Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

1986. április 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az NSZEP kongresszusán Mihail Gorbacsov felszólalása Áz ipar szerepe a népgazdaságban Az utóbbi napokban több országos fórumon került terítékre a magyar gazda­ság, pontosabban az ipar helyzete. Először az Ipari Minisztériumban az Ipar- politikai Tanács kibővített ülésén váltottak szót a gaz­daságirány ítók és a gaz­dálkodók. Egy nappal ké­sőbb a Budapest Kong­resszusi Központba orszá­gos értekezletre hívtak meg ezerötszáz vállalati igazgatót, párt- és tömeg- szervezeti vezetőt. A téma mindkét tanács­kozáson azonos volt, ugyan­is a résztvevők mindkét alkalommal az ipar jelen­legi helyzetét tekintették át. miközben feltárták a fej­lődéssel járó gondokat és számba vették azokat a le­hetőségeket, amelyeknek kihasználásával az ipar ké­pes lesz az éves népgaz­dasági tervben szereplő feladatok teljesítésére. A tárgyilagosság kedvé­ért hadd emlékeztessünk az ágazat fontos szerepé­re, népgazdasági súlyára. Kapolyi László miniszter mondta a következőket:az ipar a nemzeti jövedelem termeléséhez 42 százalék­kal járul hozzá, az ország rubelelszámolású exportjá­ból 80, míg a konvertibilis kiviteléből 60 százalékban részesedik. S végül, de nem utolsósorban, az ipar­ban dolgozik az aktív ke­resők egynegyede. A VI. ötéves tervidőszak munkáját az ipari minisz­ter eredményesnek ítélte meg. De rögtön hozzátet­te: az ipar vezetése csak a tervidőszak első négy esz­tendejének teljesítményével lehet elégedett. Ezzel kap­csolatban jegyezte meg Ma- róthy László miniszterel­nök-helyettes, a párt Poli­tikai Bizottságának tagja a vállalatigazgatók tanácsko­zásán: a VI. ötéves terv programja a talponmara- dás volt, amit ugyan nagy nehézségek árán, de sike­rült élérni. Nem sikerült viszont kellően megalapoz­ni a gazdaság további di­namizálását. S ebben köz­rejátszott az a körülmény, hogy az előző tervidőszak első négy évének dinamiz­musa 1985-ben megtört. Akadozott a fejlett tech­nológia importja — külön­ben ez a tendencia az egész tervidőszakra rá-, nyomta a bélyegéi —, ami -lelassította a műszaki fej­lődés ütemét, s lelassult a struktúraátalakítás folya­mata is. Ez utóbbit a kü­lönböző kényszerintézkedé­sek is gátolták. Végeredményben, tavaly az ipari termelés elmaradt az előirányzottól, a külke­reskedelmi egyenleg sem érte* el a tervezettet, s nem a kívánatos mérték­ben alakult a termelékeny­ség sem. Ilyen előzmények után vágtunk neki tehát a VII. ötéves terv első esztende­jének. Sajnos, a megtorpa­nást 1986-ban sem sikerült felszámolni, hiszen az első negyedévben l'oly talódtak- az előző év kedvezőtlen tendenciái, gazdasági fo­lyamatai. Mint azt az ipa­ri miniszter megjegyeztem tárca irányítása alá tarto­zó iparvállalatok az év el­ső három hónapjában adó­sak maradtak: a tervben előirányzott 2,8 százalékos növekedési ütemet nem tudták tartani, mindössze egyszázalékos többlettelje­sítményről lehet beszélni. Mindkét fórumon han­got kapott az a vélemény, miszerint: -tekintettel aki­alakult kedvezőtlen hely­zetre, ha átmenetileg is — az egyéb tényezők rovásá­ra — a külgazdasági egyensúlynak abszolút prio­ritást kell élveznie, termé­szetesen nem feladva az antiinflációs politikát sem. Maróthy László minisz­terelnök-helyettes gyors cselekvésre hívta fel a vál­lalatvezetők figyelmét. Ah­hoz, hogy a népgazdaság idei célkitűzései valóra váljanak — ami egyben a VII. ötéves terv -teljesíté­sét is megalapozza — ter­melékenyebb, jobb minő­ségű munkára van szük­ség! Hiányolta viszont, hogy a gazdálkodó szerve­zetek nem élnek kellően a különböző központi fej­lesztési programok biztosí­totta lehetőségekkel, húzó­doznak a megvalósításuk­ban való aktív részvétel­től. Többször szóba került az a lehetőség, illetve pályá­zati rendszer is, amely et­től az évtől az exportőrök rendelkezésére áll. Pedig nagyon fontos céllal hir­dették meg. Elegendő utal­ni arra, hogy az idei nép- gazdasági terv a külkeres­kedelmi forgalomban 400 millió dollár kiviteli több­let elérésével számol. S ennek az aktívumnak az elérését hivatott segíteni a január elsejével meghirde­tett pályázat, amely töb­bek között adó- és kamat- kedvezménnyel ösztönzi a vállalatokat az exportképes 1 ernielő kapacitások létre- hozására és bővítésére. Sajnos, egyelőre a vártnál kevesebben élnek a felkí­nált lehetőséggel. Még soha nem volt szük­ség olyan összefogásra, mint napjainkban — mond­ta a minap Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke, aki nem rej­tette véka alá azt a' néze­tét sem. hogy a teljesítmé­nyek elmaradásában a gon­dok egyik forrása az, hogy sok esetben a vállalatok nem a piaci körülmények­hez, hanem a szabályozók­hoz kénytelenek igazodni. A helyzet tehát nem könnyű, s mindenképpen fordulatra van szükség. Az év további részében min­denképpen pótolni kell a termelésben és az értékesí­tésben bekövetkezett első negyedévi elmaradást, hogy az ország külkereskedelmi egyensúlya javuljon, így megőrizzük hitelképessé­günket. L. L. Ésszerű iiulladékhasznosítás Épülő uj otthonok Miskolcon Fotó: Fajtán László 1986: A z ENSZ az 1986-os esztendőre nemzetközi békeévet hirdetett. A békeév meghirdetése kétségkívül fel­vetheti azt a gondolatot, hogy vajon szükség van-e külön ilyen kampányra, hiszen a világszervezet amúgy is a béke fenntartásáért dolgozik. A nemzetközi békeév gondolata ezzel együtt is világszer­te, így hazánkban is, kedvező fogadtatásra talált. A cél: konkrét lépések a háborús veszély elhárítására, az álla­mok közötti tartós együttműködés erősítése. Például a bé­keév során erősítenünk kell a szolidaritást mindazokkal a népekkel, amelyek gazdasági felemelkedésükért, nemzeti felszabadulásukért, az éhség megszüntetéséért küzdenek. Mi lehet a mi dolgunk? A magyar békemozgalomnak számos feladata van a kü­lönböző békeközösségekkel, a társadalmi- és tömegszerveze­tekkel, egyházakkal együtt, gondot fordítva az „Együtt a békéért és az emberiség túléléséért" gondolat jegyében ok­tóberben összehívott koppenhágai béke-világkongresszus elő­készítésében. A Hazafias Népfront megyei bizottsága fon­tos munkaterületének tekinti a mozgalom béke-, barátsági és szolidaritási tevékenységét. Feladatunk, hogy bemutassuk pártunk és a kormányzat aktív, a béke- és biztonság, to­vábbá az együttműködés erősítésére irányuló külpolitiká­ját. Ennek érdekében kiemelkedően kezeljük a szocialista országok megújulási folyamatának bemutatását, az együtt­működés erősítését. Feldolgozzuk az SZKP XXVII. kong­resszusának programját, külön is figyelve a feszültségek csökkentésére irányuló kezdeményezésekre. Az 1986-os évben fontosnak tartjuk az európai biztonság, a leszerelési tárgyalások meggyorsításának elérését, ezzel kapcsolatosan a lakosság békeakaratának sokoldalú meg­nyilvánulását. A béke és barátsági hónapot 1986-ban a nem­zetközi békeév és a koppenhágai béke-világkongresszus elő­készítése jegyében szervezzük meg. Ebből az alkalomból megyeszerte városi, községi, üzemi és területi békegyűlé­seket, fórumokat, vetélkedőket, ifjúsági fesztiválokat, határ­találkozókat szervezünk a népfrontbizottságokkal, békekö­zösségekkel és a békemozgalomban részt vevő társadalmi és tömegszervezetekkel közösen. Támogatjuk és ösztönözzük népfrontbizottságainkat, hogy a tartalmi munka színvonalának emelése mellett kezdemé­nyezzék, biztosítsák a lakosság, a közösségek, a fiatalok, az értelmiségiek békeakaratának sokszínű megnyilvánulását, a demonstrációk, vitafórumok, kiscsoportos beszélgetések szer­vezését, a spontán békeakarat szabad és változatos kifeje­zését. E munkában számítunk az Országos Béketanács me­gyei tagjaira, a békeközösségekre, a társadalmi tömegszer­vezetek aktíváira, a szocialista országok kulturális és tájé­koztató központjainak segítőkészségére. Bartos József, a HNF megyei munkatársa Tavaszi marketingbörze (Folytatás az 1. oldalról) időszakát éli át. A történe­lem parancsa az új társa­dalmi rend előnyeinek még teljesebb kihasználása, a tu­dományos-műszaki, gazdasá­gi és társadalmi haladás meggyorsítása, a szocialista életforma további gazdagítá­sa. Ettől döntő mértékben függ a szocializmus vonzere­je, nemzetközi pozícióinak megszilárdítása. Mihail Gorbacsov megelé­gedéssel szólt arról, hogy az SZKP XXVII. kongresszusá­nak határozatai széles körű és kedvező visszhangra ta­láltak a testvérpártokban és országokban. — Barátaink, közös céljainkért küzdő har­costársaink reagálása egy­részt megerősíti a választott út helyességét, másrészt lel­kesítő erővel hat ránk, A következőkben szólt ar­ról. hogy az SZKP XXVII. kongresszusának határozatai előirányozzák a népgazdaság műszaki rekonstrukcióját, a szerkezet- és a beruházáspo­litika jelentős átalakítását, a gazdasági növekedésTninő- ségi tényezőinek előtérbe va­ló helyezését. A társadalmi- gazdasági fejlődés meggyor­sításának döntő kérdése — hangsúlyozta a szónok —. az irányítás korszerűsítése. A szocializmus politikai rendszere széles lehetősége­ket nyújt arra, hogy a dol- gpzók részt vegyenek a tár­sadalmi ügyek megoldásában. Tény azonban, hogy a Szov­jetunióban nem mindig él­tek teljes egészében ezzel a lehetőséggel. Ennek oka a formalizmusban, a bürokra­tizmusban és az önelégült­ségben keresendő. A pál l szi­lárdan eltökélte e jelenségek felszámolását, a képviseleti demokrácia további tökélete­sítését, a nép szocialista ön- i ga zga tásá na k f ej lesztését. A szocialista közösség or­szágainak egy üt t m üköd és é­ről szólva kijelentette: a Szovjetunió jövője elképzel­hetetlen a testvéri országok­kal való szoros együttműkö­dés nélkül. Nemcsak azért, mert az internacionalista meggyőződés ezt diktálja, ha­nem . azért is, mert enélkül nem lehet megoldani a kor által felvetett bonyolult fel­adatokat. Külpolitikai kérdésekre tér­ve Mihail Gorbacsov megál­lapította: a kommunistáknak minden! meg kell tenniük azért, hogy megállítsák a vi­lágnak a nukleáris kataszt­rófa felé sodródását. — Ép­pen e célokra való törekvés diktálta Genfbe való utazá­sunkat, a nukleáris robban­tások moratóriumait, s azt a januárban előterjesztett konk­rét programunkat, amely a nukleáris fegyverzet teljes felszámolását tűzi ki. Európa tekinlelében a Szovjetunió jelentős enged­ményeket tett, amikor ja­vasolta : az egész földrész te­rületéről távolítsák el a kö­zepes hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris raké­tákat, feltéve, hogy más NATO-tagállamok — Anglia és Franciaország — nem nö­velik rateétapotenciáljukal. Most ugyanazok a kormá­nyok, amelyek még -a közel­múltban a szovjet SS—20-as rakétákban a Nyugal-Euró- pát fenyegető fő veszélyt lát­ták, kijelentik, hogy ez ke­vés. nem szabad meggátolni Angliát és Franciaországot rakétáik és nukleáris rob­banótölteteik további növe­lésében. z A Szovjetunió nagy jelen­tőségét -tulajdonít az NSZK- val, mint jelentős európai állaimmal való viszonyának, és kész e kapcsolatokat to­vább is fejleszteni egyen­rangú alapon és a kölcsönös előny érdekében. Ennek azonban mindenekelőtt az a feltétele, hogy Bonn politiká­ja ténylegesen megfeleljen a béke és a biztonság érdekei­nek. Teljes egészében támo­gatjuk az NDK-inak az NSZK-val szembeni jogos követelését, azt, hogy a kö­zöttük, mint egyenrangú szu­verén államok között fennál­ló kapcsolatok teljes mérték­ben megfeleljenek a nemzet­közi jog általánosan el is­méid normáinak. Az SZKP KB főtitkára így folytatta: azt mondják ne­künk, hogy Nyugat-Európa nem mondhat le az atom­fegyverről, közte az ameri­kairól sem, mert ebben az esetben kisebb biztonságban erezné magát a Varsói Szer­ződés országai fegyveres erő­ivel és hagyományos fegy­verzetével szemben. Pedig az Európában tárolt atomfegy­verek felszámolása új hely­zetet teremtené nemcsak a Nyugat számára, hanem a mi számunkra is. Nem felejt­hetjük el, hogy az atomkor­szak előtt, méghozzá nem is egyszer, nyugati irányból törtek be területünkre. Szeretnénk innen, a szoci­alista NDK fővárosából azzal a felhívással fordulni Nyu­gat-Európa népeihez: ne higgyenek a Szovjetunió ag­resszivitásáról terjesztett ál­lításoknak. Országunk soha, semmilyen körülmények kö­zött nem indít hadművelete­ket Nyugat-Európa ellen, ha­csak nem válunk egy NATO- támadás célpontjává. Ezt az álláspontot szeret­nénk ú i kezdeményezéssel alátámasztani, amely most már a hagyományos fegyver­zetre és fegyveres erőkre vo­natkozik. A Szovjetunió ja­vasolja: állapodjunk meg abban, hogy jelentősen csök­kentjük az európai államok szárazföldi erőinek és har­cászati légierődnek vala­mennyi összetevőiét, és en­nek megfelelően az Európá­ban elhelyezett amerikai és kanadai erők hasonló össze­tevőit. A csökkentés alá eső katonai egységeket és al­egységeket leszerelnék, fegy­verzetüket megsemmisíte­nék. vagy nemzeti területen tárolnák. A csökkentés alá eső földrajzi övezethez tar- tozna természetesen egész Európa — az Atlanti-óceán­tól az Urálig. A hagyomá­nyos fegyverekkel egyidejű­leg csökkentenék a hadmű­veleti-harcászai i atomfegy­vereket is. Ami a folyamat valameny- nyi szakaszának megbízható ellenőrzését illeti, lehet szó akár nemzeti műszaki esz­közökről. akár az ellenőrzés nemzetközi formáiról, bele­értve a szükséges helyszíni felügyeletet. Ez komoly tár­gyalások léniája. Feltételez­zük, hogy a kérdés határo­zottabb felvetése lehetővé te­szi annak a csomónak a ki­bogozását, amely oly sok éve késlelteti a bécsi tárgyalá­sokat. A szónok aláhúzta: érté­kesnek tartunk minden épí­tő jellegű kezdeményezést és készek vagyunk azok meg­vizsgálására. így például ar­ra, hogy Európában hozza­nak: létre vegyifegyver-men- tes övezetet, összhangban az­zal, ahogyan a Német Szo­cialista Egvségpár.t és a Né­met Szociáldemokrata Párt együttesen felvetette. Politikánkban nincs sem­miféle csapda. Mi a Nyugat­hoz ió szándékkal közele­dünk. Nem gyengeségből ke­ressük a kölcsönös megér­téshez. a fegyverkezési haj­sza korlátozásához vezető utat. Szükségünk van a bé­kére. ahogyan mindenkinek. Politikánkat az emberiség túléléséről való gondoskodás diktálja. Mihail Gort>acsov befeje­zésül hangsúlyozta: a kom­munisták ereje az eszmei meggyőződés. *az a készség, hogy önfeláidozóan küzdje­nek a béke és az igazság eszményeiért, a dolgozó em­berek boldogulásáért. Kong­resszusuk. a többi halaimon levő kommunista párt kong­resszusához hasonlóan, alá­támasztja azt a közös eltö­kéltségünket, hogy fáradha­tatlanul munkálkodjunk a szocialista társadalom töké­letesítésén, az úi társadalmi rend vonzerejének növelé­sén. A MÉH Nyersanyaghasz­nosító Tröszt az idén bővíti a hulladékbegyűjtést. kor­szerűsíti a szállítást, s emel­lett lényegesen javítja a pa­pír-, a vas- és az üveghulla­dék minőségét. Ez azént je­lentős. mert a felhasználó iparvállalatok az utóbbi idő­ben nemcsak egyre több, ha­nem a korábbinál homogé­nebb és tisztább, jobban elő­készített anyagot igényelnek. Mivel a MÉH az iparválla­latoktól az ésszerű anyagta­karékosság elterjedése miatt nem számíthat lényegesen több hulladékra, elsősorban a lakóterületi begyűjtés jobb megszervezésével, a szolgál­tatási jelleg erősítésével tesz eleget az igényeknek. Az idén négy-ötezer új papírgyűjtőt helyeznek el, és ezzel megkétszerezik a la­kótelepeken és a forgalma­sabb közterületeken az ilyen konténerek számát. Rend­szeres elszállításukkal és cseréjükkel lehetővé teszik, hogy mind a fővárosban, mind vidéken hasznos hely­re jusson az időről időre felgyülemlett papírhulladék, amely eddig jórészt a sze­métbe került, vagy — rosz- szabb esetben — utcai hul­ladékká védt. Korszerűsíte­nek több átvevőtelepet is, úgynevezett multiliftes gép­kocsik beszerzésével. Ezek a zárt rendszerű hatalmas tar­tályok nagy tömegű hulladék fogadására és elszállítására képesek, a környezet szeny- nvezése nélkül. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság rendezé­sében a hét közepén a Met­ró klubban megnyílt a ta­vaszi marketingbörze. Ezúttal mintegy 70 ezer féle terméket kínálnak, köz­tük számos olyan — egyéb­ként keresett — cikket, me­lyeket azért ajánlanak fel eladásra a vállalatok, hogy csökkentsék elfekvő készle­teiket. A börze kínálata igen változatos: egyebek között személy- és . tehergépkocsi­alkatrészeket, híradástechni­kai cikkeket, csapágyakat, vaskohászati termékeket, szí­nesfémeket, különféle építő- és faanyagokat, köztük szá­mos hiánycikket találhatnak az érdeklődők. A börzén többféle ipari kapacitásit is kínálnak, s rendkívül válto­zatos az eladásra ajánlott gépek sora. Ez utóbbiakról diafilmek nyújtanak tájé­koztatást, s újdonság, hogy a felkínált áruk egy részét mikrofilmekkel mutatják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom