Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. április 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Módosultak a feltételek! (Folytatás az 1. oldalról) A megalapozatlan kérelem nem volt jellemző. Néhá- nyan visszaléptek (ilyen is volt), és kérték, hogy állít­sák vissza a lakásigénylé­süket. A többség azonban ar­ra használta a pénzt, ami­re a program eredetileg is szánta. Vagyis építkezésbe fogott, esetleg maradt az OTP-jeg.yzéken. vállalván a nagyobb terheket, és olyan is akadt, aki lakást vásárolt. Tavaly például még megte­hette. hogy „kéz alól", az idén már nem. S ez a kité­tel csak egy a sok közül, ami az idei szabályzat mó­dosítását jellemzi. — Miért volt erre szük­ség? — kérdeztük Tisza Ti­bort, a városi tanács igaz­gatási osztályvezetőjét. — Egyik magyarázata, hogy az idén még jobban fi­gyelnünk kell arra, miként sáfárkodunk a fejlesztési alapból kikalkulált összeg­gel. Sajnos, kevesebb a pénz. A tavalyi 73 millióval szem­ben most 47 millió forint. Azoknak a száma viszonl, akiket ez érinthet, lényege­sen nem változott. A tízezer lakásigénylőből körülbelül háromezer jöhet számításba. — Kinek jó egy ilyen pá­lyázat ? — A lakásosztálynak, il­letve a városnak azért, mert könnyít valamit terhein. A lakásra várónak azért, mert gondja hamarabb is megol­dódhat, és saját tulajdont szerez. Szükségessé tette to­vábbá a módosítást egy év tapasztalatainak az összegzé­se is. — Lényeges-e a változta­tás? — Alapvető változásról nincs szó. De néhány dol­got nem hagyhattunk figyel­men kívül. Például január 1-től megszűnt a tanácsi ér­tékesítése lakás. Pénzügyi lehetőségeink szűkülésével ellentmondás alakult ki, hi­szen a mi törekvésünk az. hogy minél több lakásigényt pénzügyi támogatással old­junk meg. Ennek feloldásá­ra az idén növeljük a ka­matmentes kölcsön formájá­ban nyújtható támogatást, és csökkentjük a vissza nem fizetendő támogatást. — Nem lankasztja majd ez a lakásépítési kedvet? — A szabályzat sok-sok apró finomítása mind azt célozza, hogy ne szegje az építkezési szándékot. — Mit tart lényegesnek kiemelni ezekből a „finomí­tásokból”? — Mivel ezt körlevélben, több mint (1 ezer példány­ban az illetékes szerveknek szétküldjük, most valóban csak a fontosabbakat eme­lem ki. A tanácsi értékesítési for­ma megszűnése miatt pél­dául — mivel az OTP-ia- kásigénylök alacsonyabb jö­vedelmű rétegének támoga­tása mindenképpen indokolt — az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelmet 3800 forintban állapítottuk meg. amely megfelel a korábbi tanácsi lakásra jogosultság összeghatárának. Továbbá ... Az eddigi szabályozás sze­rint az OTP-garzonházas tu­lajdonosok támogatást nem kaphattak, ami méltányta­lan. Azzal pedig a magán­lakás-építést kívánjuk ösz­tönözni, hogy a pályázatra jogosultak körét kiterjeszt­jük az 19í)4-es lakásigény- lökre is. (Korábban ezt 1983. december 31-gyel állapítot­ták meg.) Szűkítenénk viszonl a lis­tát azzal, hogy magán­személytől történő vásárlás­ra támogatási nem adunk. Adunk viszont OTP-lakás- vásárláshoz és más vevőki- jelölésű vételhez is. Az új szabályzatban nem javasol­juk a lakáscserék pénzügyi támogatását sem. — Miért? — Tekintettel arra a ren­delkezésre, amely a tanácsi bérlakás visszaadása esetén a használatbavételi díj öt­szörös összegét rendeli visz­nráfizetni . . . — Vonatkozik-e a módo­sítás a