Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. április 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Már a napraforgót is vetik Kihasználva meleget, napfényt TABLETTA TERMÉSFOKOZASRA - LÓBABTÓL A SZEMES CIROKIG - NÖVEKSZIK A KUKORICA TERÜLETE Az Észak -magyarországi Áramszolgáltató Váftolot kazincborctkoi kirendeltségének lakótelepen végeznek szerelési munkálatokat a magasban. szakemberét Sajószentpéleren az új Foto: Laezó József Kopáritás Nehéz évkezdés után Jobb lopási remélnek a dÉHárban Április árpa maradjon a zsákba! — Tartja u néphit, de úgy .tűnik, az idei év el­lentmond az (isi tapasztala­toknak, mert napfényt, me­leget kihasználva megyénk üzemeinek többségében bi­zony a negyedik hónap ele­jére esett az árpavetés l'ö ideje. Késet! a tavasz, nehe­zen száradtak a talajok, fel­adva a kérdést a mezőgaz­daságban dolgozóknak, mi legyen ezzel a nagy árbevé­telű, fontos gabonafélével. Szinte mindenütt a vetés mellett döntöttek, hiszen a kedvező időjárás lehetővé lelte a gyors vetést, így min­den remény megvan ahhoz, hogy az ipar kiváló minősé­gű sörárpát kapjon. Az el­múlt napok bizonyították, hogy üzemeink jól készültek fel a tavaszi kampányfel­adatokra. A kora tavaszi nö­vényeket már szinte minden­hol elvetették, s jó ütemben halad a műtrágyázás, a vegy­szerezés, hiszen még hátra van a legfontosabb kultú­ráknak, a cukorrépának, a napraforgónak, s a kukori­cának vetése, A gabonaprog­ram. amely a kalászosok termésnövekedését írja elő, esés/, sor ói problémát ve­tett fel gazdaságúinkban, amelynek kétségkívül leglát­ványosabb jele, azoknak a nö­vényeknek újbóli terjedése, amelyek kiváló elövelemé- nyei a gabonaféléknek, így a búzának, s a kukoricának. Egyre nagyobb területen kez­dik termeszteni üzemeink az olajleni, a lenesét, a lóbabul, de olyan már-már elfelejtett növények is megjelennek a vetésszerkezetekben, mint a szemes cirok, avagy a fény­mag. A késői kitavaszodás nem egy gazdaságunk veze­tőit késztette arra, hogy a ta­vaszi kalászosok helyett, a kukorica magját juttassák földbe. így az abraknövény területe is jelentősen emel­kedett. A határban nem vol­tak- ünnepek, a nagy teljesít­ményű traktorok nyújtott, vagy kél műszakban dolgoz­lak, s ennek köszönhetően behozták a késői kitavaszo­dásból adódó késést. Mivel ve­zetőket telefonközeiben nem lehetett találni, mi is a ha­tárjárást választottuk. A Félsőzsolcai Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke. De­res István elégedett, hiszen éppen végeztek a tavaszi ár­pa vetésével. — Sikerült kihasználni az áprilisi „nyarat", pedig már- már féltünk, hogy ezt a ka­lászost nem tudjuk időben elvetni. Vetésszerkezetünk sajátossága folytán több mint 15 táblába kerül en­nek a növénynek a magja, és sajnos ezekbe a húsz-har­minc hektáros határrészek­ben nem tudjuk kihasznál­ni nagy teljesítményű, kor­szerű vetőgépeinkel. A ki­sebb teljesítményű Lajtákkal pedig nagy volt a kockázat, hogy nem készülünk el a vetéssel optimális időben. De hála tt melegnek, sikerült, így ma már a napraforgó ta- lajelőkészítése jelenti a fő feladatot. A napsugaras tavasz nem­csak a földet, hanem a gaz­daember szivét is fölmelegí- tetle. Nemkin Béla. a Kesz- nyéteni Szabadság Termelő- szövetkezet elnöke nem is tagadja, hogy optimistább mint tavaly ilyentájt: Szinte nem volt belvi­zünk. Foltonként van ugyan kipusztulás, de ennek mér­teke nem számottevő. A bú­za fejlettsége elmarad a szokottól, ele úgy érezzük hogy a tervezett öttonnas .hektáronkénti terméssel nem lehet gondunk. Még húsvél elölt a talajba juttattuk a ko­ra tavas/iak magjait, sőt mai a háztáji cukorrépa húsz hektárja is elvetve, vegysze­rezve várja a csírát indító esőt. Az. elmúlt év őszén új módszeri próbáltunk ki a búza termesztésében. A so­rok között úgynevezett mfl- velöutut hagytunk, amely bál 15 százalékkal csökkenti a termölerülelet. de olcsóbba teszi a védekezést, sőt ha­tékonyabbá is. így terméski­eséssel sem kell számolnunk Igyekszünk kihasználni a kedvező időt, hiszen a veté­sek java tésze még hátra van. Az Encsi Zója Termelőszö­vetkezetben is pedig jó­val északabbra fekszik —si­került behozni a késést. Pa­taki László elnök: — Ünnepek alatt is dol­goztunk. így 560 hektár ár­pa. 7(1 hektár , olajlen, ötven hektár lóbab, s 140 hektár fénymag már el van vetve. Folyamatosan zárjuk a tala­jokat. hiszen tavasszal 220(1 hektáron kell földbe juttatni a különböző kultúrák mag­jait. A háztáji integráció ke­retében mintegy kilencven hektáron termesztünk cukor­répát. s burgonyát, amely gu­móinak ültetése szintén ezek­nek a napoknak a feladata. Egy biztos, az optimális mun­kavégzés az időjáráson nem múlik. Végül egy telex a Nagv- miskolci Állami Gazdaság­ból. Az árpa magja 260 hek­táron itt is földben van. s befejezéséhez közeledik a bükköny és a mustár veté­se. Nagy ütemben folyik a tala.jlezárás, a láb Iák előké­szítése a kukorica vetéséhez. Megkezdték a dinnye palán­tázását, amely elsősorban a kistermelői igényeket szol­gálja. A városkörnyéki gaz­daság egyik legfontosabb ágazatában a kísérleti met­szésektől eltekintve, befejez­ték a fák termőre állítását, s már csak órák kérdése, hogy a lemosó permetezéssel is vé­gezzenek. K. I. A Mas lei'fii PamuUonó- ipari Vállalatot 25 évvel ez­előtt alapították négy fonoda és egy varrócérnagyár össze­vonásával. A jelenleg 5500 dolgozót foglalkoztató válla­lat az évek során csökkenő létszám ellenére is meghá­romszorozta az évi termelési értékét. A fohalak, pamut és szintetikus varró-, hímző-, valamint horgolócérnák ter­melésében, a belföldi ellá­tásban meghatározó szerep jut a hét gyárat — köztük a miskolcit is — és több vidéki üzemet magába fog­laló vállalatnak. A Mastcrfil kollektívája sikeresen megol­dotta a VI. ötéves tervidö­Ezok a bokrok tehát nem zsendülnek. Pedig nyárias meleg érke­zett. a nap áprilishoz illően melegít, de még rá is tett néhány lapáttal, az alföldi részeken már ilt vannak a gólyák, lényképek bizonyít­ják érkezttikéi, beszámolók, történetek jelennek meg ól­jukról, meg itt vannak mal­ii kevesebb csinnadrattával visszatért bíbicek, pacsirták, örvösgalambok, miegymások. A Bükk színesedik a csillag- virágoktól, a martilapu sár­gája persze mar korábban is rikítóit, egyik napról a má­sikra elborította a hegyolda­lakat a sokféle virág, ugyan­csak egyik napról a másikra nemhogy rügyek, de levelek bomlottak ki a fákon, bok­rokon. Az említett bokrokon vi­szont idén már nem bomla­nak levelek, virágok. Ezek a bokrok ugyanis már nincse­nek. Csak hát a környéken élők, erre járók már meg­szokták — úgy jó tíz éve volt rá idő —, hogy ha ilyen­tájt kitekintenek az ablakon, vagy elsétálnak a kerítések mentén, akkor látják a zsen- dülő-pendülő bokrok leveleit, majd virágait. Hosszú sor­ban az igen mulatós arany­esőt, majd később más bok­rok más virágait. Bő tíz évvel ezelőtt lehe­tett, amikor a miskolci Bár­sony János utcai — akkor új — óvodát megépítették, udvarát megtervezték a ker­tészek. Szépre, látványosra tervezték, és ekként be is ültették gyeppel, díszcser­Kazinebarcika lakói az el­múlt évben 74 millió 904 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az elha­tározott feladatok egyaránt kapcsolódtak új létesítmé­nyek építéséhez, meglevők bővítéséhez, valamint fenn­tartásához és állagmegóvásá­szak feladatait, és a követ­kező öl évre a tőkés export fokozását, a termékek minő­ségének javítását, választé­kának bővítését tűzték célul. A feladatokhoz kapcsolód­nak azok a műszaki fejlesz­tések, melyekről a közel­múltban tartottak sajtótájé­koztatót a vállalat vezetői a lőrinci gyárban. Itt bemutat­ták azt az automata, légör­vényes japán fonógépet, amelyből még csak 200 üze­mel a világon. Az új beren­dezésen a sikeres próba- gyártás után megkezdték az Üzemszerű termelést. A sűrí­tett levegővel működő, 60 or­sófejes gépen csaknem fiz­iekkel. sokféle, előnevelt, le­hat már akkor is szép ter­metű fával. Jól megeredt, be is állt minden, és annak rend.je-módja szerint növe­kedett. gyarapodott a sok növény Vagy tíz évig egy­folytában. háborítatlanul. Idén télen viszont egyszer­esük leemelték a kerítés egyik részét, hogy az udvar­ba bemehessen a teherautó, a munkagép. Természetesen a járdán, a gyepen keresz­tül, hiszen itt, a kerítésnél nincs közút. Aztán: türészek, balták, jól szervezeti mun­kacsapat és pár nap eltelté­vel a bokroknak, cserjéknek mái- csak kopár helye ma- radl.x A munka igen alapos volt, Afgyannyira, hogy az erőgép a gyökereket is ki­szedte a mélyről, nehogy va­lamelyiknek eszébe jusson — mikor senki sem figyel oda — ismét kihajtani. A fák vala­hogy megmaradlak, a kerítés mentén dúsuló díszcserjék többje nem. Igazából most hiányoznak, most, a meleg érkeztekor, amikor minden más növény nekilódul. Vajon kit, miért, miben idegesítettek ezek a bokrok? Telepítésük sem kerülhetett annak idején kis pénzbe, most kiirtásuk sem, de a kár ennél persze jóval több... Aki a kopárításról döntött, annak nemigen lehetne el­magyarázni, mi is ez a több­letkár. Különösen itt: néhány száz méterre a kohászattól, a .salakgranulálótól. Priska Tibor hoz. Kiemelt társadalmi munkaakció-programok vol­tak például a „Városszéliitö napok”, a „Szülők, nevelők az iskoláért”, a „Tiszta, vi­lágos városért", az „Egy új­szülött. egy fa" akció és a környezetvédelmi bejárás szervezése. szeresére nő a termelékeny­ség, kevesebb hulladék ke­letkezik, és javul a minőség. Hazánkban csak egy van eb­ből a korszerű berendezésből (12 millió forintba került), amelyen évente 100 tonna pamut-poliészter fonalat gyártanak majd. A Pamutfonóipari Vállalat­nál a terveknek megfelelően folytatják a megkezdett nagyarányú műszaki fejlesz­tést, amelynek során a csök­kenő munkáslétszám ellené­re is lehetőség nyílik a ter­melés növelésére, a minőség javítására. Nehezen indult januárban a termelés a December 4. Drótművekben. Amikor erről esik szó — sok vállalattól eltérően —, ebben az üzem­ben nem rejtik véka alá a belső problémákat sem. — A helyzet láttán első teendőnk volt, hogy feltár­tuk mindazokat a hiányos­ságokat. amelyek a niunka- és technológiai fegyelem ér­vényesülését gátolták — mondta Kiss Bélit igazgató. — Ezzel is érzékeltetni sze­retném, hogy belső gyenge­ségeink is közrejátszottak termelési nehézségeinkben. — Természetesen az év­kezdést tőlünk független, külső körülmények is — mint például az elégtelen exportmegrendelés és a rossz alapanyag-ellátás -- egyaránt befolyásolták. En­nek tulajdoníthatjuk, hogy betonacélból elmaradtunk az előirányzattól, ezenkívül sod­ronykötél-termelésünk sem érte el a tervezettet. Ebből egyenesen következett, hogy csupán megközelíteni tudtuk az első negyedéves tervet, amelyet mintegy 911 száza­lékra teljesítettünk — je­gyezte meg az igazgató. A tárgyilagosság kedvéért feltétlenül meg kell említe­ni, hogy az egyes termékek gyártásának elmaradásában döntően közrejátszott az ala­csony exportár, továbbá az a körülmény, hogy bizonyos alapanyagból sokszor akado­zott az ellátás, amely hát­ráltatta az ütemes termelést — Az első negyedévi 648 millió forintos teljesítés csu­pán megközelíti a tervcélo­kat — hangsúlyozta Kiss Béla. — Ahhoz, hogy az el­maradást pótolhassuk, na­gyobb sebességre kell kap­csolni minden munkahelyen. — Hogyan alakult a gyár nyeresége? — Bár még nincsenek végleges adataink, úgy tű­nik. az előirányzott nyere­ség közelében vagyunk. Szá­mításaink szerint 52—55 mil­lió forint (az éves előirány­zat mintegy 22 százaléka — szerk.) lehet a vállalat első negyedévi eredménye. — A drótgyárban évről évre nagy erőfeszítéseket tesznek az export fokozásá­ért. Sikerült-e valóra válta­ni az időarányos célokat? — Kifejezetten jót állunk a rubelelszámolású kivitel tekintetében, szocialista re­lációjú exportunk az első negyedévben csaknem ötven százalékkal növekedett. Nem ilyen kedvező a helyzet a tőkés szállításokat illetően. Erről tudni kell. hogy 1986- ra 15.1 millió dollár kiviteli irányoztunk elő. Jelenleg viszont csak 13,4 millió dol­lár értékű tőkés exportra van érvényes szerződésünk, s ebből ez ideig 3,1 millió dollárt sikerült teljesíteni. A tárgyilagosság kedvéért jegyzem meg csupán: figye­lembe véve összes év eleji nehézségeinket, eddigi tőkés kivitelünket nem tartom túl rossz eredménynek, sok vál­lalat küzd még a miénkhez hasonló problémákkal. Per- j sze, ez nem lehet vigasz szá- [ inunkra, de a népgazdaság számára sem. — A fentiekre való tekin­tettel minden erőnkkel azon leszünk, hogy az év hátralevő részében megismételjük az elmúlt évek exportsikereit. Természetesen szembe kell néznünk azzal a kedvezőtlen jelenséggel, hogy a világpiaci árak állandóan csökkennek, s ugyanazért a dollárbevéte­lért évről évre egyre na­gyobb mennyiségű árut kell értékesítenünk. — Miben lehetne megfo­galmazni a második negyed­év főbb tennivalóit? — Az elmondottakból egy­értelműen kiderül, hogy az eddigi teljesítménnyel nem lehetünk elégedettek, ezért az elkövetkező hetekben, hó­napokban nagyobb sebesség­re kell kapcsolnunk, feszi- ’ tettebb termelési ütemet kell a kulcsfontosságú üzemeink­ben diktálni. Jó jelnek tar­tom. hogy mór érezhető a javulás az alapanyag-ellátás­ban. Ami a termelés szemé­lyi feltételeit illeti, a jövő­ben is bátran támaszkodunk a szocialista brigádok áldo­zatkész munkájára, amely sok siker forrása volt az el­múlt években is, A legfon­tosabb leendőnk most az, hogy a minőség és a belső kooperáció egyidejű javítá­sával, maximálisan kihasz­náljuk nagy termelékenységű gépeinket, hogy minden szempontból eleget tehes­sünk hazai és külföldi meg­rendelőink igényének. A közeljövő feladata lesz az is, hogy a belső ellátás javítása érdekében a belonacélgyár- tásban bekövetkezett kiesést pótoljuk. Céljaink vaiórá vál- tása viszont az idén is meg­követeli, hogy bizonyos, a termelés szempontjából dön­tő fontosságú berendezések szabadnapokon is dolgozza­nak. Társadalmi munkában Világszínvonalú fonógép a Pamutfonóipari Vállalatnál L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom