Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

eSZAK-MAOYAKORMA« 2 1986. március 20., csütörtök Közlemény az MSZMP KB üléséről A Központi Bizottság át­tekintette a párt kádermun- káját, és meghatározta az időszerű káderpolitikai fel­adatokat. 1 A Központi Bizottság • megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba ál­lítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szo­cializmus ügye iránti elköte­lezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el felada­tát, képes a magasabb köve­telmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a káder­munkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testüle­tek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rendszer, a megha­tározott időre szóló kineve­zés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömegszerveze­tek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kap­tak a vezetők és tisztségvise­lők jelölésébe, kiválasztásá­ba, munkájának, magatartá­sának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyan­akkor rámutatott, hogy a ká­derpolitikai elvek nem való­sulnak meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen iga­zodik a társadalmi, a gazda­sági és a kulturális élet vál­tozásaihoz; A káderpolitikai' elvek érvényesítését leggyak­rabban a szubjektivizmus, a személyi összefonódás nehe-i zíti. A fiataloknak a vezetés­be való bevonása lassúbb az indokoltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lép­nek fel a vezetők egy részé­nél tapasztalható szerényte­lenséggel, túlzott önbizalom­mal, kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szem­ben. Előrehaladásunknak • döntő feltétele, hogy ki­bontakoztassuk az emberek alkotóképességét, kezdemé­nyezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett embe­rek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a ká­dermunka gyakorlata igazod­jon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-mű­szaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követel­ményéhez. a) A vezetők kiválasztásá­ban és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szak­mai hozzáértés, a vezetői rá­termettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, ta­pasztalatait, korábbi munka­helyein nyújtott teljesítmé­nyét, az új beosztással járó feladatokat, és azt is, hogy milyen összetételű és felké­szültségű kollektívába kerül­nek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalma­zására és végrehajtására, döntese.k, intézkedéseik ha­tásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus irán­ti elkötelezettséget, törvé­nyeink és erkölcsi normáink megtartását, a határozott és nyílt kiállást a párt politi­kája és a saját munkaterüle­tére vonatkozó határozatok mellett. A . vezetői megbíza­tással összeférhetetlen a dol­gozók lebecsülése, a kritika elfojtása a hatalommal, a be­osztással való visszaélés. A párt testületéi a szemé­lyi ügyekben elsősorban a politikai és az erkölcsi al­kalmasságot, valamint a ve­zetői rátermettséget mérle­geljék. A szakmai hozzáértés elbírálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fejlő­désünk mai szakasza megkí­vánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzá­értésére és vezetői képessé­geire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társa­dalmi tisztségekre olyan sze­mélyeket kell javasolni, akik munkájukkal és magatartá­sukkal kivívták a dolgozók bizalmát, az embereket meg tudják nyerni országépítő céljainknak. Bevált szövetsé­gi politikánknak megfelelően pártfunkció kivételével min’- den más tisztséget pártonkí- vüli is betölthet. Minden esetben azt a jelöltet kell tá­mogatni, aki az adott mun­kakörre alkalmasabb, függet­lenül attól, hogy tagja-e a pártnak vagy sem. b) Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés stabi­litásának és a káderek ész­szerű, folyamatos cserélődé­sének elvét. A megérett cse­réket halogatás nélkül, ide­jében kell lebonyolítani. Min­den vezető addig maradjon beosztásában, amíg feladatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irá­nyításával dolgozó kollektí­vának a bizalmát. Társadal­mi szükséglet, hogy a veze­tés az élet minden területén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztályok kép­viselői együtt legyenek jelen a vezetésben, ötvöződjön az idősebbek élettapasztalata a fiatalok új iránti fogékony­ságával, lendületével. Fontos, hogy a lehetséges fiatalok feladatot kapjanak érezzék.' hogy bíznak bennük. El kell érni, hogy a jelenleginél több tehetséges fiatal és nő tölt­sön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős kádereket, akik mögött áldo­zatos munkában eltöltött évek állnak, sokat fáradoztak né­pünkért. a szocializmusért, és hasznosítanunk kell ta­pasztalataikat. . c) A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok meg­szerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében tervsze­rűbbé kell tenni a kádercse­rét a párt-, az állami, a gaz­dasági és a tömegszervezeti munka területei között. A Központi Bizottság helyesnek tartja annak a gyakorlatnak a bevezetését, hogy a politi­kai és közéleti vezetők meg­határozott köre korlátozott ideig tölthesse be ugyanazt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bizottság döntése alapján lehet. d) Nagy figyelmet kell for­dítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakor­lati életben megfelelő tapasz­talatokat szerzett, egyetemet, főiskolát végzettek széles kö­re. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkal­mas munkások és szövetke­zeti parasztok képességüknek és rátermettségüknek meg­felelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adottságú fiatal szak­munkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. e) Módosítani kell a ve­zetők minősítésének rend­jét. Munkájukat, magatartá­sukat folyamatosan kell ér­tékelni, s tevékenységük ösz- szegező megítélését a válasz­tási ciklusokhoz, illetve a meghatározott időre szóló kinevezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő vállalat, szövetkezet, intéz­' meny teljesítménye, a vég­zett munka és a személyes magatartás legyen. Kapjon elismerést a jó munka, és idejében történjen meg a hi­bák feltárása, kijavítása. f) A növekvő politikai, tár­sadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társa­dalmi szervek káderképző intézményeiben folyó neve­lő-, oktatómunkát, a politi­kai. szakmai és vezetési is­meretek folyamatos megújí­tását. Minden vezető olyan ismeretekből részesüljön kép­zésben, illetve továbbképzés­ben, amelyek munkakörének színvonalas ellátásához szük­ségesek. g) Erősíteni kell a káder­munka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és el­döntésében növekedjen a vá­lasztott testületek szerepe. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályá­zat, illetve választás útján kell betölteni. Biztosítani kell. hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkció­ba. A pályázati rendszer te­gye lehetővé, hogy a megfe­lelő felkészültségű és ta­pasztalt fizikai munkások és alsóbb szintű vezetők is eséllyel pályázhassanak. Szé­lesedjen a meghatározott idő­re szóló kinevezések és meg­bízatások gyakorlata. A Központi Bizottság he­lyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetők, tiszt­ségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkalmaz­zák bátrabban a többes je­lölést. Ahol ez ésszerű, vá­lasztott testületeikbe az al­sóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h) A Központi Bizottság a saját soraiból Káderpolitikai Bizottságot hoz létre. Fel­adata: a káderpolitikai elvek gyakorlati érvényesülésének a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet különböző terü­letein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése; a tapasztalatok összegezése; el­vi állásfoglalások és javas­latok kidolgozása a vezető pártszervek számára. * A párt szervei és szerve­zetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglaltak­nak. Őrködjenek a káder­politikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocia­lista erkölcsöt sértő jelensé­gekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat fel­karoló, a rendet, a fegyel­mezett munkát megkövetelő vezetőket. A Központi Bizottság fel­kérte a kormányt, a társa­dalmi szerveket, hogy a ha­tározattal összhangban dol­gozzák ki saját feladataikat. A Lenin Kohászati Mű­vekben tegnap tartották meg a szocialista brigádvezetők küldötteinek vállalati tanács­kozását. A napirendnek meg­felelően, a tanácskozás részt­vevői értékelték a felszaba­dulási és kongresszusi mun- kaverseny-vállalások teljesí­tését, majd a vállalat leg­fontosabb gazdasági és mű­szaki feladatait ismertették. Ezen a tanácskozáson fogad­ták el azt az előterjesztést is, amely a kiváló címek odaítélését tartalmazta, s vé­gezetül az idei társadalmi munkavégzés tennivalóit be­szélték meg. Kádas Imre előhengerész, szocialista brigádvezető kö­szöntő szavai után dr. Tol­nai Lajos műszaki igazgató tartott előadást. Többek kö­zött szólt arról, hogy az el­múlt évben az LKM egyes területeken jelentős eredmé­nyeket ért el: így például az ötvözött acélgyártásban, az exportfeladatok teljesítésé­ben és az energiamegtaka­rításban. Gond azonban, hogy a selejt növekedett. Varsóban tanácskoznak a VSZ külügyminiszterei Varsóban megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügy­minisztereinek tanácskozása. A képen: a Várkonyi Péter vezette magyar delegáció. Misknlci kisiparosok választottak Ma összeül az Országgyűlés Csütörtöktől kezdődően — a tervek szerint kétnapos programmal — az idén elő­ször tanácskozik az Ország­gyűlés. A Minisztertanács ja­vaslata szerint a tavaszi ülés­szakon három fő témát tűz­nek napirendre: két törvény- javaslatot tárgyalnak meg, ezek közül az egyik az ille­tékekre vonatkozó új szabá­lyokat tartalmazza, a másik a sajtóról szól; továbbá meg­hallgatják az építésügyi és városfejlesztési miniszter be­számolóját az építőipar és az építőanyag-ipar helyzetéről, feladatairól. Három képviselő előzetesen bejelentette, hogy interpellálni kíván olyan té­mákban, amelyek címzettje a belkereskedelmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke. Március 18—19-én Moszk­vában munkatalálkozót tar­tottak a KGSTitagállamok állandó képviselői. A talál­kozón magyar részről Mar­jai József miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselő je vett részt. Jelen volt az ülésen Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkára is. A találkozón megvitatták, milyen további intézkedése­ket kell hozni a KGST-tag- államok felső szintű gazda­sági értekezletén elfogadott határozatok és a 2000-ig szó­ló tudományos és műszaki komplex program megvaló­sítása érdekében. Marjai József az esti órák­ban hazaérkezett Budapestre. Tegnap a Kisiparosok Or­szágos Szervezetének mis­kolci alapszervezete tartotta meg megyei küldöttválaszló taggyűlését a Széchenyi úti tanácsteremben- Az összejö­vetelen elsőként az alapszer­vezet vezetőségi beszámolóját hallhatták a jelenlevők az elmúlt négy esztendő mun­kájáról, eredményeiről, majd megvitatták a KIOSZ IX. küldöttgyűlésének állásfog­Napjaink társadalompoliti­kai gondjai és feladatai kö­zött kiemelt helyet foglal el a család stabilitásának, a családok felelősségérzetének fokozása. Ennek kapcsán számos tennivaló van me­gyénkben is, hiszen egyre többet hallunk a felbomló családokról, a gyermekek nevelését elhanyagoló szülők­ről és a gyermeki köte­lességről megfeledkező fiata­lokról, akik nem gondoskod­nak idős szüléikről. E gondok alapos feltárá­sára is vállalkoznak annak a családvédelmi tanácsnak a tagjai, akik tegnap tartották meg ülésüket a Hazafias Nép­front Borsod Megyei Bizott­ságának székházában. A HNF megyei elnöksége mel­lalás-tervezetét. Ezt követő­en megválasztották az alap­szervezet vezetőségét (elnö­ke ismét Kovács István, tit­kára pedig Kertész Márton lett), és ebben az évben elő­ször fegyelmi bizottságot is hoztak létre, dr. Nádasi László elnökletével. A KI­OSZ megyei küldöttválasztó taggyűlése kitüntetések és jutalmak átadásával fejező­dött be. lett működő tanács feladat­körébe tartozik a családvé­delemmel kapcsolatos vala­mennyi teendő, főként a feltárásra, a segítségnyújtás­ra vonatkozóan. A rászoru­lók, igénylők részére tanács­adással is szolgálnak majd a bizottság tagjai, a családjo­gi segítő- szolgálat keretében, minden hónap harmadik hétfőjén, délután fél 3 és fél 5 óra között, Miskolcon, a Hazafias Népfront bizott­ságának székházában. A tanácsadó, segítő szol­gálat tagjai az elmúlt hét végén tartották meg első ülésüket, amelyen megbe­szélték munkamódszereiket, és a jövőre vonatkozó el­képzeléseiket. Megalakult a családvédelmi tanács évet zárt a tállyai takarék Eredményes Fennállása óta a legered­ményesebb esztendőt zárta 1985-tel a Tállya és Vidéke Takarékszövetkezet. A négy település — Tállya, Mád, Monok, Rátka — „bankja” az elmúlt esztendőt 1,6 mil­lió forintos nyereséggel zár­ta. Bár az e vidék pénzfor­galmát döntően meghatáro­zó szüret tavaly csapniva­lóan gyengére sikeredett, ennek ellenére a szövetkezet betétállománya az elmúlt évben is tovább nőtt, sőt en­nek mértéke meghaladta a tervezett 9,5 százalékos nö­vekedést. A négy község la­kói 1985-ben 10 millió fo­rinttal gazdagították betétál­lományukat, ez pedig 12,6 százalékos növekedésnek fe­lel meg. Az elmúlt évet így a tállyai takarék 89,5 mil­lió forintos betétállománnyal zárta. Ami pedig a kölcsönök folyósítását illeti, e téren szintén aktivitásról beszél­hetünk, hiszen 40 százalék­kal nőtt a lakossági igény a kölcsönök iránt az előző esztendőhöz képest. Vezet az építési kölcsön (a kölcsön­folyósítás 47 százalékát te­szi ki), de továbbra is nép­szerű a személyi, a kis­iparosi kölcsön, az áruvásár­lási hitel. Brugger Frigyesnétöl, a tállyai takarékszövetkezet vezetőjétől tudjuk, hogy akárcsak a megye többi ta­karékszövetkezetében, itt is szinte minden esztendőben valamivel gazdagodik, bővül szolgáltatásaik köre. így a pénzintézetek hagyományos tevékenységei mellett foglal­koznak könyvárusítással, felvesznek a Gelka részére hi­babejelentést, intézik a Gél­ka-, az ÉMÁSZ-, és a víz­díjak beszedését, sőt idegen- forgalmi utak megszervezé­sével is foglalkoznak. (ha) VENDÉGSÉGBEN BUDAPESTRŐL A CIPŐ- ÉS SZANDÁLÚJDONSÁGOK BEMUTATÓJA ÉS VASÁRA március 17-től 29-ig a ÉVA cipőboltjában (Miskolc, Széchenyi út 85.), TORA cipőböltjában (Miskolc, Korvin Ottó u. 3.), szerencsi cipőböltjában (Rákóczi utca 106.) és sátoraljaújhelyi cipőböltjába'n (Kossuth tér 1.) KGST-képviselők tanácskoztak fiz LKM szocialista briiádvezető-küldötteinek tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom