Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

1986. március 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 „Jelentkezz a Vörös Hadseregbe!” Országjárás 1919 márciusában Borbély József, a rakamazi pályaelő- munkás tucatnyi gyermeke közül a legfiatalabb, már túl az olasz fronton szerzett sebesülés nyomorúságán, tár­saival együtt olvasgatta a hadba hívó plakátokat Nyír­egyháza utcáin. A Szabolcsi Vörös Zászlóalj katonája lett. Emlékei, a Tanácsköztár­saság védelmében folytatott harca nem került megörökí­tésre a jubileumi kampá­nyok idején. Valahogy min­dig úgy hozta a sors, hogy nem került reflektorfénybe, amikor végigpásztázták me­gyénk valamennyi települé­sét, hogy a forradalom ka­tonáiról elkészítsék a re­gisztert; nincs olt a Tűz csi- holöi között; nem szerepel a veteránokat nyilvántartó dossziékban. 1977 márciusában, amikor már Borbély József, a nyolc­vanadik életévében járt, a Tanácsköztársaság eseménye­it kutatva, szólásra bírtam. Most, amikor a Tanács- köztársaság emlékei közölt tallózok, indíttatást érzek arra. hogy az évforduló kap­csán felvillantsam életének néhány tanulságát. Jobb ké­sőn, mint soha! Ö ugyan már nem érezheti a megbe­csülés eme aktusából szár­mazó tiszteletet, de talán családtagjai büszkék lesznek arra, ha a vöröskatona teltei széles körben ismertté tesznek. Van még ma is okulni való az 1919. évi ese­ményekből, emberi sorsok­ból ! * De lássuk mindjárt az első találkozást a forradalmi harc jeles személyiségével. Sza­muely Tiborral, aki mint nyíregyházi születésű kato­na. szűkebb hazájának a vé­delmére is agitált 1919 ápri­lisában. „Már Debrecen felé köze­ledtek a román csapatok húsvét szombatján történt, hogy jött a parancs; Sza­muely Tibor fog szemlét tar­tani. mielőtt a frontra in­dulunk. így mondta, hogy Napkor térségében ütközünk majd meg a románokkal. Bómadrág, kamásli, hosszú silites bőrsapka volt rajta. A szemüvege nem a fején volt, hanem a sapka fölött. Na­gyon büszke volt arra, hogy már olyan szakaszok mene­teltek előtte, akik átélték a frontszolgálatot.’' Aztán a tűzkeresztség után A gyermek vállalásával nemcsak örömet kapnak a szülők, hanem fel kell ké­szülniük a felneveléssel já­ró gondokra, nehézségekre is. Az életerős, önálló fel­nőtt is segítségre, ápolásra szorul, ha beteg lesz. Ez az igény megsokszorozódik a magate'hetetlen csecsemő­nél. gyermeknél, s ezt a fel­adatot teljes egészében az egészségügy nem vállalhalju magára. A beteg gyermek ápolása — míg speciális ke­zelést. szakápolást nem igé­nyel — legjobban otthon oldható meg. Az anyai ápo­lás, ha megfelelő hozzáérté­sen alapszik, kiküszöbölheti a betegség súlyosbodását. De honnan szerezheti meg a fia­tal. az ilyen téren még ta­pasztalatlan szülő a nélkü­lözhetetlen hozzáértést? Hosszú lenne felsorolni a lehetőségeket, amelyek az egyéni tapasztalattól — a környezettől kapott tanácso­kon (amelyek lehetnek jók és rosszak is) az egészségügyi felvilágosításon. orvosi-vé- dőnői tanácsokon át a ké­zikönyvekig, tömegkommu­nikációs eszközökön át szer­zett információkig terjed­nek. Az így szerzett tudást azonban rendszerezni és adott esetben a szülőnek sa­ját gyermekénél alkalmaznia is tudni kell. Melyek azok az alapvető ápolási feladatok, amelyek­kel minden szülőnek tisztá­ban kell lennie? hátrálni kellett a túlerővel szemben. Nyirpazony. Nyír­egyháza. Rakamaz voltak a nagyobb állomások. Erre így emlékezett Borbély József: „Rakamazon otthon vol­tam ; ismertem minden ze- gét-zugát. A mi géppuskánk a malomnál volt felállítva, onnan három irányban is tüzelhettünk. Egy század vö­röskatona állt szemben más­fél zászlóaljn.vi románnal. Óriási veszteségünk volt, alig-alig maradtunk a szá­zadból. A mi századunkból hét elvtársat fogtak el és végeztek ki a románok. A földini volt Gaál Károly ra­kamazi és Jászai Mihály vencsel'lői. Másfél hétig tar­tottük a tiszai frontot. A ti- szanagv falui állásnál, ezt Székely Sándor tudná meg­mondani, már éreztük, hogy nem lehetett megbízni saját parancsnokunkban sem. A saját tüzérségünk parancs­noka a mi csapatunkra nyi­tott tüzet; le is lepleztük". A csehek páncélvonata Nyékládháza előtt bizonyta­lanná tette a vörösök hely­zetét: az állomásból lőtte a területet. Miután a sint fel­robbantották. készülhettek Miskolc felszabadítására. „Ott volt a Postás Zászlóalj, a Werbőczy Zászlóalj, a Cse­peli Zászlóalj, a Szabolcsi Vörös Zászlóalj. A diósgyőri harcoknál kaptam légnyo­mást, és az Andrássy úti Tisztikórházban ápoltak két hétig. Közben jött a pa­rancs, hogy aki lábra tud állni, vonuljon be, mert Bu­dapestet támadás érte a Du­na felöl, a monitortámadás. Sántikálva, de csak elindul­tam. A Böszörményi lakta­nyából is támadtak bennün­ket. A Városligetben szintén harcba bocsátkoztunk." A pesti kaland után ismét Borsodban kapott parancsot Pogány Józseftől a 10. dan­dár parancsnokától a Her- nád menti felderítésre, de ott elfogják a járőrt a románok. „Hernádnéméti mellett egy homokbányába vittek ben­nünket a románok. Az egyik katona társamnál a románok valami ékszent találtak, és azon kezdtek civakodni. Ezt a pillanatot sikerült kihasz­nálni. Bevetettem magam egy nagy tábla kukoricásba. Megmenekültem a biztos ha­láltól. Nem sokáig örülhet­tem, újra elfogtak a romá­nok, de sikerült megszöknöm. Tokaj felé vettem az utat, ott, ahol korábban Landler A legtöbb riadalmat a láz okozza! Hogy megfelelően tudjunk cselekedni, először tisztá­ban kell lennünk a láz mér­tékével. Ehhez nem elég, ha forrónak érezzük a gyerme­ket. a lázat meg is kell mér­ni. Sajnos sok családban nincs hőmérő, vagy „ép­pen" eltört, s ha van, akkor sem biztos, hogy megfelelő­en használják. A pár hóna­pos csecsemőnél végbélben mért hőmérsékletből 0.5 fokot le kell számolni!, mert a test belső hőmérséklete magasabb, mint a bőrhőmér­séklet. A több hónapos cse­csemőnél, gyermeknél helye­sebb a kicsit ölbe véve combhajlatban, vagy hónalj­ban mérni a lázat. Hányszor hallottam éjszakai ügyeleti szolgálatot teljesítve az ag­gódó édesanyától, hogy fél órával ezelőtt még csak 38 °C volt a gyermek láza, s most már magasabb. Szinte szemrehányó volt a tekinte­tük. hogy a láz fokozódott, s Jenő Így szólt hozzánk egy értekezleten; »'Ébereknek kell lennetek, és ha lefekszetek aludni, csak a fél szemetek hunyjátok be. A kezeteket akkor se vegyétek le a pisz­tolyról!«" A békés napoknak hamar vége szakadt 1919 augusztu­sában. Hamarosan begyűjtik a volt vöröskatonákat Nyír­egyházára, majd onnan de­portálják őket Hajdúnánás­ra: „Hajdúnánáson kezdtünk észbe kapni, hogy nem jó helyen járunk. A szalmaka- ■lapgyárban szállásoltak el. onnan jártunk ki dolgozni, árkot ásni, utcát kövezni. Büntetőszázad katonája let­tem. Mezítláb jártunk ron­gyos antantruhában. A lá­bunk ujjai 'között kiserkedt a vér. Hírhedt ellenforradal­márok kezében voltunk; Szentgáli és Ganz főhadnagy alatt szolgáltunk. Amikor hazatérhettem 1921. szeptember 21-én. keserves állapotba kerültem. Mint vö­röskatonát, megbélyegez­tek, nem volt kilátás arra, hogy munkát kaphassunk, összefogtam a vöröskatona- bajtársammal, Jászai Mihály- lyal, és eljöttünk Borsodná- dasdra. Itt le is teleped­tünk”. Ugorjuk át a Horthy-rend- szer időszakát, és emlékez­tessen bennünket Borbély József arra az időre, ami­kor a politikai eszmék mag­ja szárba szökkent 1945-ben: „A párt megbízott a pol­gárőrség szervezésével, mert tudták, hogy vöröskatona voltam. A gyári szovjet pa­rancsnok magához hívatott. Íratott egy életrajzot velem, leírtam, elolvastatta és na­gyon megdicsért. Haptákba vágta magát és tisztelgett. Mondta, hogy úgy érzi, én megfelelő ember vagyok a posztra. Annyi mindenen mentem keresztül, hogy fel­tétlenül bízik bennem. Telj­hatalmat adott!" * Az olasz fronton öt golyó­tól sebesült Borbély József, csak egy a sok tízezer kö­zül, akit fegyverbe szólított a toborzóplakát. Nem volt ideje vagyont gyűjteni; az élet örömeiből alig jutott ki neki. Szolgálta a munkásha­talmat a Tanácsköztársaság idején éppúgy, mint a fel- szabadulás alkalmából. Szó­lítsa őt tanúságtételre ez az írás a „névtelen” hősök se­regéből! Nemesik Pál közben nem gondoltak arra, hogy azt kivédhették volna. Mi a tennivaló, amíg or­vos nem látja a beteget? Két lehetőség van a láz csillapítására: gyógyszeradás és a bőr hűtése borogatás­sal. Lázcsillapító, Germicid. Germicid C-kúp, gyermekek­nek való 0,1 gr-os Amida- zophen, vagy Kalmopyrin le­gyen mindig otthon. Ha ré­gi a kúp, vagy hasmenése is van a gyermeknek, ne azt használjuk. Csecsemőnek is be lehet adni 1 4—1 2 Kal­mopyrin. vagy Amidazophen tablettát összetörve, teában feloldva. Ha a gyógyszeres lázcsillapítás ellenére a test hőmérséklete 38—38,5 °C fö­lé emelkedik, borogatással is hűteni kell a lázas beteget. Minél nagyobb testfelületre, tehát nemcsak csuklóra, homlokra, hanem mellkasra, egész törzsre helyezzük az állott vizes és nem jéghideg borogatást, annál eredmé­nyesebb a lázcsillapítás. Ha felmelegedett a vizes ruha. 5—10 percenként cseréljük. A Soprontól 31 kilo­0 méterre fekvő Sopron- horpács két híressége a Szent Péter és Pál temp­lom, valamint a Széchén.vi- kúria. A horpácsi nemzetisé­gi templom a 12. század vé­gén épült: a páratlanul szép díszkapu 1230 körül. Az 1241-es tatárjárás idején meg­rongálódott, majd gótikus stílusú részletekkel építették újjá. Kőszeg osromakor (1532) a portyázó török hadak Hor- pácsot is dúlták, a templom is erősen megsérült, besza­kadtak a boltozatai. 1714-ben kezdtek hozzá a tönkrement templom újjáépítéséhez. A munka az 1740-es években fejeződött be, ekkor épített ték a templom barokk tor­nyát, és elkészítették a mai boltozatokat. A horpácsi templomot az Országos Műemléki Felügye­lőség soproni építésvezetősé­ge 1957—1960 között restau­rálta. Meghagyták a barokk tornyot, de ahol lehetett, a barokk köntös alól kibontot­ták a román és a gótikus részleteket. A templom belseje a ro­mán, a gótikus és a barokk építészet jó összhangjával Ha a nedves luhát száraz­zal fedjük, s a megfelelő időben cseréljük, nem kell félni, hogy „még jobban megfázik a gyermek”. Az idejében elkezdett láz­csillapítással nemcsak eny­hítjük a betegség okozta tossz közérzetet, hanem megelőzhetjük a láz kivál­totta görcsöt is. Ügyelni kell azonban arra, ha csak fel­nőttnek való 0,3 gr-os Ami­dazophen, vagy Algopyrin tabletta van kéznél, akkor a csecsemőnek csak 1 3, kis­dednek 1/2 tablettát adjunk egyszerre. Minél fiatalabb a gyermek, annál gyakrabban kíséri hányás is a betegsé­get. Hányás esetén hagyjunk ki 1—2 etetést, helyette cuk­ros teát, limonádét itassunk, de egyszerre ne nagyobb mennyiséget. Egyik legnehe­zebb ápolási feladat a szom­jas, inni kérő beteg csecse­mőnek. gyermeknek kis ada­gokban adni a folyadékot. A gyermek szájából a mohón szívott cumisüveget, kezéből, a görcsösen megragadott po­harat kitépni nem lehet. He­tűnik ki. Különösen szépek a gazdag faragású román oszlopfők. Feltárták a temp­lom körüli temetőt is, ide a középkortól a 18. századig temetkeztek. A kőtárban a Üj tervidőszak kezdődött ezzel az évvel. Jelentős vál­tozások történtek a pénzügyi gazdálkodásban. Az egysé­gesített pénzalap még több önállóságot biztosit a taná­csoknak. Jobban kell élni az elosztási lehetőséggel. Ezek az elvek fogalmazód­tak meg a Kazincbarcika Városi Tanács 1986. februári tanácsülésén is. A testület által elfogadott pénzügyi tervben foglalt feladatokra az év során 632 millió fo­rint áll rendelkezésre. Kazincbarcikán is gond. hogy még mindig sok a la­kásigénylő, zsúfoltak az üz­lyesebb tehát eleve kávés­kanállal, gyermekkanállal 10 percenként 2—3 kanállal adagolni, így elkerüljük a hányás ismétlődését, a szer­vezet „befogadja” a folya­dékot. Ha hasmenés is jelentke­zik. nagyobb sóveszteséggel kell számolni, csipetnyi só­val sózzuk meg a beteg teá­ját. Nagyobb gyermeket, ha a hányás veszélye megszűnt, 1—2 ropival is megkínálha­tunk. Ha a hasmenés nem bél­fertőzés következménye, ha­nem csak kísérő tünet, amely jelzi, hogy a gyomor- és bél­rendszertől független meg­betegedés miatt a szervezet tűrőképessége beszűkült — a kezelés diéta. Életkortól füg­gően a teáztatást reszelt al­ma, reszelt répa, vagy orizás répanyák követi. A további diétáztatást, táplálkozást, gyógyszeres kezelést, tenni­valókat beszéljük meg az or­vossal. védőnővel. Számos kolégámmal együtt vallom, hogy betegség ide­jén a testi-lelki biztonságot nyújtó szakszerű anyai ápo­lás. a szeretetteljes ápolás felbecsülhetetlen jelentő­séggel bir, kivédi a betegség súlyosbodását, sokszor elke­rülhetővé tehetné a szüksé­gessé váló kórházi kezelést. Dr. Vissy Ágnes gyermekgyógyász főorvos restaurálás során előkerült, de a templomba vissza nem épített faragványokat tekint­heti meg a látogató. A templom melletti kis tér neve Szent László-kert, Szent László királyunk — a „Lo­vagkirály” — 1927-ben ké­szült szobrával. A horpácsi Széchényi-kas- télyt 1771-ben kezdték építe­ni. Mai egyemeletes, késő ba-- rokk formáját gróf Széché­nyi Ferenc, a Magyar Nem­zeti Múzeum alapítója adta meg 1800—1801-ben. 1857­ben lebontották a korábbi, úgynevezett „kiskastélvl” 1864—72 között pedig az egé­szet átalakították. A Szé- chényi-kúria a második vi­lágháború során megrongá­lódott, helyreállítása után a Növénynemesítési Kutatóin­tézet kapott benne helyet. A kastély későbbi gazdái, Széchényi Lajos és fia, Im­re nagy zenebarátok voltak, több neves zeneművészt lát­tak vendégül. Horpácson Liszt Ferenc 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött. 1874-es látogatásakor Len- bech német arcképfestő le­rajzolta Lisztet horpácsi tár­saságban. II. Vilmos német császár is járt a horpácsi kastélyban 1893-ban, s el­küldte a látogatás emlékére saját márvány képmását — Begas szobrász alkotását. A kastélyt egy 24 holdas kert veszi körül. Ez a 18. században telepített angol­kert ma természetvédelmi te­rület. letek, az orvosi rendelők. Az alsófokú oktatási létesít­ményekben is magas az egy tanteremre eső létszám, és jelenleg három iskolánkban kétműszakos tanítás van. Ezen gondok megoldására irányul a tanács 1986. évi pénzügyi terve, amely össz­hangban van a korábban el­fogadott VII. ötéves tervi koncepcióval. -Tervünkben még mindig elsődleges a la­kásgazdálkodás. Ezen belül építünk 100 OTP-lakást, visszaadott lakások új igény­lőknek juttatása révén 100— 120 igénylő jut lakáshoz, a telekkialakítás révén 50 csa­lád kezdhet házat építeni. Külön gondot fordítunk a fiatalok, nagycsaládosok Tá­mogatására. A korábbi évek egyik leg­jelentősebb gondját oldiuk meg az új, 16 tantermes szakmunkásképző intézet építésével. A kivitelezés jó ütemben halad, amelyet az is segít, hogy a munkába be­segít a 112. Sz. és a 105. Sz. Szakmunkásképző Intézet, és ez jelentős költségmegta­karítást jelent. Elkezdjük új ABC-áruház, orvosi rendelő, gyógyszertár építését, amelyek a követke­ző években fejeződnek be. A korábban tartós hasz­nálatba adott mintegy 500 telek mellett megkezdjük a még hiányzó közművek épí­tését. Ezeket — szennyvíz- vezeték, csapadékvíz-elveze­tés. úthálózat — folyamato­san végezzük ez évtől kezd­ve. az anyagi lehetőségek­nek megfelelően. Ezenkívül a városi peremrészen javít­juk a közvilágítást, segí­tünk az út-, járdaépítésnél. Az éves feladatok végrehaj­tásához hozzájárul az a vá­rosi társadalmi munka, amely a korábbi években is jelentős értéket képviselt. Ennek jegyében kezdjük el építeni a városi fedett uszo­dát is. Szunyogi Imre Kazincbarcika Városi Tanács V. B. terv- és munkaügyi osztályvezető A beteg gyermek ápolásának alapvető tudni-tennivalói B. J. Kazincbarcika tovább fejlődik A sopionhorpócsi Szt. Péter és Pál templom belseje Sopronhorpács nevezetességei

Next

/
Oldalképek
Tartalom