lelkei vásárlókra? — Igen, méghozzá kétsze­resen. Egyrészt a támogatás mértéke a duplájára emel­kedett (a korábbi 30-ról 00 ezer forintra), másrészt a három- vagy többgyermeke­sek ezentúl nem csak a vb által megjelölt területeken, hanem bárhol vehetnek tá­mogatással telket. Hozzáte­szem. csekély az ilyen igény száma . . . — Az áj szabályozás sze­rint építkezésre milyen ősz- szegek adhatók? — Két- és többgyermekes, illetve a gyermeküket egye­dül nevelő szülőknél 200 ezer forintot, amit nem kell visszafizetni, és 100 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt, összesen tehát (mert a ket­tőt együtt is lehet igényelni) 300 ezer forint. Mindehhez kérhetnek még 60 ezer fo­rint telektámogatást. Fiatal házasoknak pedig 120 ezer forint a vissza nem téríten­dő összeg. 100 ezer forint a kamatmentes kölcsön, amely­hez 40 ezer forint telektá- mogatást kérhetnek. — Vállozott-e az elbírálás tartalma? — Csak a formája annyi­ban, hogy 1986-ban a lakás­ügyi társadalmi bizottság már minden pályázó eseté­ben helyszíni szemlét tart. — Szükség volt erre? Hi­szen az önök munkáját ne­hezíti. — Szükség, mert ezzel rögtön kiszűrjük még azt a kevés megalapozatlan kérel­met is. Másrészt a jogosult­ság feltételeinél jobban tu­dunk rangsorolni. — Ha a rangsoroláshoz bi­zottság, illetve helyszíni szemle kell, ezek szerint van elég pályázó. — Pályázóban nincs hiány. Inkább sajnálatos, hogy ne­héz a keveset szétosztani. Tulajdonképpen ezért is kel­lett a részletesebb, árnyal­tabb szabályzat. — Az idén befutott pályá­zatokat mikor bírálja el a végrehajtó bizottság? — Májusi ülésén, ezt kö- velőieg pedig negyedéven­ként. Keresztény Gabriella Gazdára várnak a falazóanyagok. Az égetőbe kerülnek a poroton falazóblok­kok. A Mályi Téglagyárban Az enyhe, de elég hosz- szúra nyúlt téli hónapok után végre igazi jó idő kö­szöntött ránk. Igv szemlá­tomást megnőtt a kedve az építkezni szándékozóknak. Mind több településen lát­nak hozzá az új családi otthonok kialakításához. Mindehhez természetesen építőanyagra van szükség, s ezek közül is a falazó­anyagok beszerzése az el­sődleges. A közelmúltban az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vál­lalat Mályi Téglagyárában arról érdeklődtünk, állják-e a versenyt a hirtelen meg­növekedett igényekkel. Kó­lái József gyárvezető: — Gyárunk, amely a vállalat tíz egysége közül 27.3 százalékkal részesedik az össztermelésből, az idei építési szezonra kellő idő­ben készülhetett fel, így maradéktalanul eleget tu­dunk tenni a hirtelen jött „rohamnak” — mondta a gyárvezető. — Változatla­nul a poroton falazóanya­gok iránt nagy a kereslet, ezekből az idén 76 millió kisméretű téglának megfe­lelő mennyiséget állítunk elő. Ez közel 10 százalék­kal több az előző évinél. Hogy a jelenlegi igény- növekedésnek fennakadás nélkül képesek megfelelni, az köszönhető a késői tavaszodásnak. így az év első három hónapjában végrehajthatták a gyártó­sorok nagyjavítását, s a szezonnak már felújított gépekkel vághattak neki. A műszaki színvonalban szerzett előny megmutatko­zott a termelésben is — folytatta Kótai József. — Jelenleg 2 millió 200 ezer kisméretű téglának megfe­lelő poroton falazóanyag­készlettel rendelkezünk, s ha figyelembe vesszük, hogy folyamatosan terme­lünk, nem keletkezhetnek értékesítési gondok az év során. Különösebb ütemezés nélkül vihető tehát tégla Mályiból. A Tüzép-utalvá- nyok mellett arra is lehe­tőség van, hogy a megren­delő a gyárban kifizetett falazóanyagokat azonnal az építkezés helyszínére szál­lítsa. Ami a minőséget il­leti, e téren is előrelépett az üzem, a termék kilenc­ven százaléka első osztá­lyú, s a fennmaradó meny- nyiséget kell csak csökken­tett áron értékesíteni. — Persze, gondok is je­lentkeznek az utóbbi idő­ben. A munkaerő nem kel­lő színvonalú összetétele kedvezőtlenül hat a gyár­tásra — mondja az üzem­vezető. — S ha ez tartóssá válik, úgy a jövőben fenn­akadások is lehetnek a ter­melésben. Ennek érdekében szorosabb kapcsolatba lép­tünk a megyei munkaerő­közvetítő irodával, melynek munkatársai már eddig is sokat segítettek. A további intézkedések közül meg kell említeni: a termelési kapacitások jobb kihaszná­lása és az általános gaz­dálkodási érdekek miatt — ezen belül kiemelten az energiagazdálkodásra való tekintettel — munkarend­változást is tervezünk. Lé­nyege: mindennap, így szombat—vasárnap is, leg­alább egyműszakos terme­lésre kívánunk átállni. Ez nem jelenti a munkaidő- alap növekedését, viszont folyamatossá válik a ter­melés. A hatékonyság fo­kozásával párhuzamosan a dolgozók keresete is növek­szik majd, s így a gyártó, a munkavállaló és az épí­tő is egyaránt jól jár. (csákó—fojtán) Amikor az Agrocoop ter­melési rendszer megalakult, — és a megyénkben is meg­kezdte szervezőmunkáját — nagy jövőt jósoltak a me­zőgazdasági szakembereink ennek a rendszernek, mert úgy tűnt, hogy ezt megyénk adottságaira szabtá.k. A nagy kiterjedésű, gyengén ter­mő ősgyepek, a nagy ál­latállomány igényelte a kor­szerűbb szervezést, az inten­zívebb fejlesztést, s mivel a külpiac egyformán igényelte a marha-, s birkahúst, sokan léptek be üzemeink közül az. eredmények javítása érde­kében az Agrocoop tagjai­nak sorába. Néhány év múl­va viszont minden megvál­tozott, amit dr. Lengyel La­jos, a termelési rendszer igazgatója nem kis keserű­séggel állapított meg. Az ál­lattenyésztés közgazdasági pozíciója romlott. Nemcsak a külpiac, hanem a jelenlegi szabályozó rendszer is olyan helyzetet teremtett, hogy több ágazatban a termelő­nek nem éri meg a tartás. Ennek eredménye a nagy­mértékű állománycsökkenés, sőt, több gazdaságban egy- egy ágazat teljes felszámolá­sa. Sajnos megszűntek a gyepre adható állami dotáci­ók. ez együtt járt a felújítá­sok, telepítések szünetelte­tésével. a műtrágyázás csök­kentésével. a legelők elha­nyagolásával. A rendszer éppen ezért nehéz helyzetbe került. Azok­ra az állatfajokra szakoso­dott, ahol, mondjuk ki nyíl­tan, már-már az elviselhető- ség határára szűkültek a gazdaságosság lehetőségei, ami természetesen azt is je­lenti, hogy a rendszer szol­gáltatásaira kevesebben tar­tottak igényt. És egyben azt is, hogy megyénk állatte­nyésztésének fejlesztésében a vártnál kevesebb szerepet játszhattak. Az, hogy a többi rendszer­től eltérően az Agrocoop nehezebb feltételek között dolgozott —. és dolgozik — természetesen meglátszik munkáján. Ám itt nem ar­ról van szó, hogy a megyei alközpont munkatársai bele­törődtek volna a változtatha- tatlanba. Inkább arról, hogy újabb és újabb módszerek­kel, partneri kapcsolat kiala­tani tagjaikat, sőt, újabb gaz­daságokat akarnak a rend­szer ügyének megnyerni. Sajnos a kép továbbra sem kedvező. Megyénkben mint­egy százezer hektár legelő van. Hatalmas terület ez, s koránt sincs kihasználva. A legelemibb számítások alap­ján az állatállományok nagy­mértékű csökkenése oda ve­zetett. hogy negyvenezer hektáron már nincs állat, hogy betakarítsa a gyepet. Az állami dotáció csökke­nése miatt a taggazdaságok közül senki nem javítot­ta fel legelőterületét. Megint nem használ a takarmányter­mesztésnek az állam által meghirdetett gyep-gabona forgó, amely ugyan növeli a kalászosok területét, de mi­vel ennek érdekében a leg­jobban termő gyepeket törik fel, rontja a széna minősé­gét, s egyben a takarmány - termesztés hatékonyságát. Az olcsó gyepből, így drága fű lesz! Mintegy ellensúlyozásaként próbálkozott meg a rendszer a szántóföldi takarmányok, ezen belül a nagy tömeget adó cirokfélék termesztésé­vel, de úgy tűnik az állat­tenyésztés kedvezőtlen pozí­ciója miatt, a kedvező ter­mesztési eredmények ellené­re sem volt meg az a vissz­hang a termelők körében, amelyre jogosan számítottak. Jelenleg taggazdaságaik közül hatban tartanak szarvasmarhát, húszban juh­tenyésztéssel foglalkoznak, s háromban baromfiüzem talál­ható. Hogy sok ez, vagy ke­vés? Nehéz erre felelni, hi­szen ebben a rendszerben sokszor úgy tűnik, a szolgál­tatások nincsenek társasági szerződéshez kötve. Mintegy húsz nagyüzemnek végeztek műszaki, kereskedelmi rende­lések alapján meghatározott feladatokat. Nem tagsági, partneri kapcsolat ez, amely­ben kölcsönös érdekek alap­ján próbálják elősegíteni a korszerűt. A legvitatottabb, de egy­ben legegyértelműbb szolgál­tatása ennek a rendszernek a juhászati ágazatban van. Az utóbbi években — kicsit zsarolva az anyaállományt — úgynevezett sűrített elle- lési rendszerre szavaztak üzemeink, amely a gyakor­latban kétévenként három­szori elletést jelentett. Most már elmondható a jó elv, a gyakorlatban nem vált be. nem volt biztosítva a kellő számú, s minőségű kos, a nőivarú utánpótlás sem érte el a megszabott húsz száza­lékot. Negatív eredményként nőtt az improduktív anyák száma, ezzel együtt csökkent a gazdaságosság, ami csak ráfizetésbe torkollhatott. Üze­meink ezek után áttértek az évi eevszeri elletésre. hosv a hú' s p'vaDiú után. a tejter­meléssel is segítsenek az ágazat pénzügyi mérlegé,ru Tehát a kellő időben, s .>3 lehető legjobbkor valósították meg a műszeres vemhesség­vizsgálatot, amelyet a kosok spermavizsgálatával párost-: tottak. Ennek gyakorlati elő­nye kétségtelen, az állatte­nyésztő szinte naprakészen tudja, mit lehet várni az ál­lományától, vagy hol, és mit lehet még javítani. A rend­szer részközgyűlésén több gazdaság képviselője nem véletlenül dicsérte ezért az Agrocoop munkatársait. >'jI Szólni kellene még itt’rB libatenyésztésről, -tartásból — amelyben a zagyvaréká- si Béke Tsz, mint rendszer- szervező kiváló munkát vé­gez —, s amelyben egyre több megyei szövetkezetünk lát perspektívát. De T talán szerencsésebb lenne arról az állandó megújhodásról be­szélni, amelyet — megyénk­ben — ez a méreteiben nem nagy rendszer képvisel. S ami talán a juhtenyésztésre várható kedvezőbb állami szabályzók megjelenése után végre gyümölcsöző is lesz. Mert elfelejteni nem szabad: negyvenezer hektáron jelen­leg megterem a fű, de ninés állat, amely lelegelje. , — kármán — Agrocooppa! könnyebb? kilósával próbálják megtar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom