belváros 4-es tömbjében, — azaz a Bajcsy-Zsilinszky ut­cától a Szinváig terjedő ré­szen — Video—Márka-szer­vizet, könyváruházát, Mer- kur-szalont, Taurus-minta- boltot építenek. Mindezek szellemében és figyelembevételével dolgoz­ták, illetőleg dolgozzák ki a Búza tér jövőjét meghatáro­zó tervet a városi tanács építési és közlekedési, keres­kedelmi osztályának szak­emberei, együtt az Észak­tervvel. Ebben természetesen elsőbbsége van a kereske­delmi funkciónak, ám hason­lóan meghatározó jelentő­séggel bír a közlekedés. Eh­hez kapcsolódva kell meg­oldani a gyalogos forgalmat, a parkolást és az árufeltöl- tést. A közlekedésre vonat­kozó programtervvel az Északterv dolgozói ez év őszére készülnek el. Ezt ösz- szekapcsolva a többi fejlesz­tési elképzeléssel, a végleges rendezési tervei — elfoga­dása előtt — széles körű társadalmi vitára bocsátják. (monos) Tettre kész a honismereti bizottság (Folytatás az I. oldalról) tevékenységét, működését el­ismerő szavak, megbecsülő gondolatok méltatták. A későbbiek során, már az új összetételű bizottság tagjainak megnyilatkozásai­ból markánsan kitetszett, hogy a korábbinál is össze- fogoltabb munkára, érzékel­hetőbb hatású tevékenység­re törekszenek a honismeret megyei munkásai. Miben le­het és kell is erösödni-erő- síteni? Az elvi program há­rom csomópontban sűrűsö­dött; szorosabbra kell fonni a kapcsolatokat a honisme­reti munka országos moz­galmával; erősíteni kell a közösségformáló, közművelő­dési hatást, elsősorban az ifjúság körében; erőteljeseb­ben kell a szakmai igényes­ség, a tudományosság felé törekedni a gyűjtő-, a kuta­tó-, a bemutató munkában. Mindez, s még sok részlet hosszabb távon érvényes fel­adat, cselekvési irány. Mind­ezzel együtt a bizottsági ta­gok már konkrét teendőket, ez esztendőre adott feladato­kat is soroltak. Csak kieme­lésre van e helyütt lehetősé­günk: mindenki örömmel nyugtázta, hogy a Szülőföl­dünk, Borsod-Abaúj-Zemp- lén című honismereti tájé­koztató végre megkapta a rendszeres megjelenés min­den feltételét. A honismereti bizottság elnöke dr. Kováts Dániel, titkára dr. Viga Gyula lett. (t. n. j.) Miről tárgyalt a Minisztertanács? (Folytatás az 1. oldalról) és felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére folyta­tott szocialista munkaver­seny eredményeit. A Minisz­tertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával közö­sen határozatot hozott a ha­táskörébe tartozó kitünteté­sekről és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak egyes ma­gas elismerések adományo­zására. A kormány tájékoztatást kapott a tavaszi mezőgazda­sági munkák helyzetéről, és jóváhagyólag tudomásul vet­te a mezőgazdasági termelés ösztönzésére tett intézkedé­seket. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­gálják meg az Országgyűlés márciusi ülésszakán elhang­zott képviselői javaslatok megvalósításának lehetősé­gét, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, vala­mint az érdekelt képviselő­ket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő ér­telmiségi bizottság a közel­múltban tartott ülésén el­fogadta idei munkatervét. Az egyes szakmák értelmi­ségi képviselőiből, szakszer­vezeti aktíváiból álló mun­kabizottság az éves felada­tokat meghatározó munka­terv mellett egy ajánlást fo­gadott el. Ebben összegezték megyénk ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben dolgozó értelmiség, valamint a szak- szervezeti bizottságok, alap­szervezetek számára azokat a fontosabb feladatokat, amelyek végrehajtása ered­ményesen segítheti VII. öt­éves tervünk végrehajtását. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet ha­tározatainak szellemében megfogalmazott ajánlás hangsúlyozza: a gazdasági építőmunkában, ideológiai, kulturális életünk fellendí­tésében minden területen növekszik a szellemi munka szerepe, jelentősége. A tu­dományos-technikai forrada­lomban, a kutatás eredmé­nyeinek alkalmazásában, a szakemberképzésben, a dol­gozók műveltségi színvona­lának emelésében mind na­gyobb feladat és felelősség hárul az értelmiségre. A kö­rükben folytatott munka ja­vításával egy időben kezde­ményezni kell szélesebb kö­rű bekapcsolásukat a szak- szervezeti életbe. Népi ellenőrök munkája A Borsod-Abaúj-Zemplón megyei népi ellenőrök öt­éves munkáját elemezte teg­nap a megyei népi ellenőr­zési bizottság. Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban sok tennivaló, sok gond nehezedett me­gyénk üzemeire, vállalataira, intézményeire, a munkavég­zés mikéntjét, hogyanját is vizsgálták a népi ellenőrök. Ugyanígy a közérdekű beje­lentéseket, panaszokat, egyé­ni sérelmeket is. Az ellen­őrök sokrétű munkája ki­terjedt tehát az egyéni ér­dekek, panaszok vizsgálatá­tól kezdve a legszélesebb tö­megeket érintő kérdésekig. Az ellenőrök munkája ké­sőbb más fórumok elé is ke­rül, amely fórumok ugyan­csak értékelik az elvégzett tevékenységet, ötleteket, ja­vaslatokat adnak a további feladatok teljesítéséhez. Elméiéi! konferencia Miskolcon Elméleti konferenciát ren­deztek tegnap délután Mis­kolcon a megyei pártszék­házban. Dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket: pártmunkásokat, vezető pro­pagandistákat, majd Lakos Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pártélet felelős szerkesztője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a szocialis­ta demokrácia és a pártde­mokrácia továbbfejlesztésé­nek időszerű kérdéseiről. Szocialista fejlődésünk szá­mára rendkívül fontos, bo­nyolult kérdéskör rövid tör­ténelmi áttekintése után nap­jaink feladataira utalva hangsúlyozta: van még bő­ven tennivalónk a demokrá­cia fejlesztésében. Kettős fel­adatot kell egyidejűleg meg­oldani — mondotta többek között: egyrészt több em­bert kell bevonni a hatalom gyakorlásába, másrészt az állampolgári fegyelmet erő­sítve hatékonyabban kell dolgozni. E cél megvalósítá­sának több feltétele van: például a vezetők jobb ki­választása, a kádermunka demokratizmusának fejlesz­tése. a nyilvánosság erősíté­se, valamint vitakultúránk színvonalának növelése. Részletesen szólt a társadal­mi demokrácia fejlesztésében az utóbbi években elért ered­ményeinkről, így választási rendszerünk korszerűsítésé­ről, az új vállalatirányítási formákról, valamint a párt- szervezeteknek ezzel kapcso­latos feladatairól. Hangsú­lyozta: a szocialista demok­rácia példája a pártdemok­rácia. A párton belüli de­mokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre. A társadalmi erő­források sürgetően szükséges gyarapításának és politikai céljainkra való teljesebb ki­aknázásának alapvető felté­tele a demokratizmus fej­lesztése. Lakos Sándor a délelőtti órákban ellátogatott a Diós­győri Gépgyárba, ahol párt­szervezeti tisztségviselőkkel, propagandistákkal folytatott eszmecserét a pártmunka kü­lönböző kérdéseiről. iiíittn Az SZMT értelmiségi bizottságának ajánlása

Next

/
Oldalképek
Tartalom