Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 83. sióm Ára: 1,80 Ft Szerda, 1986. április 9. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A dokumentum — amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma juttatott el a címzettekhez, így hangzik: A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik tel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatává váljék, a Varsói Szerződés tagállamai minden korábbinál határozottabb cselekvési, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, a leszerelésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyi fegyverek teljes és egyetemes felszámolását célzó programját, amely előirányozza a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését is. Meggyőződésük, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számára biztonságos világ kialakításához vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biztonság erősítése céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétáinak teljes felszámolása. A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfeszítések sorába tartoznak az aztomfegy vérmentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szilárdan síkraszall- nak. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitássá váltak. Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öltött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb a nukleáris szembenállás szintje, nagyobb a nukleáris háború véletlenszerű kirobbanásának kockázata, mint máshol. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben részt vevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást és a kölcsönös bizalmat, hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiterjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan ösz- szefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Számos már európai állam kormánya ugyancsak síkra- száll azért, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai a tomfegy vérmentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyaltak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagv-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Úgy vélik, hogy ezt a folyosói — hatékonyságának növelésének céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép-Európá- tól kiindulva lehetne megkezdeni. (Folytatás a 2. oldalon) Bányász Rezső a MAB-klubban A Miskolci Akadémiai Bizottság klubja tegnap délután a tájékoztatáspolitikáról és az új sajtótörvényről szóló előadásra, és az azt követő beszélgetésre invitálta tagjait és az érdeklődőket. Az előadó — Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke — szólt a mai magyar sajtó. a rádió, a televízió munkájáról, vázolta fejlődési tendenciáit. Az írott sajtó .sokszínűségét bizonyítja például az is, hogy az országban 1710 kiadvány jelenik meg rendszeresen. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott sajtótörvényről elmondotta, hogy a szocialista országok viszonylatában ez az első 'olyan törvény, amely átfogóan szabályozza a sajtó j tevékenységét. — A törvény természetes következménye és összegzése annak a tájékoztatáspolitikának. amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt kialakított, és amely az elmúlt harminc év alatt kikristályosodott. Ennek lényege a nyíltság, az őszinteség — mondotta többek között az államtitkár. Az új sajtótörvény két alapelveként emelte ki a nép ama jogát, hogy pontos és gyors tájékoztatást kapjon a világ és az ország dolgairól, közvetlen környezetének eseményeiről, fejleményeiről. valamint a sajtó tájékoztatási jogát és kötelességét. Az előadás képet adott a hazánkban kialakult olvasási, tájékozódási szokásokról. A Magyarországon élő. kereken hárommillió család hárommillió napilapot olvas, és a statisztika szerint egv család állag két hetilapot vásárol meg. Új fejlemény a helyi — a megyei és a városi — lapok iránti érdeklődés fokozódása. Mára a megyei lapok olvasol tsága megközelítene a központi lapokét.-Az előadást követő beszélgetés során feltett kérdések többek között az írott sajtó, a rádió és tévé munkájának minősítését, a sajtószabadság érvényesülésének gyakorlatát és a külföldre irányuló propagandát érintették. A kérdésekre Bányász Rezső államtitkár válaszolt. Fotó: loczó Jóisef Ötödször Kazincbarcikán Országos pedagógiai tanácskozás kezdődött Takács István, Kazincbarcika Városi Tanácsának elnöke köszöntötte tegnap délelőtt az ötödik alkalommal megrendezett országos pedagógiai tanácskozás résztvevőit, a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, valamint Bor- sod-Abaúj-Zzemplén megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselőit, köztük dr. Kun Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. Az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében dr. Szebenyi Péter, az OPI Továbbképzési. Tanácsadói és Pályaválasztási Központjának vezetője — mint a háromnapos eszmecsere szakmai elnöke — nyitotta meg a tanácskozást, utalva arra, hogy a háromévenként megrendezésre kerülő országos fórum különösen fontos, viták kereszttüzében álló témát tűzött napirendjére. Dr. Gazsó Ferenc művelődésügyi miniszterhelyettes a közoktatás fejlesztésének programja tükrében elemezte — nyitóelőadásként — a képességfejlesztés. a tehetség- gondozás kiterjesztésének egyre sürgetőbb szükségességét. Abból indult ki. hogy az oktatási program alapvető újdonsága — a közoktatás fejlesztésének célja — a felnövekvő nemzedék mind teljesebb és alaposabb felkészítése. Ma már kevés, hogy csak azt figyeljük, hányán végzik el az általános iskolát. mennyien tanulnak tovább közép-, illetve felsőfokú intézetekben. A közoktatás fejlesztésének központi gondolata a minőségi változás, a tudás erősítése. Ami azt jelenti, hogy miközben változatlanul figyelmet kell fordítania az iskolának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, jobban kell foglalkozni — és eredményesebben — az átlagosnál jobb képességű tanulókkal. Ez differenciált pedagógiai munkát kíván meg. s a jelenleginél sokkal jobb tárgyi és személyi feltételeket. Csak egy hatékonyabb tömegoktatás feltételei között lehet differenciált intézményrendszert kiépíteni, s differenciált foglalkozást tervezni — mondotta többek között a miniszterhelyettes, aki megfogalmazta azt is, hogy a részt vevő pedagógusoktól mindenekelőtt azt várják el a fórumon, hogy tapasztalataikból kiindulva, a tehetséges gyermekekkel való foglalkozás módszertani tárházát is gazdagítsák. Ennek ugyanis nincsenek túlságosan mély gyökerei a magyar pedagógiai gyakorlatban, s a meglevő lehetőségekkel — például külön program, több osztály elvégzése egy év alatt — is bátortalanul élnek. Igaz, sokszor bürokratikus okok miatt. (Folytatás a 2. old«Ion) A pedagógus résztvevők az ország 18 megyéjéből érkeztek A Varsói Szerződés tagállamainak (elhívása az eripai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához európai atoifegyvermentes övezetek létesítéséről Képességfejlesztés, tehetséggondozás
