Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

ÉSZAK-MAG YARORSCAG 2 1986. április 9., szerda IIVSZ IgálliÉak felhívása Képességfejlesztés, tehetséggondozás Gazsó Ferenc miniszterhelyettes a minőségi változtatás szüksé­gességéről beszélt (Folytatás az I. oldalról) A /. európai nUnnfegwer- monles övezetek gyakorlati ' megvalósítása szempont jából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötele­zettségei vállalna arról, hogy tartózkodnak bármi­fajta nukleáris fegyver tele­pítésétől olyan országok te­rületén. ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyver­készleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan or­szágokban. ahol ilyenek mái' vannak. Emellett az is szük­séges. hogy a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező álla­mok. amelyek területén je­lenleg nincs ilyen, ne enged­jék meg annak telepítését saját területükön. Európa nukleáris fenyege­téstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes ki­iktatásán munkálkodva, az atomí'egyvermentes övezetek létesítésének kérdésében fel­halmozódon tapasztalatokat, a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe vé­ve. az összeurópai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai: — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egye­sült Államokhoz és Kanadá­hoz. hogy energikusan tevé­kenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek Az Olasz Kommunista Pál l meghívására Olaszországba utazott az MSZMP küldött­sége, amely Óvári Miklós­nak. a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével létrehozására vonatkozó ja­vaslatok megvalósításáért: — felhívnak az atomfegy- vermentes övezetek létreho­zásáért sikraszálló államok erőfeszítéseinek támogatásá­ra. egyebek között a megfe­lelő nemzetközi fórumokon is. — kifejezik készségüket, hogy részt vesznek a meg­felelő. érintett országok kö­zötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak­európai és a balkáni atom- legvvermentes övezetek lét­rehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére: — síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalá­sok hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép­európai folyosók kialakításá­ról. A Varsói Szerződés tagál­lamainak meggyőződése sze­rint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Eh­hez szükség van minden ál­lam — a nukleáris hatal­mak és a nukleáris fegyve­rekkel nem rendelkezők, a ka­tonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energi­kus és határozott erőfeszíté­seire. Az európai atomfegy­vermentes övezetek létreho­zása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton. részt vesz az OKP Firenzé­ben szerdán kezdődő XVII. kongresszusán. A delegáció tagja Tabajdi Csaba, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának alosztályvezetője. (Folytatás az I. oldalról) Szó volt az előadásban ar­ról is. hogy a tehetségekkel való törődés pedagógiai fel­adat. de nemcsak pedagógiai probléma. A tanulás — a tu­dás — indítékai is sokszor hiányosak, hiszen a társa­dalmi megbecsülés nem ho­norálja a szellemi befekte­tést kellőképpen. Ez igaz. De — mondotta dr. Gazsó Fe­renc — az iskola nem néz­heti tétlenül a tanulók el­fordulását az ismeretszerzés­től. Ugyanakkor azt sem fe­ledheti. hogy az iskola nem tudásgyár — a tehetséggon­dozás is csak a személyiség teljes nevelésével együtt le­hetséges. Lényegében ezt a gondo­latot erősítette fel Szabados Árpád, a Képzőművészeti Főiskola tanára a Nemzeti Galéria Gyik-műhelye kiál­lításának megnyitásakor. Azt, hogy a tehetséges gyerme­keket nem ellenükben, ha­nem velük együtt kell el­juttatni képességeik mara­déktalan kibontásához. A tegnapi megnyitó ün­nepségen került sor az or­szágos pedagógiai pályázat eredményhirdetésére. Száz- negyvenn.yolc pályamunka érkezett be a Képességfej­lesztés és tehetséggondozás a szaktantermekben címmel kiírt pályázatra. Tizenhat munkát díjaztak. Első díjat nyert a 105-ös Számú Szak­munkásképző Intézel villa­mos és műszerész szakmai munkaközössége. Második díjat kapott a balatonfüredi gimnázium angol nyelvi munkaközössége. Balázs Tí­mea miskolci tanítónő, Av- ramovné Farkas Olga sze­gedi tanár, míg harmadik díjat vett át. Borsi Sándor, apátfalvi, dr. Lénári Béla szirmabesenyői, Katziba La­josáé solti tanár. Hegedűs Lenke miskolci óvónő, és László Erzsébet kazincbarci­kai igazgató. Jutalmat hét pályázó kapott. Tegnap délután tartotta meg előadását dr. Király István akadémikus, A minő­ség problémája és az okta­táspolitika címmel. Ma és holnap újabb előadásokra, illetve a szekcióvitákra ke­rül sor. MSZMP-ittség utazott az OKP kongresszusára A Magyar Honvédelmi Szövetség kéri Elutazott az ír itiiliigyminiszter ,,A magyar népi demokrá­cia társadalmi eseményei kö­zül kiemelkedell a Magyar Szabadságharcos Szövetség megalakulása. A szövetség az útbainduláskor célul tűzte ki a szabadságharcos eszmék ápolását, a magyar nép ne­veléséi, népi demokráciánk, szabadságunk, függetlensé­günk megvédését." E szavak­kal tudósított 1948. március elsejei számában az Igaz Szó, a Magyar Szabadságharcos Szövetség lapja arról a*í ese­ményről. melyre egy nappal korábban — február 29-én — került sor. amikor is a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesült és meg­alakult az MSZHSZ. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség az alapítók és jogelő­dei munkáját folytatva tö­rekszik az akkor megfogal­mazott célok megvalósításá­ra. A szövetség története ter­mészetesen tükrözi a társa­dalmi változásokat, annak megfelelően kapott és kap feladatokat, módosult tevé­kenysége. Az MSZHSZ és a Magyar Repülő Szövetség egyesítésével 1955-ben meg­alakult a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség. 1957- ben — a korábbi szétválás után — ismét egyesült az MSZHSZ és a Repülőszövet­ség és megalakult a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS). Üjabb szervezeti vál­tozások után 1967 őszétől Ma­gyar, Honvédelmi Szövetség néven folytatta munkáját. Az Elnöki Tanács a Magyar Honvédelmi Szövetség há­rom évtizedes eredményes munkáját 19711-ban Vörös Csillag Érdemrenddel ismer­te’eT A Magyar Honvédelmi Szövetség 19118 februárjában lesz negyvenéves. A jubile­umra készülve a szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei és Miskolc városi veze­tősége emlékszoba létesítését határozta el a szövetség mis­kolci székházában. Arra kér­jük a szövetség alapító tag­jait. s mindazokat, akik az eltelt közel négy évtizedben részesei voltak a szövetség munkájának, hogy nélkülöz­hető tárgyi emlékeiket, do­kumentumaikat ajánlják fel az emlékszoba gyűjteményé­be. Szívesen veszünk át meg­őrzésre és bemutatásra min­den olyan fotót, igazolványt, oklevelet, régi újságot, zász­lót. egyenruhát, kitüntetést stb., ami hű dokumentuma a szövetség munkájának. Megyénkben az országban az elsők között alakultak meg a szövetség klubjai, területi nagyüzemi szervezetei és sok ezer aktivistája, sportolója kiemelkedő eredményeket el­érve járult hozzá a szövetség négy évtizedes sikeres törté­netéhez. Ennek az esemé­nyekben gazdag időszaknak emlékeit szeretnénk megörö­kíteni az emlékszobában. Tisztelettel kérjük mindazo­kat, akiknek ily módon hasz­nosítható emléktárgyaik van­nak. hogy ezeket juttassák el a szövetség városi nagyüzemi vezetőségeihez és a szövetség megyei, Miskolc városi veze­tőségének. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és Miskolc városi vezetősége, Miskolc, Rákóczi u. 12. 3530. Telefon: 16-131. Kedden befejeződött Peter Barry ír külügyminiszter hi­vatalos magyarországi láto­gatássá. Peter Barry. Írország kül­Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tar­tott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai el­nök és Anatolij Dobrinyin találkozója. Dobrinyin, akit azt SZKP XXVII. kongresz- szusán a Központi Bizottság titkárává választottak, csak­nem negyedszázadon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a mi­nőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai fél közlése szerint a szívélyes hangula­tú megbeszélésen áttekintet­ték a szovjet—amerikai kap­csolatok helyzetét, időszerű Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre terve­zett föld alatti nukleáris kí­sérleti robbantást. A hírt Washingtonban kö­zölte az energiaügyi minisz­térium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzölt hozzá, és azt sém mondta meg. hogy ügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására tartózkodott ha­zánkban, hivatalos látogatá­sa befejeztével hazautazott. kérdéseit, beleértve a csúcs- találkozó előkészítését is. Mindkét fél egyetértett ab­ban, hogy a két ország ve­zetőinek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, idő­pontról azonban nem szüle­tett megállapodás. Azt azon­ban bejelentették, hogy Edu­ard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter várhatóan már jus közepén Washingtonba látogat, hogy amerikai kollé­gájával, George Shultz-cal megkezdje a találkozó elő­készítését. Shultz egy ké­sőbbi időpontban Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. végleg letettek-e a robban­tás tervéről, vagy csak ha­lasztásról van szó. A hírügy­nökségek felhívják a figyel­met arra, hogy a kísérletet azon a napon fújták le, ami­kor Reagan elnök találko­zott Anatolij Dobrinyinnal, a Szovjetunió távozó nagykö­vetével Reagan—Dobrinyin találkozó Nem hajtották végre a nevadai kísérleti robbantást Mem szabad ragaszkodni a régihez, az idejétmúlthoz Mihail Gorbacsov beszéde Togliatti városban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára kedden találkozott a Volgái Autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozó kollektíváinak kép­viselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alkalomból mondott beszédében a többi között hangsúlyozta: A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresz- szusáról megkezdett párbe­széd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történelmi je­lentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átültetni a kongresszus útmutatásait. Az SZKP XXVII. kong­resszusán — folytatta — ösz- szegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelőerők­ben, szociális és szellemi vo­natkozásban. A Szovjetunió katonai-hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lénye­gesen korlátozta az imperia­lista erők lehetőségeit egy nukleáris háború kirobban- lásúra. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utób­bi években észrevehető lema­radás mutatkozott a gazdaság fejlődésében. Vonatkozik ez a munka ütemére és a termelé­kenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki-tu­dományos haladás eredmé­nyeinek lassú átvételére. A pártot és a népet aggo­dalommal töltötték el az el­osztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyenlős- di mutatkozott a bérezés­ben. ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől képességei sze­rint. mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista tár­sadalomban, nemcsak gazda­sági. hanem erkölcsi megfon­tolásokból is. Mihail Gorbacsov a kong­resszusi határozatok megva­lósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszö­gezte: az elkövetkező 15 év­ben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjetha­talom majd 70 éves fennál­lása alatt termelt. A szónok ezután kifejtet­te, hogy mindenekelőtt a munkastílus és munkamód­szer, a gondolkodás és a szer­vezés átalakítására van szük­ség. Ugyanis, ha mi magunk nem változunk meg, akkor sem gazdaságunkat, sem tár­sadalmi életünket nem tud­juk a párthatározatok szelle­mének megfelelően átalakíta­ni. Ebben az esetben viszont nem birkózunk meg a ki­tűzött — méretüket és újsze­rűségüket tekintve példa nél­kül álló — feladatokkal sem. — Nem szabad ragaszkod­nunk a régihez, az idejét­múlthoz, a megszokotthoz, a kényelmeshez. Abból kell ki­indulni, hogy az új felada­tok nem oldhatók meg a ré­gi módszerekkel és a régi hozzáállással. A szocializmus fölényének nemcsak a politikai rend­szerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élenjáró technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. A hiányosságok éles bírá­latának célja — mondotta a szónok — nem az, hogy le­kicsinyeljük a gépgyártás­ban, a könnyűiparban, a rá­dióelektronikában és más területen elért hatalmas ered­ményeket. Most másról van szó: minden, amit az ország­ban állítunk elő, az eddigi­nél magasabb színvonalat kell. hogy képviseljen. Mihail Gorbacsov síkra- szállt olyan intézkedések ki­dolgozásáért. amelyek lehe­tővé teszik, hogy már a kö­zeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfogadni, mert a gyönge mi­nőségű termékeket előállító vállalatok esetében admi­nisztratív és gazdasági meg­szorításokat kell alkalmazni. Ha termékeik nem elfogad­hatók, nem értékesíthetők, akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzeté­ben, a bérszínvonalban is. Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírá­lat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy vé­get ért a kongresszus, ,,kibí~ rálták" magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és az önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálat­nak állandó helyet kell biz­tosítani a társadalom életé­ben. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást, a fejlődés meggyorsítását. Nem szabad elnézőnek lenni a hi­bákkal és fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az önbírálat egy­fajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, van, ahol ilyesmi tör­ténik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírá­lat és az önbirálat cselekvést követel, s ha a hibák beis­merése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szava­kat nem követik a tettek — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII, kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásos­ságát és a benne tapasztal­ható összefüggéseket. Mo­dern világunk problémáinak megoldásához teljesen elen­gedhetetlen az újszerű gon­dolkodás, az újítói megkö­zelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. — Kétszer meghosszabbí­tottuk az atomrobbantások­ra kimondott egyoldalú mo­ratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdőd­jenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet be­szüntetéséről. Hangoztatta: az Egyesült Államok teljes gőzt adott az űrfegyverkezési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irány­vonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ, és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudo­mány lehetőségeit, saját le­hetőségeinket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Ál­lamok meg tud tenjni, mi pedig nem. Mi azonban elle­nezzük ezt a választást, el­lenezzük a fegyverkezés kép­telen amerikai logikáját. Szá­munkra a kozmikus csapás­mérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól való félelem, hanem a fele­lősségérzet kérdése. — A kongresszuson meg ■ határoztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen le­hetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügy­ben velünk vannak hű ba­rátaink, a szocialista orszá­gok. Értük különösen fele­lősek vagyunk, s ez a fele­lősség közös — a szocializ­mus sorsa iráni i felelősség. .1 „1

Next

/
Oldalképek
Tartalom