Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG • 1986. március 15., szombat iPli Sokoldalú tehetségű, művelt férfi, aki írói, rendezői és festőművészi képességeit a magyar színikultúra felvirágoztatásának szentelte. Bécsben tanult festészetet Hesz Jánosnál 1809-ig. Itt ismerkedett meg Schi- kanederrel is. aki a drámaírás mellett nagy szin- Miázi varázsló volt. Felépítette az egyik legszebb európai színházat, a Theater an der Wien-t, ahol bámulatba ejtő világítási hatásokat. mesteri díszleteket produkált. Balett, csillogás, hang- és fényeffektusok! Nemcsak a közönséget hozta mindez lázba, hanem az ifjú Wándzát is, aki hazajött és megkísérelte a lehetetlent. hogy Théater an der Wien-t varázsoljon a színháznak kinevezett szá- lákból, vendégházakból, színekből, Reitschulékból. 1710-ben már ügyvezető igazgató a kolozsvári' társulatnál, ahol a Reitschu- léban színházat nyit. Csodás freskókat, drapériákat, oszlopokat fest a kopár falakra, maga ácsolja az erkélyt, faragja a korlátokat, mint bútorfaragó székely ősei a tékát és ládát. A kortina felé sast festett a magyar nép, napot, holdat a székelyek szimbólumaként. A hazai nagy Shakespeare-kultusz az ő rendezői képességétől nagyot lendült előre. Itt mutatják/ be hazánkban elsőként a Lear királyt (Kill), a Macbethel (1812). a címszerepben Wándza Mihály- lyal. Pukánszkyné Kádár Jolán szerint nevéhez fűződik a Coriolanus és Schiller: Haramiák-jának is a hazai ősbemutatója. Nyáron vándorolnak, télen Kolozsvár az otthonuk. A szépen installált Reit- schuléból költözni kell, s az áldatlan helyzet arra kényszeríti, hogy egy évben két termet változtasson színházzá, ahol olyan sikerük van, hogy a városban működő német színészek nyomorának enyhítésére előadást tartanak. 1812-ben, Debrecen leégését követő esztendőben már ott találjuk a kolozsvári társulat egy részével. (Éder György. Ernyi Mihály stb.) Nagy patrónu- suk, Gulácsy Antal látva, hogy Nagyvárad biztosabb menedék, mint a rommá égett Debrecen, áttelepíti őket Rhédey Lajos szárnya alá. 1814. február elsején tízéves szerződést kötnek, majd Éder Györggyel együtt Miskolcra jönnek. Éder György azért, hogy 1823. augusztus 23-án megnyissa az új kőszínházat, Wándza pedig, hogy letelepedjen és Miskolcot vallja otthonának. WÁNDZA MIHÁLY (1781 PERECSEN, SZILAGY MEGYE - MISKOLC 1854 KORUL) Közben azonban rengeteget vándorol. Hol itt, hol ott tűnik fel, nem szerződéses, hanem vendég. A lopok ámulattal emlegetik fantasztikus hatású bemutatóit. 1823 nyarán a deb- recen—nagyváradi együttessel Szegeden tartózkodik. „Háborút képező >ü- zi játékokkal" mutatja be Kisfaludy Károly Kemény Jánosát és Hunyadi Jánosát, ahol az egyik laptudósító szerint „A játék elrendezésében és végbe vitelében különös érdeme tetszett Wándza úrnak . . . aki játékszíni darabok készítésében, a theátrumi képírásban és muzsikában is járatos". Ugyancsak fényes külsőségekkel adják elő Telepy György: A hívatlan képíró című vígjátékát és Wándza: A bujdosó Ámor-át, s a háttérvetí- éshez árnyjátékot alkalmaz a csavaros eszű Wándza. (Hazai és Külf. Tud. 1923, 19, 146 p.) Közben nemcsak rendezi, írja is a darabokat. Talán a Debrecenben bemutatott Rang és szerelem az első színműve (1812. dec. 12.). Egy, a Magyar Színházi Intézetben őrzött kézirat adatán kívül erről többet nem tudunk. Annál népszerűbb az Orpheus és Euridice c. kétfelvoná- sos vígjátéka, melyet 1812. december 20-án Debrecenben Schmidt János zenéjével játszottak, de később (1840) balett lett belőle Heinisch József keze nyomán. Nagyváradon adja ki 3 felvonásos énekes színművét a Zöld Marcit 1817- ben. (Bem. Miskolcon Le- szih szerint 1817-ben, én egy 1830. febr. 28-i előadásra bukkantam.) A darabot 1823-ban sokfelé játszották az iskolai színjátszók, így Miskolcon is. (Benyák B. és a magyar oktatásügy. 1891.) Első darab, amelyben a hazánkban élő vándorárusok, házalók sajátságos dalaikkal mintegy belépőt énekelnek. Szinnyei szerint főműve a Moses vagy nz Izrael népének Egyiptomból lett kiszabadítása. (Bem. Miskolc, 1818. márc. 14.) Sajnos, a művet nem találtam meg. Az emlékezetes 1823-as szegedi nyári turnén mutatják be a már említett Bujdosó Ámor c. mitológiai játékát (1823. aug. 2. Később Sopron 1828, Rozsnyó 1832. máj. 10., Miskolc 1832. febr. 15., Kassa 1833. márc. 25., nov. 26., Miskolc 1842. jan. 29.) E mű kézirata és nyomtatott példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, különleges nyelvújítási nyelvezete felderíti az olvasót, mikor a nimfa „pongyolán bongyolódik ki" selyemágyából . . . Kilényivel együtt írta a Hunyadi László halála c. „eredeti históriai szomorú- játékot" négy felvonásban (Bem. Rozsnyó 1830. nov. 27.) Ugyancsak Rozsnyó a színhelye a Don Fernando ás Eugenda c. „udvari szomorújátékának" (1830. nov. 6., Miskolc dec. 21.). Az 1830-as évek első felében nagyon gyakran hívják Kassára rendezni. Castelli után lefordítja a Mi- rina az amazonok királynéja című „egészen új, vitézi nagy nézőjátékot" (1831. jan. 5.) maga látja el kardalokkal és marsokkal. Viszont Ellinger János zenéjével hozza színre az Álom vagy a pokolnak tett eskü betöltésére rendelt borzasztó éjfél című „fényes díszífcményű eredeti új, tüneményes" szinjátékát (1837. ápr. 2.), ahol „Wandza úr, ki mind ezeknek festésére Miskolcról ide jönni szíves vala méltán aratott zajos tapsokat" (Honművész 1837, 39. sz. 309 p.). Felesége 1835-ben lánynevelő intézetet nyit, ő maga később inkább fest. Szendrei János szerint (Vasárnapi Újság 1910. 57:8, 164—65 p.) a Kun család, Forst Károly né Wándza Emma, Tepper istvánné és a balajti Simon József lelkész birtokában voltak képei. A Herman Ottó Múzeumnak Mikulecz Istvánné ajándékaként Attilát, Lehelt, a Szabolts vezért ábrázoló metszet után készült festményei kerültek, de én már nem találtam meg őket. Leszih megemlíti Mátyás és Beatrix találkozása című nagyméretű tablóját is: a hatalmas életmű gyarló töredékei. Sírja, impozáns síremléke az avasi temetőben áll. Gyárfás Ágnes Restaurátorok munkája nyomán újjászületett, szó szerint az elmúlt századokba tért vissza az And- rejevszkij szpuszk (András lejtő) Ukrajna fővárosában, Kijevben. Ez is részét képezi az itt kialakítandó „Ősi Kijev” építészeti műemlékegyüttesnek, melyhez több más, az ősi építészetet képviselő műemlék 'is tartozik. A szakértők véleménye szerint ehhez a kanyargós, meredek utcához — régebbi nevén Boricsev szpuszk — kapcsolódik a Dnyeper partján fekvő város, a Szovjetunió egyik legrégibb városa (nemrégiben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját) történetének kezdete. Megemlíti ezt az utcát az Ének Igor hadáról című eposz is: ..Megy Igor a Bnricseven . . Hosszú időn át ez volt a legrövidebb út a fejedelmi Felsőváros és a Podol (az Alsóváros kereskedő- és iparosnegyedei, a Dny eper-parti kikötők között. Kijevben ugyanis már a XI. században virágzottak a művészetek, a kézműves ipar. az építészet és a kereskedelem. A nomád törzsek támadásai és az azt követő viharos évek semmit nem hagytak a régi korokból. A kijevi restaurátorok elhatározták, hogy felújítják a nevezetes lejtőt. A járdát ősi receptek alapján Laboda Kálmán versei gyártott sárga téglákból rakták ki, az útburkolatot pedig tízezer négyzetméternyi kockakőből készítették. Különösen szép látványt nyújt a Rastrelli tervei alapján épített Szent And- rás-templom és az egyik, középkori várra emlékeztető épület, amelyből Mihail Bulgakov műveiben is olvashatunk, aki a közelben lakott. A helyreállított Andrejevszkij szpuszkon nyílt meg az Ukrán Művészek Szövetségének újabb alkotóközpontja, amelyben kiállítótermek és különböző műtermek kaptak helyet. Már csak a Tüdőszűrő levelez velem. Bár ez is egyoldalú, elismerem. Ahogy csússzon a bánat-zöld lap, s nyomóban szétszakad a pici menedék, mit egy apró pók épít ismét és ismét a szürke postaláda mélyén,- megosztva helyét szelíden egy darázs-tetemmel, s egy valahogy odakerült rozsdás szöggel — míg kezem a ládát fel nem nyitja, s a levelet melynek ismert titka fanyar mosolyra derít onnan ki nem emeli, hogy induljon újra a játék: a póknak a tér, ' a szögnek a csönd, s nekem az előre-tudott ajándék. Ablakra okasztott tükrömben törülközöm Itt fogy arcomról a szakáll. S ahogy pattogzik a foncsor,- idősödöm — tükörbeli arcomon úgy üt át ház, fa, távolodó madár, — egy búcsúzó halihót se hagyva a világ. Fészkükre este halkan a gólyák lágyan huppannak, lágyan a galambok, s a csízek is. - Nézem őket, - napi gondjaimból megtérni talán így kéne’ nékem is? „ .. . Berky Lili há• rom nemzedéket gyönyörködtetett, régen a kabaréban, operettben, később a drámákban, és idős korában — minden műfajban. A gyermekek meséit hallgatták, a háziasszonyok receptjei szerint főztek az egész országban, a fiatal színészek tőle tanulták a színpadról, milyen is egy nagymama vagy egy királynő." Ezeket a meleg sorokat ALpár Ágnes írta Berky Liliről, aki március 15-én lenne 100 éves. Szép sorok, olyan szépek, amilyeneket kevesekről írtak le. Amikor a televíziónk egy-egy neves magyar színész filmjeiből összeállított sorozatot sugároz, feltűnik bennük Berky Lili alakja, idős korában is gyönyörű vonásai, szép hangja. Hetvenkét évet élt, huszonnyolc éve, hogy nincs közöttünk. Győrött született 1886. március 15-én. A színiakadémia elvégzése után Kolozsvárott lépett színpadra, majd a budapesti Király Színház és a Népopera tagja volt. 1915-ben visszakerült Kolozsvárra, ahol az akkoriban induló néma- filmgyártás egyik erőssége lett. Két évre rá kötött házasságot Gőzön Gyulával, és vele tért vissza Budapestre. Apolló Kábáié, Muskátli Kabaré, Király Színház, Belvárosi Színház, Renaissance, Magyar, And- rássy úti Színház, majd a Nemzeti és a Víg Színház színészeként szerelte a közönség. Milyen is volt Berky Lili? Sudár termet, kellemes megjelenés, szép hang, sokoldalú jellemábrázoló készség — olvashatjuk róla a kritikákban. Kezdetben operettcsillagként tündöklőit, primadonna volt, aztán lett vígjátéki, majd drámai hősnő. Jellegzetes, meleg orgánuma, kivételes beszédtechnikája elragadta közönségét és kritikusait. A hosszú életpálya valamennyi állomását lehetetlen volna felsorolni, csak néhányat ragadunk ki színpadi és filmszerepei közül. Volt Glavari Hanna a Víg özvegyben, Ilus- ka a János vitézben, Cecil a Kék rókában, és megszámlálhatatlanul sok néma- és hangosfilm szereplője. 1915-ben forgatta' a Tetemrehívás filmváltozatát. A Mágnás Miska 1916- os verziójában, az 1934-ben készült Ida regényében, a Meseautóban, az 1936-os Három sárkányban, az 1951-ben forgatott Különös házasságban láthattuk a többi között. A Tanítónő 1917-es és 1945-ös változatában is szerepelt. Élete végén több mint százszor játszotta el Csiky Gergely A nagymama című darabjának címszerepét a József •Attila Színházban. Legendásan szép volt házassága Gőzön Gyulával, aki tizennégy évvel élte túl szeretett feleségét. Berky Lili és Gózon Gyula. Kip Mi iája
